Fejér Megyei Hírlap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
1. OIDM Nemzetközi élet Feladatunk az enyhülés eredményeinek megőrzése (Folytatás az első oldalról) Jőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NATO-tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a világon létező fegyverzetek túlnyomó többsége és legpusztítóbb fajtái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézkedés lehetne a békét fenyegető cselekmények megelőzésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Az emberiség békés jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiterjesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogat. Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyvermentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a középhatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. Elnök úr! Három évig tartó tárgyalássorozat után a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezte be munkáját. E záródokumentum hosszú évek óta az első lényeges és széles körű kelet-nyugati megállapodás, aminek jelentőségét az adott nemzetközi helyzetben aligha szükséges külön hangsúlyoznom. Kivételesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy döntött: összehívja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát. A madridi találkozó eredményes külügyminiszteri szintű befejezése reményt ad arra, hogy lehetséges a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbéli meggyőződésünket, hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmében, s a jövő ismét az enyhülési politikáé lesz. A magyar kormány őszintén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező hatással a világ más térségeire is. Sajnos azonban a szélsőséges körök politikája világszerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrányosan befolyásolja a válsággócok felszámolását célzó erőfeszítéseket. A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt be az el nem kötelezettek mozgalma, amelynek tagjai Földünk országainak és népességének nagy többségét képviselik. Új-Delhi-i csúcsértekezletük újólag bizonyította, hogy az el nem kötelezettek igyekeznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak megoldását. A velük való együttműködés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatározásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, melyek az ENSZ távoltartására, különmegállapodásokra, egyes érdekelt feleknek a rendezési folyamatból való kirekesztésére irányulnak. Ezért történhet meg, hogy több mint egy évvel a Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása után az izraeli megszálló csapatok továbbra is Libanonban vannak, s folytatódik a Palesztinai arab nép szenvedése és kiszolgáltatottsága. A békéért küzdő erők aggodalmát az elmúlt időszakban nem csekély mértékben növelték a Közép-Amerika és a Karib-térség haladó országai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e válságokat sem lehet az erőszak kategóriáiban gondolkodva, egyes hatalmak érdekeinek mindenek fölé helyezésével megoldani. Megoldásra itt is csak az vezethet, ha tiszteletben tartják az érintett népek önrendelkezési jogát, felhagynak a belügyeikbe való beavatkozással, s lemondanak a katonai fenyegetés, a megfélemlítés, a gazdasági és politikai nyomás eszközeiről. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadalmi haladásért, az elnyomás és az újgyarmatosító törekvések ellen vívott küzdelmével. Támogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és békés megoldása érdekében tett közös lépéseket. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim apartheid politikája a széles körű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Namíbia esetében különösen szembetűnő, hogy a nemzetközi feszültség növelése közepette aktivizálódnak az újgyarmatosítás erői. Hiába a rendezés elveit tartalmazó biztonsági tanácsi és közgyűlési határozatok, a dél-afrikai rezsim és külső támogatóinak stratégiai és gazdasági érdekei miatt Namíbia még mindig nem nyerhette el a függetlenségét. Egyesek önkényes, ENSZ-határozat által nem szentesített feltételeket szabnak, igyekeznek háttérbe szorítani a SWAPO-t, a namíbiai nép egyedüli törvényes képviseőjét. A magyar kormány elítéli ezeket a törekvéseket és szorgalmazza, hogy — a párizsi Namíbiakonferencia nyilatkozatával összhangban — hajtsák végre az ENSZ rendezési tervét. Elnök úr! A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazdasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komolyan érdekelt a valamennyi államhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésében, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés zavarainak megszüntetése csak közös erőfeszítéssel, a kölcsönös előnyökön alapuló és megkülönböztetésektől mentes együttműködés bővítésével lehetséges. Mi a magunk részéről minden erőnkkel ezen kívánunk munkálkodni. Ezt követelik nemzeti érdekeink, s csak ezen az alapon látjuk megvalósíthatónak az ENSZ-tagállamainak túlnyomó többsége által jogosan igényelt új, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend és kapcsolatrendszer kialakítását is. A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyarországnak e területen sincs szégyellni vagy rejtegetni valója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtjük ki az élethez és a munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szűkebbre vonják az emberi jogok körét. Köztudott, hogy részükről milyen propagandisztikus megfontolások játszanak ebben közre. De vajon az, ha embereket tömegesen fosztanak meg annak lehetőségétől, hogy társadalmuk hasznos tagjai, családjuk támaszai legyenek, nem érinti-e a legközvetlenebbül az élet minőségét és az emberi jogok érvényesülését? Elvi álláspontunk az, hogy a nemzetközi közösségnek elsősorban az emberi jogok tömeges és durva megsértésére kell felhívnia a figyelmet. Ezek közül külön is kiemelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebbségi hovatartozás és a hitfelekezet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetéseket. Sajnos, az ilyesmi sok országban mindennapos jelenség. A Magyar Népköztársaság ezt határozottan elítéli. A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszüntetésére kell összpontosítani, nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé alacsonyítják. Elnök úr! Minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam felelőssége a békéért. A magyar kormány a felelősség ráeső részét vállalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van, a párbeszéd, a tárgyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. Úgy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében, az ENSZ-nek jelentős szerepet kell betöltenie. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya határozottan kiáll az ENSZ-alapokmány szerinti szerepének erősítése, hatékonyságának fokozása mellett. A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egybeesik az alapokmányban megfogalmazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra, hogy kivegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből. Küldöttségünk ebben a szellemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. Köszönöm a figyelmüket. * A grenadai miniszterelnök pénteki programja Maurice Bishop, a Grenadai Népi Forradalmi Kormány és az Új Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke —, aki Lázár György miniszterelnök vendégeként, hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárának tevékenységével ismerkedett. A gyárlátogatásra elkísérte Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint Dömény János, hazánk Grenadában is és Richard Jacobs, Grenada Budapesten is akkreditált nagykövete. A vendégeket Soltész István ipari miniszterhelyettes, valamint Újpest és a gyár több vezetője fogadta, és tájékoztatták a grenadai kormányfőt az 1910-ben alakult, termékeiről világszerte ismert vállalat történetéről és jelenéről. Maurice Bishop a gyár vezetőitől a hatezer dolgozó szociális körülményeiről, a különböző anyagi és szociális juttatásokról érdeklődött. A tájékoztatót üzemlátogatás követte: a termelőegységek vezetői a vendégeknek egyebek közt bemutatták az óránként 350 ezer darab tablettát préselő gépsort, valamint a steril és aszeptikus injekciókat gyártó berendezéseket. A nap folyamán Nagy János külügyminisztériumi államtitkár Unison Whiteman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést időszerű nemzetközi kérdésekről. Maurice Bishop délután találkozott a magyar sajtó munkatársaival. Nemzetközi kérdésekről szólva a grenadai miniszterelnök utalt a közép-amerikai országok helyzetére, a gazdasági függetlenségük erősítését és a térség biztonságának megszilárdítását célzó erőfeszítéseikre. Kitért arra is, hogy a több államot magában foglaló Contadora-csoport tevékenysége elősegítheti a térség vitás kérdéseinek megoldását, stabilitásának megteremtését. Végezetül Maurice Bishop hangoztatta, hogy a társadalmi haladásért végzett munkájukban, a gazdasági felemelkedést szolgáló, országépítő terveik megvalósításában hasznosíthatják, s hasznosítani is kívánják a szocialista országok tapasztalatait is. Maurice Bishop látogatásának hivatalos programját befejezve néhány napot hazánkban pihen. Világtörténelmi horderejű — s mindmáig ható — esemény volt a Kínai Népköztársaság kikiáltása. A több évtizedes, áldozatos nemzeti felszabadító harc és vele párhuzamosan a társadalom szocialista átalakításáért vívott küzdelem, valamint a Szovjetunió internacionalista segítsége tette lehetővé, hogy bolygónk legnépesebb országában 1949. október 1-én megkezdődhetett a szocialista építőmunka. A kínai nép győzelme mindemellett az akkor még gyarmati sorban sínylődő vagy éppen felszabadult országok számára reményt keltő példát jelentett. A fiatal köztársaság első évtizedének eredményei igazolták is a várakozásokat. Szorgos népe áldozatos munkájával és a szocialista államok tevékeny segítségével a népi Kína korszakos átalakításokat hajtott végre. Pedig az évszázados elmaradottság és a háborús pusztítások örökségének terhei Kína ünnepe nagyok voltak, imperialista fenyegetésnek is ki volt téve. Ebben a nehéz időszakban Kína természetes szövetségeseire, a szocialista országokra támaszkodhatott. Sajnos, az ötvenes évek végén a kínai vezetésben felülkerekedő nacionalistakispolgári irányzat képviselői voluntarista módon más irányt szabtak az ország útjának. Bel- és külpolitikában egyaránt torzulások következtek be. A „nagy ugrás”, a személyi kultusz, majd a „kulturális forradalom” és a „három világ” elmélete mérhetetlen károkat és szenvedéseket okozott a kínai népnek. A súlyos torzulások kiigazításához azonban 1976 után hozzáfogott az új vezetés. Belpolitikai síkon — a párt tekintélyének helyreállításában, a szocialista termelési viszonyok korszerűsítésében, valamint az életszínvonal emelésében — születtek is figyelemre méltó eredmények. Ám úgy látszik, hogy még mindig nem vonták le kellő mértékben mindennek a külpolitikai következtetéseit. A szocialista közösség lámái — köztük hazánk a kölcsönösség jegyében todatlanul készek ar normalizálására, sőt csalatok fejlesztés utóbbi egy-két évben szerény előrelépéseik is. Korlátokat ván a pozitív fél, hogy rendezetlenek tak Kína és több, vele szédos szocialista akapcsolatai. Abban a tényben azonban, hogy meglevő ellentétek előbbutóbb megszűnnek, nemzeti ünnepén őszintén kívánunk Kína népének további sikereket a szocialista építőmunkában. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. OKTÓBER 1. SZOMBAT :1 . - ; Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken fogadta Norbert Steger osztrák alkancellárt (balra), aki hivatalos látogatásra érkezett hazánkba csütörtökön. Norbert Steger tegnap elutazott Budapestről KOMMENTÁR Hazánk szava Ritkán adódik alkalom, hogy a magyar államfő olyan tekintélyes nemzetközi fórumon ismertesse törekvéseinket, népünk aggodalmait, társadalmunk szavát a világ dolgairól, mint az ENSZ-közgyűlése. Most, az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának plenáris ülésén Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nagy érdeklődéssel fogadott beszédében fogalmazta meg hazánk álláspontját. Tegyük hozzá, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében hozzánk hasonló módon gondolkodik sok-sok millió ember a földkerekségen. Például senki sem vitathatja, hogy a jelenlegi, roppant veszélyes világhelyzetet a fegyverkezési hajsza fokozódása váltotta ki. A példátlan arányú fegyverkezés ráadásul nemcsak a nukleáris katasztrófa esélyeit növeli, hanem egyszersmind eltékozolja az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait, tartósítja a nyomort, az elmaradottságot a föld tekintélyes hányadán. Aggodalmaink tehát egybeesnek más népekével. Hitvallásunk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Éppen a közelmúlt napok és hetek ékesen bizonyítják: a kormányok és a népek tevékeny együttműködésének, a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének hívei vagyunk. Egész népünk óhaját, kormányzatunk legfőbb feladatát fogalmazta meg Losonczi Pál abban, hogy meg kell menteni az enyhülés eddigi eredményeit. Ma azonban újra feléled a konfrontáció szelleme, a nemzetközi érintkezésben ismét polgárjogot nyer a durva vádaskodás, hódít a diszkrimináció, terjed az erőpolitika, a nemzetközi légkör gyökeres javításra szorul. Ebben az irányban csakis a nukleáris leszerelés bizonyulhat hatásos lépésnek. Losonczi Pál azokból az ésszerű javaslatokból kiindulva, amelyeket a Szovjetunió tett az atomfegyverkezés befagyasztására, nyomatékkal hangsúlyozta: hazánk közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, amely előírná, ne helyezzenek el tömegpusztító fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék mennyiségüket ott, ahol már vannak. A magyar államfő nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a közelmúltban Madridban tartalmas záródokumentum elfogadásával ért véget, az európai biztonsági és együttműködési találkozó. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy 1985-ben Budapest lesz a kulturális fórum színhelye. Ez is arról tanúskodik, hogy hazánkat elismerik, kormányzatunk politikáját méltányolják. Losonczi Pál ENSZ-beli felszólalása világosan megfogalmazta szándékainkat, törekvéseinket. Híven tükrözte azt a felelősséget, amelyet kormányunk a békéért, a biztonságért, a hidegháborús légkör elutasításáért érez. Gyapay Dénes New York-i csúcsértekezlet Csütörtökön befejeződött az ENSZ-közgyűléssel egyidejűleg New Yorkban rendezett állam- és kormányfői értekezlet. A tanácskozáson , amelyet Indira Gandhi indiai miniszterelnök abból a célból kezdeményezett, hogy lehetőséget nyújtson a világ különböző politikai felfogású és fejlettségű országai közötti széles körű párbeszédre a béke, a leszerelés és a gazdasági fejlődés előmozdítása általános témáiról — huszonnégy állam vezetője vett részt. A csúcstalálkozó mérlegét megvonva, az indiai kormány szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén azt igen hasznosnak nevezte.