Fejér Megyei Hírlap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

2­­ HÍRLAPI SZMT.KÖZPONTI KÖNYVTÁR SZÉKESFEHÉRVÁR Folytatódik az Olasz KP Befejeződik kongresszusa aSSSF* Simó Endre, az MTI tu­dósítója jelenti: Szombaton délelőtt ple­náris üléssel folytatódott az Olasz Kommunista Párt XV. kongresszusa. A delegátusok megkezdték a vitát a kong­resszusi beszámolóról, a bi­zottságok pedig a tézisterve­zet végső változatán dolgoz­nak, hogy a kongresszus elé terjesszék azt jóváhagyásra. A kongresszuson részvevők több mint 100 külföldi párt­küldöttség vezetői, szomba­ton 22 olasz városba utaztak, hogy gyűléseken találkozza­nak a kommunista dolgozók­kal. Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségének vezetője, a poli­tikai bizottság tagja, reggel az észak-olaszországi Bres­­ciába utazott, s este beszé­det mondott egy kommunis­ta gyűlésen. Giulia Carlo Argan pro­fesszor, Róma város polgár­­mestere, pénteken este a Ca­­pitoliumban fogadást adott az OKP XV. kongresszusán részvevő külföldi küldöttsé­gek tiszteletére. Idegen zászlók alatt Halálhajók és „úszó bombák” Zátonyra futott nemrég Gibraltárnál a 67 ezer tonna olajat szállító Grey Hunter nevű angol tankhajó. Az olaj egy része a tengerbe ömlött, de — a jelentések­ szerint — a szennyeződést sikerült lo­kalizálni. A világ hírügynök­ségei szinte naponta közöl­nek híreket tankhajók bal­eseteiről. A Lloyd biztosító statisztikája például kimu­tatja, hogy 1977-ben 340 olaj­­szállító hajót ért baleset, kö­zülük 19 óriás tankhajó el­süllyedt. 1979 elején , az írországi Bantry-öbölben kisebb rob­banás rázta meg a Betelgeu­­se nevű francia tankhajót Éppen hozzáfogtak, hogy a 281 méter hosszú hajóóriás tartályaiból a 120 ezer tonna olajat kiszivattyúzzák. A ha­jó tűzoltókészülékei elégte­lennek bizonyultak a fedél­zeti tűz elfojtásához, és né­hány óra múlva bekövetke­zett a második robbanás. A lángnyelvek az égig csaptak, emberi testek repültek a magasba. A hajó derékba tört. Négy tengerész és hét kikötői munkás vesztette éle­tét. Az olaj a tengerbe öm­lött és megfertőzte az öböl vizét. Szerencse, hogy a kikö­tő 18 tartályában tároló egy­millió tonna olajhoz nem ju­tottak el a lángok ... Az olajkikötőt 1968-ban lé­tesítette — a halászok és környezetvédők minden tilta­kozása ellenére — a Gulf Oil, a világ negyedik legnagyobb olajtársasága. Azóta 24 hajó került itt a hullámsírba és szennyezte a kiömlő olaj az ír partok vízét. A francia To­tal hajótársaság főnöke, Louis Bouzois, „érthetetlen­nek” nevezte a katasztrófát. Gilbert Bredel, a francia ten­gerész-szakszervezet titkára azonban a Quick című maga­zinnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a Betel­­geuset, mint a társaság más hajóit is, rossz állapota mi­att már nem egy kikötőből kiutasították. A katasztrófa tehát nem véletlen szeren­csétlenség. Az emberek általában azt hiszik, hogy a tankhajók olajtömege jelenti a veszélyt. Ez nem egészen így van. Né­hány éve a Pacific Glory ne­vű tankhajó összeütközött az Allergo nevű olajszállítóval. A Glory gépháza az ütközés következtében felrobbant, a fedélzetet a tűz elpusztította, de a színültig telt tartályok­ban a 77 ezer tonna olaj nem gyulladt ki. Nem a kőolaj, hanem az abból kipárolgó gáz a robbanásveszélyes. Ez akkor keletkezik, ha a tar­tály nincs egészen tele. Rendszerint a ki- vagy be­rakodáskor, vagy a tisztítás­kor keletkezik veszélyes helyzet, ilyenkor valóságos gázfelhő borítja a fedélzetet, s akár egy csavarkulcs le­­esése is robbanást okozhat. 1969 decemberében az af­rikai partok közelében, első útja alkalmával felrobbant és elsüllyedt a 200 ezer tonnás Marpessa nevű Shell-szuper­­tankhajó. Két hét múlva testvérhajóját is ugyanez a sors érte, majd a következő napon, a King Hakoon VII. nevű 220 ezer tonnás norvég óriás hajó járt ugyanígy. Mindhárom hajón a tartályt tisztították a katasztrófa pil­lanatában. Angol szakértők szerint a tisztításhoz hasz­nált vízsugár súrlódása vál­totta ki a robbanást. Megol­dás lenne, ha a keletkező gázokat megfelelő szerkezet segítségével elvezetnék. Ez azonban költséges eljárás és a Betelgeuse tulajdonosai er­re nem voltak hajlandók. A hajót ugyanis egy görög tár­saságnak akarták eladni, s ilyenkor már a biztonság ter­hére is takarékoskodnak a tulajdonosok — mutatott rá a tengerészeti szakszervezet képviselője. „Halálpart”-nak nevezik a tengerészek az észak-spa­nyolországi La Coruna város sziklazátonyos partvidékét, ahol 1976 májusában a 110 ezer tonnás Urquio­a, 1978 utolsó napján pedig a 200 ezer tonnás görög Andros Patria járt szerencsétlenül. A hajósok mégis ezt a záto­­nyos szakaszt használják, mert ez a legrövidebb tengeri út. A profit érdekében — mindent. Az olajhajózás kezdettől fogva veszélyes mesterség volt. A világ 4500 tankhajó­jából csupán 700 tekinthető első osztályúnak. Míg a nor­mál kereskedelmi hajók rendszerint 2—4 hajtóművel és 2—8 kazánnal vannak el­látva, a világ legnagyobb tankhajóit csupán egyetlen gépcsoport hajtja. Főleg a japán hajógyárak jelesked­nek a takarékoskodásban, így kevesebb üzemanyagot fogyaszt és több lehet a hajó hasznos terhelése. Ha aztán a gép meghibásodik, leáll, megszűnik a hajón a világí­tás, nem működik a mélység­mérő, a lokátor, sőt a tűzol­tókészülék sem. A 300 méter hosszú óriások kormányoz­­hatatlanná válnak és beüt a katasztrófa. A dél-afrikai parktok előtt például a men­tőhajók állandó készültség­ben várják a veszélybe jutot­tak hívójelét. A Holland Hajózási Inté­zet megállapítása szerint a világ tankhajó-állományának kétharmada kétes hírű társa­ságok kezében van, amelyek hajóikat — főleg az alacsony adók és a laza biztonsági kö­vetelmények miatt — leg­többször libériai, panamai, máltai és más zászlók alatt közlekedtetik. Ehhez járul még, hogy nincsenek egysé­ges előírások a tengerészek, sőt a kapitányok szakkép­zettségére vonatkozóan sem. 1972-ben csupán a hajók egyharmada közlekedett „ol­csó” zászlók alatt, ma már 75 százalékuk. S köztük nem egy a 200 ezer tonnás óriás. A profitéhség naponta em­beréletek, értékek tömegét veszélyezteti, s közben szeny­­nyezi a tengerek éltető vizét. GÁTI ISTVÁN A nemzetközi élet esemé­nyeinek értékelésében, a bo­nyolult világ új jelenségei közt segít eligazodni az MSZMP Központi Bizottsá­gának március 28-i üléséről kiadott közlemény, amely összegezte a párt álláspont­ját a legfontosabb nemzet­közi kérdésekben is. A hét elején aláírták Was­hingtonban az egyipto­mi— izraeli különbéke-megálla­­podást. Vajon ez képes lesz megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten? Iránban megrendezték a népszavazást az iszlám köz­társaság megteremtéséről. Mi lehet ennek a tartalma? Az angol kormány meg­bukott, az alsóház bizalmat­lanságot szavazott, az új választásokat május 3-ra ír­ták ki. Az olasz kormány­­válság sem ért véget azzal, hogy Andreotti a képviselő­ház elé állt bukásra ítélt új kormányával. Mi a közös és mi az eltérő a két ország kormányválságában ? 1. Képes-e megszüntetni a feszültséget a Közel- Keleten az egyiptomi— izraeli különbéke-meg­­állapodás? Nézzük a tényeket: az arab világban és a közel­­keleti térségben vajmi keve­sen vállalkoztak Szadat vé­delmére, annál többen bírál­ták megalkuvó politikáját A különbéke-megállapodást helyeslők sorát az ománi sejk nyitotta meg, a másik oldalon a palesztinok, az irakiak, a szírek és a líbiaiak foglalnak a legkeményebben állást az Elutasítás Frontjá­ban. Persze, s ezt már meg­szokhattuk, az „arab egysé­get” mindenáron keresők kö­zött a Nyugattal és az impe­rializmussal szövetséges re­akciós rendszerek képviselői is befolyásosak tudnak len­ni: a bagdadi Béke­palotá­ban, szerdán összeült 19 arab ország többsége csak eny­hébb és főként politikai szankciók meghozatalára volt hajlandó. Emiatt a PFSZ küldöttsége, majd Szíria, Lí­bia és Irak delegációja egy időre ott is hagyta a tanács­kozást . .. Amerikai lapjelentésekben egyre több szó esik arról, hogy milyen súlyos és koc­kázatos katonai kötelezett­ségeket vállalt az USA Izra­el védelmére. Egy példa: Washington állítólag hajlan­dó katonai erővel felszámol­ni adott esetben egy Izrael elleni tengeri blokádot... Se szeri, se száma az olyan közléseknek, amelyek az Egyesült Államok fegyver­szállítási kötelezettségeiről szólnak. Az újdonság az, hogy az USA Egyiptomnak is rengeteg fegyvert ad! En­nek ellensúlyozására egy­részt Izrael is több fegyver­hez jut, másrészt külön ame­rikai—izraeli kiegészítő meg­állapodások Izraelnak olyan védelmet biztosítanak — hiába tiltakozott ez ellen már az egyiptomi miniszter­­elnök —, hogy az egy Egyip­tom elleni amerikai-izraeli katonai szövetséggel egyen­értékű. Ilyen körülmények között csak még helytállóbbnak tű­nik az MSZMP Központi Bi­zottságának az az álláspont­ja, hogy az amerikai köz­vetítéssel megkötött egyip­tomi—izraeli különbéke nem szünteti meg, ellenkezőleg, állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. Ami pedig a tényleges rendezés feltételeit illeti, az MSZMP Központi Bizottsága újra kifejtette: nélkülözhetetlenül szükséges az izraeli csapatok teljes ki­vonása a megszállt arab te­rületekről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak hely­reállítása, beleértve az ön­álló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevonásá­val folytatott tárgyalásokon teremthető meg, ahol a pa­lesztinai arab nép egyedüli törvényes képviselője csak a PFSZ lehet. 2. Mi lehet az iráni iszlám köztársaság tartalma? Iránban népszavazást ren­deztek az ország jövőbeni államformájáról. Az ered­mény még nem ismeretes, de valószínű, hogy az „igen” el­söprő többségével fogják ki­kiáltani az iszlám köztársa­ságot Ezzel végleg és jogsze­rűen megszűnik a monarchia, a császárság. A Teheránból érkezett jelentések szerint a népszavazás rendben folyt le, annak ellenére, hogy koráb­ban a kurd és más nemzeti kisebbségek, valamint egyes vallási csoportok, továbbá a fegyveres fedajinok a refe­rendum bojkottjára szólítot­tak fel. Minden 16 évesnél idősebb iráni állampolgárt az urnák elé hívtak, hozzávető­leg 16—20 millió embert.. . A politikai megfigyelők véleménye szerint Khomeini győzelmét hozza a népszava­zás. De. .. sokasodnak a kérdések, hogy mire és ho­gyan használja fel az idős fő­pap újra megerősített, politi­kai hatalmát? Az Iráni Köz­társaság mohamedán vallási alapokra való helyezése a tő­kés rendet szilárdítja-e meg? Tudnivaló ugyanis, hogy a Korán a magántulajdon szentségét mondja ki. Márpe­dig Irán népének földreform­ra van szüksége, a gazdasági rendet pedig meg kell szaba­dítani, a császár uralma alatt kialakult korrupciótól, bü­rokráciától. Reza Pahlavi sah felülről engedélyezett „lát­­szatforradalmi”­­ reformtörek­vései helyett igazi, nagy tár­sadalmi és gazdasági refor­mokra van szükség. Az MSZMP Központi Bi­zottsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az irá­ni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését. Mély rokonszenvvel kíséri az iráni haladó erők, a nép küz­delmét a reakció és az impe­rializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társa­dalmi felemelkedésért. A lé­nyeg az, hogy az iráni nép külső beavatkozás nélkül dönthessen saját sorsáról. 3. Mi a közös és mi az eltérő az angol, meg az olasz kor­­mány­válságban? Eddig Londonban koránt­sem volt olyan sűrű a kor­mányválság, mint Rómában, ahol már a második világhá­ború óta közel 40 kormányt „fogyasztottak el”. Viszont a Callaghan-kormány is úgy bukott meg, mint ahogyan az olasz kormányok szoktak. Pedig előtte 14 évig tartott a munkáspárt és a liberálisok koalíciójának segítségével a munkáspárti kormányzás, azt megelőzően megint csak 14 évig a konzervatívok voltak kormányon . . . A kormányválság végső oka mind Rómában, mind Londonban a tőkés gazdasági válság, amelynek súlyos kö­vetkezményeivel szemben Callaghanék is. Andreottiék is csak kapitalista módszere­ket próbáltak alkalmazni. Olaszországban persze, kínál­koznék más megoldás is: a kereszténydemokraták bal­­szárnyának és a kommunis­táknak „történelmi kompro­misszuma” alapján alkalmaz­ható új politika. Angliában más a helyzet, ott, a politi­­kai „váltógazdálkodás” eset­leg újra a konzervatívokat segíti kormányra, s akkor csak még feszültebbé válhat a szociális helyzet. Ez termé­szetesen az angol választások kimenetelétől függ, attól, hogy Thatcher asszony torg­­yai győznek-e? Az olasz vá­lasztások már sokkal kevésbé tisztázhatják a belpolitikai erőviszonyokat. Inkább arra lenne szükség, hogy a keresz­ténydemokraták válasszanak­ , a válságot akarják-e tartóssá tenni vagy hajlandók-e az együttműködésre a kommu­nistákka­ a válságból való ki­jutás végett? !’• F. ____________________________________________ _ _ __ HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN H®TPÖ: Kádár János fogadta Banes portugál köztársasági elnököt. Közös közleményt fogadtak el a magyar—portugál tárgyalások végén — Washingtonban Szadat és Begin aláírta a különbéke­­megállapodást — Cromiko szovjet külügyminiszter befejezte damaszkuszi látogatását KISDD: Elhalasztották Giscard d’Estaing moszkvai útját — Az OPEC tagországai 9 százalékkal emelték az olajárakat — Moszkvá­ban összeült a KGST Végrehajtó Bizottsága SZERDA: Megbukott az angol kormány, május 3-ára tűzték ki az új választásokat — A különbéke-megállapodás elutasításáról Bagdadban tárgyalnak 19 ország miniszterei, de a paleszti­nok, szírek és irakiak kivonultak az ülésről CSÜTÖRTÖK: Az eredetileg megjelölt napon nem kezdődhettek meg a vietnami—kínai tárgyalások, mert Peking nem küldte el képviselőit Hanoiba — Szadat Bonnba érkezett, hogy az NSZK által Egyiptomnak nyújtandó gazdasági segítségről tár­gyaljon — Bemutatkozott az olasz parlament előtt Andreotti kormánya PÉNTEK: A washingtoni kongresszus tagjai titkos megegyezéseket gyanítanak Izrael és az USA között — Londonban bomba­merénylet áldozata lett a konzervatív párt egyik vezetője, az „árnyék-kormány”-ban az észak-ír ügyek felelőse — Meg­egyezés Kuvaitban Észak- és Dél-Jemen államfői között a két ország egyesítéséről SZOMBAT: Befejeződött a népszavazás Iránban az iszlám köztársa­ság megalakításáról — ülésezik Rómában az olasz, Brüsszel­ben a belga kommunisták kongresszusa A hét három kérdése Urquiola: a spanyol tankhajó a „halálpart”-nak nevezett atlanti-óceáni partok előtt szik­lának ütközött, felrobbant. 90 ezer tonna olaj szennyezte be a tenger vízét Amoco Cadiz, a világ eddigi legnagyobb olajkatasztrófája. 1978. március 17-én 231 ezer tonna olaj szennyezte Brestnél a francia pártokat Pham Hien vietnami külügyminiszter-helyettes vezeti azt a tárgyaló csoportot, amely Kína képviselőivel tanácskozna a kapcsolatok normalizálásáról. Kína azonban még mindig nem vonta ki összes erőit Vietnamból és a kínai tárgyaló küldöttség sem érkezett meg Hanoiba Szombaton reggel szerte Iránban ismét megnyitották a szavazóhelyiségeket. Akik az elmúlt napon valamilyen okból nem tudtak leszavazni, ezen a napon adhatták le voksukat az ország jövőbeni államformájáról. Bár a sza­vazás még nem ért véget, az előzetes adatok alapján a 2500 éves monarchia a most jogilag megdöntöttnek te­ ,­reinthető. Bár Khomeini ajatollah nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy a szavazást — ha szükséges — meghosszab­bítanák. Vasá­rnap, 1979. április­­.

Next