Fejér Megyei Hírlap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
2 HÍRLAPI SZMT.KÖZPONTI KÖNYVTÁR SZÉKESFEHÉRVÁR Folytatódik az Olasz KP Befejeződik kongresszusa aSSSF* Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton délelőtt plenáris üléssel folytatódott az Olasz Kommunista Párt XV. kongresszusa. A delegátusok megkezdték a vitát a kongresszusi beszámolóról, a bizottságok pedig a tézistervezet végső változatán dolgoznak, hogy a kongresszus elé terjesszék azt jóváhagyásra. A kongresszuson részvevők több mint 100 külföldi pártküldöttség vezetői, szombaton 22 olasz városba utaztak, hogy gyűléseken találkozzanak a kommunista dolgozókkal. Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője, a politikai bizottság tagja, reggel az észak-olaszországi Bresciába utazott, s este beszédet mondott egy kommunista gyűlésen. Giulia Carlo Argan professzor, Róma város polgármestere, pénteken este a Capitoliumban fogadást adott az OKP XV. kongresszusán részvevő külföldi küldöttségek tiszteletére. Idegen zászlók alatt Halálhajók és „úszó bombák” Zátonyra futott nemrég Gibraltárnál a 67 ezer tonna olajat szállító Grey Hunter nevű angol tankhajó. Az olaj egy része a tengerbe ömlött, de — a jelentések szerint — a szennyeződést sikerült lokalizálni. A világ hírügynökségei szinte naponta közölnek híreket tankhajók baleseteiről. A Lloyd biztosító statisztikája például kimutatja, hogy 1977-ben 340 olajszállító hajót ért baleset, közülük 19 óriás tankhajó elsüllyedt. 1979 elején , az írországi Bantry-öbölben kisebb robbanás rázta meg a Betelgeuse nevű francia tankhajót Éppen hozzáfogtak, hogy a 281 méter hosszú hajóóriás tartályaiból a 120 ezer tonna olajat kiszivattyúzzák. A hajó tűzoltókészülékei elégtelennek bizonyultak a fedélzeti tűz elfojtásához, és néhány óra múlva bekövetkezett a második robbanás. A lángnyelvek az égig csaptak, emberi testek repültek a magasba. A hajó derékba tört. Négy tengerész és hét kikötői munkás vesztette életét. Az olaj a tengerbe ömlött és megfertőzte az öböl vizét. Szerencse, hogy a kikötő 18 tartályában tároló egymillió tonna olajhoz nem jutottak el a lángok ... Az olajkikötőt 1968-ban létesítette — a halászok és környezetvédők minden tiltakozása ellenére — a Gulf Oil, a világ negyedik legnagyobb olajtársasága. Azóta 24 hajó került itt a hullámsírba és szennyezte a kiömlő olaj az ír partok vízét. A francia Total hajótársaság főnöke, Louis Bouzois, „érthetetlennek” nevezte a katasztrófát. Gilbert Bredel, a francia tengerész-szakszervezet titkára azonban a Quick című magazinnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a Betelgeuset, mint a társaság más hajóit is, rossz állapota miatt már nem egy kikötőből kiutasították. A katasztrófa tehát nem véletlen szerencsétlenség. Az emberek általában azt hiszik, hogy a tankhajók olajtömege jelenti a veszélyt. Ez nem egészen így van. Néhány éve a Pacific Glory nevű tankhajó összeütközött az Allergo nevű olajszállítóval. A Glory gépháza az ütközés következtében felrobbant, a fedélzetet a tűz elpusztította, de a színültig telt tartályokban a 77 ezer tonna olaj nem gyulladt ki. Nem a kőolaj, hanem az abból kipárolgó gáz a robbanásveszélyes. Ez akkor keletkezik, ha a tartály nincs egészen tele. Rendszerint a ki- vagy berakodáskor, vagy a tisztításkor keletkezik veszélyes helyzet, ilyenkor valóságos gázfelhő borítja a fedélzetet, s akár egy csavarkulcs leesése is robbanást okozhat. 1969 decemberében az afrikai partok közelében, első útja alkalmával felrobbant és elsüllyedt a 200 ezer tonnás Marpessa nevű Shell-szupertankhajó. Két hét múlva testvérhajóját is ugyanez a sors érte, majd a következő napon, a King Hakoon VII. nevű 220 ezer tonnás norvég óriás hajó járt ugyanígy. Mindhárom hajón a tartályt tisztították a katasztrófa pillanatában. Angol szakértők szerint a tisztításhoz használt vízsugár súrlódása váltotta ki a robbanást. Megoldás lenne, ha a keletkező gázokat megfelelő szerkezet segítségével elvezetnék. Ez azonban költséges eljárás és a Betelgeuse tulajdonosai erre nem voltak hajlandók. A hajót ugyanis egy görög társaságnak akarták eladni, s ilyenkor már a biztonság terhére is takarékoskodnak a tulajdonosok — mutatott rá a tengerészeti szakszervezet képviselője. „Halálpart”-nak nevezik a tengerészek az észak-spanyolországi La Coruna város sziklazátonyos partvidékét, ahol 1976 májusában a 110 ezer tonnás Urquioa, 1978 utolsó napján pedig a 200 ezer tonnás görög Andros Patria járt szerencsétlenül. A hajósok mégis ezt a zátonyos szakaszt használják, mert ez a legrövidebb tengeri út. A profit érdekében — mindent. Az olajhajózás kezdettől fogva veszélyes mesterség volt. A világ 4500 tankhajójából csupán 700 tekinthető első osztályúnak. Míg a normál kereskedelmi hajók rendszerint 2—4 hajtóművel és 2—8 kazánnal vannak ellátva, a világ legnagyobb tankhajóit csupán egyetlen gépcsoport hajtja. Főleg a japán hajógyárak jeleskednek a takarékoskodásban, így kevesebb üzemanyagot fogyaszt és több lehet a hajó hasznos terhelése. Ha aztán a gép meghibásodik, leáll, megszűnik a hajón a világítás, nem működik a mélységmérő, a lokátor, sőt a tűzoltókészülék sem. A 300 méter hosszú óriások kormányozhatatlanná válnak és beüt a katasztrófa. A dél-afrikai parktok előtt például a mentőhajók állandó készültségben várják a veszélybe jutottak hívójelét. A Holland Hajózási Intézet megállapítása szerint a világ tankhajó-állományának kétharmada kétes hírű társaságok kezében van, amelyek hajóikat — főleg az alacsony adók és a laza biztonsági követelmények miatt — legtöbbször libériai, panamai, máltai és más zászlók alatt közlekedtetik. Ehhez járul még, hogy nincsenek egységes előírások a tengerészek, sőt a kapitányok szakképzettségére vonatkozóan sem. 1972-ben csupán a hajók egyharmada közlekedett „olcsó” zászlók alatt, ma már 75 százalékuk. S köztük nem egy a 200 ezer tonnás óriás. A profitéhség naponta emberéletek, értékek tömegét veszélyezteti, s közben szenynyezi a tengerek éltető vizét. GÁTI ISTVÁN A nemzetközi élet eseményeinek értékelésében, a bonyolult világ új jelenségei közt segít eligazodni az MSZMP Központi Bizottságának március 28-i üléséről kiadott közlemény, amely összegezte a párt álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben is. A hét elején aláírták Washingtonban az egyiptomi— izraeli különbéke-megállapodást. Vajon ez képes lesz megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten? Iránban megrendezték a népszavazást az iszlám köztársaság megteremtéséről. Mi lehet ennek a tartalma? Az angol kormány megbukott, az alsóház bizalmatlanságot szavazott, az új választásokat május 3-ra írták ki. Az olasz kormányválság sem ért véget azzal, hogy Andreotti a képviselőház elé állt bukásra ítélt új kormányával. Mi a közös és mi az eltérő a két ország kormányválságában ? 1. Képes-e megszüntetni a feszültséget a Közel- Keleten az egyiptomi— izraeli különbéke-megállapodás? Nézzük a tényeket: az arab világban és a közelkeleti térségben vajmi kevesen vállalkoztak Szadat védelmére, annál többen bírálták megalkuvó politikáját A különbéke-megállapodást helyeslők sorát az ománi sejk nyitotta meg, a másik oldalon a palesztinok, az irakiak, a szírek és a líbiaiak foglalnak a legkeményebben állást az Elutasítás Frontjában. Persze, s ezt már megszokhattuk, az „arab egységet” mindenáron keresők között a Nyugattal és az imperializmussal szövetséges reakciós rendszerek képviselői is befolyásosak tudnak lenni: a bagdadi Békepalotában, szerdán összeült 19 arab ország többsége csak enyhébb és főként politikai szankciók meghozatalára volt hajlandó. Emiatt a PFSZ küldöttsége, majd Szíria, Líbia és Irak delegációja egy időre ott is hagyta a tanácskozást . .. Amerikai lapjelentésekben egyre több szó esik arról, hogy milyen súlyos és kockázatos katonai kötelezettségeket vállalt az USA Izrael védelmére. Egy példa: Washington állítólag hajlandó katonai erővel felszámolni adott esetben egy Izrael elleni tengeri blokádot... Se szeri, se száma az olyan közléseknek, amelyek az Egyesült Államok fegyverszállítási kötelezettségeiről szólnak. Az újdonság az, hogy az USA Egyiptomnak is rengeteg fegyvert ad! Ennek ellensúlyozására egyrészt Izrael is több fegyverhez jut, másrészt külön amerikai—izraeli kiegészítő megállapodások Izraelnak olyan védelmet biztosítanak — hiába tiltakozott ez ellen már az egyiptomi miniszterelnök —, hogy az egy Egyiptom elleni amerikai-izraeli katonai szövetséggel egyenértékű. Ilyen körülmények között csak még helytállóbbnak tűnik az MSZMP Központi Bizottságának az az álláspontja, hogy az amerikai közvetítéssel megkötött egyiptomi—izraeli különbéke nem szünteti meg, ellenkezőleg, állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. Ami pedig a tényleges rendezés feltételeit illeti, az MSZMP Központi Bizottsága újra kifejtette: nélkülözhetetlenül szükséges az izraeli csapatok teljes kivonása a megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon teremthető meg, ahol a palesztinai arab nép egyedüli törvényes képviselője csak a PFSZ lehet. 2. Mi lehet az iráni iszlám köztársaság tartalma? Iránban népszavazást rendeztek az ország jövőbeni államformájáról. Az eredmény még nem ismeretes, de valószínű, hogy az „igen” elsöprő többségével fogják kikiáltani az iszlám köztársaságot Ezzel végleg és jogszerűen megszűnik a monarchia, a császárság. A Teheránból érkezett jelentések szerint a népszavazás rendben folyt le, annak ellenére, hogy korábban a kurd és más nemzeti kisebbségek, valamint egyes vallási csoportok, továbbá a fegyveres fedajinok a referendum bojkottjára szólítottak fel. Minden 16 évesnél idősebb iráni állampolgárt az urnák elé hívtak, hozzávetőleg 16—20 millió embert.. . A politikai megfigyelők véleménye szerint Khomeini győzelmét hozza a népszavazás. De. .. sokasodnak a kérdések, hogy mire és hogyan használja fel az idős főpap újra megerősített, politikai hatalmát? Az Iráni Köztársaság mohamedán vallási alapokra való helyezése a tőkés rendet szilárdítja-e meg? Tudnivaló ugyanis, hogy a Korán a magántulajdon szentségét mondja ki. Márpedig Irán népének földreformra van szüksége, a gazdasági rendet pedig meg kell szabadítani, a császár uralma alatt kialakult korrupciótól, bürokráciától. Reza Pahlavi sah felülről engedélyezett „látszatforradalmi” reformtörekvései helyett igazi, nagy társadalmi és gazdasági reformokra van szükség. Az MSZMP Központi Bizottsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az iráni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését. Mély rokonszenvvel kíséri az iráni haladó erők, a nép küzdelmét a reakció és az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi felemelkedésért. A lényeg az, hogy az iráni nép külső beavatkozás nélkül dönthessen saját sorsáról. 3. Mi a közös és mi az eltérő az angol, meg az olasz kormányválságban? Eddig Londonban korántsem volt olyan sűrű a kormányválság, mint Rómában, ahol már a második világháború óta közel 40 kormányt „fogyasztottak el”. Viszont a Callaghan-kormány is úgy bukott meg, mint ahogyan az olasz kormányok szoktak. Pedig előtte 14 évig tartott a munkáspárt és a liberálisok koalíciójának segítségével a munkáspárti kormányzás, azt megelőzően megint csak 14 évig a konzervatívok voltak kormányon . . . A kormányválság végső oka mind Rómában, mind Londonban a tőkés gazdasági válság, amelynek súlyos következményeivel szemben Callaghanék is. Andreottiék is csak kapitalista módszereket próbáltak alkalmazni. Olaszországban persze, kínálkoznék más megoldás is: a kereszténydemokraták balszárnyának és a kommunistáknak „történelmi kompromisszuma” alapján alkalmazható új politika. Angliában más a helyzet, ott, a politikai „váltógazdálkodás” esetleg újra a konzervatívokat segíti kormányra, s akkor csak még feszültebbé válhat a szociális helyzet. Ez természetesen az angol választások kimenetelétől függ, attól, hogy Thatcher asszony torgyai győznek-e? Az olasz választások már sokkal kevésbé tisztázhatják a belpolitikai erőviszonyokat. Inkább arra lenne szükség, hogy a kereszténydemokraták válasszanak , a válságot akarják-e tartóssá tenni vagy hajlandók-e az együttműködésre a kommunistákka a válságból való kijutás végett? !’• F. ____________________________________________ _ _ __ HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN H®TPÖ: Kádár János fogadta Banes portugál köztársasági elnököt. Közös közleményt fogadtak el a magyar—portugál tárgyalások végén — Washingtonban Szadat és Begin aláírta a különbékemegállapodást — Cromiko szovjet külügyminiszter befejezte damaszkuszi látogatását KISDD: Elhalasztották Giscard d’Estaing moszkvai útját — Az OPEC tagországai 9 százalékkal emelték az olajárakat — Moszkvában összeült a KGST Végrehajtó Bizottsága SZERDA: Megbukott az angol kormány, május 3-ára tűzték ki az új választásokat — A különbéke-megállapodás elutasításáról Bagdadban tárgyalnak 19 ország miniszterei, de a palesztinok, szírek és irakiak kivonultak az ülésről CSÜTÖRTÖK: Az eredetileg megjelölt napon nem kezdődhettek meg a vietnami—kínai tárgyalások, mert Peking nem küldte el képviselőit Hanoiba — Szadat Bonnba érkezett, hogy az NSZK által Egyiptomnak nyújtandó gazdasági segítségről tárgyaljon — Bemutatkozott az olasz parlament előtt Andreotti kormánya PÉNTEK: A washingtoni kongresszus tagjai titkos megegyezéseket gyanítanak Izrael és az USA között — Londonban bombamerénylet áldozata lett a konzervatív párt egyik vezetője, az „árnyék-kormány”-ban az észak-ír ügyek felelőse — Megegyezés Kuvaitban Észak- és Dél-Jemen államfői között a két ország egyesítéséről SZOMBAT: Befejeződött a népszavazás Iránban az iszlám köztársaság megalakításáról — ülésezik Rómában az olasz, Brüsszelben a belga kommunisták kongresszusa A hét három kérdése Urquiola: a spanyol tankhajó a „halálpart”-nak nevezett atlanti-óceáni partok előtt sziklának ütközött, felrobbant. 90 ezer tonna olaj szennyezte be a tenger vízét Amoco Cadiz, a világ eddigi legnagyobb olajkatasztrófája. 1978. március 17-én 231 ezer tonna olaj szennyezte Brestnél a francia pártokat Pham Hien vietnami külügyminiszter-helyettes vezeti azt a tárgyaló csoportot, amely Kína képviselőivel tanácskozna a kapcsolatok normalizálásáról. Kína azonban még mindig nem vonta ki összes erőit Vietnamból és a kínai tárgyaló küldöttség sem érkezett meg Hanoiba Szombaton reggel szerte Iránban ismét megnyitották a szavazóhelyiségeket. Akik az elmúlt napon valamilyen okból nem tudtak leszavazni, ezen a napon adhatták le voksukat az ország jövőbeni államformájáról. Bár a szavazás még nem ért véget, az előzetes adatok alapján a 2500 éves monarchia a most jogilag megdöntöttnek te ,reinthető. Bár Khomeini ajatollah nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a szavazást — ha szükséges — meghosszabbítanák. Vasárnap, 1979. április.