Fejér Megyei Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

.A Centropres­­eat­ helyzetképe Megnyílt a Közös Piac csúcsértekezlete A Life foto­városár a az amerikai vérengzésről Tegnap szokatlanul sok protokolláris kötelessége akadt Julianna holland királynőnek és férjének, Bernhard herceg­nek: egymás után kellett üdvözölniük a nyugat-európai Közös Piac tagállamainak kormányfőit, akik a szervezet hágai csúcsértekezletére érkeztek a holland fővárosba. A parlament Lovagtermében meg is kezdődött a konferencia. Pieter de Jong holland miniszterelnök házigazdái megnyitó­beszéde az ilyenkor kötelez? áröl.iUlpesának tetszetős gyűj­teménye volt. Egyetlen szó sem esett benne a hágai konfe­rencia legizgalmasabb témájáról — arról, annyi visszauta­sítás után felveszik-e végre hetedik tagnak Angliát. Ennek fényében természetes, hogy a legnagyobb érdek­lődéssel Georges Pompidou francia köztársasági elnök beszé­dét várják a holland fővárosban összese­reglett újságírók. Londonban némi aggodalmat keltett, hogy a hágai csúcs előtt ült össze a gaulleist® párt, az UDR fontos értekezlete és ezen hitet tettek a de Gaulle-féle politika „kontinuitása" vagyis folyamatossága mellett. Márpedig közismert, hogy a Közös Piacba való brit belépés minden esetben a francia ex-elnök sziklaszilárd álláspontján futott zátonyra. Azt még a legpesszimistább megfigyelők sem tartják valószínűnek, hogy de Gaulle utódja, Po­mpidou is „végle­ges” nemet mond az angol felvételi kérelemre. Az azonban könnyen elképzelhető, hogy Párizs úgy érzi: nem kell elsi­etni a brit belépést, előtte még nem ártana némi előnyöket kiharcolni, mindenekelőtt a francia mezőgazdaság számára. A hágai csúcsot kommentáló moszkvai megfigyelők naiv­nak nevezik azt a néhány nyugat-európai országban divatos álláspontot, amely szerint a brit oroszlán beengedése segít elsimítani a Közös Piacon belüli ellentéteket. Ezek az ellen­tétek — mutatnak rá a szovjet fővárosban — csak súlyos­bodhatnak azzal, ha zöld utat biztosítanak az amerikai politika elemeit magával hozó Londonnak. Az amerikai vezetésnek egyébként mind kellemetlenebb órákat szerez az a növekvő felháborodás, amely a dél­vietnami vérengzések nyilvánosságra kerülése óta zúdul végig öt kontinensen. Ez alól nem kivétel az észak-amerikai földrész, sőt maga az Egyesült Államok sem. A Life, a világ egyik legnagyobb példányszámú magazinja a legfrissebb jelentések szerint drámai képsorozatban számol be a Son­ety-i tömeggyilkosságról. A nemzetközi közhangulatra jellemző, hogy még a dél­vietnami rezsim parlamentjében is csoport alakult, amely Thieu elnök tiltakozás® ellenére hivatalosan bejelentette: megvizsgálja a mészárlás körülményeit. ITT A TEL (Folytatás az 1. oldalról) — Már vasárnap beindí­tottuk a hóekéket, ma, hét­főn pedig az őrjáratos ko­csik cirkálnak a város­ban. Ahol szükséges, „be­avatkoznak”. A parkfenn­tartó részlegeik a Velence Szálló és az­ István tér kö­zött tevékenykednek, gyűj­tik és hordják a havat. — És ha erősebb lesz a havazás? — Négy hóekénk van, az utakat ezzel tisztítjuk majd és ha kell, akkor alaposan „megsózzuk a vá­rost”. Elegendő a szén A hideggel kapcsolatos a meleg szoba, a jól fűtött lakás is. A nyáron és az ősszel foglalkoztunk me­gyénk szenellátásával. Ak­kor nem sok jót írhat­tunk. Vajon mostanra vál­tozott-e a helyzet? Úgy gondoljuk, időszerű felten­ni ezt a kérdést. Aki válaszol: dr. Rusz György, a TÜZÉP árufor­galmi vezetője. — A központi és a vasú­ti telepen leltározunk, de a Piac téri telepen már le­het vásárolni szenet. Bolt­jaink ugyancsak a vásár­lók rendelkezésére állnak, leltározás alatt is. — Milyen a szénellátás? — Aki a megrendelő iro­dában kérte tüzelőjét, leg­később kedden délutánig megkapja. Egy-két hónap­pal ezelőtt nagy volt a tor­lódás, de a javuló ellátás a kiszállítást is meggyor­sította. Jelenleg is rendel­kezünk olyan szénnel és annyival, hogy az igénye­ket teljes mértékben ki­elégíthessük. — Kevés volt ősszel a brikett és az oroszlányi szén. , — A vásárlók főleg a mecseki brikettet viszik, pedig nagyon jó a palotai és a tatai is. Az­ oroszlányi szén iránt valóban nagy az érdeklődés, de ha éppen nincs ilyen boltjainkban, ahhoz hasonló értékű sze­net tudunk ajánlani. — Mostanában tehát nem kapunk panaszos leveleket? — Mi mindent elköve­tünk, ami csak lehetséges. Az utóbbi három hónap­ban kétezer vagonnal több szenet értékesítettünk, mint tavaly hasonló időszakiban. És ha a szállításokban nem le­sz­ fennakadás, akkor ez az­ ellátásban is érezteti hatását. Orsóvai Tibor Felszabadult főidőn „Megy az eke, szaporodik a barázda, mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra. Pa­piros a határ, a tengerszéles, a tolla meg az a szegény öregbéres. Megy az eke, telik a könyv sorról, sorra, én va­gyok az egyedüli olvasója. Én tudom csak mit jelent ez, és mit ért ez: először szánt a magáén az a béres...” Könyv fölé hajló gyerek­fejek jutnak eszembe, egy régi második osztály apró kisdiákjai. Grabecz Jóska, Marosvári Annus, Papp Er­zsi — más-más évfolyamból — és a többiek. Olvastuk a verset, Illyés Gyuláét. És ahogyan közben rá-ránéztem egy arcra, tudtam, az a bé­res — valahogy nekik is rokonuk. Apjuk, esetleg nagyapjuk. „A község lakossága túl­nyomó részben cselédje volt az uradalomnak. Részben az uradalom tulajdonát képező cselédházakban laktak. Az uradalom tulajdonát képező, több lakással rendelkező épületekben négy-négy csa­lád tartozott egy konyhához. A cselédségnek sem a kultu­­rálódásra, sem egyéb műve­lődésre lehetőséget nem ad­tak. Politizálni cselédnek nem volt szabad. Tiltva volt az újságolvasás. Példa erre id. Barabás István sorsa, aki olyan­ újságot járatott, amely nem függött össze a nagybir­tok politikával”. — olvasom, ízlelem a falutörténet szo­rosra fogott, lényegre törekvő szavait. Majd egy másik írás kerül a kezembe, a felszabadulás utáni földigénylő bizottság jelentése: 1123 földigénylő­nek juttatott földet, ezek va­lamennyien helybeli lako­sok. Ezek közül 339 gazdasá­gi cseléd, a többi arató, nap­számos, törpebirtokos. Idős Farkas Mihály, a gu­lyamajori cseléd is igényelt földet. Most nagyon moso­lyog: kár volt nem daruhe­gyinek számítani akkor kö­zelebb, jobb fekvésben jutott volna. Aztán emlékezik tovább. Tehenet fogtak be, volt aki ásóval törte fel az őszi ugart. Asszonyok — férjük nélkül, gyerekekkel és maguk, haj­naltól estig túrták a nekik jutott földdarabot. Mindenki tudta Előszállá­son — a föld életet jelent. És azt is tudták, ez a föld soha többé nem lehet már úri föld. Hiába élt ott a községben — szinte élő tilalomfaként — a jószágkormányzó. Nem mene­kült el a felszabadítók elől, talán úgy érezte, jelenléte a biztosíték a vagyon bizton­ságára. De a történelem elé nem állhatott, esetleg csak néhány ember számára ne­hezebbé tette az új dolgok megértését. — Nehéz volt, nagyon ne­héz — emlékezik most az a néhány ember is, aki 1950 tavaszán valami nagyon me­rész lépésre határozta el ma­gát: szövetkezetet alakítot­tak. Tizenegyen voltak: Pá­­kolitz, Krizsán, Babanics — így sorolják a neveket. Köz­tük volt Farkas Mihály is. Földjeik szerteszét, a fa­luban. Gépük — semmi Va­gyonuk — kétszáz hold kö­rüli birtok és egy pár ló. Ezek mellé állami segítség­ként az év őszén újabb kettő darab ló került... A tíz család tizenegy tagjából az­tán, majdnem az egész falu lett, ma több mint ezer szö­vetkezeti tag gazdálkodik hétezer holdon. Két pár ló? Saját autóbuszuk hordja, viszi az embereket munka­helyükre, mérnök áll a gé­pész-szakág élén, és a leg­közelebbi jövő terveiben a tehenészeti telep kompletté tétele szerepel, négy-ötszáz MEGY AZ EKE A falu közepén magasodik az új iskola épülete. Egymilliárd dollárba került az Egyesült Álla­moknak, hogy a vietnami háborúba bevonjon egy thaiföldi hadosztályt is. A thaiföldi katonaság alaku­latai 1966 óta vannak Viet­namban. A szenátus illetékes bi­zottságai által a múlt hó­napban folytatott vizsgálat során korábban már nap­világra került, hogy ameri­kai részről nagy összege­ket fizettek a Fülöp-szigetek kormányának is egy zász­­lóaljnyi műszaki katona­ság Vietnamba küldése fe­jében. A Fülöp-szigetekkel kötött megállapodás állító­lag csaknem negyvenmillió dollárba került. Fulbright, a külügyi bizottság elnöke utalt arra, hogy az ameri­kai kormány a thaiföldi, Fülöp-szigetei és más kato­naság bevonásával a viet­nami háborúnak „nemzet­közi” jelleget akart adni, a valóságban azonban nagy összegekért zsoldosokat vá­sárolt ázsiai katonai part­nereitől. (MTI) t ------refer Mesrri ntfe*-----------— 2 -------- Az Apollo–12 űrhajó pilótái, akik nem­régiben tértek vissza a Holdról és jelenleg szigorú karanténban vannak, a ho­ustoni űrkutatási központ­ban vasárnap a televízión labdarúgó-mérkőzést néz­tek. A laboratóriumokban to­vább folyik a Holdról ho­zott kőzetminták vizsgála­ta. A szakértők szerint a kőzetek előzetes tanulmá­nyozásából nyert adatok arra mutatnak, hogy a Hold szerkezete bonyolul­tabb, mint azt a tudósok eddig hitték. Jóllehet, az Apollo—12 űrhajósai által meglátoga­tott Viharok tengere elne­vezésű terület sokban ha­sonlít az Apollo—11 utasai által felkeresett Nyugalom tengeréhez, a kőzetminták­ból mégis „drámai különb­ségeket” vélnek felfedezni a szakértők. Megállapították azt is, hogy a Hold mágneses te­vékenysége sokkal nagyobb, mint azt eredetileg gondol­ták, összegezve: a Hold erede­tének végleges meghatáro­zásához még igen sok adatra van szükség. (UPI) Tito a közel-keleti helyzetről A közel-keleti helyzet to­vábbi rosszabbodásával kap­csolatban Jos­zip Broz Tito jugoszláv köztársasági el­nök nyilatkozott a Tanjung igazgatójának. Az izraeli kormány ag­­ressziós és expanzív politi­kája a közel-keleti helyzet súlyos kiéleződéséhez veze­tett. A felelős izraeli veze­tők csökönyösen és mind hangosabban hirdetik a megszállt arab területekre vonatkozó igényeiket és an­nexiós szándékaikat. Az iz­raeli hatóságok provokációs célú fegyveres támadásokat hajtanak végre a szomszé­dos arab országok területe ellen. Az ilyen fejlemények na­­gyobb arányú fegyveres ösz­­szetűzésekkel és a közel­­keleti háború felújításával fenyegetnek, ez pedig be­láthatatlan következmé­nyekkel járna a világ bé­kéjére és biztonságára néz­ve. Jugoszlávia kormánya és népei osztoznak a világ ösz­­szes békeszerető és haladó erőinek aggodalmában, s ezért Jugoszlávia, amint ezt eddig is tette, ezután is sík­ra száll az izraeli csapatok haladéktalan kivonásáért a megszállt arab területekről. Miután Izrael nem haj­landó elfogadni az igaz­ságos és békés rendezést, Jugoszlávia népei teljes mértékben megértik és tá­mogatják az arab országok elhatározását, hogy bármi­lyen eszközzel visszaszerez­zék azt, amit Izrael elvett tőlük. A közel-keleti válság megoldására irányuló erő­feszítések keretében Ju­goszlávia támogatja azokat a törekvéseket is, amelyek hat európai szocialista or­szág november 27-i nyilat­kozatában jutottak kifeje­zésre, — jelentette ki a jugoszláv köztársasági el­nök. (MTI) Kedd, 1969. december 2. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, beszámolt Indiai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötö­dik évfordulójára felszabadulási jubileumi emlékérmet ala­pított. A jubileumi kitüntetéseket 1970. április 4. alkalmával az Elnöki Tanács azoknak­ adományozza, akik a független, szabad és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősödéséért, a szabadságért, a demokráciáért és a szo­cializmusért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket sze­reztek. Az Elnöki Tanács módosította a dolgozók betegségi biz­­tosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes intézkedéseit,, majd egyéb ügyeket tárgyalt. * A betegségi biztosítást érin­tő, jelenleg még érvényes jog­szabályok kiadásának ideje, vagyis 1955 óta a társadalmi és gazdasági viszonyokban je­lentős változások történtek, ezért vált szükségessé a ren­delkezések módosítása. Az 1970. január 1-én életbelépő törvényerejű rendelet, s az ah­hoz kapcsolódó kormányren­delet és SZOT-szabályzat első­sorban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjait érinti. A tsz-tagok eddig a helyi társadalombiztosítási ügyviteli szervvel kötött ön­kéntes megállapodás alapján részesültek társadalombizto­sításban; a törvényerejű ren­delet most már rájuk is ki­terjeszti, a kötelező betegségi biztosítást. A kormányrendelet a bizto­sításra kötelezettek körének meghatározásakor abból az alapelvből indul ki, hogy a munka- vagy a szövetkezeti tagsági jogviszonynak együtt kell járnia a társadalombizto­sítási jogviszonnyal, függetle­nül a munkabér összegétől. Ezért a biztosítási kötelezett­ség elbírálásánál megszűnik a havi 250 forint, illetve a napi 10 forintos alsó bérhatár. Csu­pán a bedolgozóknál marad­nak érvényben a bérhatárra vonatkozó rendelkezések. Most egységesen szabályoz­nak olyan társadalombiztosí­tási kérdéseket, amelyek elbí­rálása eddig nem volt egyér­telmű. Azokra, akik nem munkaviszony, hanem egyéb , például megbízásos jogvi­szony alapján rendszeresen dol­goznak, január 1-től egyértel­műen kötelező a betegségi biz­tosítás. Eddig a biztosítási kö­telezettséget a Munkaügyi Minisztériummal és a Pénz­ügyminisztériummal kötött megállapodás alapján bírál­ták el. Számukra a SZOT-sza­bályzat azt is megjelöli, hogy a munkavégzést akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha ugyanannál a munkaadónál a munkakörre megállapított ha­vi munkaidőnek legalább felét ledolgozzák. Eddig a biztosítás nem ter­jedt ki azokra a bélyeglapos mezőgazdasági munkaválla­lókra, akik munkaviszonyukon kívül legalább öt hold mező­­gazdasági ingatlanon, vagy legalább egy hold gyümölcsös­ben önállóan gazdálkodnak. Ezt a kizáró rendelkezést az új kormányrendelet már nem tartalmazza, így 1970. január 1-től rájuk is kiterjed munka­viszonyuk alapján a társada­lombiztosítás, függetlenül at­tól, hogy mekkora földterüle­ten folytatnak önálló gazdál­kodást. A jogszabályok eddig is egy­­értelműen kimondták, hogy a munkaadó által foglalkozta­tott saját családtagokra csak abban az esetben terjed ki a társadalombiztosítás, ha a munkaadó és foglalkoztatott családtagja között munkavi­szony létesült. Az azonban tisztázatlan volt, hogy a mun­káltató háztartásában dolgozó családtag milyen esetben te­kinthető munkaviszonyban ál­lónak. Az új kormányrendelet most kimondja, hogy a mun­kaadóval egy lakásban lakó és közös háztartásban dolgozó gyermekére, unokájára, szülő­jére, nagyszülőjére — a bel- 30 órai munkaidő elérése ese­tén is — csak akkor terjed ki a társadalombiztosítás, ha az illető családtag a szak­­szervezet által látta megötti munkaszerződés alapján végez munkát. További feltétel, hogy az illető a munka felvételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A munkáltató házastársára, vagy élettársára nem terjed ki a kötelező biz­tosítás. (MTI) Gázrobbanás a komlói Zobák aknában Hétfőn a komlói Zobák­­akna III-as szintjén gázrob­banás történt, és a aknában dolgozók közül András Ernő 42 éves vájárőr, Harmati József ,12 éves vájár és Ludvig Ádám 35 éves csillés olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy a helyszínen meghaltak. Súly­os sérüléssel szállítottak kórházba­­ bányászt, további 7 dolgo­zót a helyszínen részesítettek elsősegélynyújtásban. A robbanást követő mentési munkálatok során még nem sikerült a felszínre hozni négy dolgozót: Kocsis Józsefet, Mi­les Alajost, Kovács Vilmost és Nehéz Ferencet. A mentést folytatják. A robbanás körül­ményeinek és a felelősség megállapításának vizsgálatát a rendőrség a bányaműszaki felügyelőség bevonásával foly­tatja. (MTI)

Next