Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Péntek, 1971. janii® 1 1. A NEGYEDIK Mepalósulnak a harmadik ötéves terv célkitűzései 3 gazdasági reform szerepe ■sí? Termelékenység és nemzeti jövedelem & Jobban akarunk élni — jobb munkával Tovább erősödik megyéink kapcsolata Üdvözlet Vorosilovgrádból Beszélgetés Homoki József elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával két ötéves tervidőszak határpontja, népgazdaságunk mérföldköve az 1970- es eszitendő vége, s az 1971- as év kezdete. Öt évre viszoaeltekinteni nem egyszeri, mert bár sokat mondanak az összefoglaló adatok, nem tükrözhetnek mindent. Az erőfeszítéseket a gazdasági refom bevezetéséért és kibont adóztatásáért, a kezdeményezéseket a termékszervezet megváltoztatására, a küzdelmet a mostoha időjárással a mezőgazdaságban nem részletezheti egyetlen tervjelentés sem, ám örömeink és fáradozásaink mérlegéből nem hiányoznak. A népgazdaság eredményeit és gondjait — ha csak tört,rrállomod részben is — minden ember éráit, nseli, tehát nem szemléljd, hanem részese azoknak. ..közös érdekeltség fűz szojs szálakat a termelő és a nem termelő ágazatok, a népgazdaság valamennyi területének dolgozói között. Ma már— az előzetes adatok alapján is — tény, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzései megvalósulnak, sőt, több területen túlteljesítésre is mód nyílott. A nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedése, a beruházásoknál — 1968-as árakon számítva — az 50 milliárd forint körüli túlteljesítés megvalósítása, az ipari termelés 33—35 százalékos emelkedése nemcsak azt bizonyítja, hogy erősödött a népgazdaság, az ország, hanem azt is, hogy a források ésszerűbb, hatékonyabb kihasználásával, a munka gazdaságosságának előtérbe helyezésével sikerült az eredeti tervcélok egy részét túlhaladni. Ennek köszönhető, hogy a lakosság reáljövedelme 31,3 százalékkal emelkedett a harmadik ötéves terv esztendeiben, a foglalkoztatottak száma elérte az ötmilliót, s bevezetésre kerülhettek az életkörülményekre sitősen kiható intézkedések, mint például a 44 órás munkahét, a gyermekgondozási segély. Az eredmények elérésében fontos szerepet játszott a gazdasági reform, de nem kétséges: nem oldhatott meg rövid idő alatt mindent. A munka termelékenységének lassú emelkedése, a beruházási piac feszültsége, a műszaki haladás nem kielégítő üteme olyan ismertblémák, amelyekre egyaránt rámutatott az országgyűlés ülésszaka a negyedik ötéves terv tárgyalásakor, s a párt X. kongreszszusa is, a következő évek teendőit elemezve. Az eredmények mellett tehát a gondok is indokolják, hogy az 1971—1975 közötti években, a negyedik ötéves terv szakában olyan fejlődés menjen végbe, amit a tervtörvényben így fogalmaztak meg. ..A népgazdaság olyan dinamikus fejlődését kell elérni, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres és viszonylag gyors növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon gyarapítását. A növekedés üteme teremtsen kedvező feltételeket a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásához, biztosítsa a népgazdaság arányos fejlődését’. Korábban már rámutattunk: a tervtörvények tömören fogalmazottak, nem részletezhetik mindazt, ami az eredmények, sikerek elérésében közrejátszik. Az áldozatkészségét, az alkotókedv és cselekvés serkentését — vagy éppen lelohasztását —, mindazt, amit termetés, gazdálkodás emberi tényezőinek nevezünk. Anglia lehet e tényezők szerepét, jelentőségét túlbecsülni! Mert éppen az emberi s a közgazdasági érdekek, indokok, szempontok közössége az, ami sikert kovácsol, ám nem könnyű e közös alapot helyben megértetni, megmagyarázni. Nem könnyű, de elengedhetetlen! A negyedik ötéves terv ugyanis nem kevesebbet tűzött ki célként, mint azt, hogy szemben a mai — öszszehasonlításként átszámított — 750 dollárral, a tervidőszak végén az egy főre jutó nemzeti jövedelem elérje az 1000 dolláros színvonalat, s ezzel átlépjünk azon a küszöbön, amely a közepesen fejlett és a fejlett országok csoportját elválasztja. Azaz: gazdaságfejlesztésünk intenzív szakaszának kibontakoztatásával megkezdjük felzárkózásunkat a gazdaságilag fejlett országok közé. E nagy, összefoglaló célon belül minden kollektíva dolga, hogy egészt és részt egyaránt lásson és láttasson, megvilágítva a becsületes munka és a nemzeti vagyon gyarapodása közötti összefüggéseket. Becsületes munka. Sokszor leírjuk, sűrűn kimondjuk. Mégis, a cselekedetekben a lehetségesnél, a szükségesnél kevésbé tükröződik. Emberi gyengeségeknek éppúgy szerepe van ebben, mint a szervezési, technikai feltételek hiányainak. Ám aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a következő öt esztendőben csak az együttes tökéletesítéssel, az emberi gyengék csökkentésével, s a szervezési, technikai feltételek javításának egyidejűségével juthatunk előbbre. A nemzeti jövedelem évenként 5,5—6 százalékos növelése, az ipar termelésének hat százalékos emelkedése, a mezőgazdaság belterjességének és jövedelmezőségének fokozása mint kiragadott példa is érzékelteti a teendők alkotta utat, amelyen a következő éveidben járunk. Ehhez azonban nem elegendő egyetérteni az országosan meghatározott célokkal. Elsősorban önmagunkra, majd környezetünkre tekintve kell meglelnünk a tökéletesebbet, értékesebbet, egyénnek és köznek hasznosabbat. Mindenki jobban akar élni, mindenki terveket dédelget, álmokat sző. Egészséges, érthető emberi törekvés ez, csald éppen érvényesülésének útja nem mindegy. Tapintat és szigor, elvhű becsületesség és nyílt keménység kell, hogy formálja az utat egyéni törekvések és közös feladatok összhangjának megteremtéséért, azért, hogy a társadalmilag hasznos munka, s csakis ez fialja a több figyelmet, az egyéni boldogulást. Jusson több pénz, nagyobb megbecsülés, fokozott tisztelet azoknak, akik — akármilyen poszton állnak — értékesebb produktummal szolgálják a társadalmat, s érezzék a fegyelmező szigort azok, akik csak markukat nyújtják. Két tervidőszak határpontján állunk. Nemzetünk önbizalmát erősítő, jólétet emelő sikerekkel zárjuk a harmadik ötéves tervet, s bizakodva kezdhetjük a negyediket. Bizakodva: erőnkben, tehetségünkben, s céljaink országgyarapító, népjólétet emelő eredményeiben. (KS) Karácsony előtt tért vissza nyolcnapos vorosilovgrádi látogatásáról az a Fejér megyei küldöttség, melyet Homoki József, a megyei pártbizottság titkára vezetett. Az útról, a két megye együttműködéséről a delegáció vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Hadd szóljak először Utazásunk céljáról. Mint ismeretes, néhány év óta egyre erősödő baráti szálak fűzik megyénket a vorosilovgrádi területhez. Több küldöttség járt már nálunk, a mi delegációink tagjai is sok hasznos tapasztalattal tértek viszsza. Négytagú küldöttségünk is azzal a céllal utazott december 15-én a testvéri Vorosilovgrádba, hogy a párt és a tanácsi munkát tanulmányozza. — Melyek a leglényegesebb tapasztalatok? — A vorosilovgrádi területen megismerkedtünk a testvérmegye dolgozóinak mindennapi tevékenységével, a pártszervek, állami szervek munkájával. Lépten-nyomon tapasztaltuk, milyen lendülettel készülnek a testvérmegyénkben az SZKP XXIV. kongresszusára. Jóleső érzéssel tapasztaltuk azt is, hogy a szovjet elvtársak jól ismerik az MSZMP X. kongreszszusamak anyagát, határozatait. Behatóan érdeklődtek a megyei pártértekezletre való felkészülésről és az ott elfogadott határozatok végrehajtásáról. Részletesebben tanulmányoztuk utunk során a tanácsok pártirányításának elvi és módszerbeli kérdéseit, a nagy vállalatok pártszerveinek és szervezeteinek felépítését, irányítását, stílusát, módszerét. A tapasztalatok nagyon hasznosak, a látottakból hadd említsek most csak egyet: Testvérmegyéjükben a gazdasági vállalatok aktívan vesznek részt a városok és lakóterületek fejlesztésében, kommunális létesítmények, művelődési házaik, intézmények létrehozásában. Ismeretes, hogy nálunk is sok minden történt ezzel kapcsolatban a közelmúltban és a vorosilovgrádi látogatás megerősített bennünket abban, hogy ez nemcsak járható, de nagyon is eredményes út. — A delegáció útjainak állomásai? — A megyeszékhelyen, Vorosilovgrádban töltöttünk több időt, ellátogattunk Kommunarszkba, Dunaújváros testvérvárosába és Krasznodonba, a legendáshírű ifjú gárda hőseinek szülőhazájába. — Hogyan alakulnak a további kapcsolatok? — Több üzem, intézmény művelődési házában jártunk. Mindenütt szeretettel fogadtak bennünket és örömmel mutattak egy kisebb-nagyobb szobát, ahol tablók, fényképek és azok az emléktárgyak, melyeket a vorosilovgrádi küldöttség tagjai megyénkben kaptak, vallanak baráti kapcsolatainkról. Természetesen a megye vezetőivel is sokat beszéltünk ezekről a kapcsolatokról. V. Sevcsenko elvtársnak, a vorosilovgrádi terület pártbizottsága első titkárának csakúgy, mint a többi párt- és állami vezetőnek az volt a véleménye, amit mi is vallunk, hogy az eddigi kapcsolatok jók, tovább kell erősíteni, szervezettebbé kell tenni azokat. Ezen belül nagyobb gondot kellene fordítani az iskolák kapcsolataira, a szakemberek cseréjére. Jobban kell munkálkodni azon, hogy azonos cégek, üzemek, vállalatok, intézmények cseréljenek küldösséget, hogy így alaposabban megismerjék egymás munkáját és kölcsönösen hasznosíthassák a tapasztalatokat. Hasonló vonatkozik a kulturális- és sportkapcsolatok erősítésére is. — A legkedvesebb emlék? — A nyolcnapos látogatás gazdag emlékekben, nehéz is közülük választani. Mindenütt nagy szeretettel fogadtak bennünket, a sajtó, a televízió is rendszeresen tájékoztatott küldöttségünk útjáról. Ha mégis választani kell, akkor a küldöttség tiszteletére rendezett barátsági estet említem, melyen szinte összegeződött mindaz, amit a látogatásunk során mindenütt tapasztaltunk. — Élve az alkalommal, szeretném tolmácsolni a vorosilovgrádi terület párt és állami vezetőinek forró üdvözletét megyénk dolgozóinak és a nevükben is boldog új évet, sok boldogságot kívánni — mondotta befejezésül Homoki József elvtárs, B. B. levegő és a víz szennyeződésének megakadályozását, a zajártalom megszüntetését, a közlekedési krízis leküzdését. A városokat alkalmassá kell tenni az emberi életre, a mezőgazdasági termelést pedig olyan nagymértékben föllendíteni, hogy 2 milliárd földlakó jóllakhasson. A 2000. évre tekintve mindenkinek világméretekben kell gondolkodnia. Ha az emberiség szükségleteiből indulunk ki, a jövőkutatás, a futurológia elkerülhetetlen. Abban sok igazság van, amit egy nyugati filozófus megállapított, hogy a tudomány ezen új területét a marxizmus ellen találták ki, mert eleddig csak Marx, Engels és Lenin voltak képesek a társadalmi fejlődés tudományos előrejelzésére. Íme, a prognosztika Magyarországon is foglalkoznak már prognosztikával. Előrejelzések készültek a 15 esztendős távlati terv előkészítésére is. Mi még nem 2000-nél, csupán 1985-nél tartunk. A prognózis vitájakor néhány figyelemre méltó megjegyzés hangzott el. Hiba az, ha a mai helyzetet vetítik a jövőbe. Igaz ,sok az olyan teendőnk, amelyeknek elvégzéséhez idő kell. Sok ellentmondás, feszültség van, amelyeket fel kell oldani. Ám időközben változhatnak a feloldás módszerei, s a megszűnt ellentmondások talaján újak keletkezhetnek. Más jelenségekkel találkozhatunk. Tehát a mai és holnapi feladatainkkal együtt, egymással összefüggésben kell számolni. Az életszínvonal prognózisával kapcsolatban elmondták, hogy a távlati terv elkészítésekor az életkörülmények javítását hozzák összhangba a szocializmus eszméivel, értékrendjével. Ne feledjük, hogy a gyorsabb gazdasági növekedésnek nálunk sajátos feltételei vannak, nevezetesen a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a tervgazdálkodás, a szocialista társadalmi rendszer. 1985-ben: elegendő lakás Mit remélünk 1985-től? Minden család külön lakásban él. Sőt, több lesz a lakás, mint a család? Alapterületük, szobaszámuk és felszereltségük is növekszik. Mivel 1975-től kezdve már lassítani lehet a lakásépítés ütemét, a lakosság egyéb igényeire jobban tekintettel lehetünk. A hétvégi házak építésére nagyobb lehetőség lesz. A személyautó elterjed. Ez azonban nem csupán az úthálózat javítását követeli meg, hanem igen sok újfajta szolgáltatás bevezetését is. Amint a lakásínség megszűnik, már nem ütköznek meg rajta, ha az állami bérházakhoz garázsok is épülnek. Nekünk már ma fel kell készülnünk, hogy megelőzzük a közlekedés csődjét, és a következő, 15 esztendőben komoly intézkedéseket teszünk a levegő és a víz szennyeződésének a megszüntetésére Nem lesz borravaló Fokozatosan megszűnik mindaz, amivel csak kényszerűen él együtt a szocializmus: a borravaló, a korrupció, a bürokrácia, a munkakerülés. Erősödik a közösségi szellem. A hírközlés fejlődése, az utazási lehetőségek kiterjedése, a távolságok csökkenése következtében fogékonyabbak leszünk földünk problémái iránt és személyes segítséget is nyújtunk megoldásukhoz. S ami igen fontos: a béke kilátásai megnövekednek. Kovács Judit HÍRLAP Színes fürdőkádak A ZIM korszerűsített kecskeméti gyárának automata- és félautomata vezérlésű gépsorai az idén már teljes kapacitással öntötték a fürdőkádakat. A gyár évi termelése csaknem 200 000 különböző nagyságú, formájú és színű fürdőkád. December 31-ig eleget tesznek exportkötelezettségüknek, s az idén először hiánytalanul kielégítik a hazai igényeket. Az építőipar maradéktalanul megkapta a felépült új lakásokhoz szükséges kádakat A jövő években a gyártmányok mostani kétperces átfutási idejét fokozatosan másfél percre rövidítik. Boldogságot, (Folytatás az első oldalról) harcra lesz szükség, hogy tető alá hozzuk a szocializmus nagy épületét is. Erről beszélt őszintén, kertelés nélkül pártunk X. kongresszusa, amely — összegezve az előző kongresszus óta elvégzett munkát — kritikus elemzés alá vette a társadalmi tevékenység minden területét, és minden életbevágó kérdésben megjelölte a teendők irányát. Nem volt még olyan pártkongresszusunk, amelyet olyan széles körű és alapos előkészítés előzött volna meg, a pártban és a párton kívül hónapokon át folyt az eszmecsere, a kongresszusi tanácskozásokon pedig valósággal az egész társadalom jelen volt, hisz nem volt olyan fontos mozzanata, amelyet ne kötött volna a sajtó, nem közvetített volna a tévé. JÓ LELKIISMERETTEL mondhatjuk: döntéseit is a közvélemény egésze hagyta jóvá. Az az állásfoglalás, hogy a párt eddigi politikáját jóváhagyta, hogy kimondta: ezt a politikát kell folytatni, mind a társadalmi, a gazdasági és a kulturális területen félre nem érthető, egyhangú helyeslésre talált az országban. S ugyanúgy egyértelmű támogatást kapott a kongresszusnak az a felszólítása, hogy a végrehajtást minden szinten és minden téren következetesebbé kell tenni, hogy a dolgozókat jobban be kell vonni mind munkahelyük, mind az ország problémáinak megvitatásába, erősíteni kell a szocialista és demokratikus ellenőrzést, szilárdítani kell a munkafegyelmet. Nagyon világosan és pontosan határozták meg a kongresszuson a vezetés felelősségét, a gazdasági életben, a munka megszervezésében, a termelés hatékonyságának biztosításában. De nem homályosultak el azok a követelmények sem, amelyeket az előttünk álló feladatok a dolgozókkal szemben támasztanak, egyénenként és kollektívánként is: a jogok és kötelességek elválaszthatatlansága nagy nyomatékkal szerepelt a kongresszus megnyilatkozásaiban. Ha ehhez hozzáveszszük, hogy már a kongreszszust megelőzően elfogadásra került az új ötéves terv, amely a szocialista építés egész sor új, nagy művének létesítését irányozza elő, ert békességet hetővé válik, hogy az új eszvendővel a szocialista haladásunk valóban magasabb szinten folytatódik. Ha nem is egyszerű nemzetközi viszonyok között láthatunk e munkához, de olyant külső feltételek közepette, amelyek számunkra biztató-#, aik. Ezek sorában mindenek előtt azt a szoros baráti kap-« csolatot kell említeni, amely^ pártunkat, államunkat, né-» pünket hatalmas szövetsége-» sünkhöz, a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országokhoz fűzi és amely épp a legutóbb, a december 2-i berlini tanácskozáson nyert újabb, megerősítést. Nemcsak a harc a kapitalista rendszer agresszív erői ellen teszi megbonthatatlanná e kapcsolatainkat, hanem az együttműködés szüntelen fejlesztése, az önálló népgazdaságaink közötti szocialista integráció folyamata. Elsősorában e közösség erejének köszönhető, hogy az imperializmus akciói sem a Távol sem a Közel-Keleten nem értek célt ebben az esztendben sem, s hogy Európában 1979 folyamán jelentős lépéseit történtek az enyhülés irányában, közelebb kerültünk az európai béke és biztonság problémáinak megoldásához. Mindezek a körülményeit életbevágóan fontosak Magyarország, a magyar nép szempontjából is; ennek tudatában is ,vesszük olyan komolyan nemzetközi kötele-zettségeinket, szolidaritásunkat, a világ forradalmi és haladó erőivel, aktív részvéte lünket a békéért folytatott küzdelemben. ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN köszöntjük az új esztendőt, hogy folytatva és előre lépve azon az úton, amelyen eddig is haladtunk, újabb eredményeket érünk el. Szilvesztert az emberek családjuk, barátaik körében ünnepük, a legközvetlenebb környezetben kívánnak egymásnak boldogságot, sikereket. Hadd csatlakozzunk mi is a köszöntőkhöz, hisz annak a harcnak és annak a munkának, amelyről szólottunk, nincs más célja, mint az, hogy a magyar családok, a nők és a férfiak, az ifjak és az öregek élete szebb és gazdagabb legyen. Társadalmunk minden erőfeszítésének ez a célja és más nem is lehet. Rényi Péter a ■3