Fejér Megyei Hírlap, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

■-------- ----------------- -......................... —.........I......I, ii a -------------------------------------------------------------------------------­­ Csak tüneti kezelés... Mindez azonban — mond­ják a szakemberek — sajnos csak tüneti kezelés. A letar­tóztatottak előbb-utóbb visz­­szaszivárognak, vagy a helyük új áldozatokkal, illetve új vámszedőkkel töltődik fel. Az alvilág a Times Square fény­­özöne mögött megbúvó tö­megnek különben is csak a tisztikara. A „katonák”, a „fogyasztók”, a balekok. Tó­dulnak a közeli hatalmas föl­dalat­ti au­tóbuszpályaudvar­ról, a metró állomásairól, mindenhonnan­­ mindenfé­lét akarnak, és majdnem mindenfélét meg is kapnak a pénzükért. Idézzük a New­sweek cikkét: „Két­ségbeesett férfiak fiatal lányokat vásá­ Kábítószerek, erőszak, prostitúció Avagy: Ahol nem minden arany, ami fénylik... Szemtanúként is állíthatom: a világnak aligha van olyan pontja, ahol esténként káp­­ráztatóbb, zuhogóbb fényözön vakítaná el a látogatót, mint a New York-i belváros, a City szívében, a Times Squa­­ren. Az amerikai metropolis lakói ezt a területet, ponto­sabb mértani fogalmazással négyszöget, amelyet a Broad­­way, a Hetedik Avenue, a Negyvenkettedik és a Negy­venhetedik utca határol, a „világ közepének” nevezik. Jómagam is hunyorogtam a nappalinál is világosabb mes­terséges fényben. Közelről már nem volt annyira­ fényes a Times Square de, őszintén meg kell vallanom­ ezt a te­ret, a maga teljességében csak idehaza, méghozzá néhány nappal ezelőtt ismertem meg. Ekkor került a kezembe ugya­nis az egyik legnagyobb pél­dányszámú amerikai hetilap, a Newsweek egyik száma, amely két teljes oldalon mu­tatja be a szó szoros értelmé­ben emberközelből a „világ közepét”. Csak így és ekkor tudtam meg, hogy milyen ár­nyékok táncolnak a fényözön hátterében — és milyen mennyiségben. Seper az új seprő Egy évszázaddal ezelőtt­­ még virágos zöld rét volt itt­­ és az egykorú krónikák sze­­­­rint olyan kép tárulhatott az­­ akkor idelátogatók szeme elé,­ mint Szinyei Merse Majális­a. , New York „hűvösvölgyi nagy-­­ rétje” volt ez a jókora tér­ség, ahová a város lakói le­­heveredtek és ahol a pokró­cokon, a jó levegőn nagy gyönyörűséggel bontották ki az otthonról hozott elemó­zsiát. Most pedig egy metro­polis közepe ez — méghozzá olyan hely, ahol együtt van minden, vagy csaknem min­den nagyvárosi szenny. Lindsay, New York új re­publikánus polgármestere nagyszabású razziát rendelt el a Times Squaren. Az új seprő sepert, felkavarta a szennyet és ennek köszönhető a Newsweek nagy leleplező cikke. Sűrű egymásutánban sora­koznak azok az üzletek, ami­ket a köznyelv röviden d. b. s.-nek, „piszkos könyvek üzletének” (dirty book sales) nevez. A szinte elképzelhetet­lenül ocsmány, ennek meg­felelő „illusztrációkkal” tar­kított könyvecsk­ék között nemcsak felnőttek tallóznak, hanem — aránytalanul nagy számban — fiatalok is. Min­denütt hasonló stílusú ,,csen­getés mozik”, amelyek jelle­ge mind az ülőhelyekre nyúj­totta lehetőségeket, mind a bemutatott filmeket tekintve teljesen egyértelmű. Az új seprő-féle razzia nyomán egyetlen hét alatt a szokásos mennyiség három­szorosára emelkedett a letar­tóztatott kábítószer-ügynökök száma és ötszáz százalékkal az őrizetbe vett, különböző nemű prostituáltaké. A Kábí­tószer Hivatal kirajzott 40 de­­tektívje közül csak az egyik, egyetlen éjszaka során hu­szonöt árust fogott el. volnak játszi könnyedséggel és olcsón — mindössze meg kell próbálniok nem észreven­ni a szerencsétlen teremtés injekcióstűk nyomaitól sebes testének ijesztő soványságát... És szerezhet a vásárló persze fiúkat is, az Astor Hotel előt­ti húspiacról.” A legtöbb bárban ezen a környéken ott a felirat: „Tíz cent egy tánc.” A tánc közben természetesen a vendég el­döntheti, óhajt-e bensősége­sebb ismeretséget és persze a tíz centnél sokszorosan na­gyobb kiadást. Az ultramodern felhőkar­colók tövében magukat és tu­dományukat skandálva aján­ló jósok, jövendőmondók sé­tálnak: ugyanúgy rózsaszín boldogságot ígérnek a rászo­rulóknak, mint ahogy — a Newsweek fogalmazásával — nagyszüleik ugyanezt ígérték a balekok nagyszüleinek. A „Riple’s Viaszmúzeum”-ban a csalogató feliratok szerint megtalálható a világ legna­gyobb kínzóeszköz-gyűjtemé­­nye. Ízelítő a választékból: szöges korbács, „hússzaggató”, eretnek-faggató vasgallérral­­ és így tovább. Egyes termek­ben tömeggyilkosok, hírhedt­­ bűntényeit főszereplői várják , a látogatót — persze viasz­­!­változatban. Egy meglehető­­­­sen jólöltözött, de kissé már­­ hervatag arcú hölgy telefon-­­ fülke előtt sétál fel- s alá.­­ Ha számára gyanús, tehát de­tektív külsejű férfiú tűnik fel, gyors mozdulattal beugrik a fülkébe és már emeli is a füléhez a kagylót... A „Miss Murphy“ üzlet Érkeznek a Negyvenkette­dik utca alá az új és új óriás­buszok, a „telefonáló” hölgy és társnői lecsapnak a ki­áramlókra. De a jövevény rosszabbul is járhat, ha férfi szólítja meg. Ez az úgyneve­zett „Miss Murphy-üzlet”. Kétféle változata van. Az egyik az, hogy az ismeretlen úr fényképet mutat csinos lányokról és felkéri a tapasz­talatlan jövevényt, válasszon. Az rámutat egy képre, a „Murphy-ember” bólint, elvi­szi új ismerősét egy kapu alá és azt mondja: „Harmadik emelet kettő. A kisasszony már várja önt. Kérem a pénzt.” A balek felmegy és a harmadik emelet kettőben semmiféle Miss Murphy nem lakik. A másik változat való­ban van Miss Murphy, csak éppen a legintimebb pilla­natban beállít egy óriás ter­metű úr, ordítani és zsarolni­­ kezd... Zuhognak a fények a világ legvilágosabb terén, derűs arcú és tulajdonképpen mit­­ sem sejtő turisták nézelődnek , (mint egykor jómagam) és a fényfüggöny mögött emberek lesik egymást, a zsákmányt. Mert vadászat ez. Harmat Endre A felháborodás hatalmas vihara zúg végig a földkerek­ség minden kontinensén ezek­ben az órákban. Nem újság­írói képletes beszéd ez, amely a megdöbbentő és utálatos­­ tény hangsúlyozása kedvéért­­ bőven használja a „színeket”.­­ Való és igaz: haragtól szik­­­­rázó szemmel olvasták Hanoi és Haiphong külvárosainak­­ bombázásáról szóló híreket az­­ egyszerű emberek Párizsban,­­ Londonban, Rómában, New­­ Yorkban, Moszkvában — szeri­­­te a világon. Spontán röpgyű­­j­lések, tiltakozó felvonulások,­­ petíciók, levelek és táviratok dokumentálják: az amerikai­­ genocídium, a Vietnam föld­jén folyó népirtás minden tisz­tességes embert felvonultat kitervelői és végrehajtói el­len. Mi szülte ezt a becstelensé­get és hová vezet? Az Egyesült Államok mond­vacsinált ürügyekkel, imperi- t­alista céljai szolgálatában, sok­­­ ezer kilométernyire senki által nem veszélyeztett és fenyege­­­­tett határaitól, egy másik kon­tinensen, megtámadott egy kis népet. E nép azonban csodála­tos hősiességgel védelmezi ön­magát s már-már a legendák világába tartozó elszántságá­val bizonyítja a népek igazá­nak legyőzhetetlenségét. Immár teljes az USA csőd­je Vietnamban. Már hónapok óta világos, az amerikai agresszorok katonai, politikai és erkölcsi helyzete a végletekig leromlott és romlik tovább a Siami-öböltől a 17. szélességi fokig. Hiába vittek oda többszázezer állig felfegy­verzett katonát és vetették be a legmodernebb harci eszkö- j zöket, és hasztalan alkalmaz- t zák a legundorítóbb harci módszereket — a foszfort, a baktériumot és gázt — a megtámadott nép ellenállását­­ nem tudják megtörne Mit tesz az USA agresszor ebben a helyzetében? Felülkerekedik benne az­­ esztelen katonai kalandorság. A sebzett vad dühével csapkod,­ újabb területekre tör reá és I vérbeborult szemmel rohan­­ saját vesztébe. Az USA tá­bornokai megtanultak félni­­ Vietnamban. És miközben­­ Johnson népszerűsége odahaza­­ rohamosan csökken, a töm­e- i­gek ítéletmondásától megret­tenve minden józanságot el­dobva — kihívja mag ellen a végzetet. Hanoi és Haiphong­­ környékének bombázásával , felrúgta a saját békeszólamait,­­ kihívta maga ellen a világköz­véleményt és bebizonyította az eseményeket mérlegelni tudó amerikaiaknak — mit várhat­nak tőle! Példátlan cinizmus páro­sul mindehhez. McNamara, alig néhány órá­­­­val a gyalázatos bombázások­­ után, Hanno és Haiphong tér­képére mutatva dicsekedett a Pentagon legújabb „hőstetté­vel” a sajtó képviselői előtt. Mindez immár félreérthetet­lenül a hitlerista fasiszták ma­gatartására emlékeztet. Már­pedig minden embertelenség vége — mint a fasizmusé is mindenkor — csak egy lehet: a dicstelen bukás. Túl minden szón — az ag­­resszor cselekedetei önmaga ellen érvelnek. Vietnam népe sokat szenved, de el nem buk­hat. Óriási történelmi erők so­­­­rakoznak fel melléje: a békét­­ egynek és oszthatatlannak te­­­­kintő emberiség. Mi magyarok,­­ minden más néppel egy fron­ton, elítéljük az agersszort, le­hetséges eszközeinkkel fellé­pünk ellene és tudjuk: ezt a törekvést az amerikai tömegek is mind erőteljesebben támo­gatják. Jenki szoldateszka: El a kezekkel Vietnamtól! ERKÖLCSI CSŐD Gizenga Kairóban Kairó (MTI) Gizenga, a kongói nép sza­badságharcának egyik legis­mertebb vezetője, Lumumba harcostársa megszökött Kon­góból és a napokban megér­kezett Kairóba. Az Ahram jelentése szerint Gizenga Kairóban megkísérli a kongói szabadságharcosok közt támadt ellentétek elosz­latását és a hazafiak egység­frontjának megteremtését Gizenga megbeszélést foly­tatott Mohamed Fajekkel, az EAK elnökségének afrikai ügyekkel foglalkozó titkárá­val, aki kifejezte az EAK szo­lidaritását a kongói szabad­ságharcosokkal. Gizenga ezu­tán külön-külön találkozott a kongói szabadságharcosok Kairóban tartózkodó képvi­selőivel. Péntek, 1966. Július 1 Országos biológus napok Balatonfüreden szeptem­ber 16—17—18-án országos biológus napokat rendeznek a TIT fővárosi és vidéki biológiai szakosztályai. Az idei rendezvénnyel sorrend­ben kilencedik alkalommal hirdetnek ilyen tudományos programot a tudományok el­méleti és gyakorlati művelet pedagógusok, népművelők, ismeretterjesztők részére. A biológus napokra augusz­tus 20-ig lehet bejelenteni a részvételi szándékot. Szovj­et—francia nyilatkozat Moszkva (TASZSZ) Moszkvában csütörtökön szovjet—francia nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum megállapítja, hogy a Szovjet­unió és Franciaország kor­mánya úgy döntött: rendsze­ressé teszi konzultációit és „közvetlen hírközlési össze­köttetést létesít a Kreml és az Elysée palota között”. Leonyid Brezsnyev, Alek­­szej Koszigin és Nyikolaj Podgornij elfogadta De Gaulle tábornok meghívását, hogy tegyenek hivatalos látogatást Franciaországban. De Gaulle tábornoknak jú­nius 20-a és július 1-e között a Szovjetunióban tett látoga­tása „alapvető hozzájárulás a Szovjetunió és Franciaország egyetértésének fejlesztéséhez” és „a látogatás megszilárdí­totta az újjászülető európai bizalom érzését” — hangzik a nyilatkozat.­­ A szovjet—francia nyilat­­­­kozatot szovjet részről Nyiko­­­­laj Podgornij, a Szovjetunió­­ legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­­­­gének elnöke, francia részről Charles de Gaulle elnök írta­­ alá.­­ A két fél tárgyalásain az­­ európai problémákra fordítot­­t­­ák a fő figyelmet, mindenek­előtt az európai biztonságra és a német kérdésre, „ame­lyekről a felek eszmecserét folytattak”. A két kormány egyetért ab­ban, hogy „az európai bizton­ság problémáit mindenekelőtt európai keretek között kell megvizsgálni” . Síkraszálltak azért, hogy meg kell terem­teni „a szükséges feltételeket a megkötendő egyezmények számára”. Egyebek között hi­tet tettek a nyugati és keleti országok közötti feszültség enyhítése mellett. A Szovjet­unió és Franciaország számá­ra az első cél­t normalizálni, majd fokozatosan fejleszteni a kapcsolatokat valamennyi eu­rópai ország között, vala­mennyi ország függetlensé­gének tiszteletben tartása és a belügyeibe való be nem avat­kozás elvei alapján”. Az indo­kínai félszigeten kialakult helyzet „egyre na­gyobb aggodalmat okoz a vi­etnami háború kiéleződése miatt”. A Szovjetunió és­­ Franciaország kormányai „to­vábbra is úgy vélekednek, hogy a­ kialakult helyzetből, amely veszélyezteti a békét, az egyetlen lehetséges kiutat az ú­z 1954. évi genfi egyezmények alapján történő rendezés je­lenti, amely kizár minden külföldi beavatkozást Viet­­­­namban”.­­ A felek hangsúlyozták, hogy­­ az atomfegyverek elterjedése­­ veszélyezteti a békét, és kije­­­ lentették: „az atomfegyverrel­­ rendelkező hatalmaknak meg­­ kell vitatniuk, milyen eszkö­­­­zökkel lehet elérni e terüle­ten az igazi leszerelést”. A nyilatkozatban jelentős figyelmet szentelnek a szovjet —francia viszonynak, mindkét fél minden tőle telhetőt el akar követni e kapcsolatok maximális fejlesztése érdeké­ben. Elvi megállapodás szüle­tett egy állandó szovjet—fran­cia bizottság megteremtésére az érvényben lévő kereskedel­mi, gazdasági és tudományos — műszaki egyezmények tel­jesítésével összefüggő gyakor­lati kérdések rendszeres meg­vizsgálására. A világűr békés célú fel­használásában való együttmű­ködésről, valamint a két or­szág tudományos,műszaki és gazdasági együttműködéséről úgyszintén csütörtökön Moszk­vában aláírt megállapodás le­hetővé teszi, hogy „fokozzák a két ország közötti cserét és bővítsék az együttműködést a tudomány és technika terüle­tén”. A Szovjetunió és Francia­­ország megállapodott abban, hogy konzuli egyezményt köt és ezzel a céllal a közeljövő­ben tárgyalásokat kezd. A fe­lek kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy az árucsere­­forgalmat az 1965-69 évi öt­éves kereskedelmi egyez­ményben előirányzott szinten túl is ki lehet terjeszteni. * * A szovjet-francia nyilatko­zaton kívül aláírták a Szov­jetunió kormányának és a Francia Köztársaság kormá­nyának megállapodását a vi­lágűr békés célú tanulmányo­zása és meghódítása terüle­tén megvalósítandó együttmű­ködésről, valamint aláírták a tudományos-műszaki és gaz­dasági együttműködési egyez­ményt. Az egyezményeket kormá­nyuk megbízásából Andrej Gromiko és Maurice Couve de Murville külügyminiszterek írták alá. A szovjet-francia doku­mentumok ünnepélyes aláírá­sánál jelen voltak a szovjet kormány és az SZKP vezetői. Francia részről a De Gaulle elnök kíséretéhez tartozó sze­mélyiségek voltak jelen (MTI) w Érdekes dokumentum Az Egyesült Államok Kommunista Pártja már befejezte XVIII. kongresszusát, amelynek határozataira, egész munkájára szerte a világon felfigyeltek a társadalmi haladás hívei. A kongresszus idején készült kép megkésve érkezett hozzánk, de még így is történelmi dokumentum. Képünkön: az elnöki emelvény, s mögötte a kongresszus jelszavai olvashatók. (Telefoto / MTI Külföldi Képszolgálat) Film készül Moszkva védelméről Moszkva belső negyedei”. — Ennek a német jelentésnek az időpontját, 1941 őszét és telét eleveníti fel az a film, amely most készül Moszkva védel­mének 25. évfordulójára. A filmben, — amelynek egyik forgatókönyv-írója Konsztantyin Szimonov, — sze­repelnek Moszkva egykori vé­dői, közöttük Zsukov, Konyev és Rokosszovszkij marsallok. Jelenleg a felvételek a híres volokalamszki országúton, a 42-es kilométerkőnél folynak, ahol annak idején a frontvonal húzódott, és ahonnan a szov­­i ' 'ellontámadás elindult. Moszkva (MTI) „A bolsevik főváros elleni támadás annyira haladt elő­re, hogy jó távcsővel láthatók Újabb amerikai légitámadás Hanoi ellen Saigon (MTI) A UPI és az AP hírügy­nökségek saigoni bejelentésre vivatkozva közlik, hogy az Egyesült Államok légierejé­nek és haditengerészetének repülőgépei csütörtökön ismét megjelentek Hanoi térségé­ben­­ és támadást hajtottak végre különböző célpontok el­len.

Next