Fejér Megyei Hírlap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

2 / hírlap Folytatást ígérnek a tervekben Szövetkezeti elnökök az új esztendőről Mit terveznek a gazdaságok? Meddig akarnak eljutni a ter­melési program teljesítésében? A célok ismertek. Sikeres év után vannak, a tervekben folytatást ígérnek. Tóth Gyula elnök, Sárbogárd: Jobbításra vár a Sárrét . Több mint négyezer hektár sárréti földünk melio­rációs munkáit programoztuk. Az új évben kezdenénk hoz­zá, ha minden úgy történik, ahogyan tervezgetjük. Az ál­lami támogatás, a hitel és a saját erő összege együtt 8 mil­lió forint Az összeg is jelzi, hogy nagy munkába kez­dünk. Ennek itt van az ideje. Akik ismerik a sárréti talajo­kat, tudják, hogy jelentős részük új termőföldnek szá­mít. Annak idején az volt a cél, hogy a lehetőségeinken belül növeljük a termőterü­letet. Ezeken a táblákon csak úgy lehetséges tovább foly­tatnunk a gazdálkodást, ha rendezzük a vízfolyásokat, javítjuk a talajszerkezetet. Fel kell készítenünk hosszú évekre, hosszú távra, ha biz­tonsággal akarunk rajtuk termelni. Élünk a kormány által fel­kínált lehetőséggel. A 42 1975. (XI. 15.) PM MÉM sz. együt­tes rendelete alapján nyúj­tottuk be kérelmünket a Fe­jér megyei Tanácshoz. Ebben megjelöltük a melioráció minden részletét. Úgy gon­doljuk, hogy a támogatást már csak azért is elnyerjük, mert a föld termőerejének helyreállításáról, növelésé­ről van szó. Azt akarjuk, hogy a talajainkon minde­nütt biztonsággal gazdálkod­hassunk. Nálunk ez azért is fontos, mert több mint 8000 hektáron dolgozunk, és a melioráció ennek a felét érinti majd. Készen vannak a táblásításhoz szükséges költségvetési tervek is. A vízlevezetők létesítéséhez 13 400 köbméter földet kell megmozgatni. Húszhektár­­nyi tereprendezést kell el­végezni. 119 hektáron az alagcsövezést, 100 hektáron a vakonddrénezést, 119 hektá­ron a mélylazítást, csak a nagyját említve a munká­nak. Szabó Sándor elnök, Zámoly: Kilenc-tíz perc közben — A tervünkből a sertés­programot szeretném ki­emelni. Gazdaságunkban a jelenlegi sertéstelen húster­melése mindössze 2590 má­zsa. Ezt 165 anyakoca után teljesítjük. A fajta a megyé­ben is elterjedt nagyfehér és a svédlapály keresztezésből született. Az új esztendőben az Agárdi Mezőgazdasági Kombináttal szövetkezünk, egy még jobb és nagyobb volumenű sertéshústermelés érdekében. Együttműködési szerződés alapján — az agár­diak szaktanácsadása és ter­vezése szerint — várhatóan 1980—1981-ben már 6000 hí­zót tervezünk előállítani. A programnak megfelelő­en ütemezzük azt a rekonst­rukciót, amely nemcsak a ré­gi, a meglevő telepek kor­szerűsítését tartalmazza, ha­nem jelentős arányú bővítést is hoz. Ennek a vége 12—13 millió forint körül lesz. Az első ütemben 1100 férőhelyes hizlalda szerepel és egy ezer férőhelyes battériás malac­nevelő. 1979-ben­ további 1100 férőhelyes hizlaldát alakítunk ki. Folyamatban van már a meglévő épületek felújítása, az úthálózat kiépítése. A te­lepre szükséges vízhálózattal már elkészültünk, a szoci­ális épületekkel együtt. A hizlalási számaink is kedvezőek. Egy kiló sertés­hús költsége 22—23 forint kö­rül áll meg. Kedvezőnek ítél­jük a sertés­ágazat irányítá­sát, a személyi feltételeket. Nem régóta egy ifjúsági csa­pat látja el az ágazati mun­kát. Kiszámítottuk azt is, hogy 1 kiló sertéshús előállít­­­tására mindössze 9—10 per­cet használunk fel. A továb­biakban is az időt akarjuk redukálni. Sertéshústermelési tervünkben áll még az is, hogy a gazdaság által előállí­tott szemes terményt ezután nem adjuk el, hanem teljes egészében ahogyan mondani szokás, „bőrben"­ értékesítjük. Molnár József elnök, Iszkaszentgyörgy: Kooperációs birkahús — Mi is elfogadtuk a me­zőfalvi együttműködést. Tag­jai vagyunk az új, csaknem a teljes megyét átfogó birka­tartási rendszernek. Erre alapozva, és arra a tapaszta­latra, hogy a Mezőfalvi Me­zőgazdasági Kombinát, mint a rendszer gesztora,a jó bir­katartó üzem is egyben. Nem kevesebb, mint 6000 anyával gazdálkodunk az ötödik öt­éves terv végén. A fajta ná­lunk is merinó jellegű, né­met húsmerinóval javítva. Egyszeri, egyhasznú keresz­tezést hajtott végre a gazda­ság. 1977-ben 7,5 millió forint volt az ágazat bruttó bevéte­le, ebből 2,2 millió volt a gyapjú Jövőre 9 milliót aka­runk, 1979-ben már 10,5 mil­liót. Az ágazati korszerűsítési terveket már elfogadtuk, és végre is hajtjuk. Két juhho­­dályt akarunk gyorsan tető alá építeni. Erre a célra másfél milliót irányoztunk elő. A tartást félintenzívre programozzuk. Ezzel nem a korszerűsítésről akarunk le­mondani, hanem ki akarjuk használni egyrészt a birka jó takarító természetét, más­részt azt az adottságot, ami a Sárréten található. Ezen a vidéken 180 hektárnyi jó bir­katartó területünk van. Olyan talaj ez, ahol bujanövésű a kukorica, de nincs szemter­mése. Birkalegelőnek vetjük és azt is elnyerjük, hogy a jószág télen-nyáron egyfor­mán talál ott harapnivaló! Korszerűséget és gazdasá­gosságot egyeztetve csatla­koztunk a mezőfalviakhoz, és azt várjuk, hogy a szak­tanácsaikkal, tenyésztői irá­nyításukkal még többet érhe­tünk el a birkánál. Ez a ko­operáció azért jelentős szá­munkra, mert a birkatartó gazdaságok egymás között is „szervezkedhetnek”. Gon­doltunk közös kostelepre, kö­zös egyhelyre összpontosított tenyésztelepre is. Mi a sza­­badbattyániakkal és a sopo­­nyaiakkal tervezünk rend­szeren belüli kooperációt, de kizárólag a mezőfalviak szak­­irányításával. Kalamár József elnök,­­ Sárkeresztes: Sok van még a fűben . Az új esztendőben is folytatjuk a rét-legelő prog­ramot. A mosonmagyaróvári egyetem receptje szerint ke­vés híján 290 hektár olyan rét-legelőnk lesz, ami bőven fedezi az állattenyésztési ágazat zöldigényét, illetve szénaszükségletét. 1977-ben több mint 430 mázsa zöldtö­meget szedtünk le hektáron­ként Területünknek víz hí­ján csak egy részét tudjuk öntözni. A távlatok feladata lesz a öntözés problémájának végleges,''’megoldása. Az új év feladata az, hogy a ka­szálók termése tovább gya­rapodjék. Ennek érdekében használtuk ki azt az akciót is, amit az ősszel ajánlottak fel a gazdaságoknak. Több mint tizenegy vagonnal vet­tünk a 28 százalékos nitro­génből, aminek a felhaszná­lását azonnal megkezdtük. Gazdaságunk megcélozta az egész javított területen az 500 mázsa zöldhozamot. Ez a nitrogén mennyiség feltétlen hozzásegít bennünket a terv teljesítéséhez, javítja majd a beltartalmi értékeket, a fűál­lomány minőségét és hoza­mát is. Erre alapozzuk a kö­vetkező években tervbe vett­­szarvasmarha hústermelési programot is. Körtvélyesi Ferenc elnök, Vál: Tervek az emberrel — Azon túl, hogy szeret­nénk tartani elsőségünket a járásban a búza-, a kukorica- és a napraforgótermesztés­­ben, a szövetkezeti tag, a termelő ember élet- és mun­­­­kakörülményein szándéko­zunk többet javítani az új esztendőben. Nem valamifé­le adósságot, esetleg mulasz­tást akarunk emlegetni, ha­nem csupán arról van szó, hogy itt az ideje az üzemi szociális igények kielégítésér­­ek is. A kisföldi tanyán dolgozó sertéstenyésztő-bri­gád részére például, öltözőt építünk, és olyan munkahe­lyi körülményeket terem­tünk, ahol szívesebben dol­gozik az ember. Nagyon lé­nyegesnek tartjuk ezt, leg­alább annyira fontosnak, mint a tehenészetben a 3000 liter fölötti fajlagos termelés elérését, a búzatermesztés­ben az ötven mázsához való közelítést. Nélkülük nem le­het a terveket megalapozni. Régi feladata ez szövetkeze­tünknek, de most az új esz­tendőtől kezdve méginkább azzá válik, hiszen olyan ipari környezetbe kerülünk a bics­kei erőmű építésével, amihez nekünk is fel kell nőni. Nem­csak a munkaerő megtartása itt a cél, hanem a stebil és képzett termelői törzsgárda kialakítása is. Ezzel együtt tovább erősít­jük az üzemi demokrácia szálait. Azt akarjuk, hogy a terv, a munka minden rész­lete az emberé legyen. Azt, hogy érezze, az övé ez a gaz­daság Ennek ő nem csupán tagja, hanem tulajdonosa, és a felelőssége éppen ezért sok­kal nagyobb, mint azt eddig tudta.* Bepillantásnyi morzsák né­hány gazdaság új évi tervé­ből. Valamennyien sok ta­pasztalattal és felkészüléssel néznek az új gazdasági év elé. PERESZTEGI T. FERENC Kuba nemzeti ünnepére „Amerika szabad földje”. Kubát világszerte így emle­getik a haladó gondolkodású emberek. Ma, timtítár az új esztendő első napján, nemze­ti ünnepükön köszöntjük a karib-tengeri szigetország la­kóit, arra a csaknem hatéves, hatalmas áldozatokat követe­lő, hősies küzdelemre emlé­kezünk, amelyet a kubai nép szabadságáért vívott. Ez a harc 1959. január 1-én sö­pörte el végleg a Batista dik­tatúrát. Azóta 19 esztendő telt el, s a nyugati félteke el­ső győztes szocialista forra­dalma ma is lelkesítő, vonzó példa az elnyomott népek számára. Pedig a forradalom után a kubai népnek sokféle nehézséggel kellett megbir­kóznia. Belső és külső ellen­forradalmi erők egyaránt fe­nyegették, s az Egyesült Ál­lamok gazdasági blokádja is fojtogatta.­­ A térség első szocialista államában 1959 óta üzemek százai épültek, a villamos­­energia-termelés ötszörösére, a cementtermelés háromszo­rosára, a népélelmezés szem­pontjából fontos halászat ter­melése pedig a tízszeresére növekedett. Ebben a hatal­mas, országépítő munkában Kuba segítségére siettek a szocialista országok, köztük Magyarország is. Ma már szinte nincs olyan terület, amelyre ne terjednének ki kapcsolataink Kubával. Ma­gyar szakemberek működtek közre a gépjárműipar, a köz­lekedés, távközlés, a földtan, a növény- és állatvédelem fejlesztésében. Korszerű ipa­ri létesítmények, autóbuszok, Diesel-mozdonyok, 6—12 ton­nás kikötői portáldaruk, hír­adástechnikai eszközök, me­zőgazdasági gépek, oktatási berendezések stb. egész sora is öregbíti hazánk hírnevét ebben a távoli országban. Kubából a magyar terméke­kért cserében nikkelt, réz­­koncentrátot, etilalkoholt, cit­­rus­féléket, leveles dohányt stb. kapunk. A közvetlen együttműködés fejlesztését 23 gazdasági-tudományos meg­állapodás szolgálja. Jól fej­lődő kapcsolatainknak fon­tos állomása lesz az idén —, hogy csak három példát em­lítsünk — a magyar—kubai üveggyár tőszomszédságában épülő lámpagyár átadása, a kubai napok magyarországi rendezvénysorozata és ter­mészetesen, a XI. Világifjúsá­gi és Diáktalálkozó Kubában. / KOCSI MARGIT Vasárnap, 1978. január 1 Szocialista diplomácia—1977 A szocialista országok ez évi diplomáciai erőfeszítései ko­rántsem teljes felsorolásának élére kívánkozik a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán, a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselőinek belgrádi találko­zóján kifejtett tevékenység. Az ENSZ-közgyűlés december 21-én véget ért 32. ülésszaka hangsúlyozottan foglalkozott a leszerelés témakörével. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szeptember 2-i felszólalásá­ban hangsúlyozta: a Szovjetunió külpolitikájának békés cél­jait, a szovjet állam alaptörvénye is rögzíti. Rámutatott, hogy a világ népeinek választaniuk kell: vagy elindulnak az erő­szakról való lemondás útján, vagy ha ez nem történik meg, soha nem látott arányokat ölt a fegyverkezési hajsza. A szov­jet külügyminiszter síkra szállt az enyhülési politika folyta­tásáért, s kijelentette: a világszervezetnek követelnie kell a nukleáris fegyverek gyártásának betiltását. Gromiko ismétel­ten kifejtette a Szovjetunió már ismert álláspontját a világ válsággócaival kapcsolatban, síkra szállt a közel-keleti válság igazságos és békés rendezése, s a dél-afrikai probléma békés megoldása mellett. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága november 16-án a Szovjetunió, Magyarország és az NDK által beterjesztett do­kumentum alapján határozatot fogadott el az új típusú tömeg­­pusztító fegyverek, fegyverrendszerek kifejlesztésének és elő­állításának betiltásáról. Ugyancsak a politikai főbizottság fog­­lalkozott a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betil­tásával, s az erről szóló határozatot november 22-én elfogadta. A Szovjetunió­ Szándékait híven tükrözte Leonyid Brezs­­nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökének november 2-án (a Szovjet­unió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa együttes ülésén) a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmá­ból elhangzott beszéde is. Az SZKP KB főtitkára javasolta a világ országainak a nukleáris fegyverek gyártásának betiltá­­sát, valamint a békés célú atomkísérletek meghatározott időre szóló felfüggesztését. Leonyid Brezsnyev javaslatát a nemzet­közi közvélemény kedvező fogadtatásban részesítette. Az év folyamán Genfben folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának kérdéséről (SALT). A SALT-problémákról, a két ország kap­csolatairól, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt márciusban Moszkvában, májusban Genfben, szeptemberben pedig New Yorkban — az ENSZ székhelyén — Andrej Gro­miko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Fontos eseménye volt a múlt esztendőnek a helsinki záró­okmányt aláíró 35 ország képviselőinek találkozója Belgrád­iján. Az előkészítő tanácskozásokat június 15. és augusztus 5. között tartották, majd a találkozó első szakaszára — nagykö­veti szinten — október 4. és december 22. között került sor. A találkozó érdemi munkáját a nyugati országok zavarni pró­bálták azzal, hogy a figyelmet elsősorban a ,,harmadik kosár” problémakörére, az­ emberi jogok kérdésére irányították, és éles kirohanásokat intéztek a Szovjetunió, Csehszlovákia és más szocialista országok ellen e jogok állítólagos megsértése miatt. A szocialista országok minden egyes alkalommal visz­­szautasították a vádaskodásokat, a belügyekbe való beavatko­zási kísérletet, s leszögezték: a helsinki záróokmányban fog­laltakat teljes egészében kell a valóságba átültetni, csakis ez lehet az együttműködés alapja. A belgrádi tanácskozáson hát­ra van még a határozattervezet elfogadása, s az újabb talál­kozó színhelyének és időpontjának kijelölése A szocialista országok magas szintű küldöttségeinek moszk­vai látogatásai jelezték, hogy tovább erősödtek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatai." Magas szintű küldöttség­­gel képviseltette magát a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának ünnepségein valamennyi szocialista or­szág, köztük hazánk is. A magyar küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette. A Magyar Népköztársaság intenzív diplomáciai tevékeny­séget folytatott mind a szocialista, mind a tőkés és a fejlődő országok vonatkozásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első tit­­­­kára, az Elnöki Tanács tagja, júniusban Olaszországban tett hivatalos látogatást, s tárgyalásokat folytatott Andreotti mi­niszterelnökkel. Fogadta őt VI. Pál pápa, ez a találkozó ki­emelkedő nemzetközi jelentőségű volt. Igen jelentős esemény­nek tartották számon Kádár János júliusi bonni látogatá­sát is. Minden dolgozó tudja, mi a feladata (Folytatás az 1. oldalról) a célmű metallurgiai folya­matainak számítógépes ve­zérlését. Ugyancsak bevezet­jük a karbantartás számító­gépes irányítását. Nemkü­lönben számítógéppel kíván­juk megoldani az anyaggaz­dálkodás ellenőrzését és a munkaidőalap elemzését is. Cselekvési programunkban még egyszer sem fordult elő hogy meghatároztuk volna konkrétan a készletgazdálko­dással kapcsolatos feladato­kat. Idén leírtuk, hogy az anyagkészlet nem haladhatja meg a 910 millió forintot, termékkészleteink a 700 mil­lió forintot tartalékalkatrész­készletünk pedig nem lehet több 500 millió forintnál. Szintén új dolog, hogy foko­zottan növeljük a karbantar­tásnál dolgozó szerszámgépek műszakszámát. — Ne feledkezzünk meg a fejlesztésekről, és beruházá­sokról sem. — Terveink szerint 2 mil­liárd 183 millió forint áll rendelkezésre a vállalat fej­lesztéséhez. A legnagyobb beruházásunk természetesen a konverteres acélmű. A pártbizottság ülésén nagyon kihangsúlyoztuk, hogy a szo­ciális beruházások, a kisgé­­pesítés, a fizikai munka csök­kentésére­­ irányuló fejleszté­sek nem szenvedhetnek kárt, ha lehetőségei mégoly szű­­kek is. 1978-ban meg kell kezdeni a kokszoló harmadik blokk állami nagyberuházás előkészítését, és ki kell dol­gozni egy új ércdarabosító beruházási javaslatát. Ezek persze csak a legfontosabb feladataink.­­ Mely feladatok hárul­nak a pártszervekre, a párt­­alapszervezetekre, a Pártta­gokra illetve a társszerveze­tekre a jövő évi cselekvési programból. — A leckét megfogalmaz­tuk a cselekvési programban. Fontos, hogy minden párttag tudja, hogy mi a feladata, hogy mi az, ami a cselekvési programból rá, vagy közvet­len környezetére vonatkozik. Fontosnak tartom, hogy biz­tosítva legyen a munka sze­mélyi és tárgyi feltétele. Az emberek akarnak dolgozni, ehhez meg kell teremteni a feltételeket. A vezetőkkel való foglalkozás, a helyes szemlélet kialakítása leg­alább olyan fontos, mint a tárgyi feltétel. A fegyelem fent kell hogy elkezdődjön. Ha fegyelmezett a vezetés, fegyelmezett a munkásgárda is. Továbbra is az a vélemé­nyünk, hogy ahol nem meg­felelőek a vezetők, ott be kell avatkozni. — A mi munkásgárdánk­ képes arra, hogy megoldja, a kiszabott feladatokat, még többet is. A pártszervezet részéről az a vélemény, hogy a vezetés színvonalát minden területen, minden szinten, javítani kel! Ugyanezt tud­nám elmondani a társszer­vezetekről is. Tegyenek meg mindent azért, hogy a kitű­zött feladatok megvalósul­janak. JUHÁSZ BÉLA Január 2-án egyes cikkek fogyasztói árából 20 °/c-os _ mm mm ■ Mi vásárlási visszatérítést adunk: pS B j|­ía le férfiöltöny extra méretben, ■ ■■ ■ ■ férfibunda és bokacipő, / ..jjjyjj!fr színes, mintás jersey 210-től 237,- Ft-ig, ifi L a Centrum Áruházbóm ,Ai,„TM,. m m m ~ Ez évben is olcsón csak a Centrum Áruházban vásárolhat. ^HUCai»5i ko­­r NYITVA 8-18 ÓRÁIG 4

Next