Fejér Megyei Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-09 / 57. szám
nimicii*©. mrn&mal Tvelőzetes Március 13-án, kedden Klubról klubra” címmel ifjúsági sorozatműsor indul. Március 14-én, szerdán, „A festészet kalandja” címmel svájci képzőművészeti filmsorozat kezdődik. Ugyancsak ezen az estén mutatják be a ,,Nyitott könyv”-ben Sánta Ferenc „Isten a szekéren” című novelláskötetének néhány darabját. A műsor elején Koczkás Sándor irodalomtörténész beszélget Sánta Ferenccel. Március 15-én, csütörtökön a „Pásztoroka Canto folyó mentén” című kubai filmet vetítik , és ezen az estén lesz a „Petőfi Sándor szavalóverseny” döntője. Március 16-án, pénteken este a magyar festészet „nagyöregje”, Bernáth Aurél vall munkásságáról, művészi hitvallásáról. A róla készített portréfilm nemcsak a festményeket, hanem azt a társadalmi légkört is érzékletesen bemutatja, amelyben a művész évtizedeken át eredményesen alkotott és dolgozik ma is. Március 17-én, szombaton amerikai dokumentumfilm kerül képernyőre Pablo Casalsról, a világhírű gordonkaművészről. Este láthatjuk a mozikban már nagy sikert aratott „Rosemarie’s című, magyarul beszélő nyugatnémet filmet, a főszerepben: Nadja Tiller. Március 18-án, vasárnap a Vallomások prózában” című sorozatban Bródy Sándor születésének 110. évfordulóján a „Kaál Samu” című novella kerül képernyőre. Bródy írásművészetéről Juhász Ferenc beszél. A novellát Tordy Géza mondja el. Beszélgessünk a amatőrszínjátszással Ha lenne bemutatószínpad A KISZÖV fehérvári irodalmi színpada két évvel ezelőtt kirobbanó sikerrel szerepelt a szövetkezeti amatőr színjátszók találkozóján. Az észak-dunántúli első helyezés után, az országos fesztiválon is megosztott első díjat kapott. És Fehérvár színjátszó mozgalma alig tudott valamit erről a csoportról. Az igazsághoz tartozik, hogy e színpad sikere nem a KISZÖV színjátszó műhelyében érlelődött meg, hanem jobbára Csukly Alajos avatott szemű válogatásának és párhetes rendezői" munkájának volt a gyümölcse. Ám a siker után sem vett tudomást Fehérvár népművelése a csoportról. A díjnyertes műsort nem hívták hazai színpadra. Úgy tűnik, mintha városi, megyei színjátszó mozgalmunk szerteágazó gyökérzetét valami titkos betegség sorvasztaná, s képtelen együttműködni, együtt alkotni. — Hogyan látod ezt a problémát? Csukly Alajos, a KISZÖV irodalmi színpad vezetője meglepő választ mond: — Mi nem egyesületesdit játszunk ... — Hogy érted ezt? — Senkit sem szándékozunk bántani azzal, hogy a KISZÖV-nél versmondó klubot alakítottunk. De valahogy úgy éreztük, hogy valakiknek a szemében anti-színpadnak számítunk. Pedig egy pillanatig sem volt „csakazértis” rivalizáló csoport.• De ha így lenne, akkor sem volna különösebb baj. A vers szeretetével, hirdetésével „rivalizálni” a legnemesebb harc!... De van egy más természetű észrevételem: a szövetkezeti irodalmi színpadok gyakran abba a hibába estek, hogy csak fesztiválokra készültek. Mintha az OKISZ vezetői előtt akarnák bizonyítani, hogy lám, nem hiába segítettek!... Szerintem ez téves út, hiszen a cél a fiatalok (mind a színjátszók, mind a hallgatók) nevelése, művelése. A fesztivál csak eszköze , népművelő tevékenység serkentésére. Ez a fesztiválszemlélet egyrészt időszakossá teszi az amatőr színpadi munkát, másrészt megfosztja lényegétől a mozgalmat, népművelői küldetésétől. Hogyan látod ezt a KISZÖV fehérvári irodalmi, színpada esetében? — A fesztivál-szemléletben van valami igazság. A közönség elég szűk rétegével találkozunk ma is, bár az utóbbi években sokat változott a helyzet. Versmondóink rendszeresen szerepelnek a kisipari szövetkezetek közgyűlésein, különböző versenyein. Talán az ifjúsági klubokkal lehetne jobb kapcsolatot tartani. Az tény, a KISZÖV sokat áldoz az amatőr színjátszásra. Fehérváron és Sárbogárdon hosszú idő óta működik egy-egy csoportja, S ha korábban lehettek is kihagyások a színjátszás folyamatosságában, nálunk harmadik éve rendszeres munka folyik. Itt már felnőtt egy új társaság. S egyéni versmondásban szép sikereink voltak. Részt vettünk Szekszárdon, a három szakaszos Babits szavalóverseny döntőjében, majd Győrben a Radnóti szavalóversenyen, a sárbogárdi országos találkozón második lett egyik versmondónk. Legutóbb Újhelyi Olga szerepelt szép sikerrel a televízióban." Mindezt csak azért említem, hogy példázzam klubunk folyamatos— és nem is eredménytelen — versmondó munkáját. — De jobb, hatékonyabb „míves” munkát végezhetne az irodalmi színpad, ha lehetősége volna több találkozásra a közönséggel. AZ OKISZ már megteremtette a szövetkezeti színjátszó mozgalom számára azt, amit Fejér megye is megcsinálhatna: bemutató színpada van Pesten. Havonta meghívnak egy-egy tehetséges csoportot, a bemutató után nagyszerű eszmecserék bontakoznak ki, hiszen jelen vannak a KISZÖV irodalmi színpadok vezetői is. Szóval, ismét ott tartunk, hogy az amatőr színjátszás kéri a maga önálló színpadát, akár a nagykorúságra érett fiú a jussát szüleiktől. Balogh Ödön Harmónia a környezettel Dr. Balog János akadémikus a visegrádi környezetvédelmi konferencián hangoztatta hozzászólásában ezt a gondolatot. Teljesen új látásmódra van szükségünk nekünk is, és főképpen az utánunk , következő nemzedéknek, a fiataloknak, hogy harmóniában éljünk a bennünket körülvevő világgal, mert — mint mondotta — a környezetünk sem tud mindent elviselni. De mi mindent kell tulajdonképpen elviselnie a környezetnek, hogy immáron védelemre van szüksége? A felszólalók mindezt két napon keresztül részletezték, ki-ki a saját területéről példálózva. Az újságokból ismert, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által megrendezett tanácskozáson elfogadtak egy tervezetet, amely tulajdonképpen a környezetvédelem társadalmi programja. E tervezet magában foglalja a feladatokat is, amelyet sürgősen tennünk kell, ha nem akarjuk, hogy a természetben felboruljon a rend és az egyensúly. Szennyezett a vizünk, amit megiszunk, a levegő, amit beszívunk , mérgeket szívott magába a föld, amely minnapi élelmünket adja. Az állatok bizonyos fajtái kipusztultak, s várhatóan tovább pusztulnak. Az emberek idegeit tépázza a zaj, s a vegyi anyagok használata is veszedelemmel fenyeget. Az emberiség fejlődése során hosszabb távon eddig még mindig létrejött az egyensúly a technikai fejlődés és az emberi környezet között. Századunkban azonban a tudományos-technikai forradalom a fejlődést oly mértékben felgyorsította, hogy a kiegyenlítő hatású társadalmi védekezés már nem tarthat a folyamattal automatikusan lépést — hangsúlyozza a társadalmi programtervezet. Pz. ENSZ-ben a béke kérdésével egyenrangú témaként szerepel a környezet válsága. Stockholmban, a közelmúltban környezetvédelmi világkonferencián tárgyalták az emberiség szempontjából rendkívül fontos témát. A szennyeződés és a veszedelem főleg az iparilag fejlett országokban nagy ,— mondhatni fenyegető méretű. A Visegrádi tanácskozás résztvevői — a különböző országos tudományos intézetek vezetői, vízügyi szakemberek, erdőmérnökök, társadalmi példákat hoztak fel. Mindannyian hangsúlyozták, hogy hazánkat szerencsére még nem fenyegeti a környezet katasztrófája, hiszen az intenzív iparosodás kezdetén tartunk. Időszerű-e már most gondolni, a környezet állami és társadalmi méretű védelmére? E kérdésben erőteljes igen a válasz. Az ártalom talán vizeink szennyezettségében jelentkezett legelőbb, a város és ipar fejlődésének arányában, az új mosószerek megjelenésével egyidőben.. Dr. B. Nagy Imre figyelemreméltó adatokkal szolgált: hazánkban egyetlen nap alatt 3 millió köbméter szennyvíz keletkezik és kerül bele újra a körforgásba. Budapest szennyvízhullám, rövidesen eléri Dunaújvárost. A Balatonon időnként heveny bőrbetegségekben szenvednek az üdülők, nem is csoda, hiszen ezerszámra torkollnak bele a szennyvizek, s a tisztítóberendezések nagy része nem működik. Ennek kapcsán éles bírálatok is elhangzottak, hogy sok üzem inkább kifizeti a büntetést, minthogy megépítse és működtesse a tisztítóberendezést. Szigorú intézkedések bevezetését, a jogszabályok, a törvény betartását sürgették a hozzászólók. Elhangzott olyan kérés is, hogy adják ki a természet védelmére vonatkozó jogszabályok gyűjteményét. Orvosok szóltak aggódva az ember egészségének rohamos romlásáról, amelyet az urbanizációs ártalmak, a zaj, a környezet biológiai, pszichológiai ártalmai, az egészségtelen életmód okoznak. Egy debreceni sebészprofesszor saját tapasztalatairól beszélt, arról, hogy óriási mértékben megnövekedett az olyan tüdő- megbetegedés száma, amely korábban szinte kivétel nélkül a 80—90 év körüli embereknél fordult elő, most pedig 14—15 éves fiataloknál is gyakori. „Furcsák” lettek az azelőtt tipikus lefolyású betegségek is — mondotta a professzor. Hangsúlyozta, hogy kutatják az okát és alapos a gyanú arra, hogy a szervezetbe került vegyi anyagok okozták ezt az elváltozást. — Mint sebészprofesszor, állandóan kapcsolatba vagyok a környezetet kutató kollégákkal, mert ma már az eredményes gyógyítás érdekében erre feltétlen szükség van. Dr. Berecz Péter szegedi professzor arról beszélt, hogy manapság már minden tizedik ember allergiás a különféle gyógyszerekre. Különösen sokan említették a kemizálás okozta ártalmakat, a kémiai anyagok meggondolatlan és túlzott felhasználását. Ismert, hogy a DDT mértéktelen és szakszerűtlen használata miatt világszerte milyen nagy kár érte a halállományt és a madarakat. Elsőként a világon hazánkban vonták ki a forgalomból. Fejér megyei példát is hoztak fel a tanácskozáson. Elrettentő példát arról, ahogyan nem szabad bánni a veszedelmessé válható kémiai szerekkel: ötven mázsa növényvédő szert szórtak egy olyan kútba, amelynek közelében lakott hely van. Sok szó esett arról is," hogy a védőberendezések rendkíkívül megdrágítják az építkezést , viszont, hangsúlyozottan kapott hangot az a nézet, hogy az ember egészsége anyagi , meggondolás tárgya semmiképpen nem lehet. Az ember környezetének védelme társadalmi programot kapott, hazánkban még idejekorán és olyan társadalmi viszonyok között, ahol a termelés érdeke nem mondhat, ellen az ember és a természet általános érdekeinek. Balázs Katalin TIRA! 21 ezren diplomáznak Több mint 90 000 diák — szám szerint 90 857 — tanult jelenleg a felsőoktatási intézmények nappali, esti, levelező tagozatain — ez derül ki a Művelődésügyi Minisztérium most összeállítottstatisztikai tájékoztatójából. Az előző tanévhez képest mintegy 3500 a létszámgyarapodás. A nappali tagozatokon 58 381-en, az estin 7726-an, a levelezőn pedig 24 750-en folytatják tanulmányaikat. Az egyes intézménytípusokon belül a főiskolákon a legszembetűnőbb a létszámgyarapodás — szoros összhangban a népgazdasági képzési célokkal. A különböző főiskolákon az elmúlt esztendőben 30 635-en tanultak, jelenleg a létszám 37 029. A szétforgácsolás megszüntetésére, a képzési feladatok jobb összehangolására tovább folytatódott a felsőoktatási intézmények koncentrálása. Tovább javult a jelenlegi tanévben a nők aránya a különböző intézménytípusokban. A magyar felsőoktatási intézményekben— valamennyi tagozatot figyelembe véve — a mostani tanévben 41 595 nő tanul, a teljes létszám 45,8 százaléka. Tavaly létszámuk 38.190 volt. Évről évre többen diplomáznak a hazai felsőoktatási intézmények különböző fakultásain. Tavaly együttvéve 20 008 volt az utolsóéves hallgatók száma, az idén 21 338- an végeznek a nappali, esti és levelező tagozatokon. Ezen belül 12 606-an a nappalin, 1565-an az estin, 7167-en pedig a levelező tagozaton szerzik meg diplomájukat. Nagy eredmény, hogy évről évre több diák részesül az állami támogatás valamilyen formájában. A nappali tagozatok 58 381 fiataljából 49 635 valamilyen formában rendszeresen élvezi az állam támogatását. Ez azt jelenti, hogy minden száz nappali tagozatos fiatal közül 85 részesül a juttatások valamilyen formájában. (MTI . Kispolgáriság ma dag betű miatt folyó gyűlölködő harc — mennyire szemléletes jelképe ez Madách Imre Az ember tragédiájában a nagy eszmék dogmákká silányulásának, s ez ebből fakció kicsinyes, értelmetlen hadakozásnak. S mégis: a fogalmak tiszta értelmezésében olykor egyetlen betű is fontos lehet. Jelen esetben éppen az, hiszen a kispolgárság és a kispolgáriság szavakat csupán ez különbözteti meg egymástól. A két fogalom tartalma azonban igencsak eltér: a kispolgárság társadalmi osztály, vagy réteg, a kispolgáriság viszont világszemlélet, gondolkodásmód, életfelfogás, erkölcsi nézetrendszer, s az ezeknek megfelelő gyakorlati magatartás. Társadalmi gyökerek A két fogalom között természetesen kapcsolat is van, hiszen a kispolgári ideológia a kistulajdonos, kistermelő osztály társadalmi helyzetét, érdekeit, törekvéseit tükrözi és fejezi ki. S a mai helyzetelemzés számára éppen ez jelenti az első bökkenőt. Miért tekintjük ennyire fontosnak ma a kispolgári világszemlélet elleni küzdelmet, mi tartja fenn és élteti ezt az ideológiát jelenleg, amikor a kistulajdonos rétegéhez immár a magyar lakosságnak mindössze körülbelül másfél százaléka tartozik? A gondolkodásmódot azonban nemcsak a mai létfeltételek befolyásolják, hanem a tegnapiak is. Márpedig Magyarországon mind a munkásosztály, mind a szövetkezeti parasztság többségében olyan emberekből áll, akik vagy maguk is kistulajdonosok, főként kis- vagy középparasztok voltak korábban, vagy ilyen családból származnak. Az alkalmazottak az értelmiségiek körében pedig még erősebb ez a hagyomány, hiszen a kapitalizmusban ezek mint közbülső rétegek tipikusan a kispolgári világszemlélet hordozói. De nemcsak a múltról valt szó. Marx annak idején hangsúlyozta - s gondolatát Lenin helyeslőleg elevenítette fel később, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus közötti átmenet társadalma még szükségszerűen magán viseli a polgári társadalom anyajegyét. Marx ezzel kapcsolatban elsősorban a termelt javak elosztásának tényleges egyenlőtlenségére, a munka szerinti differenciálásra utalt, amely mindeddig szükségszerű, amíg a termelőerők fejlettsége nem teszi majd lehetővé a valóságos egyenlőséget a társadalmi munkamegosztásban és az anyagi javak elosztásában. A marxizmus klasszikusainak e gondolatait a gyakorlat messzemenően igazolta. Sőt, olyan tapasztalattal is járt, amivel ők nem számoltak, nevezetesen azzal, hogy a szocializmusban is fennmaradnak az áru és pénzviszonyok. A történelem „ravaszsága”, hogy a kommunista társadalmat csak úgy érhetjük el, ha messzemenően építünk az átmeneti kor említett sajátosságaira, noha magában a kommunizmusban ezek már nem lesznek jelen. Addig viszont kettős tendencia hordozói, nemcsak a kommunizmus felé haladás eszközei, hanem egyúttal talajul szolgálhatnak a kispolgári nézetek, felfogások továbbélésének, sőt adott esetben átmeneti felerősödésüknek is. Politikai végletek Gyakran esik szó arról, hogyan fejeződik ki a kispolgári mentalitás különböző erkölcsi tulajdonságokban, az anyagiasságban, önzésben, a mások iránti közömbösségben. A kispolgári felfogás azonban nemcsak ezekben jelentkezik, hanem a politikáról alkotott, azzal kapcsolatos véleményekben is. De a mindennapi gondolkodásmódban nemegyszer tapasztalható a politikai kérdések kispolgári megközelítése, s olykor hangot kap irodalmi, művészeti alkotásokban is. Társadalmi helyzetének bizonytalanságából eredően a kispolgárság politikai szemléletében ellentétes tendenciák találhatók. Ezek egyike az ellentétek összebékítésére, a „sarkok legömbölyítésére” való törekvés. S mi tagadás, ez a szemlélet még nem halt ki közgondolkodásunkból. A nemzetközi kérdések osztályszemlélettől mentes, vizenyősen pacifista értelmezésében épp úgy megmutatkozik, mint a honi negatív jelenségek elleni határozott fellépéstől, a helytelen nézetekkel folytatott polémiától való félelemben, az „élni és élni hagyni” szemléletének érvényesítésében. De van egy másik véglet is: a türelmetlenség, a kapkodás, a negatív jelenségek miatti pánik nem kevésbé kispolgári jellegű, mint az előbb említett langyos nyárspolgáriság. Aki éveket, olykor évtizedeket igénylő problémákat egyetlen intézkedéssel szeretné megoldani, s ha ez lehetetlennek bizonyul, kétségbe esik az, függetlenül szándékától, ugyancsak kispolgári módon közelíti meg és értelmezi a szocialista építőmunka összetett feladatait. S végső fokon egy platformra kerül az opportunistával: mindkettőjük jellemzője végül a meddő tagadás, a tényleges megoldáson fáradozóktól való öncélú „elhatárolódás" lesz. « Érdekek és értékek A kispolgári és a szocialista gondolkodás között szinte vízválasztó az egyéni és a társadalmi érdek kapcsolatának értelmezése. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt szakítottunk azzal a felfogással, amely az egyéni érdekben eleve valami „gyanúsat” szimatol, vagy megkövetelné mechanikus alárendelését egy ugyancsak mechanikusan felfogott közérdeknek. A szocialista közösségben élő szocialista ember számára e kettő egysége, harmóniája az alapvető. De ez az egység ellentmondásokat is hordoz, s az ebből eredő konfliktusok esetén a társadalmi érdek elsőbbsége az irányadó. A kispolgári gondolkodású ember egyrészt egyéni érdekeit is egyoldalúan értelmezi, leszűkíti főként az anyagi javak birtoklására és a „kényelmes" életre. Másrészt számára az így felfogott egyéni érdek az elsődleges, a meghatározó. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kispolgári magatartású ember mindig megkárosítja a társadalmat. Ellenkezőleg, gyakran nagy hasznot hoz számára, számottevő értékeket alkot, keményen, szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozik — mindeddig, amíg ezzel egyéni céljait, törekvéseit is szolgálja. De menten közömbössé válik a közérdek iránt, ha annak szolgálatában nem érzi magát közvetlenül érdekeltnek, vagy ez netán még korlátozza is személyes céljai elérésében. . E néhány vázlatos utalás természetesen nem meríti ki a kispolgáriság fogalmát. Sokféle megnyilvánulásának egyikemásika szinte valamennyiünk tudatában ott él, együtt létezve és hadakozva a szocialista eszmékkel. Ezért leküzdése sem valamiféle külön feladat az ideológiai neven . munkában, hanem szorosan kapcsolódik annak legfőbb céljához, lényegéhez: a közgondolkodás szocialista vonásainak erősítéséhez és általánossá tételéhez. GYENES LÁSZLÓ