Fejér Megyei Hírlap, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

--- * ~­ ff Európa legyen a béke kontinense" Brezsnye­v befejezte nyugat-európai körútját Hétfőn délután visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja. Brezsnyev Georges Pompidou francia köztársasági elnök és a francia kormány meghívására Franciaországban tett hivatalos látogatást. Ezt követően a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására az NDK-ban tartózkodott baráti lá­togatáson. A vnukovói repülőtéren az SZKP KB főtitkárát Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgornij és más hivatalos személyiségek fogadták. Jelen volt Franciaország és az NDK moszkvai diplomáciai kép­viseletének vezetője is. Erick Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára a Leonyid Brezsnyev tiszteletére adott ebéden el­hangzott pohárköszöntőjében szívből jövő köszönetet mon­dott az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának és kísé­retének látogatásáért, amely­re a rendkívül fontos francia­­országi látogatás után került sor­. — Néhány nappal ezelőtt ön, kedves Brezsnyev elvtárs — folytatta Honecker — hi­vatalos franciaországi látoga­tásával sikeresen befejezte azoknak a nemzetközi jelen­tőségű, nagyszabású akciók­nak egyikét, amelyekkel az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa és a szovjet kormány di­namikusan és hatékonyan, lé­­pésről-lépésre megvalósítja az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott átfogó békeprog­ramot. — Engedjék meg, ked­ves szovjet elvtársak, hogy biztosítsam önöknek: a Német Demokratikus Köztársaság népe mély érdeklődéssel kí­sérte a televízió, a sajtó és a rádió közléseit a látogatás min­den mozzanatáról. Az a lelkes fogadtatás, amelyben a francia dolgozók részesítették önöket, a rokonsz­ny és a szeretet érzése, amely a szov­jet küldöttség iránt Párizsban és Marsieille-ben megnyilvá­nult, a francia államférfiak­kal folytatott fontos tárgyalá­saik eredményes befejezésé­ről szóló jelentések örömet keltettek az NDK lakosaiban. Újra tanúi voltunk, mennyire eleven és milyen mértékben fokozódik a barátság érzése a Nagy Októberi Forradalom országa, a kommunizmus or­szága, a béke és a haladás legerősebb hatalma iránt. Honecker pártjának Köz­ponti Bizottsága, az NDK kor­mánya és népe nevében szí­vélyes jókívánságait fejezte ki a franciaországi látogatás sikeréhez. . — A párizsi tárgyalások eredményei előmozdítják a béke ügyét és a nemzetközi biztonságot — fűzte hozzá. — Arról tanúskodnak, hogy a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének lenini eszmé­je egyre­­növekvő mértékben hat, bizonyítják a szovjet kül­politika emberbaráti céljait. E célok közé tartozik, hogy Eu­rópa a béke világrészévé vál­jék és erősödjék a barátság a népek között. — Az ön Párizsban tett ki­jelentését, hogy Európában, ahol olyan gyakran keletkez­tek háborúk és konfliktusok, mág történelmi jelentőségű fordulat van kibontakozóban a jobb jövő, a béke és a biz­tonság felé, mi úgy fogadtuk, mint vezérfonalat a cselek­vésre, a még aktívabb harc­ra az európai biztonsági és együttműködési értekezlet közvetlen el­őkés­zítéséért.­­ A Német Demokratikus Köztársaság a NSZEP VIII. kongresszusán elfogadott ha­tározatoknak megfelelően, to­vábbra is tevékenyen síkra száll az enyhülésért Európa középső részében és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásáért. — Megbeszéléseink újból megerősítették elméleti és politikai nézeteink és tevé­kenységünk teljes egyöntetű­ségét, — jelentette ki Ho­necker. Leonyid Brezsnyev pohár­­köszöntőjéban hangoztatta, hogy a berlini találkozó ked­vező és jó irányú európai vál­­tozá­sok közepette folyt le. Megjegyezte, hogy az ered­ményeket a kommunisták joggal vallják magukénak, de utalt rá: ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tőkés Eu­ró­pában mind aktívabban és bátrabban jelentkeznek olyan erők, amelyek a kölcsönös megértés és a politikai reali­tás alapján sürgetik az euró­pai problémák megoldását. Lényegében általános elisme­rést nyert a háború utáni eu­rópai határok sérthetetlensé­gének elve. Lényegében álta­lánossá válik annak megérté­se is, hogy nem lehet vissza­fordítani azokat a társadalmi és a politikai átalakulásokat, amelyek az utóbbi negyedszá­zad során mentek végbe Eu­rópában. Reális körvonalakat kezd ölteni az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet összehívásának pers­pektívája. Valószínűleg a kö­zeli­ jövőben elkezdődhetnek a tárgyalások az Európában el­helyezett fegyverek és az itt állomásozó fegyveres erők csökkentéséről. — Mindezek, el­vtársaik — folytatta Leonyid Brezsnyev — fontos és pozitív momentu­mok. Mindez megfelel a­z eu­rópai kontinensen végbemenő társadalmi és politikai fejlő­dés megérett követelményei­nek. Megfelel a szocializmus alapvető érdekeinek is. A test­véri szocialista államok tehát ezért sürgetik olyan kitar­tóan, olyan következetesen, hogy Európa legyen a béke és a kölcsönösen előnyös együtt­működés kontinense. És ez — mondotta Leonyid Brezsnyev — országaink szá­mára nem propaganda jel­szó, nem politikai taktika, ha­nem stratégiai irányvonalunk jut ebben kifejezésre. Ha Európát a tartós béke kon­tinensévé tehetjük, akkor tel­jes egészében kiküszöbölhet­jük az államok közötti kap­csolatokból az erő alkalmazá­sát és az erőszakkal való fe­nyegetőzést. Végezetül min­den mesterséges akadályt el kell távolítani az európai ál­lamok — társadalmi rend­szertől — független — békés együttélés­ének útjaiból. — Természetes, hogy ennek a programnak a megvalósítá­sa feltételezi az NDK egyen­jogú részvételét az európai kontinens sorsát érintő prob­lémák megoldásában. A békés együttélés tartós légköre Eu­rópában lehetetlen az NDK, mint független és szuverén állam törvényes érdekeinek és az ebből fakadó következ­ményeknek figyelembevétele nélkül.­­ A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és más szövetséges szocialista államok kellő módon értéke­lik az NSZK kormányának reális lépéseit és készek azok­ra hasonlóakkal válaszolni. Mi azonban a világos és ha­tározott politika hívei va­gyunk.­­ Feltételeznünk kell, hogy a józan nyugati politikusok tudatában vannak a valódi helyzetnek. Visszaút nincs A szocializmus pozíciói a Német Demokratikus Köztársaságban megingathatatlanok. Ha egyes nyugati körök abban remény­kednek, hogy a jelenlegi poli­tikai konjunktúráit arra hasz­nálhatják fel, hogy megpró­bálják meggyengíteni és meg­ingatni a szocializmus állás­pontjait az NDK-ban, akkor ezek hiú, soha valóra nem vá­ló remények. Biztosíték erre a Német Szocialista Egység­párt politikai érettsége és ak­tivitása, az NDK dolgozóinak szocialista hazaszeretete. Biz­tosíték erre a szocialista in­­ternaciocialdizmus elvein ala­puló testvéri kapcsolat az NDK és a Varsói Szerződés szer­vezetében helyet foglaló szövetségesei között. A NESZP vezetőivel most befejezett tárgyalásaink bebi­zonyították, hogy teljesen egységes nézeteket vallunk minden megvitatott kérdés­ben. A tárgyalások ismétel­ten megmutatták, hogy meny­nyire hasznos és mennyire szükséges a mi testvéri szö­vetségünk, mekkora szerepet játszik barátságunk, az egész szocialista közösség összefor­­rottsága a modern Európa po­litikai életében. Szökőár Indiában Nem végleges hivatalos adatok szerint a szökőár kö­vetkeztében ötezren meghal­tak, hatezer haszonállat el­pusztult és több ezer lakos maradt fedél nélkül. A szö­kőár mintegy 4 millió lakost érintett többé-kevésbé súlyo­san. Új-Delhibe érkező nemhi­vatalos információkra hivat­kozva hétfő este az AFP hír­­ügynökség jelentette, hogy a halálos áldozatokra vonatkozó becslések a­z 5000—15 000 kö­zött mozognak, mintegy fél­millióan maradtak fedél nél­kül és 50 000 haszonállat pusztult el. A becslések sze­rint 22 millió dollárra van szükség a közvetlen m­e­g­­nyújtáshoz. (Reuter, AFP). HÍRLAP Fogadás a Kreml­ben Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke hétfőn es­te fogadta­ a Moszkvába tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttséget. Előzőleg hétfőn délben Rapai Gyula, Magyar­­ország moszkvai nagykövete fogadást adott a magyar or­szággyűlés küldöttsége tisz­teletére. Délután a magyar küldött­ség felkereste a mintegy tíz­ezer munkást foglal­kozta­­tó moszkvai II-as számú óra­gyárat, amely kollektív tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Este a Kremlben Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke fogadta ország­gyűlésünk küldöttségét. m : „Nem engedhettük...” Jah­a Khan: „KÜSZÖb­ölt áll­h­atóM !” Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök, aki nyugat­­európai körútja során jelen­leg Londonban tárgyal, va­sárnap este elégedetten nyi­latkozott Edward Heath brit miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről. A londoni Colliseum szín­házban tartott gyűlésen, amelyen szép számban vet­tek részt újságírók is, Indira Gandhi sötét szavakkal ecse­telte a kelet-pakisztáni me­nekültek helyzettét és az in­diai—pakisztáni határon ki­alakult feszültséget. A többi között kijelentette: „úgy ér­zem egy vulkán tetején ülök és igazán nem tudom melyik percben tör ki”. India — folytatta a miniszterelnök­­asszony — mindig a háború ellen foglalt állást, s meg­győződése, hogy a vitákat tárgyalások és konferenciák útján kell megoldani. ..Van­nak azonban nemzeti érdekek is, s nem engedhetjük, hogy nemzeti érdekeink, orszá­gunk és népünk biztonsága károsodjanak”. Lényegében Indira Gandhi­hoz hasonlóan ítélte meg a helyzetet Jahja Khan pakisz­táni elnök is az amerikai Newsweek című képeslapnak adott kizárólagos interjújá­ban. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy India és Pakisztán háborúja „kü­szöbön áll” és ezért az indiai félre próbálta hárítani a fe­lelősséget. Jahja Khan elismerte, hogy a központi kormány­zat ed­dig valóban nem­ kezelte egyenrangú félként a keleti tartomány népét, „most azonban megpróbálják a hi­bákat kijavítani”. Azt állí­totta, hogy a december 20-án életbelépő új alkotmány a katonai, külpolitikai és adó­zási ügyektől eltekintve „ma­ximális autonómiát” fog biz­tosítani Kelet-Pakisztánnak. Hozzátette, még arra is haj­landó, hogyha a „ nép ezt követeli” hogy szabadon bo­csássa Mudzsibur Rahman sejket, a betiltott Avat­i Li­ga bebörtönzött vezetőjét.­­ De állította — a kelet-pakisz­táni politikus amúgy sem tér­hetne haza a keleti tarto­mányba, mert „annak népe őt okolja szenvedéseiért”. Az indiai fővárosba érke­zett jelentések szerint túla­mmn négyórás tűzpárbaj volt az indiai és pakisztáni csa­patok között a két ország ha­tárán. A pakisztáni tüzérség lövedékei súlyos károkat okoztak a kamalpuri rendőr­­parancsnokság épületében. Londoni merénylet Munkában a „dühös brigád" London Patak Károly, az MTI tu­dósítója jelenti. A titkos ír republikánus hadsereg, az IRA mindkét szárnyának szóvivője nyilat­kozatban tagadta, hogy köze lenne a vasárnap és hétfő hajnalban végrehajtott lon­doni merényletekhez. Miköz­ben a Scotland Yard megfe­szített erővel próbál nyomra akadni, a helyzetet újabb névtelen telefonhívás kavar­ta meg. Az úgynevezett „dü­hös brigád” a merényleteiről hasonlóképpen hírhedt anar­chista szervezet, mindkét bombarobbantásért magára vállalta a felelősséget. Egy férfihang angol (tehát nem a jellegzetes ír kiejtéssel) a Press Association belföldi hírügynökség Fleet Street-i irodájának telefonon azt mondta, hogy a „dühös bri­gád” a postahivatal kilátótor­nyának felrobbantásával a közös piaci belépés ellen til­takozott, a királyi páncélos ezred londoni törzskara pedig azért kapott bombát a dühös brigádtól, hogy megtorolják a hadsereg észak-írországi módszereit. A „dühös brigád”, amely szélsőséges cselekményeit­, a brit társadalom vezető ré­tegének népellenes politiká­ja ellen tiltakozik, valójában azonban nagy kárt okoz a baloldalnak. Előző nap is je­lentkezett és azzal fenyegető­zött, hogy felrobbantja a Victoria tornyot is, azt, amin zászlók vannak. A leírás alapján a brit parlament felsőházi szárnyát szoros vé­delmi gyűrűvel vették körül. Közben a postahivatal tor­nyán, ahol a vasárnap haj­nali merénylet három emele­tet robbantott ki, a műszaki­ak megfeszített erővel dol­goznak a kábelek helyreállí­tásán. Hétfőn délelőtt a mű­szaki gárdát sürgősen lehív­ták a legmagasabb londoni épületről, mert újabb bomba­riadót fújtak, de 50 perces kutatás után folytatták az újjáépítést. Az angol parlament a szo­kásos ceremóniák között kedden hallgatja meg a ki­rálynőnek az új ülésszakot megnyitó trónbeszédét. Az uralkodó hintójának útját most a legnagyobb szigorral ellenőrzik és a Westminstert titkosrendőrök vették körül (MTI) Szakértők vizsgálják a londoni postatorony 30 emeleten történt bombarobb­anás kárait. (Fm. Hírlap — Telefotos Kedd, 1971. november 2. Felvonták a kínai zászlót Az ENSZ szóvivőjének köz­lése szerint Csi Peng-fej, a Kínai Népköztársaság ügy­vezető külügyminisztere va­sárnap a Thant ENSZ-főtit-­ktárhoz intézett táviratban közölte: a Kínai Népköztár­saság azt szeretné, ha a köz­gyűlés és a Biztonsági Ta­nács tagjai közé az angol ABC szerint a „C” betű alatt sorolnák be, vagyis mint „China, People, s Republic of’ (Kína, Népköztársaság). Az ENSZ főtitkára pénteken kérte fel a pekingi kormányt annak közlésére, hogy milyen betű alatt kívánja az ország besorolását. Ha Kína az ország angol neve szerint (People, s Re­public of China) a ,,p” betű alatt kérte volna besorolásét, akkor az ABC-s rotációs rendszer szerint hétfőtől kezdve átvehette volna a Biztonsági Tanácsban az el­nöklést, ugyanis Nicaragua elnöki tiszte vasárnap éjfél­kor lejár. Peking vasárnapi üzenetéből következik, hogy Lengyelország (Angolul Po­land) fog november hónap­ban elnökölni a Biztonsági Tanácsban, amelynek öt ál­landó és tíz nem állandó tag­ja van. Hétfőn reggel a népi Kína, öt aranycsillagos vörös zász­laját Chile és Kolumbia lo­bogója között húzták fel a 131 tagállam zászlóinak so­rában. (AP, MTI) fiz­silván­ Munkapárt főd­gresszusa Hírügynökségi jelentések szerint Tiranában hétfőn reg­gel megnyílt az Albán Mun­­i­a­zul VI. kongresszusa. Az első ülésen Enver Hodzsa, a párt első titkára beszámolt a Központi Bizottságnak az istái, novemberében megtar­tott V. kongresszus óta ki­fejtett tevékenységéről. Még az idén Brandt—Pompidou találkozó? Willy Brandt nyugatnémet kancellár hétfőn este a fran­cia televízióban nyilatkozott. Áttekintette mindazokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a leginkább foglalkoztatják a nyugat-európai tőkés orszá­gokat. A két német állam kapcso­­latainak rendezéséről szólva, ismételten leszögezte: kormá­nya norma,szá­llni kívánja vi­szonyát az NDK-val. Vannak bizonyos kiindulási pontok — folytatta —, de a megegyezés létrehozásáiig még hosszú és göröngyös lesz az út. Hangot adott annak a vé­leményének, hogy 1972 első felében sor kerülhet a Pom­pidou francia köztársasági el­nök által szorgalmazott nyu­­g­a­t -európai csú­cs­talá­l­kozóra. A francia tv riportere meg­kérdezte tőle, hogy a Pompi­dou elnök­kel tulajdonképpen 1972 januárjában esedékes legközelebbi találkozó idő­pontját a nyugat-európai csúcstalálkozó miatt kíván­ja-e előbbre hozni? Brandt a kérdésre válaszolva kijelen­tette, hogy „rendkívüli talál­kozója Pompidou elnökkel” más nyilvánvaló okokból és „ más problémák m­iatt lenne hasznos és kívánatos” még január előtt. A nemzetközi valutaprob­­lémiáról szólva kijelentette: a ny­u­gat- euró­pai országoknak arra kell törekedniök, hogy az EGK-n belül közös neve­zőre jussanak, s ugyanakkor megálla­podjanak a Közös Piachoz csatlakozni kívánó más országokkal is. (MTI)

Next