Fejér Megyei Hírlap, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

Csütörtök, 1967. augusztus 3. ASZTALITENISZ HÍRADÓ Egerben került megrende­zésre a harmadik országos szövetkezeti bajnokság, ahol 12 megye legjobb szövetkezeti sportolói ve­­selkedtek. A szé­kesfehérvári földművesszövet­kezet asztalitenisz szakosztá­lyának versenyzői ezúttal is kitűnően szerepeltek, Tomsics Tibor a férfi bajnokság győz­tese lett, míg a Kádái—Tom­sics páros a harmadik helyen végzett. Megyei asztalitenisz-bajnok­ság végeredménye. Férfiak: 1. Földször TC 7 7 0 2 100 : 40 14 1. D. Kohász II. 7 4 2 1 98: 42 10 3. VT Vasas II. 7 4 1 2 81: 59 9 4. D. Ruhagyár II. 7 4 1 2 73: 67 9 5. D. Vörös M. 7 3 0 4 80 : 60 6 6. D. Vörös Okt. 7 2 0 5 58: 82 4 7. Kincsesbánya 7 2 0 5 54 : 86 4 8. Lovasberény 7 0 0 7 16:124 0 Ifjúsági fiúk: 1. VT Vasas 5 5 0 0 30: 7 10 2. D. Ruhagyár 5 4 0 1 26:14 8 3. Földszöv TC 5 3 0 2 22:17 6 4. D. Kohász 5 2 0 3 19:19 4 5. Kincsesbánya 5 1 0 4 12:27 2 6. D. Vörös M. 5 0 0 5 5:30 0 Serdülő fiúk: 1. Földszöv TC 5 5 0 0 30: 9­­0 2. VT Vasas 5 4 0 1 27:15 8 3. Kincsesbánya I. 5 112 21:16 3 4. D. Kohász 5 2 0 3 23:18 4 5. Kincsesbánya u. 5 1 0 4 8:24 2 6. D. Vörös M. 5 0 0 5­0:30 0 Épületek a blokkból Székesfehérváron eddig csu­pán a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat épített blokkos rendszerrel lakásokat. Most példájukat követve a Ta­tarozó-, Szerelő- és Építő Vál­lalat is megkezdte ezt az épí­tési módszert. Idén három da­rab, egyenként 41 lakásos épü­­letet készítenek blokkból a Felszabadulás úton. A blokko­kat már szállítják a helyszín­re, s rövidesen megkezdődik az épületek összeszerelése. A tervek szerint még az idén tető alá hozzák mind a három épületet. Jövőre újabb két épületet készítenek hasonló technológiával Ne kallódjanak el a tehetséges fiatal sportolók A cím után ítélve azt hihet­nék, hogy két egymástól kü­lönálló területről van szó, pe­dig ez egyáltalán nem így van. Legfeljebb csak arról, hogy a múltban kevés szót ejtettünk az összefüggésekről, pedig ez a valóság. Miről is van hát szó? Arról, hogy az utánpótlás rendszer keretén belül szerve­­zett formákban, különböző ko­rú iskolai tanulók, ha megha­tározott korosztályokban is, de sportolnak. Ez a dolog lénye­ge. (Általános iskolai, a kö­zépfokú tanintézetekben, és az MTH-ban tanulók.) Nem igen van arra példa, hogy taninté­zeteken kívüliek képeznék megyénkben a sport természe­tes utánpótlását. Az oktató gárda is túlnyo­mórészt testnevelőkből és pedagógusokból tevődik össze. Mindenképpen egységes folya­­maatról lehet szó. Még a fiatal sportolók nevelése sem osztott, mivel lényegében ugyanazok a nevelők foglalkoznak velük, akiknek feladatuk az iskolá­kon belül a személyiség for­málása. Ami az utánpótlás ne­velés rendszerét illeti, ez is kész tény, mivel az MTI OT határozata óta eltelt időben kiépítettük az utánpótlás rend­szerét. Ennek a rendszernek adva vannak a szervezeti for­mái és a versenyrendszere. A rendszer felépülése a követke­ző: sportiskolák, sportnapkö­zie­k, kiválasztó versenyek, út­törő olimpia, nyári sport- és seregszemle táborok. A rend­szer keretén belül a sportolók munkája a sokrétű és szintű versenyeken realizálódik, le­gyen ez megyén belüli, vagy országos vetélkedő. Ami a kor­határt illeti 10 évtől 19 éves korig tartoznak az utánpótlás fogalmába. Még annyit hadd tegyünk hozzá az elmondot­takhoz, hogy a rendszer kiala­kítása sok ezer tehetséges fia­tal számára tette lehetővé a rendszeres foglalkozást. Van az említetteken kívül még egy tényező is, és­pedig az, hogy az utánpótlás nevelése bizonyos v­onatkozásokban osztott. Osz­tott annyiban, hogy a fiatalság sportoltatásával az MTI-en kí­­vül foglalkoznak más szervek is, mint pl. az úttörőszerveze­tek. (Ide tartozik az általános iskolák sportja operatív irá­nyítás szempontjából.) A dolog természetéből fakadóan a tanulóifjúság sportolta­tása nem független az ál­lami tevékenységtől, irá­nyítástól sem, mivel a művelődési osztályok­nak nagy szerepük van e te­kintetben. Az iskolákban folyó testnevelés ez utóbbi szerv hatáskörébe tartozik. Eymó­don tehát a kép eléggé tar­kának tűnik. E cikk kereté­ben nem kíván­unnk foglalkoz­ni a szervek közötti együtt­működés tapasztalataival. Ez jónak mondható, mert más­ként nem tarthatnánk itt. Tegyük szóvá inkább az is­kolákban folyó sporttevékeny­séget. Tegyük meg ezt azért, mivel az iskolákban folyó­­ testnevelés és sport az egy­séges testnevelési rendszer fő területe. Engedtessék meg, hogy az utóbbival kapcsolat­ban hivatkozzunk nagyon is lényeges megállapításokra. „Az iskolai testnevelés és sport színvonala befolyást gyakorol a társadalom egész­ségügyi állapotára a társada­lom jövendő építőinek szem­léletére. A testnevelés és sport jelentőségét a legfogé­konyabb korban az iskolá­ban kell tudatosítani és a fia­talsággal megszerettetni. A rendszeres testnevelés lehe­tőleg párosuljon valamely sportág versenyszerű űzésé­­vel”. Ez utóbbiból szeretnénk kiindulni s további összefüg­géseket feltárni, illetve keres­ni. Nem arról van szó, mint­ha élőről kellene kezdeni va­lamit, vagy mintha mi sem történt volna, hiszen az isko­­ai sport eredményei nem ki­csinyek. Arról van tulajdon­képpen szó, hogy n­i történ­jék azokkal a tehetséges ser­dülő korú általános iskolai sportolókkal, akik valamilyen ok­nál fogva nem kerültek be a városi, illetve üzemi sport­iskolákba. A tapasztalatunk az, hogy sokkal több tehetség akad a szervezett utánpótlás, a sport­iskolák keretein kívül, mint belül. Valahol el kellene kez­deni az iskolákon belül folyó munkát, a folyamatosság el­vének rangjára emelve. Sőt, ha az általános iskolák alapműveltséget adnak, miért ne nyújtanának ilyen vonat­kozásban alapokat a sport fejlődése számára is. Félre­értés ne essék, nem kész sztárok, vagy rekorderek ne­velésére gondolunk, de meg­oldhatónak találnánk azt a módszert, hogy az általános iskolák kapuit elhagyó tehet­séges sportolók, akik a közép­fokú tanintézetekben foly­tatják tanulmányaikat, vagy szakmát tanulnak a MÜM-is­­kolákban, tervszerűbben le­gyenek irányítva. Sok szó esik manapság ar­ról, hogy baj van az alapsp­ort­­ágakkal. Főként­ az atlétiká­ban. Hol kell ezt kezdeni, ha nem a legfiatalabb korban. Vannak-e tehetséges fiatalok? Szeretik-e az atlétikát? Ezekre a kérdésekre igennel válaszol­hatunk, hiszen ha nem szeret­nék, akkor hogyan is érhetné­nek el olyan elképesztőnek tű­­nő eredményeket, mint ami­lyeneket sportolóink a napja­inkban lezajlott versenyeken felsorakoztattak. A dunaújvárosi Ságvári ál­talános iskola négytusa csapata európai viszony­latban is kiváló eredmé­­­nyeket produkált. Kunszenti Ágnes 145 cm-t ug­rott magasba, Kunszenti Már­ta pedig 528 cm-t távolba. Bá­lint László 12 másodpercet fu­tott 100 méteren, Zsoldos Fe­renc 83 m 60 cm-t dobott kis­­labdával. E négy fiatal élet­kora azonos, egyik sem halad­­ta meg a 15. évet és nagyon sok hozzájuk hasonló eredmé­nyeket elérő tehetséges iskola­társuk is akad. Tegyük ezek­hez azt is, hogy többségük ta­nulmányi előmenetele kifogás­talan. Félreértés ne essék, mindhárom alapsportágban vannak kiváló eredményeket elérő általános iskolai tanulók. Az idő sürget­­bennünket a cse-.­­fekvésre. Miért ne mondhat­nánk azt, hogy arccal az ifjú­ság sportja felé, s egyben meg­különböztetett figyelmet kell fordítani az ifjúság testneve­lési szemléletének formálásá­ra. Hangsúlyozza ezt az MTS OT ez évi június 27-i határo­zata. Koordinálnunk kell a feladatokat az ügy érdekében. Kezdeményezzen az MTS Fe­jér megyei Tanácsa mellett működő iskolai bizottság, ve­gyen részt a feladatok megva­lósításában az AIST is, s te­gyenek sportszerveink elfo­gadható javaslatokat a taná­csok művelődési osztályainak. A tervszerűség megérlelné a gyümölcsöt, a fáradozás pedig jó ügyet szolgálna. Szűics Imre A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT felvételre keres: Kocsivezetőt, kalauzt, fékezőt-csa­tolót, váltó­őrt, kőművest, lakatost, lemezlakatost, ácsot, bá­dogost, tetőfedőt, vil­lanyszerelőt, esztergá­lyost, fényezőt, maróst, betanított munkást, se­gédmunkást (férfi, női), takarítónőt, felépítmé­nyest (pályamunkást), váltótisztítót, kábeles segédmunkást, címfes­tőt. Felvételre jelentkezés: Budapest VII., Akácfa u . 5. 5793. ■Fejér megyei Hírlap- Őszi rajt az NB I B-ben Pécsen kezd a VT Vasas Az NB I B őszi I. forduló­jának műsora: Oroszlány—Bp. Előre, Autóbusz—Debrecen, BVSC—Dorog, Miskolc-Ózd, Kecskemét—Nyíregyháza, Vár­palota—Ganz MÁVAG, Buda­fok­—Bp. Spartacus, Szállítók— Egyetértés, Pécsi Bányász— VT Vas­as. Az NB I B mezőnyének ki­egyenlítettségére utal az a tény, hogy az első és a nyol­cadik helyezett között mind­össze három pont a különb­ség a tavaszi forduló befejezé­sét követően. Az ötödik he­lyen álló piros­­ kékeket ugyan­akkor egy pont választja el a listavezető BVSC-től. Ősszel ennek folytán hatalmas küz­delemre számíthatunk, s nyu­godtan állíthatjuk, hogy az el­ső nyolc helyezett bármelyike esélyes a feljutásra. De ha tör­ténetesen egy rossz szériát fog ki valamelyik csapat, könnyen a veszélyes zónába kerülhet. A Vasas tavaszi szereplésé­vel elégedettek lehetünk, hi­szen némi szerencsével akár előbb is végezhettek volna a táblázaton. Voltak periódu­sok — a bajnokság elején és különösen a végén — amikor a jó játék mellett az eredmé­nyesség sem maradt el. Az el­ső hat mérkőzésen 9, az utol­só haton pedig 10 pontot szer­zett az együttes. A közbeeső Budafok, a Szállítók (otthon), az Egyetértés és a Ganz MÁ­VAG elleni vereség érzéke­nyen érintette a szurkolóikat is. Ha ezeken a találkozókon csak két pontot szereznek, úgy elsőként is zárhatták volna a tavaszi idényt. Természetesen ezeket a balsikereket is meg lehet magyarázni, mégpedig olyképpen, hogy abban az idő­szakban volt a legtöbb sérült a csapatban. Mi lesz ősszel , teszik fel sokan a kérdést? Nos, erre csak azt tudjuk válaszolni, mindennél nehezebbnek ígér­kezik a november 26-ig tar­tó küzdelemsorozat. A Vasas gárda most jól együtt van, s valamennyi játékos egészséges optimizmussal, bizakodva néz a vasárnap kezdődő őszi sze­zon elébe. Erre alapot adhat az, hogy Kárpáti Béla edző 1—4—2—3 szisztémán alapuló taktikája az idegenbeli és az itthoni mérkőzéseken eddig kitűnően bevált. Csak a foly­tatás maradjon el! Hollósy Ferenc - 5 - Fákozd közelében külföldi gépkocsi mozog bizonytala­nul, majd egy csapáson át le­tér a földútra. A kocsi abla­kán át távcsövet, fényképező­gépeket, hatalmas objektíve­ket és más műszereket látni. Gazdag és szép madárvilá­gunk javából fényképeznek. Sokan járnak ide fotózni ma­gyar turisták is. Az itt élők közül azonban csak kevesen tudják, hogy a közeli táj, a trópus csodálatos madárvilá­gának egy valóságos részét rejtegeti. Az öreg szőlőhegy partsza­­kadékát kis erdő övezi és zár­ja el. Az omladékokból uhu surran, néha egy-egy vércse is vijjog — talán verebekre vagy galambokra vadászik — búbosbanka és más madár is tanyázik itt. De valamennyi madár közt a legszebb a gyurgyalag, tudományos ne­vén Merops apiaster. E madarak Dél-Arábiából május­­ végén érkeznek ha­zánkba s itt is költenek. Ezek az óvilág legszínpompásabb madarai. Nemcsak hazánkban de a trópuson is a legszebb madarak közé tartoznak. Színei: sárga, zöld, fekete, fe­hér, kék barna és piroskás. E madarak érdekes sajá­tossága, hogy egyes fecskék­hez hasonlóan partszakadé­kokban fészkelnek. Ezért és egzotikus színei miatt is a nép a gyakran olasz­ fecskének is nevezi. De hívják méhész­­madárnak is, mer ha olykor éhezik, egy-egy méhet is el­kap. Általában azonban le­gyekkel, darazsakkal, más ro­varokkal — főleg szitakötővel — táplálkozik, és ez a hal­gazdaságra nézve kedvező. E becses értékű terület rit­ka madárvilágát a szakembe­rek is felismerték és a part­szakadékot a környező erdő­vel természetvédelmi terü­letté is nyilvánították P. J. Fejér megyében Szitakötővel eteti fiait a gyurgyalag. Homokpart a pákozdi szőlők alatt: a trópusi madarak tanyája. -SA kill . 'Ilw||5«SEI 'mmnm mim - belépni ! " • TN­-öSl wumm ff mnnnnnnn~nmm­— A Fákozd alatti gyurgyalag-telepet is védetté nyilvánították.

Next