Fejér Megyei Hírlap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
--- * ~ ff Európa legyen a béke kontinense" Brezsnyev befejezte nyugat-európai körútját Hétfőn délután visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja. Brezsnyev Georges Pompidou francia köztársasági elnök és a francia kormány meghívására Franciaországban tett hivatalos látogatást. Ezt követően a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására az NDK-ban tartózkodott baráti látogatáson. A vnukovói repülőtéren az SZKP KB főtitkárát Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más hivatalos személyiségek fogadták. Jelen volt Franciaország és az NDK moszkvai diplomáciai képviseletének vezetője is. Erick Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára a Leonyid Brezsnyev tiszteletére adott ebéden elhangzott pohárköszöntőjében szívből jövő köszönetet mondott az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának és kíséretének látogatásáért, amelyre a rendkívül fontos franciaországi látogatás után került sor. — Néhány nappal ezelőtt ön, kedves Brezsnyev elvtárs — folytatta Honecker — hivatalos franciaországi látogatásával sikeresen befejezte azoknak a nemzetközi jelentőségű, nagyszabású akcióknak egyikét, amelyekkel az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a szovjet kormány dinamikusan és hatékonyan, lépésről-lépésre megvalósítja az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott átfogó békeprogramot. — Engedjék meg, kedves szovjet elvtársak, hogy biztosítsam önöknek: a Német Demokratikus Köztársaság népe mély érdeklődéssel kísérte a televízió, a sajtó és a rádió közléseit a látogatás minden mozzanatáról. Az a lelkes fogadtatás, amelyben a francia dolgozók részesítették önöket, a rokonszny és a szeretet érzése, amely a szovjet küldöttség iránt Párizsban és Marsieille-ben megnyilvánult, a francia államférfiakkal folytatott fontos tárgyalásaik eredményes befejezéséről szóló jelentések örömet keltettek az NDK lakosaiban. Újra tanúi voltunk, mennyire eleven és milyen mértékben fokozódik a barátság érzése a Nagy Októberi Forradalom országa, a kommunizmus országa, a béke és a haladás legerősebb hatalma iránt. Honecker pártjának Központi Bizottsága, az NDK kormánya és népe nevében szívélyes jókívánságait fejezte ki a franciaországi látogatás sikeréhez. . — A párizsi tárgyalások eredményei előmozdítják a béke ügyét és a nemzetközi biztonságot — fűzte hozzá. — Arról tanúskodnak, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini eszméje egyrenövekvő mértékben hat, bizonyítják a szovjet külpolitika emberbaráti céljait. E célok közé tartozik, hogy Európa a béke világrészévé váljék és erősödjék a barátság a népek között. — Az ön Párizsban tett kijelentését, hogy Európában, ahol olyan gyakran keletkeztek háborúk és konfliktusok, mág történelmi jelentőségű fordulat van kibontakozóban a jobb jövő, a béke és a biztonság felé, mi úgy fogadtuk, mint vezérfonalat a cselekvésre, a még aktívabb harcra az európai biztonsági és együttműködési értekezlet közvetlen előkészítéséért. A Német Demokratikus Köztársaság a NSZEP VIII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően, továbbra is tevékenyen síkra száll az enyhülésért Európa középső részében és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. — Megbeszéléseink újból megerősítették elméleti és politikai nézeteink és tevékenységünk teljes egyöntetűségét, — jelentette ki Honecker. Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjéban hangoztatta, hogy a berlini találkozó kedvező és jó irányú európai változások közepette folyt le. Megjegyezte, hogy az eredményeket a kommunisták joggal vallják magukénak, de utalt rá: ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tőkés Európában mind aktívabban és bátrabban jelentkeznek olyan erők, amelyek a kölcsönös megértés és a politikai realitás alapján sürgetik az európai problémák megoldását. Lényegében általános elismerést nyert a háború utáni európai határok sérthetetlenségének elve. Lényegében általánossá válik annak megértése is, hogy nem lehet visszafordítani azokat a társadalmi és a politikai átalakulásokat, amelyek az utóbbi negyedszázad során mentek végbe Európában. Reális körvonalakat kezd ölteni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának perspektívája. Valószínűleg a közeli jövőben elkezdődhetnek a tárgyalások az Európában elhelyezett fegyverek és az itt állomásozó fegyveres erők csökkentéséről. — Mindezek, elvtársaik — folytatta Leonyid Brezsnyev — fontos és pozitív momentumok. Mindez megfelel az európai kontinensen végbemenő társadalmi és politikai fejlődés megérett követelményeinek. Megfelel a szocializmus alapvető érdekeinek is. A testvéri szocialista államok tehát ezért sürgetik olyan kitartóan, olyan következetesen, hogy Európa legyen a béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinense. És ez — mondotta Leonyid Brezsnyev — országaink számára nem propaganda jelszó, nem politikai taktika, hanem stratégiai irányvonalunk jut ebben kifejezésre. Ha Európát a tartós béke kontinensévé tehetjük, akkor teljes egészében kiküszöbölhetjük az államok közötti kapcsolatokból az erő alkalmazását és az erőszakkal való fenyegetőzést. Végezetül minden mesterséges akadályt el kell távolítani az európai államok — társadalmi rendszertől — független — békés együttélésének útjaiból. — Természetes, hogy ennek a programnak a megvalósítása feltételezi az NDK egyenjogú részvételét az európai kontinens sorsát érintő problémák megoldásában. A békés együttélés tartós légköre Európában lehetetlen az NDK, mint független és szuverén állam törvényes érdekeinek és az ebből fakadó következményeknek figyelembevétele nélkül. A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és más szövetséges szocialista államok kellő módon értékelik az NSZK kormányának reális lépéseit és készek azokra hasonlóakkal válaszolni. Mi azonban a világos és határozott politika hívei vagyunk. Feltételeznünk kell, hogy a józan nyugati politikusok tudatában vannak a valódi helyzetnek. Visszaút nincs A szocializmus pozíciói a Német Demokratikus Köztársaságban megingathatatlanok. Ha egyes nyugati körök abban reménykednek, hogy a jelenlegi politikai konjunktúráit arra használhatják fel, hogy megpróbálják meggyengíteni és megingatni a szocializmus álláspontjait az NDK-ban, akkor ezek hiú, soha valóra nem váló remények. Biztosíték erre a Német Szocialista Egységpárt politikai érettsége és aktivitása, az NDK dolgozóinak szocialista hazaszeretete. Biztosíték erre a szocialista internaciocialdizmus elvein alapuló testvéri kapcsolat az NDK és a Varsói Szerződés szervezetében helyet foglaló szövetségesei között. A NESZP vezetőivel most befejezett tárgyalásaink bebizonyították, hogy teljesen egységes nézeteket vallunk minden megvitatott kérdésben. A tárgyalások ismételten megmutatták, hogy menynyire hasznos és mennyire szükséges a mi testvéri szövetségünk, mekkora szerepet játszik barátságunk, az egész szocialista közösség összeforrottsága a modern Európa politikai életében. Szökőár Indiában Nem végleges hivatalos adatok szerint a szökőár következtében ötezren meghaltak, hatezer haszonállat elpusztult és több ezer lakos maradt fedél nélkül. A szökőár mintegy 4 millió lakost érintett többé-kevésbé súlyosan. Új-Delhibe érkező nemhivatalos információkra hivatkozva hétfő este az AFP hírügynökség jelentette, hogy a halálos áldozatokra vonatkozó becslések az 5000—15 000 között mozognak, mintegy félmillióan maradtak fedél nélkül és 50 000 haszonállat pusztult el. A becslések szerint 22 millió dollárra van szükség a közvetlen megnyújtáshoz. (Reuter, AFP). HÍRLAP Fogadás a Kremlben Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn este fogadta a Moszkvába tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget. Előzőleg hétfőn délben Rapai Gyula, Magyarország moszkvai nagykövete fogadást adott a magyar országgyűlés küldöttsége tiszteletére. Délután a magyar küldöttség felkereste a mintegy tízezer munkást foglalkoztató moszkvai II-as számú óragyárat, amely kollektív tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Este a Kremlben Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta országgyűlésünk küldöttségét. m : „Nem engedhettük...” Jaha Khan: „KÜSZÖbölt állhatóM !” Indira Gandhi indiai miniszterelnök, aki nyugateurópai körútja során jelenleg Londonban tárgyal, vasárnap este elégedetten nyilatkozott Edward Heath brit miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről. A londoni Colliseum színházban tartott gyűlésen, amelyen szép számban vettek részt újságírók is, Indira Gandhi sötét szavakkal ecsetelte a kelet-pakisztáni menekültek helyzettét és az indiai—pakisztáni határon kialakult feszültséget. A többi között kijelentette: „úgy érzem egy vulkán tetején ülök és igazán nem tudom melyik percben tör ki”. India — folytatta a miniszterelnökasszony — mindig a háború ellen foglalt állást, s meggyőződése, hogy a vitákat tárgyalások és konferenciák útján kell megoldani. ..Vannak azonban nemzeti érdekek is, s nem engedhetjük, hogy nemzeti érdekeink, országunk és népünk biztonsága károsodjanak”. Lényegében Indira Gandhihoz hasonlóan ítélte meg a helyzetet Jahja Khan pakisztáni elnök is az amerikai Newsweek című képeslapnak adott kizárólagos interjújában. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy India és Pakisztán háborúja „küszöbön áll” és ezért az indiai félre próbálta hárítani a felelősséget. Jahja Khan elismerte, hogy a központi kormányzat eddig valóban nem kezelte egyenrangú félként a keleti tartomány népét, „most azonban megpróbálják a hibákat kijavítani”. Azt állította, hogy a december 20-án életbelépő új alkotmány a katonai, külpolitikai és adózási ügyektől eltekintve „maximális autonómiát” fog biztosítani Kelet-Pakisztánnak. Hozzátette, még arra is hajlandó, hogyha a „ nép ezt követeli” hogy szabadon bocsássa Mudzsibur Rahman sejket, a betiltott Avati Liga bebörtönzött vezetőjét. De állította — a kelet-pakisztáni politikus amúgy sem térhetne haza a keleti tartományba, mert „annak népe őt okolja szenvedéseiért”. Az indiai fővárosba érkezett jelentések szerint túlammn négyórás tűzpárbaj volt az indiai és pakisztáni csapatok között a két ország határán. A pakisztáni tüzérség lövedékei súlyos károkat okoztak a kamalpuri rendőrparancsnokság épületében. Londoni merénylet Munkában a „dühös brigád" London Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti. A titkos ír republikánus hadsereg, az IRA mindkét szárnyának szóvivője nyilatkozatban tagadta, hogy köze lenne a vasárnap és hétfő hajnalban végrehajtott londoni merényletekhez. Miközben a Scotland Yard megfeszített erővel próbál nyomra akadni, a helyzetet újabb névtelen telefonhívás kavarta meg. Az úgynevezett „dühös brigád” a merényleteiről hasonlóképpen hírhedt anarchista szervezet, mindkét bombarobbantásért magára vállalta a felelősséget. Egy férfihang angol (tehát nem a jellegzetes ír kiejtéssel) a Press Association belföldi hírügynökség Fleet Street-i irodájának telefonon azt mondta, hogy a „dühös brigád” a postahivatal kilátótornyának felrobbantásával a közös piaci belépés ellen tiltakozott, a királyi páncélos ezred londoni törzskara pedig azért kapott bombát a dühös brigádtól, hogy megtorolják a hadsereg észak-írországi módszereit. A „dühös brigád”, amely szélsőséges cselekményeit, a brit társadalom vezető rétegének népellenes politikája ellen tiltakozik, valójában azonban nagy kárt okoz a baloldalnak. Előző nap is jelentkezett és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a Victoria tornyot is, azt, amin zászlók vannak. A leírás alapján a brit parlament felsőházi szárnyát szoros védelmi gyűrűvel vették körül. Közben a postahivatal tornyán, ahol a vasárnap hajnali merénylet három emeletet robbantott ki, a műszakiak megfeszített erővel dolgoznak a kábelek helyreállításán. Hétfőn délelőtt a műszaki gárdát sürgősen lehívták a legmagasabb londoni épületről, mert újabb bombariadót fújtak, de 50 perces kutatás után folytatták az újjáépítést. Az angol parlament a szokásos ceremóniák között kedden hallgatja meg a királynőnek az új ülésszakot megnyitó trónbeszédét. Az uralkodó hintójának útját most a legnagyobb szigorral ellenőrzik és a Westminstert titkosrendőrök vették körül (MTI) Szakértők vizsgálják a londoni postatorony 30 emeleten történt bombarobbanás kárait. (Fm. Hírlap — Telefotos Kedd, 1971. november 2. Felvonták a kínai zászlót Az ENSZ szóvivőjének közlése szerint Csi Peng-fej, a Kínai Népköztársaság ügyvezető külügyminisztere vasárnap a Thant ENSZ-főtit-ktárhoz intézett táviratban közölte: a Kínai Népköztársaság azt szeretné, ha a közgyűlés és a Biztonsági Tanács tagjai közé az angol ABC szerint a „C” betű alatt sorolnák be, vagyis mint „China, People, s Republic of’ (Kína, Népköztársaság). Az ENSZ főtitkára pénteken kérte fel a pekingi kormányt annak közlésére, hogy milyen betű alatt kívánja az ország besorolását. Ha Kína az ország angol neve szerint (People, s Republic of China) a ,,p” betű alatt kérte volna besorolásét, akkor az ABC-s rotációs rendszer szerint hétfőtől kezdve átvehette volna a Biztonsági Tanácsban az elnöklést, ugyanis Nicaragua elnöki tiszte vasárnap éjfélkor lejár. Peking vasárnapi üzenetéből következik, hogy Lengyelország (Angolul Poland) fog november hónapban elnökölni a Biztonsági Tanácsban, amelynek öt állandó és tíz nem állandó tagja van. Hétfőn reggel a népi Kína, öt aranycsillagos vörös zászlaját Chile és Kolumbia lobogója között húzták fel a 131 tagállam zászlóinak sorában. (AP, MTI) fizsilván Munkapárt fődgresszusa Hírügynökségi jelentések szerint Tiranában hétfőn reggel megnyílt az Albán Muniazul VI. kongresszusa. Az első ülésen Enver Hodzsa, a párt első titkára beszámolt a Központi Bizottságnak az istái, novemberében megtartott V. kongresszus óta kifejtett tevékenységéről. Még az idén Brandt—Pompidou találkozó? Willy Brandt nyugatnémet kancellár hétfőn este a francia televízióban nyilatkozott. Áttekintette mindazokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a leginkább foglalkoztatják a nyugat-európai tőkés országokat. A két német állam kapcsolatainak rendezéséről szólva, ismételten leszögezte: kormánya norma,szállni kívánja viszonyát az NDK-val. Vannak bizonyos kiindulási pontok — folytatta —, de a megegyezés létrehozásáiig még hosszú és göröngyös lesz az út. Hangot adott annak a véleményének, hogy 1972 első felében sor kerülhet a Pompidou francia köztársasági elnök által szorgalmazott nyugat -európai csúcstalálkozóra. A francia tv riportere megkérdezte tőle, hogy a Pompidou elnökkel tulajdonképpen 1972 januárjában esedékes legközelebbi találkozó időpontját a nyugat-európai csúcstalálkozó miatt kívánja-e előbbre hozni? Brandt a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „rendkívüli találkozója Pompidou elnökkel” más nyilvánvaló okokból és „ más problémák miatt lenne hasznos és kívánatos” még január előtt. A nemzetközi valutaproblémiáról szólva kijelentette: a nyugat- európai országoknak arra kell törekedniök, hogy az EGK-n belül közös nevezőre jussanak, s ugyanakkor megállapodjanak a Közös Piachoz csatlakozni kívánó más országokkal is. (MTI)