Fejér Megyei Hírlap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
2. OLDAL Zavargások Lengyelországban Felhívás a lakossághoz ! Kedden volt a második évordulója annak, hogy a lengyel kormány és a gdanski szemközi sztrájkbizottság képviselői aláírták, az emlékezetes megállapodásokat, amelyek az 1980 nyarán lezajlott sztrájkhullám végét is a Szolidaritás létrejöttét elentették. Az évforduló lapja veszélyes próba elé állította a szükségállapot bevezetése óta kialakult viszonylagos nyugalmat és stabilitást. A földalatti szocialistaellenes csoportok ugyanis keddre országos tüntetéseket, sztrájkokat hirdettek. illegálisan előállított és terjesztett röplapok, kiadványok útján. Mint a Varsói Televízióban hétfőn este a rendőrség egyik képviselője elmondta, a hatóságok az elmúlt hetekben az ország legkülönbözőbb pontjain magánlakásokban, pincékben valóságos fegyverraktárakat találtak. Mint a rendőrőrnagy közölte, az évforduló napján a földalatti ellenzék rohamcsoportjai meg akarták támadni a rendfenntartó erőket, tömeges összecsapásokat igyekeztek kiprovokálni Az évforduló előestéjén a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Parasztpárt, a Demokrata Párt, valamint a Pax-társaság és két másik vallási szervezet közös felhívásban fordult a lakossághoz. Arra kérte a józanul gondolkodó embereket: őrizzék meg a nyugalmat, ne engedjék meg, hogy megrögzött szocialistaellenes politikai kalandorok az utcára vigyék a lengyel fiatalokat, és összetűzéseket provokálva felmérhetetlen károkat okozzanak az egész országnak. * * * Lengyelországban a koradélutáni órákig nyugodtan telt az 1980-as gdanski megállapodások második évfordulójának napja, de délután három és négy óra között utcai zavargások kezdődtek Varsóban, Wroclawban, a Krakkó közelében lévő Nowa Hutában és Gdanskban. Mint Jerzy Urban, a kormány szóvivője kedd esti sajtóértekezletén elmondta, a rendbontásokban főleg a szocialistaellenes földalatti ellenzék által felheccelt fiatalok vettek részt. A sajtóértekezlet alatt is folytak a rendbontó akciók Varsóban. Krzysztof Protakiewicz őrnagy, a belügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy a jól felkészült rendfenntartó erők mindent megtesznek a nyugalom helyreállítása érdekében. A sajtóértekezlet időpontjáig nem álltak rendelkezésre adatok arról, hányan vettek részt a zavargásokban, annyi azonban bizonyos, hogy a tüntetések során mindeddig senki sem vesztette életét. A sebesültek száma egyelőre ismeretlen. Varsó egyes negyedeiben kedden este fél nyolckor is folytatódtak a rendzavarások, a rendőrök és a karhatalmisták könnygázzal és vízágyúval léptek fel a tüntetőkkel szemben. Az MSZB nyilatkozata Őszi szolidaritási akció A Magyar Szolidaritási Bizottság kedden nyilatkozatot tett közzé az őszi szolidaritási akciósorozat alkalmából. Nehéz időszakot él át az emberiség. Évtizedek óta nem volt ennyire feszült, ellentmondásokkal, veszélyekkel terhes a világ. Az Egyesült Államok politikájában az éles konfrontáció, a fegyverkezési verseny új hulláma került előtérbe. Földünkön mélyülnek és szaporodnak a nemzetközi biztonságot fenyegető helyi válságok; mindezek miatt a világ országai növekvő belső gazdasági nehézségekkel küzdenek — állapítja meg bevezetőben a dokumentum. A békét féltő tömegek mind bátrabban és erőteljesebben lépnek fel az emberiséget fenyegető veszélyek ellen. E világméretű küzdelemben — elsősorban a hatékonyabb szocialista építőmunkával — részt vállal a magyar nép is. A Szovjetunió, a szocialista országok, a világ népei és haladó erőinek cselekvő szolidaritása, összefogása a békéért, a háborús politika feletti győzelem döntő feltétele. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez évőszidén is szeptember 1-től, az antifasiszta vivilágnaptól kezdődően meghirdeti hagyományos őszi akciósorozatát. Az akció keretében sorra kerülő politikai fórumok, szolidaritási gyűlések, kiállítások és más rendezvények segítik, hogy közvéleményünk minél szélesebb körben megismerje a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzet összefüggéseit, a világbékéért, a politikai enyhülésért, Európa békéjéért és biztonságáért, a társadalmi haladásért folytatott világméretű küzdelem legfontosabb eseményeit, az imperializmus ellen küzdő népek jogos és igazságos harcát. A Magyar Szolidaritási Bizottság felhívással fordul a magyar közvéleményhez: határozottan ítélje el az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, a NATO-nak agresszív, a világbéke szempontjából beláthatatlan következményekkel járó konfrontációs politikáját. Tiltakozzon Izrael közel-keleti agressziója, a palesztin és a libanoni nép elleni támadásaival szemben. Emelje fel szavát a latinamerikai népek és Afrika déli részének haladó és felszabadítási mozgalmai elleni helyi háborúk, a független államok belügyeibe történő beavatkozás és a reakciós erőknek nyújtott támogatás ellen. Biztosítsa szolidaritásáról Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeit békés építőmunkájukban, s tiltakozzon a nemzetközi imperializmust támogató kínai hegemonizmus és a térség másreakciós erőinek törekvései ellen. Nyilvánítsa ki szolidaritását az afgán néppel, ítélje el az afgán forradalom külső és belső ellenségeinek a politikai kibontakozást akadályozó provokációit. A bizottság nyilatkozatában köszönetét fejezi ki azoknak a kollektíváknak és egyéneknek, akik önkéntes hozzájárulásukkal lehetővé tették, hogy az év első felében segítséget nyújtsanak a palesztinai, a libanoni, az angolai, a namíbiai, a nicaraguai, az etióp, a vietnami, a laoszi, az afganisztáni, a kambodzsai népnek hősies küzdelmükhöz és enyhítsék a függetlenségért, a társadalmi haladásért harcoló népek szenvedéseit. A dokumentum a továbbiakban leszögezi: a világ különböző népei a jövőben is számítanak támogatásunkra, ami jelentősen erősíti szocialista hazánk nemzetközi tekintélyét. A Magyar Szolidaritási Bizottság ezért köszönettel fogadja a számlájára történő önkéntes befizetéseket. Abban a meggyőződésben hirdetjük meg az őszi akciósorozatot, hogy az a magyar nép internacionalista hagyományaihoz méltóan ezúttal is kifejezésre juttatja társadalmunk egészének tevékeny hozzájárulását a békéért, a nemzetközi enyhülésért vívott küzdelemhez, a nemzeti felszabadítási mozgalmak harcának támogatásához — fejeződik be a nyilatkozat. Azon a szeptember else A világhírű Nobel-díjas fizikust Einstent megkérdezte egyik is. kollégája. — Mivel vívják a harmadik világháborút? — Azt nem tudom, de a negyediket bizonyos, hogy kőbaltával ... „Európa egyelőre nem táj, nem környezet, hanem egyszerűen csak terep”, írta a publicista Bálint György 1939 szeptemberének első napjaiban, amikor körülötte „látszólag semmi sem változott, a fák levelei úgy zizegtek az esőben, mint máskor, a házakban felvonógépek közlekedtek, simán és zökkenés nélkül, és bizonyára akadt valahol költő, aki egy pillanatra lehunyta a szemét, és egy rnnen gondolkozott...” Ama szeptember elsején — a 43 évvel ezelőttin — az emberek arra ébredtek, hogy háború van, de csak kevesen ébredtek rá arra, hogy ez rit jelent. Ma iskolában tanítják, hogy azon a hajnalon, Lengyelország megtámadásával kezdetét vette a második világháború. Azon a szeptember elsején péntek volt, ha jól tudom, a gyerekek készültek a tanévnyitóra, s nem volt száma a háborúnak, amiről a rádió hírt adott, s amit világháborúnak is csak vasárnap neveztek, miután — Bálint György tanúsága szerint — egy közismerten szenvedélytelen angol rádióbemondó hangja szenvedélyesre fordult. Azóta beszámoztuk a világháborúkat: I., II. és tudjuk róluk, hogy mindkettő a tőkés rendszeren belüli összetűzésként keletkezett, hogy mindkettő a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődésének törvényszerű következménye volt, folytatása az imperialista csoportosulások a piacokért, a nyersanyagforrásokért, a tőkebefektetési övezetekért vívott politikai küzdelmének. Arról a szeptember elsején kezdődő világháborúról ma már azt is tudjuk, hogy elődjétől — a csekély negyedszázaddal korábbi öldökléstől — nem elsősorban az elpusztult emberek számában különbözött (hiszen ötvenkétmillió áldozatot a háborút követő „békeévek” fegyveres konfliktusai is követeltek, hanem abban, hogy a már létező szocializmus ellen is szövetkező imperialista hatalmi csoportosulások közül az egyik — a fasiszta Németország vezérletével — az állami politika rangjára emelte az agressziót, s „élettérnövelés” címén nemcsak a világ újrafelosztására, hanem „új rend”-re, rabszolgatartásra, népek, nemzetek, nemzetiségek fizikai megsemmisítésére, világuralomra törekedett Azon a szeptember elsején a háború nem jött váratlanul (az elsőtől ebben is különbözött), ám az addig nem ismert új kataklizma kiterjedését és rettenetét előre nem mérhette fel az emberiség. Még a háború után született nemzedék számára is nyilvánvaló, hogy kettészakított világban él, s hogy ez a megosztottság nem földrajzi, nem regionális, hanem — az egész világot áthatóan — társadalmi, ideológiai jellegű. Megtanultuk, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakában békében együtt kell élnünk társadalmi, ideológiai ellenfeleinkkel, mert ezt népeink — minden nép — biztonsága megköveteli. És tudjuk, hogy a mai fegyverrendszerek fejlettsége olyan szintű, hogy egy tőlünk nagyon távoli regionális háború a mi biztonságunkat ugyanúgy veszélyezteti, mint bárki másét. Ama szeptember elseje óta nem számoljuk a kisebb háborúkat. Nagyon kevesen tudják például, hogy a svéd békekutató intézet adatai szerint csak az első harminc „békeév”-ben — 1945 és 1975 között — 81 állam részvételével összesen 119 fegyveres konfliktusra kerül sor. Tudjuk viszont, hogy az Amerikai Egyesült Államok éppen a saját biztonságát félti minden forradalmi jellegű változástól, s mert imperializmusának világcsendőr-természete lényegében nem változott, ezért igyekszik a legkülönfélébb eszközökkel (a „humánus” neutronfegyverrel, a „korlátozott” nukleáris háború doktrínájával, vagy éppen politikai töltésű gazdasági intézkedésekkel, blokáddal (embargóval stb.) fékezni a haladást, megosztani a szocialista országok egységét, fokozni társadalmi fenyegetettségüket, s megbontani a különböző társadalmi berendezkedésű európai országok között erősödő bizalomalkotó légkörét. Azon a szeptember elsején Európa néptömegei még csak féltek attól, ami bekövetkezett. Ma — 43 évvel később — tudatosabb a fegyverkorlátozásért, a leszerelésért küzdő tömegek békevágya, a közvélemény egyre inkább hat a politikára, a népek mind kevésbé kiszolgáltatottak, s cselekedni akarnak, mielőtt megbénítaná őket a félelem. Mert más esetben nemcsak Európában, de sehol a világon, s nemcsak „egyelőre”, hanem végérvényesen válna tereppé a táj, egy esetleges újabb világégés hajnalán. Nem zizegnének a fák levelei az esőben, sehol, nem működnének a liftek, s bizonyára rímen töprengő költő sem akadna; még publicista sem, aki mindezt papírra vetné; papír sem, semmi sem. Mert azon a szeptember elsején kezdődött az utolsó túlélhető világháború... Aczél Gábor Nemzetközi élet Arab csúcs előtt kedvezőtlen előjelek Nem túlságosan kedvezőek az előjelek a szeptember 6-án kezdődő arab csúcsértekezlet előtt: Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője hétfőn felszólította a Szilárdság frontjának tagjait — Algériát, Szíriát, Dél-Jement és a PFSZ-t —, hogy bojkottálják az arab állam- és kormányfők csúcstalálkozóját. Alig hogy az arab külügyminiszterek megállapodtak a találkozó időpontjában, Libanon kérte a csúcsértekezlet egy hónappal történő elhalasztását — nyilvánvalóan azért, hogy Festben már Basir Gemajel, Libanon új elnöke képviselje országát. Fadd király — az ellentmondásos „Fahd-terv” szülőatyja — hétfőn Rijadban bejelentette, hogy nem ragaszkodik tervének megvitatásához — számára mindennél fontosabb az arab egység. A líbiai vezető üzenetben hívta fel a PFSZ és az említett három ország vezetőinek figyelmét arra, hogy szerinte későn kerülne sor az értekezletre. Kadhafi ezredes ellenzi Egyiptom visszavételét az Arab Ligába, valamint azt is, hogy az arab vezetők támogatásukról biztosítsák az Irán ellen harcoló Irakot. Abu Ijad, a PFSZ egyik vezetője Nyugat-Bejrútban keményhangú nyilatkozatban utasította el azt az elképzelést hogy a csúcsértekezlet megvitassa az Izrael létét burkoltan elismerő Fahd-tervet. Az egyelőre nem világos, vajon Abu Ijad nyilatkozata a PFSZ hivatalos állásfoglalását tükrözi-e , vagy csak személyes véleményét. Hazánkba érkezik a norvég külügyminiszter Svenn Stray, a Norvég Királyság külügyminisztere Pója Frigyes külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. NATO-hadgyakorlat Nagyszabású NATO-hadgyakorlatot rendeznek szeptember 1. és október 5. között az NSZK és Dánia területén. A „Bold Guard 82” fedőnevű hadgyakorlaton, amelyet a NATO őszi hadgyakorlat-sorozatának keretében tartanak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK, Dánia és Hollandia fegyveres erőinek 47 000 katonája, 250 repülőgépe és 50 hadihajója vesz részt. Nem végzik ki Csiang Csinget Kínában jelezték, hogy nem fogják végrehajtani a TELEX halálos ítéletet Csiang Csingen, Mao Ce-tung özvegyén. Csiang Csinget 1981 januárjában ítélték halálra, de az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztették. Hu Jao-pang, a KKP KB elnöke kedden francia nemzetgyűlési képviselők fogadásakor újságíróknak elmondotta, hogy Csiang Csing jól van a börtönben és „továbbra is politikánk ideológiai ellenfél.” Fejlemények Libanonban A Bejrútban állomásozó utolsó szíriai egységek távozásával egyidejűleg az izraeli légierő gépei kedden reggel légicsatában lelőttek egy szíriai vadászgépet a libanoni főváros közelében. A hírt a „Libanon Hangja” falangista rádióadó jelentette be, s azt nem sokkal később egy jeruzsálemi katonai szóvivő is megerősítette. A szíriai repülőgép felderítő úton volt. Romaszewski letartóztatása A lengyel állambiztonsági szervek Varsóban elfogták a 42 éves Zbigniew Romaszewskit, a földalatti Szolidaritás egyik jelenlegi vezetőjét. A szükségállapot kihirdetése óta illegalitásban működött, mint a mazowszei körzet illegális Szolidaritás szervezetének vezetőségi tagja. Jelentős szerepe volt a konspirációs hálózat kiépítésében, ezen kívül ő irányította az úgynevezett Szolidaritás Rádió működését is. A szélsőséges, kalandor irányvonalat képviselő Romaszewski a hatalommal való nyílt konfrontáció irányvonalát követte, jelentős része volt az elmúlt hónapokban lezajlott zavargások szervezésében, s a gdanski megállapodás aláírásának évfordulójára tervezett provokatív akciók előkészítésében. Veréb is akció Mai számunkból anyagtorlódás miatt maradt ki a Veréb is madár című dokumentumriport következő része. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. SZEPTEMBER 1. KOMMENTÁR Gyilkos! Gyilkos! Áprilisban nyolc, most hat új miniszter került a chilei kormányba: a Pinochet-féle diktatúra súlyos belső gondokkal küszködik. Egy junta gyakorlatában a kabinet átalakítása többnyire rendhagyó eset. A diktátorok olyanokkal veszik körül magukat, akik gondolkodás nélkül teljesítik a parancsot. Augusto Pinochet tábornok csaknem kilencesztendős „országlása” nem hagy kétséget afelől, hogy ő sem kivétel ez alól. Hogy Chilében az elmúlt öt hónap alatt mégis kétszer alakították át a kabinetet? Ennek okát elsősorban a gazdasági életben kell keresni. Santiagóban a világgazdasági válság sokszorosan érződik. Elsősorban a munkanélküliség mérete aggasztó: a felnőtt lakosság 21 százaléka állás nélkül tengődik. A társadalmi össztermék volume évek óta csökken. Az idén előreláthatóan hét százalékkal alacsonyabb lesz, mint 1981-ben volt. Ha létezik a tőkés világban pangás, ez különösen Chilében érzékelhető: szinte valamennyi beruházás leállt, az üzletemberek az ország határain túlra sandítanak, hogy tőkéjüket — akár súlyos ráfizetés árán — kimenekítsék. Megrendelés híján egymás után állnak le jelentős üzemek. A peso bajban van. Az áprilisban átalakított kabinet előbb leértékelte az ország valutáját, majd árfolyamát a dollárral szemben szabadon hagyta. A manőver nem sikerült. Az infláció tovább nőtt, nemkülönben az ország külföldi adóssága, amely ma már meghaladja a 21 milliárd dollárt. Pinochet most — a hétfőn felesketett új kormányban — egy ismert bankszakembert nevezett ki az összevont pénzügyi és gazdasági tárca élére. Rolf Luders a rugalmas pénzpolitika híve. Ám csodára ő sem lehet képes. A nehéz helyzetbe került chilei gazdaságot aligha tudja a kátyúból kihúzni. A gazdasági-pénzügyi bajokat ugyanis a belső feszültség tetézi. A junta ellenzéke a diktatúra csapásai ellenére nőttön nő. Amikor az idén januárban eltemették Eduardo Frei kereszténydemokrata politikust, a szertartáson megjelent Pinochet ellen nyíltan tüntettek. Ilyesmi 1973. szeptember 11-e óta nem történt: a tábornokot a tömeg „Gyilkos! Gyilkos!” kiáltással fogadta. Közben úgy tűnik, az amerikai monopóliumok által mesterségesen szított érdeklődés Chile iránt alábbhagyott. A nemzetközi nagytőke — Salvador Allende megbuktatása és a jobboldali junta kegyetlen megtorló hadjárata után — Santiagót látványosan támogatta. Ám a dollármilliók áramlása egy idő után elapadt. Pinochet a maga kárán tapasztalhatta, meddig tart a „leghűbb szövetségesek” segítőkészsége. Elvégeztették vele a hóhérmunkát, megtömték áruval a nagyvárosok kirakatait, serkentésként még némi pénzt pumpáltak az ország gazdasági vérkeringésébe, azután magára hagyták. A felélesztés nem hatott sokáig. A chilei gazdasági élet kilátástalan agóniában van, amelyből csak a demokrácia helyreállításával lehetne feltámasztani. Gyapay Dénes