Fejér Megyei Hírlap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a mező­­gazdaság és az élelmiszeripar helyzetére, to­vábbfejlesztésének feladataira vonatkozó előter­jesztés megvitatását javasolja a Központi Bizott­ságnak. (MTI) Falu­gyűlések Igaz ugyan, hogy véget ér­tek, befejeződtek azok a be­szélgetések, találkozások, amelyek nemrégiben zajlot­tak le a népfront szervezésé­ben megyeszerte, de az azo­kon felmerült gondolatok to­vább gyűrűznek. Megyeszerte nem kevesebb mint 120 falugyűlésen talál­koztak a lakóhely állami és társadalmi vezetői, hogy esz­mét, gondolatot cseréljenek az állampolgárokkal, hogy szót ejtsenek mindenekelőtt a lakóhely ügyeiről. Milyenek voltak ezek a fa­lugyűlések? Ott voltak a legsikereseb­bek, ahol a legtöbben meg­hallották a hívó szót, s el­mentek meghányni-vetni együttesen a feszítő gondokat, az elért sikereket. Ott voltak a legsikeresebbek, ahol sokan cseréltek gondolatot, ahol többen mondtak véleményt, sőt javaslatot. Kemn egy falugyűlésen hangzottak el munkafelaján­lások, vállalások, kezdemé­nyezések. Csírája, éltető ta­laja volt a falugyűlés a tava­szi, nyári várható közös mun­kának, melynek bármi legyen is a célja. Érezhetően tettek sokasága bomlik majd ki e falugyűlé­seket követően. .A szárligeti­ek, mint felajánlották a né­pes és lelkes fórumon, együt­tes és közös érdekből indí­tott társadalmi munkával tüntetik majd el a falu köze­pét elcsúfító csatornázás maradványait, melyeket még a vízvezeték építésénél hagy­tak hátra. Móron — ahol az előkészítő munkára különösen nagy gondot fordított a nagyköz­ségi népfrontbizottság, s a meghívókon arra kérte a la­kosságot, hogy készüljenek a falugyűlésre, tegyenek fel kérdéseket­­ — ezer kérdőív érkezett vissza, ezer kérdés­sel, gondolattal, javaslattal. Jól jön a városi álma Mór­nak, ha minden polgárában segítő szövetségesre talál, akik készek tettekkel is köz­reműködni álmaik valóra váltásánál. Nem véletlen, hogy ezeken a gyűléseken legtöbb szó a faluképről esett. Egyre igé­nyesebbek az emberek kör­nyezetük iránt. Jó alkalom volt e fórum arra is, hogy szót ejtsenek a környezet vé­delméről, melynek minden polgár cselekvője, részese lehet minden elültetett fával, bokorral, minden gondozott kerttel, rendben tartott por­tával. így áll össze teljes egésszé a kép, a falu. Nem újkeletű kezdemé­nyezésről van szó. Tanácsba hívni az embereket — régi gyakorlat. A falugyűlés gya­korlata is jó hagyományra épült. Kiteljesíteni ezt a ha­gyományt, bevonni m­inél több lakóhelyét, faluját sze­rető embert a cél. Ezt a célt a lezajlott falugyűlések tel­jesítették. S ha ez így van, azért van így, mert a falu állami, társadalmi vezetői is fontosnak ítélve meg, úgy készültek a beszélgetésekre, hogy minél nagyobb betekin­tést nyújtsanak a tervekbe, gondokba, örömökbe, nem titkolva a célt, együttműkö­dést, tetteket, javaslatokat vétóva. Új óvoda, orvosi rendelő FEKETEHEGY: ÍGÉRETES JÖVŐ Nagy kiterjedésű városrész népesül majd be Székesfehér­váron a Feketehegy és Szárazrét területén. A már elkészült és a tanács végrehajtó bizottsága elé kerülő rendezési terv a Csőri út, a Farkasvermi út és Körösi út által határolt terü­letre terjed ki. Ez a városrész két egység­re tagolódik:­a nagyobb észa­ki részen lakóházak, a déli részen pedig ipari épületek készülnek. A részletes rendezési terv széleskörűen gondoskodik a terület egységéről, megfelelő beépítéséről, közművesítésé­ről, úthálózatának fejleszté­séről és különféle intézmé­nyekkel történő ellátásáról. Előírja, hogy az erre alkal­mas utcákat, esetleg azoknak egyik oldalát fásítani kell, ugyanígy hálósan fásítják majd a gépkocsiparkolók te­rületét. Megszabja a külön­féle részek építkezési lehető­ségeit és erre kijelölt terüle­ten módot nyújt arra, hogy a kiskertek kedvelői, művelői számára is megfelelő telkek álljanak rendelkezésre. Gon­doskodás történik megfelelő közparkok, pihenőparkok, játszóterek, sportterületek helyéről is. Távlati terv szerint új óvo­da, bölcsőde, orvosi rendelő is épül itt, ezeknek éppen úgy helyet biztosít a rendezési terv, mint a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás számára. Az eddigi utakon kívül három széles gyűjtő­­utat is terveznek, ezek részé­re 22 m­éter szélességű sáv áll majd rendelkezésre. A tervek szerint a vízren­dezési munkák elvégzésével, illetve a szennyvízcsatornák megépítésével párhuzamosan szakaszosan feloldják majd a jelenlegi építési tilalmakat. Megemlékezések március 15-én A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata keretében hagyományosan megrendezik a március 15-i koszorúzási ün­nepséget a pákozdi 1848-as emlékműnél. Az ünnepségre kü­lönjáratokat indít a KISZ megyei és székesfehérvári bizott­sága. A térítésmentesen közlekedő autóbuszok 13.30-kor és 14.15-kor indulnak a Marx térről. Székesfehérváron két ko­­szorúzási ünnepséget, meg­emlékezést tartanak. A Ság­­vári-ligetben az egészségügyi KISZ-bizottság szervezi az ünnepséget, amelyre a kör­nyékbeli üzemek, a főiskolák fiataljait is várják. A Petőfi Filmszínháznál a Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola énekkara és irodalmi színpada tart meg­emlékezést, amelyre a Petőfi nevét viselő kollektívák és a belvárosban működő KISZ­szervezetek képviselőit vár­ják. Sárbogárdon fáklyás felvo­nulás és ifjúsági nagygyűlés lesz, Cecén a Petőfi emlék­táblánál tartanak koszorúzá­­si ünnepséget és fáklyás fel­vonulást 18 órától. Megyeszerte tartanak a KISZ-szervezetek ünnepi megemlékezéseket az 1848-as emlékhelyeknél. Sok he­lyen rendeznek vetélkedőket Három tavasz címmel és kö­szöntik a 14 és 18 éves fia­talokat. Miskolcról jön a hús • Felkészülés az ünnepekre Tegnap délelőtt Fehérváron, a városi tanács kereskedelmi osztályán a húsvéti és az április 4-i kettes ünnepek áruellá­tásának biztosítása céljából összehívott megbeszélésen vet­tek részt az élelmiszeripari üzemek, a nagykereskedelmi, a kiskereskedelmi vállalatok, valamint a vendéglátóipar kép­viselői. Alapvető élelmiszerekből — kenyérből, péksütemény­ből és tejből — a városok­ban mindkért ünnepen a ven­déglátóhelyek látják majd el a vásárlókat. A húsipari vállalatra nagy feladat hárul, hogy tőkehús­ból és töltelékáruból zavar­talan legyen az ellátás, hiszen az öthetes március utolsó két hetében kell kiszállítani az e havi árukeret 55 százalékát. Az ipar képviselője ígérte, hogy sertéshúst a hét minden napján kiszolgálnak a hús­boltokban. Mivel Fejér me­gye vágókapacitása nem teszi lehetővé a zavartalan ellá­tást, a vállalat tíztonnás gép­kocsijával szállítja majd a sertéshúst Miskolcról. A hús­véti füstölthúsok kiszállítá­sát március 6-án kezdték és folyamatosan látják el a bol­tokat. Baromfihúsból és tojásból bőséges lesz a kereskedelem kínálata. A ZÖLDÉRT primőrárut, zöldhagymát, retket, salátát, parajt és sóskát ígér, a hús- Utánxn­­ek elő.Bedigjicar dicsőm, zöldpaprika és ubor­ka is megfelelő mennyiség­ben kerül az üzletekbe. a fűszert csokoládé­­nyúlból és tojásból 244 má­zsát rendelt, az ipar 60—65 mázsa híján szállította le az árut. A kereskedelem ígére­te szerint a hiányzó mennyi­ségnek 80 százalékát meg­kapja a nagykereskedelmi vállalat. Egyedül ecetes formából mutatkozik hiány, de húsvétig ebből is jelen­tős mennyiség kiszállítására számíthat a kereskedelem. E hét végén egy vagon narancs érkezését várják Fehérvárra. A söripar fehérvári kiren­deltsége a hazai és import­sörökből minden igény kielé­gítésére vállalkozik, csupán a kiszállításhoz kéri a kereske­delem és a vendéglátóipar segítségét. A sütőipar vezetői meg­kapták a kereskedelem elő­rendelését, amely húsvétra 509, április 3—4-re 544 má­zsa kenyeret jelent. A sütő­ipar Fehérváron mindkét ün­nep előtti utolsó munkana­­pon 17 óráig ügyeletet tart. V FEJÉR MEGYEIEK 3 | ' ““^^ra. gQ fj||^| AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fejlesztik a dunai hajózást Az ünnepi megemlékezés — a dunai konvenció alá­írása 30. évfordulójának méltatása — után kedden a szakmai, „hétköznapi” munkával folytatódott a Duna Bizottság 36. üléssza­ka a nemzetközi szervezet Benczúr utcai székházában. Az ülésszak munkájában részt vett a tagállamok — Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ro­mánia, a Szovjetunió, vala­mint Magyarország — kül­döttsége, az NSZK Közleke­désügyi Minisztériumának szakértői, az EGB, a KGST, a Meteorológiai Világszer­vezet és az Odera Bizottság képviselői. A március 24-ig tartó ülésszakon a nyitó plenáris ülés után öt munkabizott­ságban tárgyalnak a dunai hajózás fejlesztésével kap­csolatos feladatokról, a Du­na Bizottság munkatervé­ről, pénzügyi és szervezeti kérdéseiről. Az idén lejár a Duna Bi­zottság tisztségviselőinek hároméves megbízatása. Ezért a mostani ülésszakon új elnököt, alelnököt, titkárt és igazgatót választanak, s kijelölik az apparátus más tagjait is. Az SZVT közgyűlése A vállalati vezetés szín­vonalának további emelése a gazdasági hatékonyság növelésének egyik értékes tartaléka. Ennek a tartalék­nak a feltárását segíti elő a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, amely, pénteken tartja tisztújító küldöttközgyűlését Az ese­ményről az MTESZ helyisé­gében kedden sajtótájékoz­tatót tartott dr. Bérczi­ Gyu­la, a társaság titkára. A társaság 13 szakosztá­lyában 12 ezer tagot tömö­rít. A legfontosabb szerve­zés, vezetési gyakorlati kér­désekről évi 10—12 konfe­renciát tartanak és a ren­dezvényeken az elmúlt éve­k­ben több mint százezren vettek részt. 1973. március XXXIV. évfolyam. Nagy külföldi érdeklődés Konténerszervizek Pusztavámról 1977 utolsó negyedében vállalati döntés született, hogy a konténerelemes szervizállomást Pusztavámon készítsék. Az új profit új feladatok elé állította a gyárvezetést és a dolgo­zókat. Huszonhárom tagú csoportot hoztak létre azzal a cél­lal, hogy a későbbi állomásokat is ők fogják szerelni. Az elsőt a 21-es Volán Vál­lalat szolnoki kirendeltségé­nek készítették. A gyártási munkálatokat Pusztavámon, az összeszerelést Szolnokon végezték a pusztavámi Ikarus szakemberei. Az elkészült konténerszer­viz az Ikarus típusú autóbu­szok szervizelését teszi lehe­tővé. Felszereltségét tekintve műhelytérre és belső térre osztható. A megrendelő igé­­­nyétől függően mérsékelt égi­övi hőszigetelt és trópusi, hő­­szigetelés nélküli típusokat tudnak gyártani. Alapegység a négy konténerelemes állo­más. Ebből igény szerint 6— 9—11 konténerelemes válto­zat állítható elő. Nagy előnye a mobilszerkezet, bármikor áttelepíthető, könnyen szál­lítható. Magában foglalja a gépműhelyt, az elektromos­műhelyt, a diesel adagoló műhelyt, a raktárteret és a szerszámműhelyt. A konténer rendelkezik Auras típusú szervizblokkal, mely öt mű­velet elvégzésére képes. Az állomás szerelőaknás kivitel­ben készülhet egy-, illetve két aknával, ebből adódóan egyszerre négy autóbusz átv­vizsg­álását végezhetik. Nyílászárói AFIT-rendsze­­rű redőnyös kapuk, gépi, il­letve kézi mozgatással. Anya­gát tekintve hőszigetelt, hul­lámalumínium páncélzatú pokierután habbal töltött szendvicspanel. A mérsékelt égövi változatnál külön ka­zántér csatlakoztatható hozzá a megrendelő igényétől füg­gően konténer, illetve fix ki­vitelben. Tárgyalások folynak vene­zuelai, mozambiki, görögor­szági és szovjetunióbeli érté­kesítésekről. Utóbbi partner nagyobb mennyiségű állo­másra jelentette be igényét. Ma, amikor az Ikarus nagy­­vállalat egyik fő célja a tő­késexport növelése, ez szá­mottevő tényező a dollárbe­vétel szempontjából. Az állo­más variálhatósága lehetővé teszi a legkülönbözőbb igé­nyek kielégítését. Ismerve a feladat jelentőségét, Puszta­vám külön gyártóterületet létesített az új profil előállí­tásához, hiszen a további szervizek is az Ikarus pusz­tavámi gyárában készülnek. Szántó Sándor Korszerű feldol­gozás a cél Az állami gazdaságok az élelmiszeriparért Az állami gazdaságok élelmiszeripari tevékenysége volt az egyik napirendi pont az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja Fejér és Komárom megyei Főosztályának igazgatói értekezletén, melyet tegnap délután tartottak Székesfehér­váron. Dr. Pulay Zoltán főosztályvezető felkérésére Hűvös János, az AGKER KFT Fejér és Komárom megyei össze­kötője adott átfogó képet az élelmiszeripari, és az ezzel szo­rosan összefüggő kereskedelmi tevékenységről. Az előadó az állami gazda­ságok és a mezőgazdasági kombinátok e tevékenységi köréből a húsfeldolgozást, a tartósítóipari tevékenységet, a gyümölcslé és üdítő­ital gyártást, valamint a bor és szeszipari tevékenységet ele­mezte. Érdekességként em­lítette, hogy a gazdaságok húsipari tevékenysége 1980-ra volumenben az 1969-es év áru­kibocsátásához viszonyítva — a hal és nyúlhúst is ide szá­mítva — megnyolcszorozó­­dik. Fejér megyében az Agárdi és a Mezőfalvi Mezőgazdasá­gi Kombinát, valamint az Enyingi Állami Gazdaság társulását emelte ki a be­számoló a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalattal a több napig eltartható minősé­gi tej gyártására. A létesí­tendő üzem kapacitása 180 ezer hektoliter lenne, a tár­sulás tagjai jelenleg a MÉM jóváhagyását várják. Az állami gazdaságok évente 1200—1500 tonna ször­pöt állítanak elő az ország­iján. Megyénkben az idén már üzemel a Móri Állami Gazdaság új lé- és szörpüze­me, melynek kapacitása egy évben 3000 tonnáig emelhető. Ugyancsak nyereséges ágazat a móri gazdaságban a borpa­lackozás és a borászat, ezek együttes nyeresége több mint tízmillió forint, m­ely ugyan­csak jelentős pénzösszeg a viszonylag kis területű, há­romezer hektáron gazdálko­dó mezőgazdasági üzem pénzügyi mérlegében. Ugyan­csak beszédes példa Fejér megyében az Agárdi Mező­­gazdasági Kombinát 100 mil­lió forintos nyeresége, amely­nek 62 százalékát ipari, és kereskedelmi tevékenység ad­ta. Ezeket az adatokat azért mondta el az előadó, hogy érzékeltesse, mit jelent egy üzem életében a korszerű feldolgozó vertikum, és a célszerű, célratörő kereske­delem. Az előadás után dr. Pulay Zoltán, a két megye főosz­tályának vezetője elmondta, hogy 1977-ben a mezőgazda­ság bruttó termelési értéké­nek a 16 százalékát produ­kálták az állami gazdaságok, de az élelmiszeripari termé­kek előállításában jóval na­gyobb aránnyal részesednek ennél. Ehhez, a napirendi ponthoz szólt még hozzá dr. Pallos István, a Móri Állami Gazdas­­ság igazgatója. Elmondta, hogy szőlőfeldolgozásban megfelelő együttműködést alakított ki az állami gazda­ság a környező termelőszö­vetkezetekkel, s a jelenlegi 70 ezer hektoliteres kapacitá­sú borkombinát fejlesztési célja a 100 ezer hektoliteres mennyiség. G. G.

Next