Fejér Megyei Hirlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

Az Ikarus székesfehérvári gyárában Boda János brigád­vezető irányításával szerelik az Ikarus 66-os autóbuszok vázait. B­eszerzések k­is következményei Nem is olyan régen, az el­múlt év decemberében be­szélgettem a Népi Ellenőr­zési Bizottság megyei elnök­helyettesével, dr. Báldy Sán­dorral. Azt fejtegettük, hogy egy-egy ellenőrzésnek milyen hatása van az illető intéz­ményre, s a vizsgálat után megváltozik-e a bírált ember, emberi csoport, vagy éppen gyár tevékenysége, valóra­­váltják-e a javaslatokat. An­nál is inkább érdekesnek tűnt ez a téma, mert a NEB-nek nem áll hatásköré­ben intézkedéseket hozni, te­hát nem felügyeleti szerv.­­ A bizottság, a társadal­mi akt­ívált munkája nem lát­ványos — mondta akkor az elnökhelyettes —. Az is igaz, hogy a javaslatok nyomán nem változik meg minden. De szavunk elér az illetékes felügyeleti szervekhez, a kormányhoz, a párthoz. S nem egyszer tudtuk, éreztük már, hogy gondolataink, el­lenőrzéseink tapasztalatai benne vannak egy-egy kor­mányrendeletben, minisztéri­umi utasításban. De közelebb is hozhatjuk a témát. Tavaly folyt le egy vizs­gálat megyénkben, A lakos­ság részére végzett ipari szol­gáltatások számlázása cím­mel. Sok­féle hibát, fogyaté­kosságot tárt fel ez a min­denre kiterjedő ellenőrzés, l­apunkban szóltunk is erről. Nem is kívánjuk részletezni a hibákat. A tényt azonban ismét leírjuk: a számlázás annyira bonyolult és a javí­tások során olyan tételek ke­rülnek a lapokra, amelyeket ellenőrizni nemigen lehet, még a hozzáértő szakembe­­rek is gondot okoz. És ezzel sokan visszaélnek. Nos, ennek kapcsán igen sok hasznos ja­­vaslatot tek­eszett a KNEB elé­­ megyei Néni Ellenőrzé­si Bizottság. S lám, máris írásos dokumentumok állnak rende­lkezésre — pozitív ha­tású volt a lakosság szem­pontjából a vizsgálat. Íme néhány az ismert tényből. Az ellenőrzött szervek in­tézkedési tervet dolgoztak ki és megszervezték a lakosság részéről érkezett panaszok, reklamációk gyors kivizsgálá­sát. Elrendelték, hogy min­den szolgáltató egység köte­les kalkulációs kimutatást készíteni. Lehetővé tették, hogy a szolgáltatást igénybe­vevők a számlamásolat alap­ján a felszámított díjak in­dokoltságát ellenőrizhessék. A vizsgálat eredményeként a sárosdi Ruházati és Szol­gáltató Ktsz-nél elismervényt adnak az átvett készülékről, a beépített alkatrészekről ga­rancialevelet csatolnak a számlához. A visszaélések el­kerülése végett a műszeré­szeket kötelezték a kicserélt alkatrészek visszaadására. A GELKA sárbogárdi kiren­deltségénél a felújítást cse­­redarabos rendszerrel oldják meg. A martonvásári Építő­ipari Ktsz elnöke a budapesti házkezelőséggel jegyzőkönyv­ben rögzítette a fel nem használt, de leszámlázott olaj- és zománcfesték, vala­mint a lakatosmunka több­letösszegét, 13 871 forint, to­vábbá a pince­javítási mun­káknál megállapított anyag­többletből eredő 37 715 forint visszafizetését B. I.-nal szemben a kétrétegű festés helyett egy rétegben végzett festési munkabér különbözet­­elvonását érvényesítette — 2234 forint összegben, a ktsz elnöke. És még ami a mar­ton­vásáriakat illeti: a szö­vetkezet vezetősége fegyelmi eljárást indított a főkönyvelő ellen, aki felelős volt a hely­telen bedolgozói bérszínvonal megállapításában. Ugyancsak a NEB vizsgálat eredménye, hogy a martonvásári Építő­ipari Ktsz terhére a helyte­len adóbevallás következmé­nyeként az adóhivatal 178 000 forint nyereségadót és 90 000 forint bírságot írt elő. Ez a határozat jogerőre emelke­dett és a befizetés megtör­tént Néhány hónapja volt ez a vizsgálat, amiről szóltam és lám, máris mennyi realizáló­dott ebből. Úgy hiszem, so­rolhatnám sokáig a közvetlen megtérülését a NEB tevékeny­ségének. Mert mindegyik el­lenőrzésnek vannak és lesz­nek következményei. S ez elsősorban nekünk, fogyasz­tóknak, megrendelőknek is_ Orsóvai Tibor *$55^ Hírlap Három község óévi gyorsmérleg® Ezekben a napokban ösz­szegezik a múlt év­ ered­ményeit, de már készülnek az új feladattervek. Mit mu­tatnak a mérlegek? Erről kérdeztünk meg három ta­nácsi vezetőt Merőnyen Így vrgy Dr. Szabó Tibor vb-titkár: — Községünk 1969-ben 400 ezer forint értékű kom­munális létesítménnyel gaz­dagodott. A termelőszövet­kezet nagyobb méretű út­építéshez kezdett és ezt folytatta a községi tanács. 400 méteres szakaszon ma­­kadámutat létesítettünk. Az új út mellett régi felújítá­sára is sor került. Épült járda, másutt pedig pó­tolták a feltöredezett ce­mentlapokat Jó szolgálatot tesz a kulturális életben az Eötvös könyvtár klubszo­bája. A bejáró munkások, az utazóközönség a gon­doskodást látja a korszerű autóbusz várakozó elkészí­tésében. Ha a több mező­szen­tgyörgyi munkást fog­lalkoztató ipari üzemek eleget tesznek a fuvar-köz­reműködési kérésnek, ak­kor az öröm még teljesebb lesz. A gazdagodáshoz a köz­­ségfejlesztés forintjai mel­lett a lakosság is hozzájá­rult. 120 ezer forint értékű társadalmi munkát végez­tek a múlt évben és ezzel megalapozták a felszaba­dulási versenyben való részvételt Menesmilas Tulok Ferenc vb-elnök: — Az igények és az anyagi lehetőségek figye­lembevételével állítottuk össze a létesítmények sor­rendjét. A lista élén a víz szerepelt. Ezért szerveztük meg a társulatot és ké­szítettük el a mélyfuratú kutat A vízmű-hálózat terve is rendelkezésre áll. Építettünk tűzoltószertárat, megkezdtük a tsz új ta­nyájához vezető út kövezé­sét, de a korai havazás megakadályozta a befeje­zését. — A megyei és a járási tanács fedezte a négytan­termes új iskola költségét A gyakorlati foglalkoztatás­hoz szükséges hajtatóhá­zat a tsz szakmunkásai építették. — Társadalmi munká­saink parkot varázsoltak. Ez a Tanácsköztársaság te­re nevet kapta. Az ősszel 340 rózsatövet ültettek ki az új parkba. — Nagyértékű közsé­günkben a társadalmi mun­ka a termelőszövetkezet, a KISZ, a Vöröskereszt, a nőtanács, a sportkör, a népfrontbizottság, a szo­ciális otthon dolgozói, va­gyis a lakosság egésze dol­gozott a község fejleszté­séért, szépítéséért. Fejlesztési alapunk nagy részét a vízmű építésére fordítjuk. Tovább bővül a parkosított terület, lakást építünk és újítunk fel az egészségügyi dolgozók ré­szére. Magyaralmás Kiss Béla vb-elnök: — Biztatóan alakult a társadalmi munka és a he­lyi anyag felhasználása községünkben. Járási szin­ten ezért minden bizonnyal­­ továbbra is az elsők kö­­­­zött leszünk. Megépült a pártház, amely újabb fog­lalkoztatási, népművelési lehetőséggel gazdagította községünket. A községfej­lesztés eredményeiért elis­merés illet a tantestületet, a tsz-vezetőséget és a tár­sadalmi szerveket. Kiemel­kedő munkát végeztek: Ri­deg Sándor, Németh Fe­renc, Horváth István, Jó­­zsa István tanácstagok. A hóviharral kapcsolatos sú­lyos gondokon pedig Rigó János útőr, Foki János AKÖV gépkocsivezető lel­kiismeretes munkával eny­hített. Nekik köszönhető el­sősorban, hogy az alapvető közszükségleti cikkeket be­­ tudták szerezni az üzletek. A lakosság részéről mint­egy százhúszan szorgoskod­tak az Árpavölgyi bekötő­út szabaddá tételén. — Az új ötéves terv *o­­kat ígérő. Óvodát építünk, ehhez a felsőbb szervek is segítséget adnak. * Megvalósított tervekkel, új elképzelésekkel köszön­tötték az új évet közsé­geinkben. Mert hasonló gazdagodásról szinte min­­denütt számot lehet adni. — n. e. —! Döntő áprilisban * 25 Kétezer brigád felszabadulási szellemi vetélkedője A MEDOSZ, a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és a KISZ KB az elmúlt év májusában felhívással fordult az élelmiszergazda­sági üzemek, vállalatok és intézmények szocialista bri­gádjaihoz: csatlakozzanak a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére indított szellemi vetélke­dőhöz. A felhívás a szocia­lista brigádok körében nagy visszhangra talált. Hozzá­vetőleg 50 ezer taggal két­ezer munkacsapat határozta el, hogy részt vesz a ver­senyen. Különösen sok brigád nevzett be Békés, Fejér és Heves megyében. A megyei vetélkedőket 1700 zsűritag közreműködé­sével januárban rendezik meg. Februárban tartják a körzeti középdöntőket, amelyekre a megyék leg­jobban szereplő 2—2 bri­gádját nevezik be. Az or­szágos döntőre áprilisban, Budapesten kerül sor. A legjobbnak bizonyuló bri­gádok nemcsak erkölcsi el­ismerésben, hanem nagyobb összegű pénzjutalomban is részesülnek. VILÁG !tOLRIUM, KHROURE! Korszerű gépekkel A Magyar Posztógyár dunaújvárosi fésüsfonó üzemében korszerű olasz és német gépekkel fonnak. (Tato: tiMwir Vasárnap, 1870. Január 4. XXVI. évfolyam, 3. sz. * An: 1 forint mmm MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Teatjijan tovább \Ba­nkán és ('Puszta­­­várnán ? * Szibériai rjászóceán tapintja Olaszország­ot\ * cAz emberi kapcsolatok szervezője * ''Vasárnapi melékUtü­nk Jól telelnek a vetések A mezőgazdasági üzemekté­ből az elmúlt év végén, il­letve január elején érkezett jelentések szerint a 60—70 centiméter vastag hóbunda alatt kitűnően telelnek a ve­tések. A szakemberek sze­rint a hó hőszigetelő hatá­sára az elmúlt hetekben kü­lönösen nagy szükség volt; a mínusz 15—18 fokos hideg ugyanis különben súlyos ká­rokat okozhatott volna a ga­bonavetésekben. A szoká­sosnál kiadósabb havazás jól jött azért is, mert pótolja a nyár végi, illetve az őszi csapadékhiányt. A mezőgaz­dászoknak csupán egyetlen aggodalma van: attól tarta­nak, hogy a vastag réteg lassú eljegesedés közben ol­vad fel és ez a folyamat túl­ságosan sokáig tart majd. Ha a felső elkérgesedett réteg elzárja a növények elől a levegőt, könnyen felütheti fejét a hópenész, amely né­hány évvel ezelőtt tetemes károkat okozott. Az üzemek összesítései alapján pontosan felmérték, hogyan alakul az idei ga­bona-vetésterület Megálla­pították, hogy az utóbbi há­rom évi jó termés a kenyér­­gabonát a jól jövedelmező növények közé emelte. A ve­tésterület állandósulása és az állami felvásárlási elő­irányzatok túlteljesítés nagy­részt a gazdaságok megfele­lő anyagi érdekeltségének köszönhető. A termelési ked­vet tükrözi, hogy a gazda­ságok az elmúlt év őszén 2 millió 323 ezer holdon ve­tettek kenyérgabonát. A bú­za az elmúlt évinél 42 ezer holddal nagyobb területet foglal el, ugyanakkor 18 ezer holddal csökkent a rozs ve­tésterülete. A kemény, illetve a lágy búzafajták árának diffe­renciálása következtében az olasz és a francia eredetű gabona területét az üzemek némileg csökkentették. A lágy búzák rovására tovább törtek előre az értékes szov­jet búzafajták, a Bezosztaja, a Rannaja és a Mironov­­szkaja. A mezőgazdasági üzemek hozzávetőleg 400 ezer holdon vetettek takar­mánybúzát, ennek zömét szintén a kemény búzafajták teszik le. (MTI)

Next