Fejér Megyei Hírlap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

2 - HÍRLAP Kedd, 1976. március 2.’ Folytatja munkáját az SZKP kongresszusa Alekszej Koszigin beszéde Küldött elvtársak! Az SZKP Központi Bizottsága a kongresz­szus elé­ terj­esztette a Szovjetunió népgazda­sága 1916—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt, gazdasági és szociális politikáiéval összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-m­űszaki bázi­sa ha­zánkban történő további építésének program­­­ját. A párt előző kongresszusától bennünket el­választó öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politi­kai hanvona-­ tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fejlő­­dött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködését. A párt és a nép egysége m­egbon­thatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti még szi­­lár­dabbikká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Cseh­szlovákiához, Kubához, Lengyelországhoz, Ma­gyarországahoz Mongóliához, a Német De­mokratikus Köztársasághoz, Romániához, va­lamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társasághoz, a Vietnami Demokratikus Köz­társasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Kö­ztársasághoz fűződő barátság szálai. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóraváltása. Hála a Szovjetunió a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és álla­mok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. A Központi Bizottság beszámolója, amelyet 1. Iljics Brezsnyev az SZKP Központi Bizonságának főtitkára terjesztett elő összege­zi a párt és a szovj­etnép által az elmúlt öt évben végzett hatalmas munka eredményeit. A kongresszus küldöttei egész pártunk véle­ményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság élén korunk kiemelkedő személyiségével, Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, elvi marxista-leninista álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondosko­dik az SZKP egész bel- és külpolitikájának ki­dolgozásáról és sikeres megvalósításáról. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors­, ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari terme­lés, a beruházások és a népjólét emelését szol­gáló új intézkedésekhez történt állami ráfor­dítások abszolút növekedésének mértékét te­kintve a IX. ötéves­ terv országunk történel­mének legjobb ötéves terve.­­A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor, azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriás életszín­vonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifi­zetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a fa­lusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt­ évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos kato­nák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és­ a­zsiűszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. Be­vezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azonos, terhességi és szülési segélyét. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme or­szágunkban megközelítőleg minden 15 évben mm­egkétszereződik. Más szavakkal: egy ember­öltő alatt a szocialista társadalom többször is a­ fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fé­lelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiske­reskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban nö­vekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakás­építkezésnek immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az­ 544 millió m2-t. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyai­nak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások­­elosztásában az ..egy családnak egy lakástíz­elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meg­haladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer.­­» Szociális programunk olyan különféle intéz­kedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem­­ javítására irányulnak. A IX. ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános kö­zépiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütem­ben emelkedett. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalék­kal növekedett, s ez megfelel a XXIV. párt­­kongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekinteté­ben túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis­ gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült ki­elégíteni a szovjet­ népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tü­zelőanyag-szállításokkal kapcsolatos szerződé­ses kötelezettségeket. 1975-ben 14 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió ton­nát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 73 százalékkal nö­velte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyár­tása 78 százalékkal, ais automatikai műsze­rek és eszközök gyártása 1,9-szeresére, a szá­mítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. Öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élel­miszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egy­re több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasz­tási cikkek gyártása egészében véve 37 száza­lékkal, a háztartási­, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoz­tak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program megvalósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazda­ság összes beruházásainak több mint egyne­gyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjá­rási viszonyai ellenére is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volume­nét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonaho­zam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészé­ben véve nem érte el az ötéves tervben ki­­­tűzött feladatokat, s ez szükségszerűen meg­mutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi élet­mód szocialista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a trakto­roknak és a gépeknek a földművelésben tör­ténő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás"­. Milyen képet mutat szocialista falunk e kö­vetelmények fényében? Íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjai­nak együttes teljesítőképessége a mezőgazda­ságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátott­sága pedig több, mint kétszeresére. A falusi lakosság élete gyökeresen megvál­tozott. A kolhoztagok, valamint az állami gaz­daságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben közelednek a városlakókéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk: rádió, televízió, hűtő­gép stb. A falu életében végbement gyökeres válto­zások lényegében új szakaszt jelentenek a szo­cialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az átalakulást a párt jól átgondolt agrárpolitikája eredményezte. A XXIV. pártkongresszus által megfogal­mazott irányelvek végrehajtásában egyik leg­főbb eredménynek tekinthető az ország ter­melési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 mil­liárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik, ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 23 százalék­kal növekedett a társadalmi munka termelé­kenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszak­ban tovább fejlődött a közlekedés és a hír­közlés minden ága. Javult a lakosság ,e szol­gáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sike­rült teljes mértékben­ megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra . A gazdasági kérdések megoldásában gyak­ran tapasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés elle­nére sem kielégítő a tudományos és a tech­nikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üte­me. Egyes tudományos intézmény teljesít­ménye nem megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyel­met szentel az e fogyatékosságok­ kiküszöbö­lését, a kedvező gazdasági tendenciák meg­erősítését és fejlesztését célzó intézkedések­nek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbb­re lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 száza­lékkal növ­endett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac orszá­gaiban­­1,2 százalékkal nőtt a termelés. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1959 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocialista országok­ban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előtt bármely más, országnál több nyersvasat, vasércet mangánércet és krómér­cet, szenet és kokszot, cementet, kálisot­ és foszfátot, tralítort, motoros és­­ villamos moz­donyt,­­ gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkésvilág 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkésországokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. . Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkésrendszer hibáin, azon, hogy az n­e­ képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi-gazdasá­gi haladásnak a XX. század utolsó negyedé­ben a világ előtt álló kérdéseire. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv feladatait meghatá­rozta ..A Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett ter­vezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következe­tesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalat a társadalmi termelés di­namikus és arányos fejlesztése hatékonyságá­nak növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság­­ valamennyi ága­zatában a munka minőségének minden esz­közzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés, a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisa építése terüle­tén követett hosszú távú irányvonala megva­lósításában, amelyre a kibontakozó tudomá­nyos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyoma­tékot kap a termelés intenzitásának a tudo­mányos-műszaki haladás és a mindenre ki­terjedő takarékossági rendszer alapján tör­ténő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket irá­nyoz elő a mezőgazdasági termelés fellendí­tését szolgáló program megvalósítására. A népgazdasági tervek előirányozzák a szocialista gazdasági integráció további el­mélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-mű­szaki potenciálú fejlett szocialista társadalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kong­resszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvona­la emelésének átfogó programját. A pártnak a jövedelmek és a­­ fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki,­­hogy a lakosság jövede­lemnövelésének legfőbb útja a munkabér­emelés, amely a jövedelmek egész növekedé­sének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztá­sának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalmazásának ösztönző szerepe, a­­jöve­delem fokozott mértékben­­függjön a terme­lés vllő eredményeitől, hatékonyságának nö­vekedésétől. A munkások és alkalmazottak átlagos kere­sete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban.­eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejező­dik a munkabér valamint a nem, termelői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű ka­tegóriákhoz tartozó dolgozók bér­­fizetés- és keresetmnimmumának felemelése, s megkezdő­dik a munkások­­ és alkalmazottak minimális bér-, a fizetés- és keresetemelésének új szakasza. A’ bárt kórítikája előirányozza a város és a falu között m­p lévő"szociális-aazdasá®" és kul­turális különbségek következetes megszünte­tését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhoz-parasztoknak a közös gazdaságból szár­mazó jövedelmei 24—27 százalékkal emelked­nek majd vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka díjazása a termelékenyé©­' "növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a társadalmi fogyasz­tási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek és értékük 1980-ban elérik a 115 milliárd rubelt. Egész sor,új szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az alapoknak terhére. Ezek közül az elyik­ legfontosabbnak tart­juk, hogy a nők, gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadságot kapna­­nak. Az elvelt intézkedések között meg kell említeni a munkások és alkalmazottak vala­mint a kolhozparaszt­ok minimális öregségi nyugdíjának emelését. Az ötéves terv előirányozza az áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27—s 29 százalékkal emelkedik. Különösen, gyorsan emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való­ ellátása, noha napjainkban mind a városi, mind a falusi la­kosság hétköznapjaiba széles körbe bevonult a televízió, a hűtőgép és­ sok más háztartási gép és eszköz. A jövedelmek érték­állandóságát az alap­vető fogyasztási cikkek szilárd állami kiske­­reskedéliyűi árának, fenntartása esetleges csök­kentése­t szavát.vá egyik vívmánya ez terv­­gazdálkodásunknak, a­hely­ védve van az ösz­­szes kapitalista országra­­kiterjedő infláció hatásától. Az új ötéves terv időszakában folytatódik az országban­ a nagyarányú lakásépítés Ezek­ben az években összesen 545—550 millió négy­zetméternyi lakóterület épül fel Javul a la­kások minősége kényelmesebbek, jobban ter­vezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesztése. I­ megfelelő összegeket irányozunk elő gyermek­intézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk hu­manizmusa mindenkor még a legnehezebb időkben is szembeötlően megnyilvánul a mun­kakörülményekről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális szín­vonala emeléséről való gondoskodásban. A ti­zedük ötéves terv is­­na­gyszabású szociális in­tézkedéseket irányoz­ elő e téren. Az új ötéves terv időszakában jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szerepe a termelés fejlesztésében és hatékonyságának növelésében. A káderek szakképzettségének színvonala, a kollektíváik gyakorlatias, alkotó szelleme és az egészséges szociális-pszicholó­­giad légkör, a dolgozók megfelelő életkörülmé­nyeiről való gondoskodás a vállaltatoknál, a kulturális intézmények és sportkomplexumok létrehozása — mindez érdekesebbé és tartal­masabbá teszi az­ ember életét, kedvezően hat a termelés eredményeire. A lakosság egészségvédelme területén az új, ötéves terv lehetővé teszi a lakosság szakor­vosi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a dolgozók üdülési­ feltételeinek megjavítását és az orvosi megelőző tevékenységet. Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézménye. A tanintéze­tek minden kategóriájában javulni fog az anyagi bázis, tökéletesedik az oktatási folya­mat, hogy a fiatal nemzedék mind mélyebb és­­szilárdabb" ismereteket szerezzen, s a kommu­nista öntudat és erkölcs szellemében nevel-­­kedjék. A X. ötéves, terv éveiben tovább fejlődik majd a művészet minden ágazata és az iroda­lom, erősödni fog a kulturális­­intézmények an­yagi bázisa. A fő irányok tervezete előirányozza a terme­lés méreteinek további növelését és a kellő ki­egyensúlyozottságot a népgazdaság fejleszté­sében­. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi terme­lés műszaki színvonalának emelésére kitűzött feladatokat és gondoskodjunk az egész gazda­ság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelen­tős felhalmozás és a termelés gyors növeke­dése szükséges a termelési eszközök, a mun­kaeszközök, a vegvi anyagok a fűtőanyagok,­ a fémek előállításában. Enne­k megfelelően a nehézipari termelés növekedési előirányzata "38—42 százalék. (Folytatás a 3. oldalon)

Next