Fejér Megyei Hírlap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
2 Két évforduló ■ A győzelem napja Kubában Kubában, ilyenkor köszönt be a száraz évszak, ami azt jelenti, hogy fél évig nem esik eső. Nemzeti ünnepükre készülve, már feldíszítették a pálmaligeteket, tereket, utcákat, házakat. A szokásokhoz híven, a szigetország lakói, a kellemes 22—25 fokos melegben, az utcán köszöntik az új esztendőt, az új év első óráit, a győzelem napját. Azon az éjszakán — 1959-re virradóan — a havannai rádióállomások közölték: a véres zsarnok, Batista elmenekült. Győzött a forradalom. Ez a győzelem éve — mondták a felkelő hadsereg katonái. Ez, és a többi, a gondok éve lesz — mondta Fidel Castro, aki a legendás Sierra Maestra hegységben fogadta az örömhírt. Majd néhány nap után — maga mögött a 27 hónapi véres küzdelemmel — győztes csapata élén, bevonult Havannába. . Ezt követő években a gondokból kijutott bőven. Az amerikai totális blokád, provokációk, szabotázs akciók, a forradalom megfojtására irányuló megannyi kísérlet jellemezte a hatvanas éveket. A tévedések, az útkeresések ,és újrakezdések után a hetvenes évek elejére, a kubai nép megvívta hősi csatáját. Hatalmát megszilárdítva, az USA-tól 150 kilométerre, elsőként az amerikai kontinensen, egy új élet építéséhez kezdett. Kuba, a Szovjetunió, a szocialista közösség többi országának — köztük hazánknak — a testvéri támogatásával legyőzte a gazdasági nehézségeket, s ma új sikerek jegyében köszönti az 1977-es évet. Aki ismeri a kubaiak lelkivilágát, azt a tulajdonságukat, hogy érzéseiket a külsőségekben is szeretik kifejezni, az nem lepődik meg azon, hogy ezekben a napokban transzparensek, jelmondatok, karikatúrák és hatalmas festmények, plakátok „tarkítják” a városokat, falvakat. Új dalok, új versek születtek — a győzelem napjának köszöntésére. A forradalom úgynevezett „intézményesítési folyamatában”, a most zárult évben, Kuba lakói februárban népszavazáson hagyták jóvá, a földrész első szocialista alkotmányát, amely kimondja: minden hatalom a dolgozó népé. A nyáron került sor, az ország — a mai élethez igazodó — új adminisztratív területi felosztására. December elején pedig összeült, az első szocialista parlament. 1976-ban, a testvéri országokkal egyeztetett ötéves terv végrehajtásához kezdtek. Gazdasági építőmunkájukban hasznosítják azokat a lehetőségeket, amelyeket a KGST-tagság nyújt. Ami Latin-Amerika több mint 30 országában ma még álom, az Kubában már valóság. Ingyenes az orvosi ellátás, az oktatás. Nincs kéregető koldus, éhező szegény. Öt év alatt kétszázezer család költözik új, állami lakásba. Új gyárakat, iskolákat, kórházakat építenek. Ezek számadatai ott olvashatók a havannai utcákon, a falvak terein. Az emelvényekről zenekarok szolgáltatják a szilveszteri talpalávalót. Mert hát az új év, a győzelem napjának köszöntése el sem képzelhető másként, mint hajnalig tartó rumbázással. Ilyen önfeledten, csak egy felszabadult nép tud vigadni, örülni. KIRÁLY FERENC A chilei kommunisták ünnepe Ötvenöt éve, 1922. január 2-án alakult meg Chile Kommunista Pártja. A történelmi évforduló önmagában is jelentős, de még indokoltabbá teszi emlékezésünket a chilei nép harca a fasiszta katonai diktatúra ellen, s az az öröm, amelyre Luis Corvalánnak a párt főtitkárának kiszabadulása váltott ki a világ haladó embeiből. A chilei munkásmozgalom a századforduló táján kezdett megizmosodni. A korábbi kis műhelyekből kinövő gyárak dolgozói, a salétrom- és a rézbányák munkásai érdekvédelmi szervezeteket alakítottak. 1912-ben jött létre Chilei Szocialista Munkáspártja, amelynek kiemelkedő vezetője Luis Emilio Recabarren, a nyomdászból lett marxista munkásvezér volt. Eleinte a párt nem volt következetesen forradalmi állásponton, de a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán érvényesítette programját a forradalmi marxista csoport. Rancagua városban tartották a párt IV. kongresszusát 1922. január 1-én és 2-án. A tanácskozáson részt vevő osztályharcos munkások Recabarren javaslatára létrehozták Chile Kommunista Pártját, a Kommunista Internacionálé chilei szekcióját, de ez nemcsak névváltoztatást jelentett. Mérföldkő volt ez a nap Chile történetében. Megkezdte működését az osztályharcos munkásság marxista-leninista pártja, amelynek tekintélye a proletariátus körében és hangja a parlamentben egyre erősebb lett. Az 1938-ban , tartott elnökválasztáson a két évvel korábban létrejött népfront jelöltje, a radikális párti Pedro Aguirre Cerda győzött. 1948-ban a hidegháború következtében a parlament megszavazta „a demokrácia védelméről” szóló törvényt, amely elsősorban a kommunista párt és a szakszervezetek ellen irányult. A párt tíz évig üldöztetéseknek volt kitéve, de az illegalitás sem törte meg erejét. A baloldali összefogás jegyében megalakult a FRAP, a Népi Akciófront, amelynek elnökjelöltje három alkalommal is a szocialista Salvador Allende volt. Az 1970. év ismét történelmi fordulatot hozott. Az 1969. decemberében alakult Népi Egység pártjai — a kommunisták, a szocialisták, a radikálisok és kisebb baloldali erők — ismét Allendét jelölték elnöknek, aki ezúttal a választásokon az első helyen végzett. Megkezdődött a chilei társadalom szocialista irányú" átalakítása, amely hatalmas energiákat szabadított föl az elnyomott és kizsákmányolt rétegekben. A Népi Egység kormánya számos fontos törvényt hozott, de — mint minden társadalomátalakító folyamatban — hibák is voltak. Ezeket használták ki a hazai és a külföldi jobboldali erők, amelyek kezdettől fogva a szocialista átalakulás megakadályozására szövetkeztek. 1973. szeptember 11-én példátlan kegyetlen katonai puccsot hajtottak végre, s az ellenforradalom erői átvették a hatalmat. Pinochet Chiléjében a legelső pillanattól fogva, szünet nélkül folyik a boszorkányüldözés, amelynek áldozatai elsősorban a kommunisták. Tízezrével kerültek börtönbe vagy koncentrációs táborba, s a fasiszta junta mintegy tizenkétezer kommunista életét oltotta ki. Ezért is okozott nagy örömet a világ minden részén, hogy Luis Corvalán, Chil£ Kommunista Pártjának főtitkára december második felében — több mint három Tv évi rabság után — kiszabadult a junta börtönéből. Corvalán nemrég Moszkvában a következőket mondta: „Továbbra is teljesítjük forradalmunk feladatát, mindent megteszünk, hogy Chile minél hamarabb a demokrácia országa legyen”. T. F. * CARRILLO NYILATKOZATA Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára kiszabadulása után telefonon nyilatkozott a Párizsban működő Spanyol Szolidaritási Bizottságnak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik Spanyolországban és a világ többi részén akcióba léptek annak érdekében, hogy társaival együtt szabadon engedjék. A spanyolországi demokrácia elengedhetetlen feltétele, hogy az összes politikai foglyok kiszabaduljanak — mondotta és kijelentette, hogy folytatja a harcot a teljes amnesztiáért. Santiago Carrillo kiszabadulásakor a börtön előtt várakozó újságíróknak nem adott nyilatkozatot, de azt tervezte, hogy még a nap folyamán sajtóértekezletet tart. A hatóságok azonban nem engedélyezték a sajtótájékoztatót. HÍRLAP Szombat, 1977. január 1. A Magyar Szolidaritási Bizottság emlékeztetője Tizenkét évvel ezelőtt, 1965. január 1-én vette kezdetét a Palesztinai felszabadítási mozgalom szervezett fegyveres harca a szülőföldre való visszatérés jogáért a Palesztinai arab nép nemzeti jogainak érvényesítéséért. Erre emlékezve a Palesztinat arab nép és vele együtt az egész haladó nemzetközi közvélemény január 1-ét a palesztin forradalom évfordulójaként ünnepli — közli az a nyilatkozat, amelyet pénteken hozott nyilvánosságra a Magyar Szolidaritási Bizottság. A magyar közvélemény, a magyar szolidaritási mozgalom kezdettől fogva segíti a Palesztinai arab nép küzdelmét. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet diplomáciai jogokat élvező képviselettel rendelkezik Budapesten. E képviselet révén anyagi támogatást nyújtunk a harcoló palesztin mozgalomnak, gyógykezelésben részesítünk sebesülteket, segítjük a palesztin nemzeti káderek felkészítését. Országunknak a közel-keleti helyzet rendezésére, a palesztin probléma megoldására vonatkozó álláspontját az utóbbi években számos nemzeti és nemzetközi fórumon kifejeztük — hangozttatja egyebek közt a nyilatkozat, majd hozzáfűzi: A Palesztinai arab nép a Palesztinai Felszabadítási Szervezet harcában igaz barátokra támaszkodik és élvezi a világ összes imperialistaellenes erőinek támogatását. A független, demokratikus palesztin állam létrehozásáért folytatott küzdelemben a Palesztinai arab nép ezután is számíthat a magyar béke- és szolidaritási mozgalom, a magyar nép rokonszenvére és segítőkészségére — hangoztatja a nyilatkozat. Carter nyilatkozata, Brezsnyev interjúja James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke csütörtökön nyilatkozott Leonyid Brezsnyev válaszaira, amelyeket Joseph Kingsbury-Smith amerikai politikai kommentátor kérdéseire adott. Carter kijelentette: örömmel fogadta Brezsnyev nyilatkozatát, amelyben jelezte, hogy 1977- ben kész találkozni az Egyesült Államok elnökével. Ez megegyezik az én óhajommal — mondotta Carter és hozzátette, hogy a találkozó időpontját és helyét még nem határozták meg. A január 20-án hivatalba lépő elnök csütörtökön rövid újévi üzenetet intézett az amerikai néphez. „Az előttünk álló év nem lesz könynyű.” Carter egy másik felhívását szóvivője, Jody Powell ismertette. Mint mondotta, „az elszigetelődést” károsnak tartó elnök szívesen vesz bármilyen javaslatot, amely a közvéleménnyel való közvetlen kapcsolattartás lehetséges formáira vonatkozik. Az ötleteket egy „nép” jeligéjű washingtoni postafiókba lehet küldeni. NATO-ellenesség Görögországban „Nem szűntek meg azok a problémák, amelyek 1974 augusztusában Görögországnak a NATO katonai szervezetéből való visszavonulásához vezettek” — jelentette ki csütörtökön az athéni parlamentben Evangelosz Averoff hadügyminiszter három kommunista képviselő interpellációjára válaszolva. Görögországban mind a kormánypárti, mind az ellenzéki sajtó bírálja és „törökbarátnak” minősíti Joseph Luns NATO-főtitkár magatartását. Külpolitikai kaleidoszkóp ’76 December—a haladás mérlege Esztendőkig viszonylagos eseménytelenség jellemezte decemberben a nemzetközi politikai életet. Az év utolsó heteiben úgy látszott, hogy a diplomaták, politikusok belefáradtak az utazásokba, tárgyalásokba,, ezért hát visszavonultak „hadállásaikba”, a kormányhivatalok, külügyminisztériumok kellemes, jól fűtött, párnázott szobáiba, s elmerültek az adott esztendő nemzetközi politikai mérlegének elkészítésében. A mostani decemberre egyáltalán nem jellemző az eseménytelenség; bátran írhatjuk: NAGYON MOZGALMASAK voltak az esztendő utolsó hetei. A teljesség igénye nélkül a fölsorolás, ötévenkénti esemény, megválasztották az ENSZ főtitkárát, ismét dr. Kurt Waldheimre szavaztak a tagországok a Biztonsági Tanács javaslata alapján. Ülést tartott a NATO miniszteri tanácsa; helyhatósági választások zajlottak Portugáliában; tanácskoztak a vietnami kommunisták; a spanyolok népszavazáson döntöttek az alkotmány módosításáról; kancellárt választott a nyugatnémet parlament; véleményszakadással ért véget a kőolajexportáló országok értekezlete. Utazásokról is értesülhetett a nemzetközi politika eseményeit figyelemmel kísérő. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja Bécsben járt, a hónap közepén Moszkvába utazott, a román miniszterelnök francia kollégája meghívásának tett eleget; Soares portugál miniszterelnök Brazíliába látogatott; Andreotti, az olasz kabinet feje az USA vezetőivel tárgyalt a gazdasági ügyekről... Bár sorozatunk címe külpolitikai kaleidoszkóp, fontos megemlékeznünk egy belpolitikai eseményről is, amely majdnem teljes egészében nemzetközi politikai vetületű. Nevezetesen: az országgyűlés téli ülésszakán Pója Frigyes külügyminiszter a parlament elé terjesztette jóváhagyásra a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolót. Az expozé egyik középponti témája A LESZERELÉS Van már tapasztalata az emberiségnek, különösen pedig földrészünk lakóinak abban, hogy kitartó diplomáciai-politikai fáradozással érdemes és lehetséges történelmi horderejű tanácskozást szervezni, s e tanácskozáson a népek javát szolgáló döntéseket hozni. A tavaly Helsinkien legmagasabb szinten megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezletre gondolunk. Nekünk, magyaroknak különösen szívügyünk az európai konferencián elfogadott elvek gyakorlati megvalósítása, annál is inkább, mert Budapestről hangzott el a himnikus hangvételű felhívás: váljék Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együműködésének kontinensévé! Jövőre Belgrádban kerül sor arra az EURÓPAI TALÁLKOZÓRA, amelynek feladata lesz, hogy építő szellemben öszszegezze a helsinki záróok■ mány megvalósításának tapasztalatait és fölvázolja a következő évek munkájának irányait, erősítse az európai népek nagy családja, az EBK összes részvevője kölcsönös megértését, jó kapcsolatait. A magyar kormány arra törekszik, hogy a belgrádi találkozó az összeurópai együttmunkálkodásnak újabb lendületet adjon. . Most, hogy az 1976. esztendő nemzetközi politikai mérlegének vázlatát a kedves olvasó asztalára tettük, szükséges megjegyeznünk azt is, hogy a mérleg egyenleg rovatát nem tudtuk kitölteni. Ennek az az egyszerű oka, hogy számos az úgynevezett ,átmenő aktíva és passzíva”, azaz: a békés és biztonságos holnapokért, rengeteg még a teendő a tárgyalóasztalok mellett, a nemzetközi osztályharc mind szélesebb frontján. KULCSÁR LÁSZLÓ m — _ _ _ XI. Január 3-án az alábbi cikkekből 20 %-os vásárlási JN gfp^ Eftfe glufj jjgw fps|fjj| visszatérítést adunk: TM ® ® férfi, női és gyermek frottier köntös, női vállkendő horgolt, férfi jfg, inlült ballon téliesített, bakfis télikabát szövet, női alj és női blúz. k __ ___JB_______________ 13k_______IJF.______________ Pr Olcsón az új évben is csak a Centrum Áruházban vásárolhat. *• ■ ',UMPI■ NI a Centrum Áruházban K.,