Fejér Megyei Hirlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

A marxizmus—leninizmus időszerűsége Miért (is) halnak meg a fiúk? Jön-e az idegen ? Vasárnapi melléklet fi a mérlegen A tavalyi költségvetést tárgyal­ta az országgyűlés. Eltekint­­ve a szokástól és a technikai kényszerűségtől - hogy ugyanis csak bizonyos idő eltelte után állnak rendelkezésre teljes ösz­­szefüggésükben a szóban forgó tények és számítások -, külön haszno­s érdekessége is van a visszatekintésnek csaknem fél­esztendő eltelte után. A gazda­sági életben ugyanis talán a legkevésbé választhatók el egy­mástól mereven a naptári évek, tehát csak bizonyos fenntartá­sokkal vizsgálhatók önmaguk­ban, így nemcsak arról van szó, hogy „aludtunk egyet-kettőt” a tavalyi munkára és elhatározá­sokra, hanem további öt-hat hó­nap tapasztalatai is előttünk állnak, mérlegelésünk tehát jó­val körültekintőbb lehet Erőfeszítéseink eredményei nagy jelentőségűek. A nemzeti jövedelem emelkedésének és a gazdasági növekedésnek erős­­bödő üteme, még inkább az a tény, hogy mindez elsősorban a javuló termelékenységből, a ha­tékonyabb gazdálkodásból szár­mazott - a legfontosabb ténye­zők. Ennek megfelelően, sőt részben ezt meghaladó mérték­ben nőtt a fogyasztás és a fel­halmozás. És növekedtek, még­pedig a tervezettnél nagyobb arányban, az állami költségve­tés terhei. A lakosság jövedelmeinek a tervek szerint megvalósult növe­kedése, a foglalkoztatottság stabilitása, a végrehajtott bér­emelések az egészségügyi és ok­tatási dolgozóknál, az intézmé­nyek hálózatának és színvona­lának javítása ugyanezeken a területeken, több új lakás, mint amennyire számítottunk, a szín­vonalas áruellátással alátámasz­tott kereskedelmi forgalom, amely ismét tekintélyes mérték­ben nőtt - a lépten-nyomon közvetlenül is tapasztalható, jól­eső eredmények. Csakhogy amivel tagadhatat­lanul javult az élet nálunk, to­vábbi terheket rótt az államház­tartásra, mégpedig olyan idő­szakban, amikor az számottevő nehézségekkel küzd. Hogy tisz­tán lássunk: a költségvetési be­vételek jelentékeny hányadát tudatosan fordítjuk a termeles, a külkereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás támoga­tására, közben azonban, akarat­lan, nem gazdaságos tevékeny­ségek is dotációban részesül­nek, ahelyett, hogy ezek kiszorí­tásával a gazdaságos produkció bővítésével, nagyobb mértékben növelhetnénk az ország és a költségvetés bevételeit. A bevé­tel kevesebb, a kiadás több a vártnál, innen a tervezettet meghaladó költségvetési hiány. Természetesen, a kormány hathatós intézkedéseket tett, és az elmúlt fél év már javuló irányzatot mutat. Lassan csök­ken a beruházási feszültség, ha­tározott javulás jeleit mutatja a külkereskedelmi forgalom és, szerencsére, egyre mérséklőd­nek a gazdaságtalan termelés lehetőségei is. Bár alighanem ezen a téren a legnehezebb ki­kényszeríteni a fordulatot. Gazdaságirányításunk reformja végül is ezt bizonyítja a múlt évi gazdálkodás elemzése — le­hetőséget nyújt a külső, nem­zetközi piaci tényezők figye­lembe vételére, a szocialista or­szágok gazdasági együttműkö­désének jobb kihasználására és belső gazdasági tartalékaink felszínre hozására, ide értve az emberi tevékenységben, maga­tartásban rejlő nagy tartaléko­kat is. (8) FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Magyar—indiai közös közlemény A Magyar Népköztársaság kormányának meghívására Indira Gandhi, az Indiai Köz­társaság miniszterelnöke 1972. június 20. és 23. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Az indiai miniszterelnök és kíséretének tagjai a két kormány és nép közötti őszinte barátság és tisztelet érzését tükröző meleg és szívélyes fogadtatásban részesült. A Ma­gyar Népköztársaságban tett látogatása so­rán India miniszterelnöke ipari és mezőgaz­dasági létesítményeket tekintett meg, talál­kozott ipari és mezőgazdasági dolgozókkal, valamint a szellemi élet képviselőivel és is­merkedett a magyar nép életével, alkotó munkájával. Indira Gandhi miniszterelnök-asszonyt fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke. India miniszterelnöke széles körű megbe­széléseket folytatott Fock Jenővel, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöké­vel, a kétoldalú magyar—indiai kapcsolatok­ról és a közös érdekű fontos nemzetközi kérdésekről. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok és kölcsönösen előnyös együttműködés poli­tikai, gazdasági és kulturális téren eredmé­nyesen fejlődnek. A felek megvitatták a to­vábbi együttműködést ezeken a területeken. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés és a keres­kedelmi kapcsolatok kölcsönösen gyümölcsö­ző kibővítésére további lehetőségek vannak. Megegyeztek abban, hogy sürgős lépéseket kell tenni egy gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködési kormányközi bizott­ság felállítására. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti kuturális és tu­dományos együttműködés a fennálló egyez­mények alapján kedvezően fejlődik. Meg­egyeztek abban, hogy tovább ösztönzik e kapcsolatok sokoldalú fejlesztését és ennek érdekében megteszik a szükséges intézkedé­seket. A Magyar Népköztársaság miniszterelnöke nagyra értékeli India kormányának és né­pének országuk társadalmi és gazdasági fel­­emelkedésére irányuló következetes erőfe­szítéseit és Indiának az országépítésben a közelmúlt nagy nehézségei ellenére elért eredményeit. India független és szövetségen kívüli politikája és az egyre növekvő számú fejlődő ország aktív szerepe a nemzetközi életben, többek között az ENSZ-ben és an­nak szakosított szervezeteiben jelentős hoz­zájárulás a világbékéhez és a nemzetközi problémák békés rendezéséhez. India miniszterelnöke nagyra becsülte a Magyar Népköztársaságnak a szocializmus építésében elért eredményeit és azt, hogy a magyar külpolitika a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élésének alapján áll és a világbéke érde­keit szolgálja. (Folytatás a 2. oldalon) Ezer inlerzs par­ló Prototípus Sárbogd­rdon — BNV-díj Nem mindennapos kísérle­tezésbe kezdtek a balatonfűz­­fői Nitrokémiai Ipartelepek papkeszi gyárrészlegénél, amelyet általában csak a Co­­lorkémia néven ismernek. Az ENSZ keretében működő FAO nemzetközi szervezet Magyarországon minta öntö­zéses telpeket hozott létre. A telepek számára feltétlenül szük­ség van olyan szivattyú­házakra, amelyek gyorsan összerakhatók, szétszedhetők, áttelepíthetők, kezelésük egy­szerű, szerkezetük olcsó. így született meg a Colorkémiá­­ban az önhordós poliészter szerkezet. Elsősorban a vízügyi igaz­gatóságok számára, a Tisza mellett, valamint Csongrád és Fejér megyében állítottak fel néhány ilyen önhordós, poliészter szivattyúházat. Egy elem 9 méter magas, 12 mé­ter a fesztávolsága és egy méter széles. A súlya mind­össze 200 kilogramm. A 35 méter hosszú szerkezetet két munkanap alatt könnyen ösz­­sze lehet állítani. A magyar szabadalom a Nitrokémia Ipartelepek és a VEGYTERV közös alkotása. Az első, sikeres kísérletek felvillanyozták az alkotókat és tovább próbálkoznak még nagyobb és sokféle célra fel­használható szerkezetek ösz­­szeállítására, így jutottak el a duplafalú, 25 méteres, óri­ás poliészter szerkezethez,­ amely az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron díjat nyert. Kiválóan alkalmas ga­bonatároló összeszerelésére és benne akár 1000 köbméter gabonát is elhelyezhetnek. A prototípust Sárbogárdon sze­relte össze a balatonfüzfői Nitrokémiai Ipartelepek. Most, — miután előnyére, gazdaságosságára vonatkozó­an összegyűjtötték a számítá­sokat, a hazai és a nemzetköz­­i szakvéleményeket — azon fáradoznak a tervezők, mi­ként tudnák a poliészter szerkezetet, — az óriás mű­anyagsátrat — a mindenna­pos életben és sokoldalúan alkalmazni. Az új, a 25 mé­teres és duplafalú sátor már alkalmas arra, hogy akár tornatermek, gépkocsiszínnek különböző, nagy kiterjedésű anyagok számára raktárnak is felhasználják. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Vasárnap, 1972. június 25. XXVIII. évfolyam, 148. szám • • • Ára: 1 forint Hazaérkezett megyénk küldöttsége Bulgáriából Egyhetes látogatás után tegnap délelőtt hazaérkezett Bulgáriából megyénk öttagú delegációja. A küldöttség Herczeg Károlynak, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának vezetésével a jugoszláv és a görög határ közelében lévő Blagoevgrád megyében járt. Tanácskozá­sokat folytattak a terstvér megye kapcsolatok kialakí­tásának lehetőségeiről. Leen­dő bolgár terstvér megyénk — mint ahogy már hírül ad­tuk — iparosodó terület, negyvenhat jelentős telepü­lést egyesít. Megyénket a tanácskozá­sokon Herczeg Károly veze­tésével dr. Maróti János, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Kovács Józsefné, az SZMT titkára, Topánka György, a KISZ dunaújváro­si bizottságának titkára és Zángó Zoltán, a Mezőfalvi Állami Gazdaság igazgatója képviselte. Az Iskola és a az USOS ház Napirenden a kisdiákok nevelése Nagy jelentőségű pedagó­giai tanácskozás-sorozat kez­dődik a jövő hónap első nap­jaiban Székesfehérváron. Jú­lius 3.-án az MSZMP Sza­badságharcos­ úti oktatási központjában három napos megbeszélés nyílik megyénk valamennyi általános isko­lai igazgatójának részvételé­vel, amelyen részt vesznek a tanulmányi felügyelők, ve­zető szakfelügyelők, vala­mint a nevelőotthonok és gyógypedagógiai intézetek igazgatói is. Közoktatáspoli­tikánk időszerű kérdéseinek valamint a tanácstörvényből és művelődési célkitűzéseink­ből adódó legfontosabb fela­dataink megvilágításába be­kapcsolódnak a községi ta­nácsok elnökei és az iskolai pártszervezetek titkárai is. A három napos tanácsko­záson többek közt konzultá­­tációt folytatnak az úttörő­­mozgalom és a Pedagógus Szakszervezet feladatairól, s az iskolai könyvtárak szere­péről az oktató-nevelő mun­kában. Egy igen fontos nevelési tényezőről, az iskola és a szülői ház kapcsolatáról ,s sok szó esik majd az érte­kezleten. Megvitatjuk, ho­gyan lehetne erősíteni a kapcsolatot az iskola és a kisdiákok családja között an­nak érdekében, hogy az ed­diginél harmonikusabb neve­lési hatások érjék a tanuló­kat, s meghatározzák a szülői munkaközösségek ezzel kap­csolatos feladatait is. Hétfőtől: Aratási ügyelet A jövő héten többfelé megkezdik a kalászosok aratását. Hétfőtől, június 26- tól a mezőgazdasági gép­gyártó és szolgáltató vállala­tok trösztjéhez tartozó üze­mek, kirendeltségek aratási ügyeletet tartanak. A gép- és alkatrészkereskedelmi vál­lalatok, valamint a gépgyár­tó és szolgáltató vállalatok — együttműködve az Agro­­ker kirendeltségekkel — na­ponta 7 órától 19 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, munkaszüneti napokon pedig 7 órától 13 óráig tartanak inspekciót. Ez idő alatt a Megév vállalatok intézked­nek a beérkező alkatrész­­megrendelések azonnali ki­elégítéséről. Felveszik a me­zőgazdasági nagyüzemek sür­gős megrendeléseit és a rak­tárkészletekből még aznap kiszállítják a cserealkatré­szeket. Megérkezett a Dominator-00 A székesfehérvári Kossuth Termelőszövetkezet gépudva­­■ ára a napokban futottak be a DO­TINÁTOR—80 típusú kom­bájnok és célgépek, vagyis az a kukorica-termesztési ,,gép­lánc”, amelynek feladata lesz, hogy a gazdaság sikerrel ve­gyen részt a korszerű kukori­ca-termesztési — az úgyneve­zett CPS-programban. A gazdaság szántóterületének 47 százalékán kukorcát ter­melnek, s az 1960. évi 21,6 má­zsa­­hektár átlagterméssel szemben az elmúlt három év­ben már 58,3 mázsás hektáron­kénti átlagot értek el, s 1909- b­en egy különösen kim­agasló termésátlagot: 78,5 mázsa/heil* tért fel

Next