Fejér Megyei Hírlap, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

2 - Csehszlovákiai helyzetkép A Pravda cikke A Pravda csehszlovákiai tudósítói a lap szombati számában a helyzet további rendeződéséről számolnak be. Az ipar, a közlekedés, a kereskedelem lassanként visszaállítja normális tevékenységét. Ez nem könnyű dolog, mivel Csehszlovákia gazdasági élete jelentős mértékben függ az importtól: a nyersanyag körülbelül 50 százalékát külföldről hozzák be. Ezért igen fontos, hogy a Szovjetunióból újra megindultak az ércet, szenet és gabonát szállító szerelvények. Helyreállt a Prága— Moszkva nemzetközi vasúti közlekedés. A tudósítók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a helyzet rendeződése nem megy simán. A prágai repülőtér vezetői például nem akarják helyreállítani a repülőtér normális tevékenységét, bár ezt a szovjet fél többször javasolta. Jellemző, hogy a repülőtér vezetői megtiltották, még azoknak a szovjet repülőgépeknek a kiszolgálását is, amelyek a Szovjetunióban üdülő csehszlovák gyerekeket hozták haza. A gyerekeket szovjet katonai autóbuszok juttatták vissza szüleikhez. Szergej Borzenko írja ugyancsak a Pravdában, hogy a fővárosban és az ipari városokban vereséget szenvedett ellenforadalom most a vidékre teszi át működését. Bőrzakós, pisztolyos ifjoncok járják a falvakat és halállal fenyegetik azokat a parasztokat, akik kenyeret adnak a „megszállóknak”. Teszik ezt annak ellenére, hogy mint közismert, a Szovjetunió évenként csaknem másfél millió tonna kenyérgabonát szállít Csehszlovákiának. Borzenko végezetül rámutat, hogy a becsületes cseh és szlovákok maguk sürgetik az ellenforradalmár bandák felszámolását, amelyek létszáma mintegy 40 000-re tehető. Jelentés Prágából és Pozsonyból Az Izvesztyija szombat esti száma prágai és pozsonyi turdósítóinak jelentését közli. A prágai jelentés szerint a csehszlovák kormány intézkedéseket tesz a különböző sürgős kérdések megoldására, hogy mielőbb normális vágányokra terelődjék az élet. A gazdasági tevékenység teljes rendezése nem egyszerű feladat, de nem megoldhatatlan — mint a belügyminisztérium sajtótitkára kijelentette ”az ország gazdasági élete nem szenvedett komoly fennakadást”. — Bonyolultabbnak látszik a politikai és társadalmi élet rendezése, a hangulat normalizálása, de ez is folyamatban van — mutatnak rá a tudósítók. Prágában eltűnőben van a feszültség. Az emberek fokozatosan megnyugszanak, visszatérnek napi gondjaikhoz, fontolgatják és elemzik a helyzetet. — A közélet azonban még mindig nem mentes a reakciós erők befolyásától: ezek az erők a jelekből ítélve nem hajlandók letenni a fegyvert Még mindig provokációs híresztelések keringenek. A provokátorok a könnyen hívő embereket megtorlásokról szóló koholmányokkal próbálják ijesztegetni és félrevezetni, pedig valójában ilyen megtorlások nincsenek. Az Izvesztyija pozsonyi jelentése szerint a szlovák fővárosban tovább normalizálódik az élet. A lap a továbbiakban rámutat, hogy fokozódik a nyugati hatalmak ügynökeinek tevékenysége. Növekszik az ellenforradalmi, szovjetellenes propagandairatok és röpiratok érkezése Csehszlovákiába. A napokban a csehszlovák— osztrák határon feltartóztattak egy Prágába utazó „kereskedőt” — írásos propagandaanyagot vitt magával. Pozsonyban még előfordulnak provokációk. A Slavinmagaslaton, a Csehszlovákia felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművénél rálőttek egy szovjet tisztre. A golyó célt tévesztett. (MTI) Vietnami összefoglaló A dél-vietnami felszabadító népi fegyveres erők könnyű- és nehéztüzérsége szombatra virradó éjszaka súlyos tűzcsapásokat mért az amerikai expedíciós hadtest és a saigoni bábhadsereg több fontos támaszpontja és hídfőállására az ország egész területén. Az AP amerikai hírügynökség helyzetrajza szerint a szombat hajnalra virradóan végrehajtott rajtaütéseiben a gerillahadsereg váltakozva alkalmazta aknavetőit és 122 man-es rakéták kilövésére alkalmas rakétavetőit. A katonai objektumokat hangtalanul és láthatatlanul megközelítő partizán-tüzérség a Da Nang-i tengerész gyalogsági és légitámaszpont berendezéseit, a kulcsfontosságú Biem Hoa-i amerikai légitámaszpont kifutópályáit, Plesku erődítményváros katonai építményeit, valamint a Márvány-hegyen kiépített amerikai helikopter-támaszpont fel- és leszálló pályáit szemelte ki célpontnak. A legsúlyosabb károkat az amerikaiak Pleskuban szenvedték mert a DNFF tüzérsége ide összpontosította nagyhatósugarú rakétavetőinek tüzét. A saigoni hivatalos szóvivők elismerik, hogy fegyveres erőik veszteségeket szenvedtek, pontos adatokat azonban erről nem közöltek. A saigoni katonai rezsim rendőrei, titkos ügynökei és provokátorai szombaton házkutatásokkal, razziákkal és többrendbeli letartóztatással igyekeztek elébe vágni a vietnami nép 1945-ben megkezdett szabadságharcára emlékező tüntetéseknek. Besúgók tájékoztatásai alapján a rendőrök őrizetbe vettek „Vietcong-gyanúsnak” minősített személyeket, akiknél fegyvereket és „kommunista jelszavakat feltüntető” transzparenseket találtak. A központi hatóságok szepember 4-ig riadókészültségbe helyezték a rendőrséget. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ugyanis szeptember 2-án emlékezik meg arról, hogy 23 évvel ezelőtt ugyanezen a napon indította el Ho Si Minh elnök a francia gyarmatosítók elleni harcot. (MTI) 11 Kínai Népköztársaság atomipara Az atomstop-egyezmény és az azzal kapcsolatban elfoglalt kínai álláspont ismét a Kínai Népköztársaság atomiparára irányította a közvélemény figyelmét. Ezt kihasználva, az atomipar létrehozása területén elért eredményeket Kínában ma bizonyos nacionalista célkitűzések szolgálatába szeretnék állítani. Éppen ezért érdemes visszatekintenünk azokra a történelmi tényekre, amelyek az atomkutatás mai színvonalát a Kínai Népköztársaságban lehetővé tették. A kínai atomipar kiépítéséhez a Szovjetunió nagymértékben hozzájárult. A tudományos káderek a háború befejezése után azonnal Moszkvába siettek, továbbképzésük biztosítására. A Szovjetunió 1951-től, 1962-ig tízezer kínai mérnököt képezett ki egyetemein és kutatóintézeteiben, 1000 tudós és 11 000 szakmunkás szerezte ismereteit a szovjet intézményekben. Legelső volt közöttük Van Kan-csang professzor, a Dubnai Kutatóintézet volt igazgató-helyettese, aki tevékenyen részt vett az ott folyó munkában. Ugyanebben az időben több mint 10 000 szovjet szakember dolgozott Kínában az üzemek, a közlekedési vonalak és egyetemi karok helyreállításán és építésén. 700 szovjet professzor tanított az ország legnagyobb főiskoláin és jó néhány tudós töltött be fontos funkciókat a Kínai Tudományos Akadémián is. Végül a Szovjetunió adta a Kínai Népköztársaságnak az első atommáglyákat, részecskegyorsítókat, elektronikus számítógépeket és a szovjet mérnökök rendezték be a híres izotóp-kiválasztó üzemet, amelyből ma a kínai atombombák urániuma 235-je kikerül. A fenti berendezések az atomenergia békés felhasználását tették lehetővé és az innen kikerült üzemanyagot nem lehetett bombagyártásra felhasználni. A Kínai Népköztársaság tehát később építette ki a hiányzó berendezéseket. Peking, Mukden, Lancsou, Paotou, Csunking és Hszinkiang neve ma a kísérleti reaktorokkal, plutónium reaktorokkal, plutónium termelő üzemekkel és uránium lelőhelyekkel hozható összefüggésbe. A Tiensan és Kunlun hegyvonulatok között elterülő Taklamarcan sivatag keleti részén pedig, a Lop Nor közelében, a lakatlan síkságokon történnek a kínai kísérleti atomrobbantások. A széles körű atomprogram, az atomenergia katonai célokra történő felhasználása óriási terheket ró az országra. Az eddig elkészült berendezések felépítése hozzávetőleg 1,2 milliárd dollárba került, míg az üzembe tartásuk évente 470 millió dollárt emészt fel. A termonukleáris program nem csupán a nemzetep.zri---'’ óriási tartalékait vonta el, hanem erősen fékezte a hadsereg hagyományos fegyverfajtáinak korszerűsítését is. Lapzártakor érkezett • Lemondott a csehszlovák belügyminiszter Mint a prágai rádió jelentette, Josef Pavel csehszlovák belügyminiszter benyújtotta lemondását, amelyet Ludvik Svoboda köztársasági elnök elfogadott. Az új belügyminiszterré Jan Pelnart nevezték ki, aki eddig a plzeni kerületi nemzeti bizottság elnöke volt. Pelnar szombaton letette az esküt (MTI) Nigériai offenzíva Gowon tábornok, a nigériai szövetségi kormány elnöke szombaton este rádióbeszédet mondott. Bejelentette, hogy a szövetségi hadsereg utasítást kapott a „szakadár Biafra elleni végső katonai offenzívára.” Megjegyezte, hogy az offenzíva — véleménye szerint — nem befolyásolja a biafraiakkal folytatott Addisz Abeba-i béketárgyalásokat, mivel „a szövetségi kormány továbbra is a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben”. A biafrai rádió szombaton bejelentette, hogy a szövetségi csapatok pénteken valamennyi arcvonalon összehangolt támadást indítottak a biafrai állások ellen. (MTI) Vasárnap, 1968. szeptember . Változatlan érdeklődéssel Közvéleményünk továbbra is változatlan érdeklődéssel figyeli a csehszlovákiai eseményeket. Ugyanakkor örömmel nyugtázza azt is, hogy a Szabad Európa rádió, — amely nyilván nem mondott le szándékáról —, most már nem beszél olyan sokat ígérően, reményt keltően. Sőt, mi több, néhány nap után a csehszlovákiai találgatások helyett számukra olyan szokatlan témára fanyalodott, mint az éhező világ problémája. E rádió csakúgy, mint a nyugati adók sokasága és az imperialista sajtó kénytelen-kelletlen próbál más eszközökhöz folyamodni, ugyanis mindaz, amire apelláltak kezd kicsúszni a lábuk alól. Első perctől kezdve tudtuk, hogy a szocialista országok segítsége lehetővé teszi, hogy a csehszlovák szocialista erők, hazafiak bátrabban fellépjenek a belső és külső ellenforradalmi erők ellen, s folytathassák azt, amit 1968 januárjában megkezdtek. Meggyőződésünket, véleményünket igazolta a moszkvai megállapodás és az, hogy a cseh testvérpárt vezetői hozzáláttak az ellenforradalmi elemek felszámolásához, a restaurációs erők megfékezéséhez. A januári plénum által megjelölt feladatok végrehajtása csakis akkor lehetséges, ha a párt vezetői, a kommunisták egyaránt hadakoznak a baloldali torzítások és a jobboldali, a revizionista veszély ellen. A rádióbeszédekből, a szlovák kongresszuson elhangzottakból kinyilvánul az, hogy a csehszlovák kommunisták, hazafiak jelentős része okul a tapasztaltakból. Mi, akik négy szocialista országgal együtt segítségükre siettünk csehszlovák barátainknak, örülünk annak, hogy fellépnek az ellenséges elemek ellen és, hogy mind határozottabbá válik ilyen ténykedésük. Nem lennénk őszinték viszont, ha elhallgatnánk, hogy még mindig aggaszt bennünket a jobboldal támadása és méginkább az, hogy a revizionizmus elleni harc nem tűnik elegendőnek. Jól tudjuk, hogy egyes dolgok a szomszédból nem mindig látszanak tisztán, viszont az 1956-os magyarországi ellenforradalom tapasztalatait ismerve, világos előttünk: a harc csakis úgy lehet eredményes, ha a múlt hibáival számolva leküzdjük azokat is, akik a hibák ürügyén visszafelé akarnak menni. Változatlan érdeklődéssel figyeljük a szocializmushoz hű csehszlovák erők harcát. Szolidárisak vagyunk a szocializmus védelméért vívott küzdelmükkel, mindazzal, amit a stabilizálódásért, az élet normális kerékvágásba való visszaállításáért tesznek. Katonáink is ezért siettek segítségükre, s ezért támogatjuk további küzdelmüket, politikai, s ha kell más eszközökkel is. B. B. Egy hét a világpolitikában A moszkvai tárgyalások után Az elmúlt hét elsőszámú eseményének Moszkva volt a színhelye. Négynapos, sűrített tárgyalásokra került sor a szovjet és a csehszlovák vezetők között, majd a Szovjetunió képviselői másik négy szocialista ország — köztük hazánk — magasszintű delegációival konzultáltak. A megbeszélések arra irányultak, hogy miután az öt szocialista ország határozott fellépése katonai biztosítékokat jelentett egy esetleges ellenforradalmi fordulattal szemben Csehszlovákiában, megtalálják a politikai kibontakozás útját A Moszkvában aláírt okmány jó alapot jelenthet a csehszlovákiai konszolidációhoz. Igaz, csupán a kiinduló pontot adja, és nem a végállomást Hosszú és bonyolult harc vár a csehszlovák kommunistákra, hogy megszilárdítsák a szocializmus vívmányait és felülkerekedjenek a jobboldali provokációkon. A külső körülmények kedvezőbbek, mint korábban, a küzdelmet azonban maguknak csehszlovák barátainknak kell megvívniuk. A prágai jelentések egyelőre továbbra is igen összetettek. Az élet normalizálódásának, a konszolidációnak első jelei kétségtelenül mutatkoznak már. Az elmúlt időszak felgyorsult eseményei igen sok ember józanságát realitásérzékét növelték. Ugyanakkor jócskán vannak olyanok is, akik nem ocsúdtak fel nacionalista mámorukból, s a jobboldal, a szocialistaellenes erők legfeljebb taktikájukat változtatják, céljaikat nem. A következő hetekben minden valószínűség szerint az erők polarizálódása, várható, s a moszkvai megállapodásokhoz történő hozáállás szinte választóvízül szolgálhat annak eldöntésére, ki képviseli a csehszlovák szocializmus igazi érdekeit s ki áll azzal szemben. A CSKP központi lapja, a Rudé Právo pénteki számában azt vetették fel, hogy az új feladatoknak megfelelően a pártnak hamarosan új központi bizottságot kell alakítania, s az erre illetékes fórum kizárólag a már korábban öszszehívott XIV. rendkívüli pártkongresszus lehet E vélemény azért jelentős, mert hivatalosnak tekinthető állásfoglalás keretében első ízben határolják el magukat a múlt héten megtartott, úgynevezett pártkongresszustól. A mai körülmények között a kongresszusra fontos feladatok hárulnak, szinte újjá kell szerveznie a párt- és az állami életet. Chicagói krónika Ha a Csehszlovákia körül zajló események ki is emelkedtek a mozgalmas hét történés-sorozatából, a világpolitika földünk más pontjain sem csendesedett. A Chicagóban lebonyolított demokrata konvencióval újabb fordulatot tett az amerikai elnökválasztás gépezete. A külsőségek egészen drámaiak voltak. A város felfegyverzett táborhoz hasonlított; az elnökjelölő gyűlés színhelyét, a nemzetközi amfiteátrumot szögesdrót-kerítés vette körül; a televíziós operatőrök gázálarcban dolgoztak az utcai csetepaték közepette. Legalább négyszáz személy — köztük több delegátus — megsebesült, a letartóztatottak száma még magasabb. Chicago „klasszikus” gengszterkorszaka óta nem folyt ernnyi vér az utcákon. A papírformának megfelelően Humphrey-t választották meg a demokraták elnökjelöltjének. A meglepetések elmaradtak. Voltak, akik Johnson drámai visszakozására számítottak, de az elnök — aki éppen a konvenció második napján töltötte be 60. életévét — úgy tűnik, valóban elhagyja a Fehér Házat. Lehetőségként vetődött fel Edward Kennedy jelölése, de a fiatal politikus — a jelek szerint — még vár: a vietnami csődtömeg, valamint a demokrata párt zűrzavara nem csábította a szorítóba. A novemberi elnökválasztások Humphrey—Nixon párharca egyelőre igen nyíltnak, s a negatívumok versengésének ígérkezik. Walter Lippmann találó jellemzése szerint a demokraták ujjongtak Nixon, a republikánusok Humphrey jelölése után, de egyik sem örült saját kandidáltjának. A sok égető problémára, mindenekelőtt Vietnamra és a néger kérdésre egyik jelölt sem fejzett ki akár valamennyire járhatónak vagy reálisnak tartott programot. Ilyen körülmények között különös érdeklődés kíséri egy harmadik erő létrehozására irányuló próbálkozásokat a szélsőjobbról (Wallace), illetve liberális oldalról (McCarthy). Jóllehetnem valószínű, hogy komolyan beleszólhatnak a hagyo-* mányosan kétpárti birkózásba,’ megkezdődhet a demokrata és a republikánus párt „kopásé-* nak” időszaka. Dél-vietnami csatatereken , mintha a vietnami csataterek hangja is hallatszott volna Chicagóban. A DNFF erői új, összehangolt akciókat folytattak a héten tizenkét délvietnami város ellen. A harci cselekmények ismét megmutatták a front erejét, tartalékait, és az amerikaiak máris borúsan tekintenek a szabadság- harcosoknak kedvezőbb őszi hónapok elé. Tűzharc és diplomácia a Jordánnál A Közel-Keleten változatlanul puskaporszagú a levegő. Miközben Jarring ENSZ-megbízott az érdekelt országok fővárosait járja, hét nap alatt 31 határincidensre került sor Izrael és az arab országok között. Különösen kiéleződött a helyzet a Jordán folyó vonalán. Az izraeliek, úgy látszik, a gazdasági nehézségekkel, belpolitikai problémákkal, a menekültek százezreinek elhelyezésével küszködő Jordániát tekintik az arab front gyenge láncszemének. Nincs olyan nap, hogy ne dördülnének ágyúk a biblikus hangszású folyó partján; a nyomás célja Jordániát meghátrálásra és különtárgyalásokra bírni. Az arab ország nem zárkózik el az ésszerű diplomáciai lépések elől, hiszen— Kairóval együtt — elfogadta a Biztonsági Tanács tavaly novemberi határozatát. Ezt közölték több ízben az ENSZ különmegbízottjával, illetve a Biztonsági Tanács ülésein is. Nem hajlandók elfogadni viszont a határozat izraeli értelmezését, amely „általában” magáévá tette az ENSZ döntését, — csak éppen nem hajlandó visszavonulni a tavaly júniusi háború előtti határok mögé. A közel-keleti feszültség bizonyos mérvű növekedése indokolta az arab külügyminiszterek összehívását is, akik várhatólag a közös akció szükséggességéről fognak tárgyalni. R. E.