Fejér Megyei Hirlap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Iillende fogadta a szovjet pártkü­ldöttséget A chilei fővárosban tartózkodó szovjet pártküldöttség­et, amelyet Andrej Kirilenko, a Politikai Bizottság tagja, az SZKP KB titkára vezet, csütörtökön fogadta Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára és Victor Diaz főtitkár­helyettes, a Politikai Bizottság tagjai. A meleg, baráti hangú találkozón a felek között véleménycserére került sor. Andrej Kirilenko átadta a Chilei Kommunistáknak és az ország népének az SZKP, a Központi Bizottság és Leonyid Brezsnyev főtitkár legszívélyesebb üdvözletét az 50 éves jubi­leum alkalmából. Csütörtökön délután Allende chilei elnök fogadta a szov­jet pártküldöttséget. Az esztgiesai h­aderő gvakszista Új évi ajándék Izraelnak Egyiptom pénteken éjjel be­jelentette, hogy fegyveres erői, egyhetes hadgyakorlatot fejez­tek be az összes fegyvernem részvételével. Az éles lőszerrel lebonyolított gyakorlat — mint a MENA hírügynökség leírá­sából kitűnik — Sínai-félsziget felszabadításának modellje is lehetett.­­ „A hadgyakorlatot a meg­szállt területek felszabadításá­ból adódó feladatoknak meg­felelően állították össze. A gyakorlatban résztvevő alaku­latok vízi akadályokat küzdöt­tek le, sor került a harckocsizó egységek és a légierő együttes bevetésére; csaták folytak a tü­­­­zérség különböző nemeinek felhasználásával; ejtőernyős és hadtáp­ műveletekre került sor” — írta a MENA, hozzáté­ve, hogy „a légierő súlyos csa­pásokat mért olyan célpontok­ra, amelyek az ellenséges terü­let belsejében fekvő célpontok­hoz hasonlók”. Míg a támadá­sok folytak, a népi védelmi erők az Egyiptom belsejében lévő létfontosságú létesítmé­nyeket fedezték. A műszaki alakulatok „fontos megbíza­tást teljesítettek, amihez a ha­ditengerészet nyú­jtotta a tü­zérségi támogatást". Szadek tábornok, hadügy­miniszter a hadgyakorlat befe­jeztével „teljes sikerről” szá­molhatott be. Teljes volt az összhang a fegyveres erők és a népi védelmi erők között — mondotta. A CBS rádiótársaság, a Time magazin és — nemhivatalosan — amerikai külügyi tisztvise­lők is egybehangzóan állítják, hogy Izrael megkapja Ameri­kától t a kért Phantom repülő­gépeket. Az erre vonatkozó döntés állítólag Nixon és Golda Meir tárgyalásain szü­letett. A külügyminisztérium szó­vivője a témáról csak annyit mondott csütörtökön, hogy Ni­xon „minden valószínűség sze­rint” a­­kérdéses harci gépek leszállítása mellett döntött. A UPI hírügynökség, arról is tudni vél, hogy cserébe a gé­pekért, Izrael miniszterelnöke ígéretet tett kormánya (Egyip­tomot érintő) tárgyalási felté­teleinek ,,enyhítésére” — leg­alábbis ami a Szuezi-csatorna [­egnyitását illeti. A Phantom-szállítások a CBS szerint jövő év áprilisá­ban kezdődnének meg. Tűzszünet Vietnamban Pénteken éjszaka, helyi idő szerint egy órakor (közép-eu­rópai idő csütörtök 18 óra) életbe lépett a DNFF által ki­hirdetett háromnapos újévi, tűzszünet. A Saigont katonai parancsnokság szóvivője kije­lentette, hogy a reggeli órák­ig nem érkezett jelentés ak­ciókról. A saigoni és az amerikai hadsereg ugyanúgy, mint karácsonykor, ezúttal is csak 24 órás tűzszünethez járult hozzá. Ez pénteken helyi idő szerint 18 órakor lép életbe. (Közép-európai idő 11 óra). A saigoni hadsereg egyik szóvivője kijelentette, hogy az­­ amerikai és a kormányhadse­reg egységei egészen az utolsó percekig folytatják „offenzí­­vájukat”. Miként az AFP hangoztatja, Dél-Vietnamban még sosem telt el tűzszünet incidensek nélkül, de a legutóbbi kará­­csonyi­ tűzszünet 1963 óta a legnyugodtabbnak bizonyult. Fehérvárra nemcsak új esztendő, hanem új évezred is köszön­tött: ezeréves lett a város. Miért éppen az idén ünnepeljük millen­niumot? Miként keletkezett ez a település, és hogyan kapcsolódik Géza nagyfejedelem alakjához? Ez a W-9­0 kérdésekre keres cik­künk rövid választ. A városok nem véletlenül és nem egycsapásra szület­nek. Vonatkozik ez Fehér­várra is. Nem ismerjük a honfoglaló magyarok pontos számát, (egyesek 200 000 főre becsü­lik) azonban azt tudjuk, hogy túlnyomó részben a Dunán­túlon telepedtek meg. Itt sokkal több és jobb legelő kí­nálkozott lovaik számára, mint a mocsárborította Al­földön, vagy az erdőkkel fe­dett hegységekben. Érthető, hogy a fejedelmi szálláshely­nek is ezen a legsűrűbben la­kott országrészben, vagy kör­nyékén kellett állania. Árpád vezér központja még az óbudai Kurszán vára lehe­tett, a körülmények megvál­tozása miatt azonban Géza nagyfejedelem már más szál­láshelyet kívánt. A kínálko­zó számos alkalmas hely kö­zül Fehérvárt választotta: a mai székesegyház dombján épült­­fel a mély árokkal és magas falakkal védett pa­­lánkvára. Nem véletlen, hogy itt. A központi fekvés, a gazdag környék, a fontos utak kereszteződése és a mo­csár alkotta védettség ezt egy­aránt indokolta. Ki volt ez a nagyfejedelem, akinek szálláshelye Fehérvárt fejlődő településsé, az­ ország rangban egyik első helyévé tette? Alakja sok tekintetben a távoli múlt homályába vész, éppen úgy mint a század, amelynek szülötte. Igaz, ezt a történelmi homályt nem szétoszlatni, hanem fokozni kívánták egyes régi króniká­sok és későbbi történetírók. Emiatt alakjához számos tév­hit tapad: keresztény, német­barát és jámbor volt — vél­ték róla. ,­­ Pedig valójában egyik sem volt. A kereszténységet csak politikai szüksések,cé­­ből vet­­te fel. Bizonyítja ezt, hogy bár István névre keresztelték, legtöbbször régi pogány ne­vét használta. Az ősi pogány kultusznak is hódolt. Amikor ezt kifogásolták, állítólag így indokolta: Elég nagy úr va­gyok ahhoz, hogy egyszerre két istent is szolgáljak ... Német barátságáról ugyan­az mondható, mint keresz­tény hitéről. Felismerte, hogy az új hazát talált magyar­ságnak bele kell illeszkednie a keresztény népek közössé­gébe, különben az avarok és hunok sorsára jut. Ezért kül­dött békeköveteket Ottó csá­szárhoz, és ezért hívott be nagyszámú németet hazájá­ba. Ugyanekkor azonban a hatalmas német szomszéd esetleges terjeszkedése elleni védekezésül az első lenivelt magyar szövetség útját is egyengette. Ha­"' ,ámbor lett volna’ Va'ó’ó.Ma a kegyetlenségbe torkolló kíméletlenséggel bánt el ellenfeleivel: tűzzel­­vassal zúzta szét a dunántúli Árpádfiak hatalmát, hogy megteremtse a magyar egysé­get és az erős központi hatal­mat. Elmondható, hogy a fe­hérvári cölöpvárban a legen­dákkal ellentétben nem a „szent király” „jámbor” édes­apja, hanem ellentmondást nem tűrő, vaskezű szervező­zseni uralkodott. A legújabb kutatások sze­rint a két isten szolgájának két felesége volt. Az első Sa­­rolta (Sar-Aldu Fehér me­nyét), az erdélyi Gyula lánya. Tőle három lánya és egy fia — a későbbi István király — született. Feleségét ezután el­taszította magától és a len­gyel Adelhaidot vette nőül, aki még két további leány­­gyermekkel ajándékozta meg. A régi feljegyzések szerint a második feleségét temették el urával együtt a fehérvári cölöpvárban. Maradványaik­ra máig sem sikerült rábuk­kanni. Géza 972-ben lett nagyfeje­­delem, így ehhez a dátumhoz kapcsolhatjuk Fehérvár meg­születését. De ehhez ’az­­ év­számhoz fűzhetjük az erős központi hatalomnak, az ál­lamalapítás alapjainak lera­kását is ... Foltényi Tibor­ ­ , alapján il i­letett Szálláshely a dombfolon — Géza, aki István volt — ■ Tévhitek és valóság ] HÍRLAP világhíradó Az események krónikája: HÉTFŐ: Laird amerikai hadügyminiszter nyilatkozata a VDK elleni légitámadások újrakezdéséről Az egyiptomi parlament ülése KEDD: Nixon­ Brandt találkozó az amerikai elnök floridai üdülőjében Corticos kubai elnök elutazott Moszkvából SZERDA: Nixon pekingi útjának előkészítésére delegáció utazott a kínai fővárosba Bejelentették, hogy az angol csapatokat kivonják Málta szi­getéről CSÜTÖRTÖK: Szovjet­­kormánynyilatkozat a vietnami kérdésről Abbahagyták a VDK elleni amerikai légitámadásokat PÉNTFK: Felpolitikai tárgyalások Nyugat-Pakisztánban Bhutto és Rahman megbízottai közt. Deficittel zárult az USA külkereskedelmi mérlege, 1893 óta először így látta a hetet hírmagya­rázónk, Pálffy József: Más években Szilveszter napján a külpolitikai kom-­ mentátorok csak az eltelt esztendő nemzetközi esemé­nyeire tekintgettek vissza. Most viszont az utolsó, cson­ka hét is megannyi fontos té­mát szolgáltat — a VDK el­leni amerikai terrorbolfibá­­zások abbahagyásától a Kö­zel-Keleten történtekig. Igen fontos és egyértelmű ese­mény: a Szovjetunió bejelen­tette a harcoló Vietnamnak nyújtott segítség fokozását! Mert javában folyik a vi­lágsajtóban a találgatás, mi is késztette Nixon elnököt és az amerikai hadvezetést ar­ra, hogy öt napig tartó, de ritka kegyetlen „bombázási hullámot” indítson el a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság ellen? A feltevések kö­­zött szerepel az is, hogy az amerikai légierő talán most akart kipróbálni egy új fegy­vert, egy új bombát... Akik ezt állítják, arra hivatkoz­nak, hogy O’ Laird amerikai hadügyminiszter három hét­tel ezelőtt Brüsszelben, a NATO hadügyminiszterek értekezletén, az ún. védelmi tanács ülésén már bejelentet­te, hogy az USA-nak új fegy­ver áll a rendelkezésére. E sorok írója is ott volt Brüsz­­szelben, (no nem az atlanti miniszterek szigorúan elzárt ülés­termében, hartem csak a sajtónak fenntartott folyosó­kon és konferencia-terem­ben), s maga is tanúsíthatja, hogy a NATO-szóvivő az em­lített hadügyminiszteri ülés után valóban homályos célzást tett valamilyen új amerikai fegyverre. Amelyre pedig­­ azért lenne szükség, mert a Szovjetunió az utóbbi időben fölénybe került volna a maga fegyvereivel a NATO-val szemben .. . Februárban már hét esz­tendeje lesz annak, hogy az amerikai légierő megkezdte a terrortámadásokat. A hét év alatt gyakran volt alkalmuk az amerikai hadiipar kutatói­nak ,,harcszerű körülmények közt” kipróbálni a „tecnikai újdonságaikat”, a láncos bombáktól a napalm új vál­fajáig, a műanyag srapnellt tartalmazó (hogy a röntgen ,ne mutassa ki,a sebesült tes­tében!) bombától a „narancs­bombáig” (amely gerezdekre hull szét robbanáskor). Meglehet azonban, hogy mégsem ilyen ,,üzleti és tech­nikai” ok vezette Nixon­ el­nököt és tanácsadó kárát az ötnapos légitámadás-sorozat megindítására. Az erőfitog­tatás texasi módszerét lehet felfedezni a „bombázási hul­lám” mögött. Erre pedig leg­alábbis két okból érezhette szükségét a Washington­ „hé­ják” csapata. Az egyik: fe­ledtetni azt a tekintély­vesz­teséget, amit­ Washington — Kelet-Pakisztán esetében szenvedett el! Hiszen — Pe­kinggel együtt — az amerikai főváros vezető körei is a pa­kisztáni központi kormány­nak fogták pártját. Az Egye­sült Államok­ tulajdonképpen még messzebb ment el, mint Kína: amíg a pekingi vezetők harcias nyilatkozatokat tet­tek, de megmaradtak a sza­vaknál, addig a Pentagon a régi „ágyúnaszád-diplomácia” hagyományait felújítva egy repülőgép-anyahaj­ót vezé­nyelt a Bengál-öbölbe. A másik ok — persze még több is lehet, — amiért Nixon most rendelte el a VDK elle­ni terrortámadásokat, köze­ledik a pekingi látogatásá­nak időpontja. Az ,,erő hely­zetéből” akar tárgyalni, ha szóba kerül ott Vietnam kér­déscsoportja . . . Esetleg effaj­ta összefüggésre utalhat az olyan időzítés is, hogy Wa­shington akkor hagyta abba a légitámadás-sorozatot, ami­kor útnak indult Pekingbe az a 25 tagú küldöttség, amely „technikai szempontból” ké­szíti elő Nixon,­­elnök feb­ruárra, kitűzött látogatását. Nixon elnök a vietnami terrorakciók napjaiban, eurór­pai vendéget fogadott flori­dai nyaralóiéban. Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár­­ kétnapos tárgyalá­saikról kiadott közös­­közle­ményben hiába keresnék a nyomát annak, hogy a Nobel­­békedíjas vendég felhívta volna vendéglátójának is­, ave­mét, milyen rossz ha­tást vált ki a kegyetlen viet­nami akcióra. . . Inkább ar­ról volt szó, hogy a NATO- tagállamoknak „kellő mér­tékben” részt kell vállalniok a katonai terhek viseléséből. Magyarán szólva: folytatni kell a fegyverkezési hajszát, amely zsíros üzletet teremt a monopoltőkének, elsősorban Amerikában, de valamelyest már Nyugat-Európában is. Brandt egyetértett Nixonnal abban,­ hogy az európai biz­tonsági konferenciát lehető­ség szerint 1973-ig elodázzák. Nyugatnémet sajtóbannok a kancellár magatartását azzal magyarázzák, hogy a bonni kormányfő viszont csak így szerezhette meg az amerikai elnök hozzájárulását a maga ..keleti politikájához”. Már­pedig — hangoztatják a Raj­na partján a kormánykörök­ben ■— a jobboldali ellenzé­ket csak úgy lehet leszerelni a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződések ratifikációs vitájá­ban, ha a szociáldemokraták meglobogtatják előttük Wa­shington beleegyezését... Igazi véleményeltérésről még hivatalos formában is jobbára csak a külkereske­delem terén tettek említést. A Közös Piac és az USA közt jelentős az érdekellentét. Fő­leg azért, mert Amerika N­y­ugat- Európá­ba fokozott mértékben akar mezőgazda­­sági termékeket szállítani, ez pedig minden nyugat-európai ország kormányának gondot okoz, hiszen Párizstól Bonn­­ig és­­Brüsszeltől Hágáig vagy Rómáig minden kormánypárt jórészt a gazdák szavazatai­nak köszönheti létét. Az amerikaiakat pedig szorítja az a tény, hogy 1893 óta, először lett idén deficites a külkereskedelmi mérlegük: kevesebb árut szállított kül­földre az Egyesült Államok, mint amennyi értékűt a vi­lág minden tájáról vásárol­tak importőreik. A nemzet­közi fizetési mérleg már ko­rábban is hiányt mutatott fel, vagyis több dolár áram­lott ki az országból, mint amennyi visszakerült. Ez utóbbi deficitet a vietnami háború éppúgy magyarázta, mint az amerikai csapatok európai jelenléte, hiszen dol­­lármilliárdokat emészt fel a hadseregnek a határokon kí­vül tartása. A pakisztáni probléma nem mozdult el a holtpont­ról, mivel sem a világnak, sem az ázsiai ország közvé­leményének nincs tudomása arról, hozott-e bármilyen csekély eredményt Ali Bhut­to pakisztáni elnöknek és Mudzsibur Rahman sejknek, a bengál autonóm mozgalom vezéralakjának titkos talál­kozása? Valószínű, hogy a még mindig fogva tartott Rahman és a pakisztáni kor­mány alkudozásai nem érnek véget egyhamar. A közel-keleti helyzetben figyelemre méltó, hogy a há­­­rom arab ország államszövet­ségének szervezete fokoza­tosan testet ölt. Egyiptom, Szíria és Líbia föderáció­jában most alakul meg a kö­zös kormány, élére Ahmad el-Khatib szíriai politikus került. (Köztudomású, hogy a legfőbb szerv, az elnöki ta­nács elnöke viszont egyipto­mi, Anvar Szadat). Az egyip­tomi fővárosban ugyanekkor ülésezett a kormány, a par­lament és az Arab Szocia­lista Unió központi bizottsá­ga. Az itt meghozott határo­zat a diplomáciai erőfeszí­tések folytatását írta elő, de megállapította, hogy a meg­szállt területek felszabadítá­sának egyetlen módja­­ a harc. Szombat, 1972. január 1. U Thant könyvet ír „Optimista vagyok, bízom az Egyesült Nemzetek szervezete és az emberiség jövőjében” — mondotta újságíróknak U Thant, a világszervezet le­köszönő főtitkára, aki tíz esz­tendeig állt az ENSZ élén és most az óévvel együtt búcsúzik hivatalától. Az elmúlt néhány év ese­ményeiről és tanulságairól szólva a burmai diplomata megállapította, hogy örvende­­tes mértékben érvényesült az egyetemesség elve, bár egyes fejlődő országok még sajná­latos módon nem tagjai az ENSZ-nek. Hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a két né­met állam a jövő évben a vi­lágszervezet tagja lesz. Re­ményt keltő az európai légkör javulása, ugyanakkor aggoda­lomra ad okot az ázsiai helyzet — mondotta U Thant. A volt főtitkár — egy ENSZ- szóvivő szerint — egy könyv megírását tervezi és már szá­mos állás­ajánlatot kapott kü­lönböző egyetemektől és más intézményektől. . DIFK-nyilatkozat A Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány kül­ügyminisztériuma csütörtö­kön kiadott nyilatkozatában erélyesen megbélyegzi a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaságot sújtó légitámadá­sokat. A nyilatkozat hangoztatja, hogy az Észak-Vietnam ellen intézett tömeges légitámadá­sokkal az Egyesült Államok kihívó módon megszegte az Észak elleni bombatámadá­sok feltétel nélküli beszünte­tésére vonatkozó ígéretét, ki­hívást intézett­ a világ béke­szerető népei — köztük az amerikai nép — ellen, ame­lyek erőteljesen elítélik az Egyes­lt Államok háborúját és a Nixon-kormánytól az agressziós háború beszünte­tését és a Thieu-kormányzat­­nak nyújtott támogatás meg­vonását követelik.­­ A VDK elleni akciók ré­vén az Egyesült Államok elő­re megfontolt lépést tett a háború kiszélesítésének út­ján. Ez részét képezi az ame­rikai imperialisták sötét ter­vének. A terv célja az, hogy az USA meghosszabbítsa és fokozza vietnami és indokí­nai agresszív háborúját. Szuperbomba A Frankfurter Rundschau jellemző adatokat közöl a Vi­­­etnamban bevetett amerikai „szuperbombáról”. Az elmúlt hónapokba több mint száz­szor alkalmazott „szuper­­fegyver” hivatalos elnevezé­se: BLU—82 B légnyomás­bomba”. Első alkalommal áprilisban vetették be. A bomba ejtőer­nyőn ereszkedik alá és a föld felszínén robban. Detonációja nyomán kétezer méter magas felhő keletkezik. Másfél kilo­méteres körzetben még a ta­lajban lévő rovarok is el­pusztulnak. Hatását csak az atombomba múlja felül. A bomba krátert nem üt, viszont a keletkező légnyo­más „leradírozza” a föld fel­színét, s még a szilárd erődít­ményeket is szétrombolja. Hegyes vidékeken a bomba egy fél hegycsúcs leomlasz­tására is képes. Újabb vádrat Újabb vádiratot adtak ki Daniel Ellsberg, a Pentagon volt munkatársa ellen, aki az amerikai sajtó tudomására hozta az indokínai háborúról készített titkos Pentagon-je­lentések egy részét — közölte csütörtökön a washingtoni igazságügyminisztérium. A Los Angeles-i esküdtszék utasítására kiadott vádirat nemcsak Daniel Ellsberg pro­fesszorra vonatkozik, hanem érinti két munkatársát, An­thony Russot és Lynda Sinayt, valamint Bu Van Thait, a saigoni rezsim volt washing­toni nagykövetét is.

Next