Fejér Megyei Hírlap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. JÚLIUS 1. Vállalati körkép az első félév eredményeiről Több szén, versenyképesebb gépek Az első félévben a népgazdaság alapvetően a terv fő köve­telményeivel összhangban fejlődött — állapította meg a pénzügyminiszter az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, ennek nem mond ellent, hogy az ipari termelés — bár az elmúlt évi csökkenés után ez évben megélénkült, kisebb a tervezett­nél. A termelékenység viszont jól alakult, mintegy 6 százalék­kal emelkedett, tehát gyorsabban nőtt, mint a termelés. A több ipari terméket 31 ezerrel kevesebb ember állította elő. Nem kis gond viszont a kohászat alacsony rendelésállománya, amelynek nyomán itt a termelés csökkenésével kell számolni. Egyelőre a gépiparnak sincs annyi megrendelése, hogy jelen­tősen növelhesse termelését, amiben az is szerepet játszik, hogy termékeinek egy része még mindig nem eléggé korszerű. Mindenesetre megfelel a főkövetelményeknek az a folyamat, hogy ott magasabb a termelés növekedése, ahol az értékesítés kedvező, és ott csökkent a termelés, ahol a kereslet is lany­hult. Ennek nyomán nőtt egyebek között a vegyipar, a villa­­mosenergia-ipar, egyes gépipari ágazatok és a könnyűipar termelése. Az MTI munkatársai né­hány vállalatnál arról tájé­kozódtak, hogy az első félév­ben hogyan növelték értéke­sítési lehetőségeiket, s eleget tettek-e megnövekedett fel­adataiknak. A szénbányászok nehéz ter­mészeti adottságokat leküzd­ve túlteljesítették felajánlásu­kat: az első félévre vállalt 160 ezer tonna helyett 240 ezer tonna szenet termeltek terven felül, s így összesen csaknem 12,9 millió tonna szenet szállítottak felszínre. Több pihenőnapjukat áldoz­ták fel, mint tavaly ilyenkor, hogy a Fekete-völgyi bányá­ban felmerült geológiai aka­dályok és a tatabányai kül­fejtésnél bekövetkezett föld­csuszamlás okozta kiesések ellenére biztosítsák az ország szénellátását. Más bányák­ban igen jelentősen túltelje­sítették a tervet, hasonlókép­pen nagyon jelentős eredmé­nyeket értek el az április 1-én üzembe helyezett új márkus­­hegyi bányában és a Thorez­­külfejtésen A bányászok munkáját nagymértékben se­gítette az is hogy 49-ről 53 százalékra nőtt a teljesen gé­pesített frontfejtések aránya. A brikett-gyárak 75 ezer tonnával tetézték tervüket, s a minőséget is jelentősen ja­vították, ami elsősorban an­nak köszönhető, hogy most már folyamatosan érkeznek a hazainál félezer kalóriával magasabb fűtőértékű lengyel porszén-szállí­tólányok. A Csepel Művek vállalatai — a rendeléshiánnyal küzdő egyedi gépgyár kivételével — időarányosan ugyancsak tel­jesítették első fél évi felada­taikat, sőt a tervezettnél ösz­­szességében 80 millió forint­tal nagyobb nyereséget értek el. Főként a jó áron értéke­síthető cikkek, köztük a MAN-forgattyúsházak, a szí­nesfém-szalagok, egyes hu­zalok, az NC- és a CNC-szer­­számgépek és a megmunkáló­központok gyártását fokoz­ták. A lényegesen megszigo­rított ellenőrzés tapasztala­tai szerint a minőség egész sor termékcsoportnál javult, s bár a selejt még ma sem ritka, a reklamáció kevesebb. A Csepel Autógyárban igen sok gond ellenére az éves tervnek valamivel több mint felét sikerült teljesíteni. Gya­kori az anyaghiány, főként más vállalatoktól származó kovácsolt darabokból, fél­­gyártmányokból és öntvé­nyekből, s nehézséget okoz a munkaerőhiány is. A fél év során csaknem 200 emberrel csökkent az autógyár létszá­ma, s nemcsak fizikai munká­sok, hanem jól képzett mér­nökök és közgazdászok is hiá­nyoznak. Ennek ellenére meg­felelő ütemben szállítottak a szovjetunióbeli lvovi autó­­buszgyár részére hidromecha­­nikus sebességváltó készlete­ket, az NDK-ba és Lengyel­­országba dugattyúkat, s ugyancsak az NDK-ba nye­regszerkezeteket. Sikerrel ol­dották meg eddigi egyik leg­igényesebb feladatukat is, az amerikai exportra készülő Ikarus—286-os városi autó­buszok alvázainak gyártását. A Tiszai Vegyi Kombinát­ban a termékszerkezet kor­szerűsítését folytatták, s lé­nyegesen fokozták a nagyobb értékű vízzel hígítható szinte­tikus festékek gyártását. Megkezdték annak az üzem­nek az építését is, ahol kül­földi licenc alapján a celo­fánhoz hasonló minőségű po­lipropilén fóliát állítanak majd elő, évente 4000 tonnát. A gyár termékeinek már most 86 százalékát ítéli a piac kor­szerűnek. Ez a magyarázata annak, hogy fél év alatt 30 millió rubelért és 32 millió dollárért külföldi vállalatok is vásároltak árucikkeikből. A Tiszai Vegyikombinát az első fél évben mintegy 500 millió forint nyereséget ért el. A Videoton Elektronikai Vállalat az Európa Star mag­nós-táskarádió sorozatgyártá­sával és a színes televízió vá­lasztékának bővítésével szer­zett új vásárlókat. Külpiaci munkájukat is javították, s így 10 százalékkal nagyobb volt a dollárbevételük, mint tavaly ilyenkor. Egész évre tervezett 860 millió forintos nyereségüknek több mint a felét sikerült elérniük az esz­tendő első felében. Főnicia-díjat kapott a Ferunion Újabb magyar külkereske­delmi vállalat, ezúttal a Fe­runion részesült jelentős nemzetközi elismerésben. Málta­ szigetén ünnepélyes keretek között adták át a Főnicia-díjat, trófeát és ok­levelet csaknem 30 cégnek, köztük a magyar Ferunion­­nak. A nemzetközi zsűri dön­tése alapján a vállalat azért érdemelte ki az elismerést, mert az utóbbi években je­lentősen bővítette exportfor­galmát, nagy eredményeket ért el a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében és a legmegbízhatóbb partnerek közé sorolták. A Ferumion az utóbbi öt esztendőben megkétszerezte export-, illetve importforgal­mát. Exporttermékei közül leginkább az üvegáruk, épí­tőanyagok, fémtömegcikkek, háztartási eszközök — alu­mínium- és zománcedények — a legkeresettebbek. Leg­nagyobb vevőik közé a nyu­gat-európai államok, az Egye­sült Államok és Kanada tar­toznak. Máltába is rendsze­resen exportálnak például ólomkristály-árut és fürdő­szoba-felszereléseket P Hl - 11 . ■J yJ yj ijá - , - -:: -: p:: : : Az MSZMP Dunaújvárosi városi Bizottsága június 26-i ülésén, a Fejér megyei párt­végrehajtó bizottság, illetve a városi párt-végrehajtó bi­zottság együttes javaslata alapján, megköszönve és méltatva eddigi munkássá­gát, érdemeinek elismerésé­vel felmentette Kóré Sán­dort, a városi pártbizottsági titkári tisztségéből, végre­hajtó bizottsági tagsága, agit-prop. munkabizottsági és ifjúságpolitikai funkciója alól. Hozzájárult a testület ah­hoz, hogy 1981. július 1-i hatállyal a Dunai Vasmű személyzeti és oktatási igaz­gatójává nevezzék ki Kóré Sándort. Ugyanezen az ülésen a megyei párt-végrehajtó bi­zottság, illetve a városi párt-vb együttes javaslata alapján kooptálta a testület az MSZMP Dunaújvárosi városi Bizottságának tagjai sorába Fehéri Bélát, a váro­si pártbizottság politikai munkatársát és megválasz­totta a pártbizottság titká­rának, a végrehajtó bizott­ság tagjának, valamint az agit-prop. munkabizottság és az ifjúságpolitikai mun­kabizottság elnökének.­­ Tegnap délután hivatalos ünnepségen búcsúztatták nyugdíjazása alkalmából Pálinger Károlyt, a Fejér megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgató­ját. A Húsipari Tröszt ne­vében Szilágyi Sándor ve­zérigazgató méltatta azt a munkát, amit a vállalatért, a hazai húsipar fejlesztésé­ért kifejtett, majd átadta a tröszt ajándékát. Ezután be­mutatta Hanzelik Pált, a vállalat új igazgatóját, aki eddig a Csákvári Állami gazdaság igazgatója volt és átadta kinevezését. Az MSZMP Fejér megyei Bi­zottsága nevében Závodni László elismeréssel szólt a nyugdíjba vonuló igazgató­hoz, köszöntötte kinevezése alkalmából Hanzelik Pált. ­­ Milyen legyen a hatodik ötéves tervidőszak birkája? Mi a kereskedelem, a világ­piac, a gyapjúforgalom igé­nye a juh­teny­észtőkkel szem­ben? Mik a lehetőségek, mit kínálnak a szakemberek egy új, tulajdonságaiban kifogás­­talanabb birka megszületésé­hez? Ezekről a kérdésekről ta­nácskoztak tegnap nagyüzemi állattenyésztő szakemberek Mezőfalván, a­ kombinát köz­pontjában a XV. megyei juh­­tenyésztési fórumon. Márok László, a Mezőfalvi Mező­­gazdasági Kombinát vezér­igazgató-helyettese, a tanács­kozás házigazdája, mint a megyei juhtenyésztési társu­lás gesztora azt mondotta, hogy bizonyítható, milyen sokat tehet a nagyüzem a gazdaságosabb termelés ki­alakításáért. Csuti Károly, a Fejér me­gyei Takarmányozási és Ál­lattenyésztési Felügyelőség igazgatója, a fórum elnöke arról beszélt, hogy a tanács­kozás új lehetőségeket, új utakat kíván megmutatni a birkatartó gazdaságoknak. Annak ellenére, hogy a me­gyében a kialakult állattar­tási tenyésztési kultúra nem a birkát fogadta el elsőszá­mú termelő jószágnak, mégis az ötödik ötéves terv végére komoly devizamentő deviza­kiváltó szerepet vett át a ju­hászat. Fejér megyében öt év alatt 27 százalékkal gyarapo­dott az anyaállomány, ami azt jelenti, hogy megvan már az egészséges jó alapja a még komolyabb fejlesztésnek, minőségi átalakításnak. Öt év alatt — a mélypontról — az anyaállomány létszáma elérte a 73 ezret, 1985-ig a 80 ezret célozták meg, valamivel hosz­­szabb távon a 100 ezret. Németh János, az Országos Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség juhte­nyésztési osztályvezetője azo­kat a tenyésztői kísérleteket mutatta be, amelyek alkal­masak a megfelelő állomány kialakítására. Ki­jelenette: a magyar juhászok elismerést érdemelnek az elmúlt öt év­ben­­végzett munkáért. Voltak rekorderedmények, amiket nagyon kevesen vártak. Most az az erőteljes követelmény, hogy a magyar birka megfe­leljen a vágójuh piaci para­métereinek, a gyapjú minő­ségének, végső soron a gaz­daságosság követelményei­nek. Hangsúlyozta, ha a gaz­daságok, a tenyésztők meg­értik, miért fontos gyorsan dönteni az új fajtaátalakító, fajtajavító keresztezések mellett, akkor éveket takarí­tanak meg, ezáltal pedig pia­cot nyernek. Hogy az adott ütemben mi legyen a juhte­nyésztés fő terméke vagy mellékterméke, azt a termelő döntse el, attól függően, mi­hez van még jobban az üze­mi adottság. Az új fajtaátalakító kísér­letek — kiemelvén egy Len­gyelországból származó angol tenyésztésű Kent-fajta érde­meit — kedvezőek, néhány centivel megnyújtható a gyapjú hosszúsága, egyetlen négyzetméterrel a szál sűrű­sége, finomsága, javítható a napi súlygyarapodás mennyi­sége, megtartható a húster­melés minősége. Ennyi jó tu­lajdonság ígérkezik a közel­jövőben széles körben szapo­rítható és tenyészthető fajtá­ban. A tenyésztés kísérletei­ben szerepel egy ausztrál me­rino, de szerepel egy NSZK „illetőségű” húsmerinó is. Szó volt a tejtermelésről is. Van­nak már üzemek, ahol gépi fejéssel dolgoznak a juhászok és igen értékes juhászati tej­termékgyártáshoz járulhat­nak hozzá. A programnak megfelelően a tanácskozás meghallgatta dr. Fülesi Emil állategészségügyi kérdésekről tartott előadását, majd Bagó Dénes, a megyei juhtenyész­tési társulás vezetője ismer­tette azt a munkát és ered­ményt, amit az elmúlt né­hány év alatt elértek. A gya­korlati bemutatót Szentpáli Károly, a Mezőfalvi Mező­­gazdasági Kombinát főága­­zatvezetője irányította. A résztvevők megtekintették a Kent-fajta kosokat, a róbert­­völgyi juhtelepet, a műszeres vemhességvizsgálatot és a gépi fejést. (pdf) Új követelmények a juhászatokkal szemben Megyei szakmai tanácskozás ­Állandó ügyelet Készenléti szolgálat a gázműnél A gázmű szolgáltatási üze­mének vezetője, Cserjés Atti­la éppen telefonál, amikor az irodába lépek. A beszélgetés befejezése után alig váltunk pár szót, ismét csörög a tele­fon. Széttárja kezét és a kagylóért nyúl. Észreveszem, hogy arcvonásai megváltoz­nak, feszültté válnak. Valami történt. — Gázszivárgást észleltek az Árpád Étteremnél. Me­gyek, küldöm a műhelyko­csit — mondja és elsiet. A bejelentéstől az intézke­désig pár perc telik csak el. Az ügyeletes szerelők azonnal a helyszínre indulnak, a hiba megállapítása után késedelem nélkül megkezdik a helyreál­lítást. A Dél-dunántúli Gázszol­gáltató Vállalat Fejér megyei Üzemigazgatóságán a gázve­szély elhárítására állandó ké­szenlétet tart a szolgáltatási üzem. A hálózatkarbantartó, a gázkészülékjavító és a nyo­másszabályozó csoportban összesen ötvenketten dolgoz­nak. Az utóbbi két részleg a lakosság gázkészülékeinek el­lenőrzését, javítását, valamint a városi és az üzemeknél lé­vő nyomásszabályzók karban­tartását végzi. Az ügyeleti munkával a hálózatkarban­tartó csoport foglalkozik.­­ Tizenheten vagyunk — mondja Hegedűs József veze­tő szerelő. — Ebből nyolcan, négy váltásban, állandóan 24 órás szolgálatot adunk. A többiek délelőttösök, a soron lévő napi feladatokat végzik. Hegedűs József ma reggel héttől holnap reggelig lesz ügyeletben, utána két napja szabad. Napközben a Vörös Hadsereg úti gázszivárgás el­hárításán dolgozott. A készenléti szolgálat pihe­nőhelyén keresztül megyünk át a diszpécser szobába. Lendvai Istvánné URH rá­diókészüléken igazolja az egyik kocsi jelentésének vé­telét. — Hét kocsival tartunk kapcsolatot rádió segítségé­vel — fordul felém az adás be­fejezése után. — Sok időt ta­karítunk meg, hogy az ügye­letes gépkocsikat egyik cím­ről a másikra közvetlenül el tudjuk küldeni. A gázfogyasztók hibabeje­lentései ide futnak be. A 11-097-es szám éjjel-nappal hívható. A telefont magneto­fonnal kötötték össze, így minden beszélgetésnek „nyoma” marad, a bejelenté­sek bármikor visszahallgat­hatók, ellenőrizhetők. — Mi nemcsak a csőháló­zatban történt meghibásodá­sokról vesszük a jelentést. A lakosság is hozzánk fordul gázkészülékeik javítása ügyé­ben — mondja Nagy György diszpécser. — Gázszivárgás­nál azonnal szólunk az ügye­leti szolgálatnak. A csőrend­szer sérülését gyorsan ki kell javítani. Amíg nincs kész a munka, az ügyeletes szerelők nem jöhetnek el a helyszín­ről. A veszély elhárítása a legfontosabb, a hanyag mun­ka emberéletbe kerülhet. A szolgáltatási üzem állan­dó készenlétét hatan adják, egymást váltva. A diszpé­cser, az ügyeletes gázszerelő és segítője, valamint a gépko­csivezető a telephelyen tar­tózkodik. A műszaki és a nyo­másszabályzó ügyeletes pedig otthon, a lakásán található meg. Az Árpád Étteremtől köz­ben visszaérkezik az ügyele­tes kocsi. Petró Pál, a háló­zatkarbantartók csoportveze­tője nem tud jó hírt mondani az üzemvezetőnek. — Sajnos le kellett zár­nunk a mérőket. Meghibáso­dott a padozat alá szabályta­lanul beépített gázvezeték. Amíg az étteremben ki nem javítják, nem tudják vissza­állítani a gázszolgáltatást. Petró Pál 27 éve dolgozik a gázműnél. Úgy véli, hogy munkájukban nagyon fontos a gyorsaság, a pontosság és a figyelem. A gázszerelőknek mindig indulásra, beavatko­zásra késznek kell lenniük. Ha baj van, karácsonykor és szilveszterkor is menni kell. És hibázni csak egyszer le­het. Cserjés Attila üzemvezető­től megtudom, hogy az igaz­gatóság a megyében 160 kilo­méter hosszú csőhálózat gaz­dája. Fehérváron 24 ezer gáz­­fogyasztót tartanak nyilván, a vezetékes gázkészülékek száma meghaladja a százez­ret. A karbantartás, a javí­tás, a hibaelhárítás feszített munkatempót kíván tőlük. Tevékenységüket nagymér­tékben segítené, ha a lakosság egy kicsivel több megértést tanúsítana irántuk. Ne ve­gyék zaklatásnak például azt, hogy ötévenként a háztartási gázkészülékeket ellenőrizni kell. A berendezések barká­csolásától is tekintsen el mindenki, inkább ne értsenek hozzá. Bízzanak a gázszere­lőkben, hiszen ők munkájuk­kal az életet, a vagyonbizton­ságot védik. V. Varga József 3. OLDAl

Next