Fejér Megyei Hírlap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Szombat, 1975. február 1. Kiemelkedően gyors munka, fél év nyereség 840 millió forintos beruházás határidő előtt Választékbővítés, minőségjavítás A szelesszalag-henger­mű fejlesztésének tulajdonkép­pen ez a célja. Az 535 millió­ért — amint azt Jankovits Ferenc beruházási igazgató elmondotta — gépeket vásá­rolnak, csarnokot bővítenek. Keskenyszalag-lakkozó, pro­­filhajlító görgősor, csőhe­gesztő berendezés — hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük — ezek­ szerepeltek a beszerzési listán, 1973-ban a beruházás indításakor. Sze­repelt továbbá a szélesszalag­­hengermű csarnokának negy­venöt méterrel való megtol­­dása, a karbantartó műhely kilencszáz négyzetméterrel, a raktártér kétezer négyzet­­méterrel való bővítése. Az átadási határidő (1976. december 31. 1975. január 30-án, a beru­házás műszaki meg­valósultsá­­ga kilencven százalékos. Remény van arra, hogy a kormány által is kiemelt fon­tosságúnak nyilvánított bő­vítés fél évvel a határidő előtt befejeződik. Vagyis a rendelkezésre álló idő 87 százaléka alatt elkészülnek vele. Ez pedig a beruházá­soknál — óvatosan fogalmaz­va is — kiemelkedő teljesít­mény. — Kiemelkedő munkát végzett a V­illany­szerelői­pari Vállalat, a Gyár- és Gépsze­relő Vállalat és sok nehéz­sége mellett a 22-es Állami Építőipari Vállalat — mond­ja Jankovits Ferenc. A mun­ka nehézsége abban rejlett, hogy termelő üzemben kel­lett elvégezni a bővítést, mégpedig úgy, hogy az üzem munkáját egy pillanatig se akadályozzuk. Ebben volt a munka szépsége is. A széles­­szalag-hengermű az eredeti lemezvastagság: a minimá­lis 0,5 mm helyett 0,25 milli­méter vastagságú lemezt is elő tud állítani. Nőtt a ter­mékek választéka, kikészí­­tettségi foka, és termékeink­kel újabb jelentős import­tömeget tudunk kiváltani. Ennek a népgazdasági hasz­nát nem kell külön jellemez­nem. Két­ év és 30 százalékos többlet- A nagy piaci robbanás, az alumíniumigény ugrásszerű növekedése, tette szükségessé a présmű kapacitás gyors bő­vítését . 1974. január elsején kezd­ték ezt a munkát — a terve­zéssel. Az új, 270x26 méteres csarnokba az első présgépet az idén augusztusban akar­ják beállítani. Ez a bővítés nagyon jól példázza a KÖFÉM-ben folyó beruházási munka-, rugalmas­ságát. A rendkívül rövid ha­táridőre sem a Ganz, sem a Fémmunkás nem tudta vál­lalni a csarnokszerkezet gyártását , de vállalta a Szombathelyi MEZŐGÉP és a csepeli motorkerékpárgyár nyírbátori üzeme. A május­ban kapott tervek után no­­­vemberben elkezdték a csar­nokváz helyszíni szerelését. Jelenleg a présgépek ala­pozásán és a régi présmű rekonstrukcióján dolgoznak. A régi gépeket gépsorokká csoportosítják, ezzel is nő a kapacitás és jelentősen csök­ken az üzemen belüli anyag­­mozgatás. Ezt a hetvenm­il­­liós rekonstrukciós munkát természetesen a rendkívül feszített termelési terv végre­hajtása mellett­­kell elvégez­ni. Az új nagycsarnokba egy 3500 tonna teljesítményű len­gyel présgépet állítanak be, nyugatnémet előkevítő és francia gyártmányú hőkezelő gépsorral A nemzetközi gépsor tech­nológiai előnyt, a beruhá­zóknak viszont számtalan nehézséget jelent. Valameny­­nyi gép alapozásához adato­kat kell szolgáltatni — ezek az adatok még nem ismertek. A kivitelezők határidőmódo­sításait a Köfém belső erői­nek csoportosításával „védi ki”. Az eredeti hálóterv ha­táridői nem módosulhatnak. Legalábbis a végső határidő nem.­­ A presmai fejlesztések 1976 januárjára 30 százalékkal bővítik a gyár préskapacitá­sát. 1977: újabb start A Könnyűfémmű újabb, nagyszabású bővítése a ter­vek szerint 1977-ben kezdő­dik. Az újabb­ fejlesztéssel a hengerlési kapacitást évi százezer tonnára emelik. És a munka 5—1z évet vesz majd igénybe, a meleghenger­sor termelését egy szinkroncsé­vélővel és teljes felújítással növelik. Ú­jabb hideghenger­­állványt szerelnek fel, bőví­tik majd a tuskóhevítő kapa­citását is. Baranyi Pá­l Zsebben maradt milliók Régi kereskedelmi hagy­o­mányok érvényesülnek így, február eleje táján a kiraka­tokban, amikor évről évre „menetrendszerűen” megje­lennek a kabátokon, cipőkön, pulóvereken a szokásos fehér cédulák: régi ár áthúzva, új ár, 30—40 százalékos ked­vezménnyel. A téli vásár ideje akkor érkezik el a ruházati boltokban, amikor a tél rosz­­szabbik felén már tulajdon­képpen túl vagyunk. S ez is a logikus: felesleges tovább raktáron őrizgetni a télikabá­tokat, kucsmákat, hócipőket, hiszen rövidesen elérkezik már a szandálok, bikinik és rövidujjú ingek ideje, a holnapután kezdő­dő téli vásár eljövetelében rendhagyónak tűnik, nem az időpont. Nem a „menetrend” siet, a tél késett a kéthetes kiárusítás kezdetéig. Amikor január elején lel­tár­ készült az áruházak, szak­üzletek, nagykereskedelmi vállalatok rak­­táraiban, pol­cain, kiderült egyúttal, mi­lyen sok téli ruházati cikk maradt a kereskedelem kész­letében. Megyénkben 35 mil­lió forint értékű árukészletet árusítanak jelentős — 30—40 százalékos — árkedvezmé­nyekkel a kereskedelmi vál­lalatok és áfészek. Ebből a bőségből a legtöbb tipikusan téli holmi lesz (felsőruházati termékből 13 millió forintos, kötött- és divatáruból 11 mil­lió forintos a készlet), de sok­sok méteráru és cipő, csizma is az időszakos árleszállítás hatályába esik. Az elmondottakból logiku­san következik a másik „leg”, hogy tudniillik a szokottnál is újabb, sőt legújabb holmi­kat bocsátanak árkedvez­ménnyel áruba. Kinek takarékosság, ez a téli vásár? Nos, a vásárlónak feltétlenül takarékossági al­kalom, hiszen a tavalyinál hat százalékkal nagyobb áru­készlet kétheti kedvezmé­nyes vására összesen tizen­­négymillió forintot maraszt a Fejér megyei lakosok zse­bében. S jól jár a kereske­delem is, hiszen az eladott holmik helyébe, s­arabról, már a tavaszra, nyárra készülőd­ve töltheti fel árukészletét. Aki csak kicsit is járatos a gazdasági életben, tudja, mi­lyen előnyös, ha gyorsabban forog az áru. A személy szerint is érzé­kelhető haszon — a vásárlók zsebében maradt milliók — már mindjárt holnapután, s az azt követő napokban be­folyásolja majd sokezer csa­lád otthoni költségvetését. S ha kedvezően alakul e sok­ezer családi „pénzügyi mér­leg”, bizonyára kitűnik az a felismerés is a forintok mö­gül, hogy a téli vásárokat nemcsak az árumozgás tör­vényszerűségein alapuló ke­reskedelmi hagyományok él­tetik, hanem az a népünk ér­dekeit szolgáló következetes árpolitika is, amelynek szán­déka szerint szerte az ország­ban, s itt Fejér megyében egyaránt elegendő mennyisé­gű és jó minőségű olcsó áru­cikk kapható boltjainkban. — mekis — ■* A februári magyar nyelvű szovjet lapok tartalmából Szovjetunió — A képes havi folyóirat februári számában Nyikoláj Inozemcev, a Szovjetunió Állami tervbizottságának elnöke ad tájékoztatást a Szovjetunió közgazdasági terveiről, nemzet­közi gazdasági együttműködéséről. Nehéz út visz Szibéria olajához címmel nagy képes riport kalauzolja el az olvasókat a Szamod­or-tó vidékére, a Szovjetunió egyik­­ nagy olajtermelő területére, ahol minden tal­palatnyi földért meg kell küzdeni a természet­tel. Érdekes pedagógiai témájú cikket közöl a lap Tanítsuk meg a gyermekeket gondolkodni címmel. A lap mellékletében tájékoztatást közöl a Ki tud többet a „Szovjetunióból” a Szovjet­unióról? című pályázatról. Mi Lányok, asszonyok­ ebruári számában, változatos témaköröket felölelő írásokat találunk. A művészetkedvelők Galina Ulanováról, a világhírű balerináról, valamint a moszkvai Kisszínházról olvashatnak cikket Kemény Éva és Soós László,, a közismer­tűvészházaspár politikai plakátjaival moszk­vai kiállításuk alkalmából ismerkedünk meg. Lányokkal beszélgetve c. rovat a házasság problémáit elemzi. Az orvos tanácsai ezúttal az ésszerű táplálkozásról szólnak. A divatrovat fiataloknak ajánl téli model­leket. K­ét oldalas, rajzos, verses-rheses összeállí­tás szól a kicsinyekhez. Fáklya — A lap február 2-án megjelenő, 3. száma vezető helyen közli Mihail Kotovnak, a Szov­jet Békevédelmi Bizottság felelős titkárának elemző cikkét, a nemzetközi békemozgalom­ról. A lap Propaganda és elmélet rovata be­számol arról a „keresztes, hadjáratról”, ame­lyet az elvakult kínai vezetők a béke és általá­ban a humanitás ügye ellen viselnek. Ugyan­csak nemzetközi kérdéseket vet fel Urbanisz professzor, aki arra válaszol, hogy fenyegeti-e a „demográfiai robbanás” az emberiséget. A szovjet tudós bebizonyítja, ilyen veszélytől nem kell tartanunk, ha is­ ösztönösseg helyett az értelem fogja diktálni cselekedeteinket. A Szovjetunió tájain barangolva megismer­kedhetünk a jég és a tűz birodalmával, a Ku­ril-szigetekkel, melyek nemcsak természeti szépségükről, de fejlett iparukról és halgazda­­s­ igáról is híresek. A Szputnyik februári száma a többi között érdekes cikket közöl Életszínvonal-közérzet címmel. A cikk­író azt fejtegeti ebben, hogy a tőkés országok­ban a műszaki-tudományos forradalom a ci­vilizáció újabb és újabb stresszeit hozza létre, a szocialista társadalomban azonban ez isme­retlen. Ember és állam címmel tanulságos tényeket olvashatunk arról, hogy a Szovjetunió átlépte az ötéves terv ötödik, befejező­­évének küszö­bét. A cikkből álljon itt néhány adat: az or­szág 97,5 millió dolgozója közül 47 millió ka­pott fizetésemelést, 30 millió embernek nőtt a nyugdíja, illetve össztöndíja. A Szovjetunió 45 millió állampolgára költözött összkomfor­tos lakásba. A számok és tények a Zsidó Autonóm Terü­letről c. írás a többi között beszámol arról, hogy 1934-ben alakult ez az autonóm terület, ahol 184 ezer ember él, a lenini nemzetiségi Politika normáinak szellemében. Igen sok érdekes tudományos-technikai nikben bővelkedik a folyóirat februári szá­ma. A Zöldségként a világűrben c. írás arra ad feleletet, hogy az ismert növények ezrei közül melyiket kell kiválasztani a hosszú ideig tartó csillagok közti utazáshoz. Érdekes cikkeket olvashatunk a többi között a rákkutatásról, a műkincsek láthatatlan kártevőiről, a doku­mentumfilmek készítéséről, a prémállatte­­nyésztésről, az orosz drágakövekről. HÍRLAP —­3 - ^A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mező­­gazdasági Kutató Intézetében beérett annak a m­unkának a gyümölcse, amelyet a búzanemesítő­ csoport végez évtizede a fajtaválaszték­ bővítéséért, a hazai viszonyoknak megfelelő bőtermőfajták előállításáért. Az intézet 1971. óta minden esz­­tendőben egy-egy új fajtát adott a közterm­esztésnek. Ezek ta­valy már megkezdték­ „hódító útjukat” a nagyüzemekben, s több helyen országos rekordnak számító termésátlaggal fizet­tek. Mint dr. Balla László, a nemesítőcsoport vezetője el­mondta, az idén újabb mar­­tonvásári búzát próbálhat­nak ki a gazdaságok. Az Or­szágos Mezőgazdasági és Faj­taminősítő Tanács a múlt év végén részesítette elismerés­ben az Md 4-est, s ezzel ez a búza is „zöld utat” kapott a köztermesztésben. A külföldi fajtákkal versenyképes, bő­termő, korai érésű búza mi­nősége, télállósága, a beteg­ségekkel szembeni ellenálló­­képessége kiváló, s gazdasági tulajdonságai is megfelelnek a követelményeknek. Az 1973-ban és 1974-ben, az ál­lami fajtakísérletekben tíz százalékkal múlta felül ter­mőképességben a standard fajtát, a Ramnaja 12-et Hek­táronkénti terméseredménye több volt valamennyi búzáé­nál, beleértve a Kavkazt is. A hazai eredményeket a külföldi — szovjet, román, bolgár, jugoszláv és francia — kísérletek is igazolták, mindenütt az elsőig között „jegyezték”, a martonvásári­­ak új búzáját. Ez érthető is, hiszen az Mv 4-es olyan kivá­ló „ősöktől” származik, mint­ a Bezosztaja L és a Miro­­novszkaja 808. Az Mv 4-es fajaiból az idén­­ már nagyobb mennyiségű elit és első szaporítási foko­zatú vetőmag áll majd a gaz­daságok rendelkezésére. El­terjedésére joggal számíta­nak a martonvásári szakem­berek, hiszen a korai fajták termesztéséhez számtalan gazdasági előny fűződik. Az Mv 4-esen kívül még nyolc martonvásári fajtajelölt „vizsgázik” az idén az orszá­gos fajtakísérletekben. Az el­ső és a másodéves vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ezek is beváltják majd a hozzájuk fűzött reményeket, s így vár­ható, hogy néhány éven be­lül a martonvásári búza a hibridkukoricához hasonló „karriert” fut be hazánk me­zőgazdasági nagyüzemeiben. A búzanemesítő­ csoport már a jövő búzáinak előállí­tásán dolgozik. Az intézet „összkomfortos” növényhá­zában, a fitotronban végzik azokat a kísérleteket, ame­lyeknek az eredményeként, tíz-tizenkét év múlva korsze­rű, az akkori mezőgazdaság igényeinek megfelelő fajták­hoz jutnak majd a közös gaz­daságok. A cél az, hogy a jö­vő kenyérgabonái, a gépesítés követelményeinek megfele­lően, a jelenleginél erősebb és rövideb­b szárúak, a betegsé­gekkel szemben ellenállób­bak, jó minőségűek, bőtermő­­ek legyenek. A nemesi tők javítani akarják a szemszalma arányt, s arra törekednek, hogy adott területről az eddi­ginél több kalász, s egy-egy kalászban több szemet ta­karítsanak be anélkül, hogy csökkenne a gabona ezer­­szemsúlya. A köztermesztésnek szánt fajták előállításán kívül spe­ciális feladatok megoldásán is dolgozik a nemesítőcso­port. Három éve folytatnak kísérleteket a magas fehérje­­tartalmú búza előállítására. A keresztezések eredményei biztatóak, bár a nemesítők hangsúlyozzák, hogy még csak a kísérlet kezdetén tar­tanak. Céljuk, hogy olyan bú­zát állítsanak elő, amelyben a jelenleginél több fehérje, kedvezőbb az aminosavös­sze­­tétel, s ezáltal magasabb a fehérje biológiai értéke. A keresztezésekhez a legmaga­sabb fehérjetartalmú gabo­­nákat használják fel. Például a hajdan híres Bánkuti 1201- est, és a Székács 1055-öst és próbálkoznak a világ más tá­jain kinemesített magas fe­hérjetartalmú búzákkal is. A kutatócsoport tagjai hasznosítják a nemzetközi eredményeket is, az e témá­val foglalkozó nemesitől kö­zött ugyanis széles körű együttműködés bontakozott ki. A kísérletek eredményessé­ge nemcsak azt jelentené, hogy egészségesebben táplál­kozhatnánk, hanem segítene az állattenyésztés fehérje­gondjainak a megoldásában is. Hiszen, mint ismeretes, évente komoly összegeket költenek az állattenyésztő gazdaságok fehérjetartalmú tápok, takarmányok beszer­zésére. A magas fehérjetar­talmú búza őrlésekor kelet­kező korpa megoldaná a gon­dok egy részét ugyanis rend­kívül magas fehérjetartalma lenne. Dávid Erzsébet Új martonyosári búzák Kísérletek magas fehérjetartalmú búza előállítására Az öthónapos pártiskola zárója Ötödik alkalommal rendez­ték meg az oktatási igazgató­ságon az öthónapos bentla­kásos pártiskola hallgatóinak záróünnepségét. A tegnap délutáni rendezvényen részt vett és méltatta a résztvevők munkáját Sudár Iván, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára. Az eredményes tanulás el­ismeréseként ötvenegyen vet­­ték át az öthónapos pártisko­la elvégzéséről szóló igazol­ványt Az iskola önkormány­zatának tagjai és a más tiszt­ségviselők könyv­j­utalom­ban részesültek.

Next