Fejér Megyei Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

— 2 — Gromiko és Rogers Szovjet—amerikai egyezményeket írtak alá Washingtonban Andrej Gromiko szovjet és William Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön washingtoni idő szerint dél­­előtt 11 órakor az amerikai külügyminisztérium tanács­­termében ünnepélyes külső­ségek között aláírta a SALT- m­egbeszélések első ,,mellék- t­ermékeként” létrejött két e­gyezményt, amelyből az el­­s­ő részletes intézkedéseket tartalmaz a tévedés folytán keletkező nukleáris balese­tekből származó háborús ve­sz­ély csökkentésére, a máso­dik pedig a Moszkvát Wa­shingtonnal jelenleg össze­kötő „forró drót” távközlési műholdrendszer útján törté­nő korszerűsítését irányozza elő. Az aláírásnál megjelent S­obrinyin washingtoni szov­jet nagykövet és Gerald Smith, a SALT-megbeszélé­­seken résztvevő amerikai delegáció vezetője. Jelen­t "ak a washingtoni diplo­máciai képviseletek vezetői is, közöttük dr. Szabó Ká­roly, a Magyar Népköztársa­ság nagykövete. A diplomáciai megfigyelők­kel és a nemzetközi sajtó képviselőivel zsúfolásig meg­telt teremben Rogers külügy­miniszter rövid megnyitó beszédben meleg elismerését fejezte ki a SIALT-megbe­­széléseken résztvevő szovjet, illetve amerikai delegációnak az eredményes munkáért. Ezután a fotó-, televízió- és filmriporterek kamerái­nak pergőtüzében került sor a két egyezmény angol, illet­ve orosz nyelvű hivatalos példányainak aláírására. Az aláírási ünnepséget kö­vetően a két külügyminiszter röviden méltatta a most lét­rejött megállapodások je­lentőségét. Az amerikai kül­ügyminiszter reményét fejez­te ki, hogy a két ország kül­döttsége, amikor november­ben Bécsben, folytatja mun­káját, hogy megegyezést ér­jen el a rakétaelhárító vé­delmi rendszerek és a táma­dó rakétafegyverrendszerek korlátozására „jelentős hala­dást érnek el ebben a na­gyobb célkitűzésben is”. Válaszbeszédében Gromiko szovjet, külügyminiszter meg­elégedését fejezte ki, hogy a Szovjetunió nevében aláír­hatta ezt a két egyezményt, mely — mint hangsúlyozta — „az első kézzel fogható eredménye az 1969. végén megkezdett tárgyalásoknak”. Rámutatott, hogy a most aláírt megállapodások „sem­miképpen sem oldják meg a stratégiai fegyverkorlátozás problémájának lényegét, s a tárgyalások részvevőinek továbbra is erre az el nem végzett feladatnak a meg­oldására kell törekedniük. Ugyanakkor — folytatta — ezek az egyezmények a he­lyes irányban tett lépések, mivel a nemzetközi feszült­ség enyhülését szolgálják és csökkentik a nukleáris hábo­rú kirobbanásának kockáza­tát. Következésképpen a megállapodások teljes össz­hangban vannak a Szovjet­unió külpolitikai irányvona­­lával, és megítélésünk szer­i­nt, minden nemzet és va­lamennyi nép érdekeit szol­gálják”. Gromiko szovjet külügy­miniszter befejezésül azt a reményét fejezte ki, hogy a most aláírt egyezményeket további megállapodások fog­ják követni a két ország kö­zött, illetve a két ország rész­vételével folyó tárgyalásokon. Az aláírást követően Gro­miko és Rogers külügymi­niszter a washingtoni szov­jet nagykövetségen munka­ebéden folytatta a múlt pén­teken megkezdett megbeszé­lés-sorozatát. Táviratok a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából CSOU EN-LA­J elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás—paraszt kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletem és jó kívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának és a kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a két ország kapcsolatainak a proletár nemzetköziség elvei alapján történő fejlesztése előse­gítheti a szocializmus, a béke és a haladás ügyét. FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke Budapest, 1971. szeptember 30. Az évforduló alkalmával Péter János külügyminiszter t­áviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság megbízott külü­­­gyminiszterét, Csi Peng-fejt. (MTI) 1949. október 1-én a Kínai N­épköztársaság kikiáltása je­lezte, hogy a világ legnépe­­t­ebb országa felszabadult, l­is kiakadt az imperializmus felfolyási övezetéből. A for­radalom győzelme megnyi­totta az utat a hatalmas or­szág társadalmi átalakulá­sához. A forradalom győzel­me utáni első évtizedben olyan jelentős fejlődés tör­tént Kínában, amelyre fel­figyelt a világ. Siker­siker után született a felszabadult nap munkája és a s­zociallis­­ta országok — elsősorban a Szovjetunió — segítsége nyo­mán. Az internacionalista szellemben történő szovjet segítség lehetővé tette, hogy felépüljön több mint száz ipari vállalat a népi Kíná­ban. A Kínai Népköztársaság megszületéséhez vezető bar­ack, majd a győzelem, a nem­zetközi osztály­harc egyik leg­fontosabb is jelentet­te az imperializmus és a vele szövetkezett kínai reakció fölött. A Kínai Néphadsereg mindig maga mögött tudhat­ta a szocialista népek közös­ségének, elsősorban a Szov­jetuniónak erkölcsi és anyagi támogatását. A világ szocial­­­ista erőinek összefogásával szemben a reakciós, imperia­lista erők képtelenek voltak ellenállni. A kínai forrada­lom győzelme viszont újabb lendületet adott a világ ha­ladó, amtiimperrialis­ta, antt­­kol­mn­iáli­sta és szocialista erői harcának. Nem a kínai nép, hanem egyes kínai vezetők voltak azok, akik erről megfeled­keztek. A megromlott kap­csolatok legválságosabb sza­kaszában is mindig reméltük, hogy a sötét felhők csak ide­iglenesen árnyékolhatják be népeink kapcsolatait. A Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok mindent megtettek aszént, hogy helyreáll­jon a szocia­lista közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­sége. Bár az eddigi fáradozások még nem hozták meg a kí­vánt eredményt, mégis el­mondhatják, hogy az erőfe­szítéseik nem maradtak ered­mény nélkül. Egy idő óta va­lamit normalizálódott Kína és a szocialista országok, köztük hazánk, államközi kapcsolata. Kereskedelmi de­legációk keresik fel egymást, és sikeresen megkezdődött az elsorvasztott gazdaságii szá­lak újjáélesztése is. A kapcsolatok javításában elért eredmények örvendete­sek, de egy­álltaton nem kielé­­gítőek. Sok még a tennivaló Kína és a szocialista orszá­gok kapcsolatainak teljes normalizálásáig, valamennyi szocialista ország összefogá­­sáig, amely elengedhetetlen az antiimperialista harc eredményesebb folytatásá­hoz. Különösen fontos lenne az­ összefogás a­z amerikai ag­resszió megfékezésére Indo­kínában. Ehhez szükség van va­lamennyi szocialista or­szág, valamennyi kommunis­ta és munkásmozgalomhoz tartozó és békeszerető erő alkotóegységének kialakításá­­­ra.A skiiwai ír nép soroay Afl­i'T­i hatodik győzelmére emlékeztető in­­ternacionism­ista ünnepen azt a reményünket fejezzük ki, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége, min­den megpróbáltatás ellenére, helyreáll, és a szocializmust építő népek közös ügye győ­zedelmeskedik. HÍRLAP Szovjet párt- és kormány­küldöttség utazott Hanoiba Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke szovjet párt- és kormányküldöttség élén csü­törtökön Moszkvából Hanoi­ba utazott. A küldöttség látogatást tesz Delhiben, az indiai és Ran­­goonban, a burmai fővá­rosban is. A küldöttség tagjai: Kiril Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökének első helyettese, Konsztantyin Ka­­tusev, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, Vlagyi­mir Novikov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Szemjon Szkacskov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a külföldi gazda­sági kapcsolatok állami bi­zottságának elnöke, Szergej Szokolov hadseregtábornok,­ az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, Nyikolaj Firjubin külügymi­niszter-helyettes, Ivan Gri­­sin külkereskedelmi minisz­terhelyettes, valamint Ilja Scserbakov, az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió hanoi nagykövete. Párizsi értekezlet Párizsban csütörtökön a nemzetközi konferenciák há­zában megtartották a Viet­nammal foglalkozó négyes értekezlet 130. plenáris ülé­­ sét. Dinh Ba Thi, a DIFK küldöttségének helyettes ve­zetője felszólalásában rámu­tatott, hogy a VDK sűrűn la­kott területei ellen szeptem­ber 21-én intézett amerikai légitámadások kiélezett hely­zetet teremtettek a párizsi értekezleten. Péntek, 1971. október 1. „Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktól!” (Folytatás az első oldalról) Kállai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának elnöke (a bizottság el­nöke), Árendás József, a szege­di Új Élet Tsz párttitkára, dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, Bencsiki István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Benjamin László, kétszeres Kos­­suth-d­íjas író, dr. Bognár Jó­zsef akadémikus, Bokorné dr. Szegő Hanna, az MTA Állam- és Jog­tudományi Intézet tudomá­nyos főmunkatársa, dr. Bre­­zanóczy Pál, egri érsek, Bacner Mih­ály faszt-díjas zongoraművész, Duschek Lajosné, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának tit­kára, dr. Erdey-Grúz Tibor, Kos­­suth­-díjas akadémik­us, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke, Fábri Zoltán, Kossuth-díjas filmrende­ző, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, dr. Horváth Ist­­ván, a KISZ első titkára, Hor­váth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyár fo­gaskeréküzemi brigádvezető, dr. Ijjas József, kalocsai érsek, Já­­nossy Lajos, Kossuth-díjas aka­démikus, Kalló Viktor, Mun­­kácsy-díjas szobrászművész, Kal­lós Ödön, a Magyar Kereskedel­mi Kamara elnöke, dr. Káldy Zoltán, evangélikus püspök, Kis­házi Ödön, a Népköztársaság El­nöki Tanács helyettes elnöke, Komját Irén, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének al­­elnöke, Kovács István, a Mező­­gazdasági Erdészti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének fő­titk­­ára, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ Bizott­ságának titkára, Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló műv­er, Makoldi Mihályné Kos­­suth-díjas pedagógus, dr. Martha Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, Mé­hes Lajos, a Vasas-, Fém és Vil­­lamosenergiaipari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára, dr. Mol­nár Frigyes, a SZÜVOSZ elnöke, G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat Állami-díjas szocialista brigád vezető­je, dr. Noszkay Aurél, a János kórház urológus főorvosa, dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egye­tem rektora, Pethő Tibor, újság­író, dr. Prandler Árpád, a Ma­gyar Jogász Szövetség főtitkára, Rad­iát László, a Ganz-MÁVAG MSZMP bizottságának titkára, dr. Rapcsák András, akadémikus, a Debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem rektora, Rév La­jos, a Kisipari Szövetkezetek Or­szágos Szövetségének elnöke, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke, Se­bestyén Nándorné, az Országos Bék­etanács titkára, dr. Siklósi János, a Népszava főszerkesztő­je, dr. Simai Mihály, egyetemi docens, a Magyar ENSZ Társa­ság főtitkára, Simon Péterné, az Egyesült Izzólámpa és Villamos­sági RT. brigádvezetője, Somo­gyi József, Kossuth-díjas szob­rászművész, Szabó Imre, Kos­­suth-díjas akadémikus, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Szatmári Imréné, fonónő, a Ma­gyar Gyanjúfonó és Szövőgyár szocialista brigádvezetője, Szép­­rö 10^'5 Zoltán, a Budapest fővá­rosi Tanács elnöke, Tau­sz Ti,'"r az IBUr^ vezérigazgatója, Tolnay Klári, két- • •-'•■s K^nth-doas, !?;■* i’a mővér- Tóth Tibne-ié, a Ruházatipari Dogozók Szakszer­­főtitkára. Tömne Ist­ván, a Magyar Rádió és Televízió elnöke«. Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja. Varga Zsemondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője. Vas-Wit­­teg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, VANCSA JENŐ, az Agárdi Álla­m­i Gazdaság igazgatója, Várnai Ferenc, a Népszabadság rovatve­zetője, Vinizlay Gyula, a Szak­szervezetek Országos Tanácsának titkára, Jávori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezet­i bizottságának titkára, Zsigmori László, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem Kossuth-díjas tan­székvezető egyetemi tanára. Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztá­­ gunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk­ újabb és hatékonya­bb erőfeszítéseket az európai biztonság,, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésén. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángbaborító pusztítás kiindulópontjává. A bé­kére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hi­szen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kon­tinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolato­kat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szociálisig országok az európai biztonság és együttmű­ködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdemé­nyezték a különböző társadalmi rendszerű országok béké-, egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitar­tó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövetségi Köz­társasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és­ a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvényre lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulá­sának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért, folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke é­s a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott fel­hívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő rész­vételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormá­nyok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát.. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének bé­keakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együtt­működés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kíván­juk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke,­i biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfi­akat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, ve­gye ki hatékonyan részét az európai biztonság és egy a­­működés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és bú és jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akn ’•■■tét, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hoz­zá­járulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibon­takozásához. Munkálkodjunk együtt Földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának zavara! Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Lezchant vegk épp A TASZSZ hírügynökség csütörtökön a Mongol Távi­rati Irodára, a MONCAME- ra hivatkozva jelentette, hogy a Kínai Népköztársaság egy lökhajtásos repülőgépe szep­tember 13-ára virradó éj­jel megsértette a Mongol Népköztársaság államhatárát. A gép ezt követően a mongo­liai Hentej Ajmak térségé­ben ismeretlen okból lezu­hant és felrobbant. A ron­csok között kilenc félig elsze­nesedett holttestet és lőfegy­vereket találtak. Az okmá­nyokból és berendezésekből megállapították, hogy kato­nai repülőgép volt. A mongol hatóságok enge­délyezték az ulánbátori kí­nai nagykövetség munkatár­sainak­, hogy megtekintsék a szerencsétlenség színhelyét. A Mongol Népköztársaság tiltakozását jelentette be és hivatalos magyarázatot kért a kínai féltől. „Öld meg magad.” Fukuoka (MTI) ■ Egy csinos csomagban revolver és mellette az üze­net: „Öld meg magad!’’ — ezt kapta ajándékba Szato, japán miniszterelnök. Az üzenet az alábbi so­rokkal indokolja a különös kívánságot: ..véget kell vet­nie életének, mert felelős a naritai tüntetések során megölt három rendőr halá­láért és bűnös abban, hogy a császár őfelségének Alaszkába kellett utaznia, hogy helyrehozza az ön ál­tal elrontott javán—ameri­kai­ kapcsolatokat". Az ajándék feladatát ki­hallgatta a fukuoz­ai rend­­őrrpn. Egy kisebb jobbol­­dali szervezet vezetőjéről van szó, aki ellen illegális temifentartásért eljárást in­dítottak. Szenátusi határozat a fegyerkezésről Az amerikai szenátus két egymást követő szavazás so­rán elutasította azokat a ja­vaslatokat, amelyek a fegy­verkezési hajsza bizonyos fo­kú visszafogását célozták volna. A szenátus megszavazta mind a haditengerészet F— 14-es típusú vadászgépe, mind pedig a ballisztikus ra­kétaelhárító rendszer (ABM) továbbfejlesztését. Hivatalos körökben a sze­nátus döntését a Nixon-kor­­mán­yzat győzelmeként érté­kelik, s meglehetősen ellent­mondásos módon összefüg­gésbe hozzák a szovjet— amerikai fegyverzetcsökken­­tési tárgyalásokkal. E Trad­efffce A tegnapi Trud közli Gor­don Shaffer Nemzetközi Le­­nin-békedíjas angol publi­cista „Veszélyes tettek" cí­mű cikkét. A cikkíró megál­lapítja, hogy az utóbbi na­pokban a londoni sajtó által szított szovjetellenes zenebe­na csakúgy, mint, az angol konzervatív kormány ehhez ürügyet szolgáltató provoka­tív intézkedése, amelynek alapján kiutasították Angliá­ból a szovjet nagykövetség és kereskedelmi képviselet 10.fő munkatársát, elvileg nem je­lent semmi újat a brit reak­ció fegyvertárában. Minden alkalommal, ami­kor a nemzetközi fejlődés­t vezető angol körök számára nemkívánatos fordulatot vett, elterjesztették a „szov­jet veszély” mendemondáját. Ma minden bizonnyal az a céljuk, hogy megzavarjál­, az európai enyhülési folyamatot és megtorpedózzák az euró­pai biztonsági értekezlet ösz­­szehívását. Nagy-Britanniá­­ban ugyanis napról napra nő az értekezlet híveinek tábo­ra. — írja a Trud. Végül megállapítja: az elvakultan kommunistaellenes angol vezető körök és az akaratu­kat hűségesen teljesítő kül­ügyminisztérium, mint ko­rábban is, nem egységes, ha­nem tömbökre osztott Euró­pát kiván

Next