Fejér Megyei Hírlap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

4 WA: Előkészületi labdarúgó mérkőzések 14.30 órakor: MÁV ELŐRE— BAKONY VTC Vasutas-pálya. 13.30 órakor: IKARUS ALBA REGIA­­ERCSI KINIZSI 15.30 órakor: SZFVÁRI VOLÁN­VÁRPALOTA 13.00 órakor: VIDEOTON—DOROG Berényi úti pálya. SZKG -Volán döntő az MNK-ban Az MNK-ban a Szondi SE—SZKG mérkőzés 0:0 arányban végződött, s miu­tán a vendégcsapat a sza­bályok értelmében tovább­jutott, a városi döntő mér­kőzését a Volán ellen vív­ja március 8-án, 10 óra­kor, az SZKG szárazréti pályáján. A Volán egyéb­ként a Spartacust 3:0 arányban győzte le, s így jutott a döntőbe. Haszonöt év a magyar sportban A kosár- és röplabda eleinte jobban ment... A felszabadulás után a ko­sárlabda-sport viszonylag rö­vid idő alatt talpra állt, a röplabda pedig meghonoso­dott. A tönkrement hálókat összefoltozták, a ledőlt pa­­lánkokat felállították, s ha­marosan megkezdődtek az edzések. A Szabadság­r­a felszabadult Budapest első demokratikus napilapja, 1945. március 24-én a következők­ről számolt be: „a kosárlab­dázók edzést tartottak a Sportcsarnokban. Különösen a hölgyek mozogtak jól.” Eszéki Rezső felhívására tö­megesen jelentkeztek a sport­ág szerelmesei. Egy év eltel­tével a férfi kosárlabda-csa­pat már nemzetközi tornán debütált, s 3. helyet szerzett a genfi Európa-bajnokságon. Az első évek eseményeire Vincze György, a szövetség főtitkára emlékezik:­­ 1950-re tehetséges férfi és női gárda jött össze, atlé­tikai képességeik, szellemes összjátékuk a maiak számára is példakép maradt. 1953-ban a moszkvai EB-n már a do­bogó második fokára állt a férfi csapat, majd követke­zett az emlékezetes 1953-as esztendő, a budapesti Euró­­pa-bajnokság. A hihetetlen becsvággyal küzdő férfi együttes, a hazai közönség lelkes biztatása mellett aranyérmet nyert. Az „aranycsapat”: Bánhe­gyi, Bencze, Bogár, Czinkán, Cselkó, Dallos, Greminger, Hódy J., Hódy L., Mezőfi, Papp, Simon, Tóth L., Zsíros sikere egyedülálló volt, és — sajnos — maradt is a sportág történetében. A röplabdázás hazánkban csak 1945 után vált ismertté, és népszerűvé. 1946-ban az Elektromos rendezte az első villámtornát, egy év eltelté­vel már a bajnokság is meg­kezdődött, több, mint hetven csapat részvételével. A szer­vezők között már akkor is ott volt Abád József, Bieli­­czky István, Prohászka Lász­ló, Tarján Sándor, Zsolt Ró­bert — a sportág ma is is­mert szakvezetői. 1947 nya­rán a tiranai Balkán-játéko­kon még kudarcot vallott a fiatal férfi csapat, három évig kellett várni az első je­lentős sikerre: a csapat meg­lepetésre harmadik helyezést ért el a szófiai Európa-baj­nokságon. 1963 hozta meg az újabb feljebblépést a sport­ág történetében, a romániai EB-n a házigazdák mögött a második helyen végzett a férfigárda, a női csapat to­vábbra is csak a hatodik­­hetedik helyen tudott végez­ni. Mindkét sportág fejlődésé­ben a gyors sikerek útját járta, de a folytatás elma­radt. A visszaesés okát egye­­sek a szervezetlen utánpót­lás-nevelésben látják. A két sportág vezetői 1966-ban új alapokra helyezték a ver­senyzők felkészítését, a ki­választástól a válogatott csa­pat munkájáig, és remélik, hogy ennek hamarosan meg­lesz az eredménye. A két sportág eredmény­mérlege: KOSÁRLABDA: Férfi Európa-bajnokságok: 1946. Genf: 3. Magyaror­szág, 1953. Moszkva: 2. Ma­gyarország, 1955. Budapest: 1. Magyarország, 1957. Szó­fia: 4. Magyarország, 1959. Isztambul: 4. Magyarország, 1961. Belgrád: 6. Magyaror­szág, 1963. Wroclaw:­ 4. Ma­gyarország, 1965. Moszkva: 15. Magyarország, 1967. Finn­­orsz.: 13. Magyarország, 1969. Nápoly: 8. Magyarország. Női Európa-bajnokságok: 1950. Budapest: 2. Magyar­­ország, 1952. Moszkva: 3. Ma­gyarország, 1954. Belgrád: 4. Magyarország, 1956. Prága: 2. Magyarország, 1958. Lodz: 7. Magyarország, 1960. Szó­fia: 9. Magyarország, 1962. Mulhouse: 7. Magyarország, 1964. Budapest: 8. Magyaror­szág, 1966. Románia: 9. Ma­gyarország, 1968. Olaszorsz.: 10. Magyarország. Női világbajnokság: 1957. Rio de Janeiro: 5. Magyar­­ország. Férfi olimpiai helyezés: 1960. Róma: 9. Magyaror­szág­, 1964. Tokió: 13. Ma­gyarország. RÖPLABDA: Férfi Európa-bajnokságok: 1950. Szófia: 3. Magyaror­szág, 1951. nem indult Ma­gyarország, 1955. Bukarest: 7. Magyarország, 1958. Prága: 5. Magyarország, 1963. Romá­nia: 2. Magyarország, 1965. Csehszlovákia: 10. Magyaror­szág, 1967. Törökország: 6. Magyarország. Női Európa-bajnokságok: 1949. Prága: 6. Magyaror­­szág, 1950. Szófia: 6. Magyar­­ország, 1951. Párizs: nem in­dult Magyarország, 1956. Bu­karest: 6. Magyarország, 1958. Prága: 6. Magyarország, 1963. Románia: 7. Magyarország, 1967. Törökország: 5. Ma­gyarország. Világbajnokságok: Férfiak: 1952. Moszkva: 5. Magyarország, 1960. Rio de Janeiro: 6. Magyarország, 1962. Szovjetunió: 7. Magyar­­ország, 1966. Csehszlovákia: 10. Magyarország. Nők: 1952. Moszkva: 6. Ma­gyarország, 1962. Szovjet­unió: 11. Magyarország. „ Motorizált“ korcsolyázás Eredeti: „motorizált” korcsolyázás. A „motor”: egy ebezős. Az egyik koppenhágai jégpályán kapta lencsevégre a fotó­riporter. Szegény Füstös! Hát nem kutyaélet ez?! fi megyei II. osztályú saiktah­ígó-bajnokság 1910. évi tavaszi sorsolása KOTROBAI LÁSZLÓ CSOPOT­T I. forduló. Március 22. Alap—D. Építők II., Perkáta—D. Volán, Apátszállás—D. Papír I., Iváncsa—Sárbogárd II.. (volt Sárszentmiklós) Dég—Ercsi II. Nagykarácsony—Beloiannisz, Lajoskomárom—Szabadegyháza. II. forduló. Március 29: Szabadegyháza—Nagykarácsony, Beloiannisz—Dég. Ercsi II—Iváncsa. Sárbogárd II—Apátszállás, D. Papír II—Perkáta, D. Volán—Alap. D. Építők II—Lajoskomárom. III. forduló. Április 6: Alap—D. Papír II, Perkáta—Sárbogárd I, Apátszállás—Ercsi II, Ivá­ncsa—Beloiannisz, Dég—Szabadegyháza, Nagykarácsony—Lajoskomárom, D. Építők II—D. Volán. IV. forduló. Április 12. Nagykarácsony—D. Épitők II, Lajoskomárom—Dég, Szabadegyháza—Iváncsa, Beloiannisz—Apátszállás, Ercsi II­­ Perkóta. Sárbogárd II—Alap, D. Papír II—D. Volán. V. forduló. Április 19: Alap—Ercsi II. Perkáta—Beloiannisz Apátszállás—Szabadegyháza, Iváncsa—La­joskom­áro­m, l?ng—Nagykarácsony, D. Volán—Sárbogárd II. D. Építők II—D. Papír II. VI. forduló. Április 26: D.W—D. Építők II. Nagykarácsony—Iváncsa, Lajoskomá­rom—Apátszállás, Szabadegyháza—Perkáta, Beloiannisz—Alap, ■ Ercsi IT—D. Volán, Sárbogárd II—D. Papír II. VI. VII. forduló. Május 3. Alap—Szabadegyháza, Perkáta—Laj­oskomárom, Alpatszállás—Nagykarácsony, Iváncsa—Dég, D. Papír II—Ercsi II, D. Volán—Beloiannisz, D. Építők II—Sárbogárd II. VIII. forduló. Május 19: Iváncsa—D. Építők II, Deg—Apátszállás, N­agykarácsony—Perkáta, Lajoskomárom—Alap, Szabadegyháza—D. Volán, Beloiannisz—D. Papír II, Ercsi II—Sárbogárd II. IX. forduló. Május 17: Alap—Nagykarácsony, Perkáta—Dég, Apátszállás—Iváncsa, Sárbogárd II—Beloiannisz, D. Papir II—Szabadegyháza, D. Volán—Lajoskomárom, D. Épitők II—Ercsi I— X. forduló. Május 24: Apátszállás—D. Építők I, Iváncsa—Perkáta, Dég—Alap, Nagykarácsony—D. Volán, Lajoskomárom—D. Papír II. Szabadegyháza—Sárbogárd II, Beloiannisz—Ercsi II. XI forduló. Május 31: Alap—Iváncsa. Perkáta—Apátszállás. Ercsi II—Szabadegyháza. Sárbogárd II—Lajoskomárom, D. Papír II—Nagykarácsony, D. Volán—Dég, D. Építők II—Beloiannisz. XII. forduló. Június 7: Perkáta—D. Építők II, Apátszállás—Alap, Iváncsa—D. Volán, Dég—D. Papír II, Nagykarácsony—Sárbogárd II. Lajoskomárom—Ercsi II. Szabadegyháza—Beloiannisz. XIII. forduló. Június 14: Alap—Perkáta, Beloiannisz—Lajoskomárom, Ercsi II—Nagykarácsony, Sárbogárd II—Dég, D. Papír II—Iváncsa. D. Voláp—Apátszállás, D. Építők—Szabadegyháza. H­Í­R­L­A­P Régi ismerősök Nochta elvtárs­ a allnkán, a pártirodán, a bizottság titkárát ke­restük. Egy fiatalember kö­zölte velünk, hogy Nochta elvtársat az üzemvezetőnél találjuk. Úgy látszik, furcsán nézhettünk, mert informáto­runk azt is hozzátette: — Pár napja, hogy ő látja el a titkári teendőket. Elindultunk, hogy megke­ressük Nochta Jánost, aki pár napja az üzemi pártbi­zottság titkári teendőit látja el. Lépteinknél azonban gyorsabbak a gondolatok, melyek hirtelen felelevení­tik a gyerekkort, a poros ba­­konycsernyei utcákat, ahol Jancsi annyi más tár­sával gyermekéveit töltötte, ácsorgott a bolt előtt, kezé­ben a vásárlási könyvvel, melybe mint a legtöbb bá­nyászcsalád könyvecskéjébe­n jelölték az árut, helyeseb­ben a hitelt. Jancsi élete is olyan volt, mint a legtöbb bakonycser­­nyei és kisgyóni gyereké.­­ Több testvére volt, ráadásul­­ apja cselédként tengette éle­tét. A nagyobb testvérek csakúgy, mint annyian má­sok Bakonycsernyén, a kis­gyóni bányánál próbálkoztak, örültek, ha felvették őket, mert ezzel is nagyobb darab kenyér került az asztalra, mely soha nem roskadozott túlságosan, legalább is nem­ az élelemtől, legfeljebb attól, hogy régóta ette már a szó. Ismét eszembe jut, amit a pártirodán Nochta elvtársról mondtak, ezt próbálom szé­pen sorba venni, dehát mit csináljon az ember, ha egy­­egy közlemény sok mindent vált ki benne, sok mindent idéz fel. Különösen akkor, ha ezek az emlékek segítenek abban is, hogy egy negyed­századról alkotott képünk le­gyen teljesebb. — Szóval Jancsi, te vagy a párttitkár? — kérdeztem tőle, mikor Móron, a kisgyó­ni bányászok számára épí­tett lakások egyikében lete­lepedtünk. * Nézett rám, csakúgy, mint körülbelül húsz évvel ezelőtt, amikor együtt rakodtuk a szenet a csillékbe, s ugyan­olyan hangon mondta: — Igen, így van. Közben kiszaladt a kony­hába, kávéspoharakat hozott, meg némi itókát. Ez alatt szemügyre vettem a szép, vi­lágos szobát Különösen a könyvespolcnál időztem el. Van, aki talán azt mondja, miért olyan nagy dolog ez? Könyv van egy bányatechni­­kus lakásán? Ráadásul ő az üzemi párttitkár, kinél le­gyen, ha nála nem? Ezen persze nincs mit vi­tázni, csakhát huszonöt év­vel ezelőtt sem Nochtáéknál, sem a hasonló bányászcsalá­doknál nem igen volt más könyv, mint az, amire a sar­ki boltot árut adott hitelbe. 1 k­őzben visszatér Nochta János, leteszi a kávés­poharakat, majd az ablakhoz lép, és körbemutat: — Látod, mennyi minden tennivaló van még Itt, amíg olyan szép lesz a környék, mint Kisgyónon volt... Egy pillanatnyi szünet után folytatja: — Itt is kialakít­juk majd a szép környezeted éppen úgy, mint Kisgyónban. Várjuk már, hogy tavasz l­e­gyen. KÉZILABDA A Szondi SE I. biztosan győzött Elmaradt a várt jó játék a kézilabda-terembajnokság leg­utóbbi fordulójának rangadóján a Szondi SE I—Videoton I találkozón. Honvédeink úgy tűnt túlságosan nyugodtan, a piros-kékek pedig láthatóan idegesen, kapkodva játszottak, így azután gólokban gazdag, de közepes színvonalú összecsa­pást láthattunk a Szondi SE legénysége újabb győzelméve. Elsősorban néhány felvillanásnak, kitűnő egyéni teljesítmé­nyeknek örülhettek a nézők. A MÁV Előre I „szabadnapos” volt, így a másik két találkozón a Szondi SE II Simontornyát, a Videoton II pedig a MÁV Előre II-t győzte le. A következő hét vége egyedülálló kézilabda bemutatót ígér, ugyanis csak NB-g csapataink lépnek pályára és a hét forduló mérkőzéseit játsszák majd le. Mindenekelőtt a Video­ton I—MÁV Előre I és a Szondi SE I—MÁV Előre I talál­kozók érdemelnek különös figyelmet Eredmények. NB-s csoport: Szondi SE I—Videoton I 45:30 (23:13). Ld.: Csiszár, Samodai (13—13), ill. Balajthi (6), Tombor, Dede (5—5). Videoton II— MÁV Előre II 41:19 (17:8). Ld.: Noficzer (14), Seres (11), ill. Udvardi (7), Takács (6). Szondi SE II—Simontornya: 49:25 (23:11). Ld.: Madár (13), Gyovai (12), ill. Tóth (7). Nők: Sportiskola I—KÖFÉM SC kékek 11:6, Volán- Sportiskola II 19:13. Ifjúsági csoport: KÖFÉM SC pirosak—Sportiskola I 20:12, József A. g.—Útépítési t. II 18:6, Sportiskola I—323-as ITSK 23:10, Malomipari ITSK—Mezőgazdasági t. 15:10. SPORT Középiskolás labdarúgó-bajnokság A KISZ Központi Bizott­sága, a Baranya megyei bi­zottsággal és az MTI megyei tanácsával a jubileum tisz­teletére megrendezik a kö­zépfokú tanintézetek 1970. évi országos labdarúgó baj­nokságát. A tanintézetek­ben a testnevelők körében örömmel fogadták a hírt Sokan emlékeznek még visz­­sza, hogy több évvel ezelőtt milyen kitűnő mérkőzések­nek lehettek szemtanúi a nézők, amikor a középisko­lás labdarúgó csapatok lép­tek pályára. A folyamat azonban megszakadt most viszont a KISZ újra kezde­ményez, sok diák és sport­vezető örömére. Az országos versenykiírás szerint 1951. szeptember 1. után született fiatalok, — akik valamely középfokú tanintézet nappali tagozat hallgatói — vehetnek részt a bajnokságban. A csapat egy iskolára épülhet csak, tehát nem lehet a város, vagy megyei válogatott. Az elődöntőt a Fejér megyei, középfokú tanintézetek baj­nokcsapata, Veszprém me­gye bajnokcsapatával vívja majd április hónapban. Egy mérkőzés Fejér, egy találko­zó pedig Veszprém megye területén kerül sorra. Ha si­keresen vennék a Fejér me­gyei fiatalok az akadályo­kat, akkor a középdöntőben Győr-Komárom mérkőzés győztesével kerülnek össze, s ugyancsak két mérkőzésen döntenék el a döntőbe ju­tást. E mérkőzéseket Pécsen rendezik meg júniusban, s az itt résztvevő csapat kör­mérkőzés formájában dönti el a végső sorrendet. A KISZ MB, az MTI kö­zépiskolai sportbizottsága és labdarúgó szövetsége már előzetes megbeszélést tar­tottak a megyebajnokság megrendezéséről. Jelenleg is folyik a megyében a közép­iskolák között labdarúgó bajnokság, s minden való­színűség szerint ennek fi­gyelembevételével kerülhet esetleg sor egy villám­kupa megrendezésére. Ugyanis az idő túl rövid ahhoz, hogy egy új labdarúgóbajnoksá­­got rendezzenek. Minden­esetre a megyei vezetők arra törekednek, hogy egy jó csapatot tudjanak összeková­csolni, aki méltóképpen kép­viselheti majd megyénket. Szerda, 1970. március 4. Pötyi az egész világon népszerű... Balsikerek olykor megtépáz­zák a magyar futballisták nem­zetközi rangját, ezzel szemben megrázkódtatásoktól mentes a magyar futball-labdák jó híre a világban. Olasz, holland, német, dán, finn, belga, svájci és még egy sereg más országbeli pályá­kon nálunk készült­­ labdákkal cseleznek a csatárok. Simontbrstyán működik Ma­gyarország , egyetlen futball-lab­da gyára. Minde­iféle sportághoz készülnek itt bőrgolyók. A leg­könnyebb ,,bőr” az 54 centimé­ter kerületű, 32 dekagrammos női kézilabda, és öt kilót nyom a legsúlyosabb, az izomerősítő medicinlabda. Csakúgy, mint a pályákon, a gyárban is a leg­népszerűbb az op-art labda, a futballviadalok, a televíziós köz­vetítések sztárja. Pöttyös min­tájáról beceneve is van: „Pötyi”. Hat- és ötszögű bőrök kombiná­ciójával varrják. 12, 18, 30 vagy 32 fehér és fekete szeletből. Van csíkos változata is, s ha a meg­rendelő különleges színössze­állítást kér. Alapanyaga: a hasított mar­habőr — amiből évente több tíz­ezer négyzetmétert szabnak* varrnak, gömbölyítenek körül­belül 150 ezer sportlabdává. A sokfázisú gyártás a bőrök durva csiszolásával kezdődik. Henger­lés következik, majd a hátoldal­ra vásznat ragasztanak, élő­ alapozó festést kap a bőr. Ezu­tán 100 Celsius fokos hőmérsék­leten 20 atmoszféra nyomással történik a vasalás. Felhordják a finom festékréteget, kiszabják és minőség szerint összeválogat­ják a szeleteket. A labdát belül­ről varrják össze­l kézzel: az utolsó szelet beöltése előtt a bőr­golyót egy hosszú karú vasököl segítségével kifordítják, beillesz­tik a gumibelsőt. Az utolsó mű­velet színhelye a felfújó labo­ratórium. Itt adják meg a vég­leges, mértanilag pontos gömb­­formát. Acélból készült, pere­ménél záródó két félgömbhéj közé szorítják a labdát és egy sörcsapoló pisztolyhoz hasonló kompresszor-puskával három at­moszféra nyomást „lőnek” béle.

Next