Fejér Megyei Hírlap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

Nemzetközi élet Kádár János látogatása az NDK-ban (Folytatás az 1. oldalról) ból — a Magyar Népköztár­saság gyémántokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. Kedves Honecker elvtárs! Megtiszteltetés számomra, hogy mostani látogatásom alkalmával ezt a kitüntetést átadhatom önnek, akit hosz­­szú évek óta ismerek és tisz­telek, s akivel a közös célok­ért végzett közös munka is összefűz. Pártunk Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a ma­gam nevében gratulálok a kitüntetéshez. Szívből kívá­nok önnek erőt, egészséget, további eredményes munkát a szocialista Német Demok­ratikus Köztársaság felvirá­goztatásában és közös ügyünk, a szocializmus és a béke szolgálatában. Válaszában Erich Honec­ker megindult szavakban mondott köszönetet az elis­merésért. „Kedves Kádár János elv­társi Kedves magyar elvtársak! Szívből köszönöm önnek, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a Ma­gyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített Zászló­rendje kitüntetését. Ebbe a­ magas kitüntetésben egyben pártunk és államunk tevé­kenységének, a szocializmus megerősítésére és a béke biz­tosítására irányuló politiká­jának méltánylását látom. A kitüntetés jelképezi marxis­ta-leninista pártjaink, álla­maink és népeink állandóan mélyülő barátságát és gyü­mölcsöző együttműködését. Engedjék meg, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban emlékezzem közös nagy for­radalmi hagyományainkra. A német és a magyar mun­kások osztályszövetsége a tőkés kizsákmányolás és az imperialista háború ellen ví­vott küzdelemben szilárdult meg. Ma országaink dolgozói a fejlett szocialista társadalmat építik. Szoros együttműködé­sük hozzájárul ahhoz, hogy az emberek javára egyre in­kább érvényesüljenek a szo­cializmus előnyei és értékei. Megfelel ez kapcsolataink fő irányainak. Miként azo­kat a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése rögzíti. Lenin pártjával és hazájá­val töretlen barátságban já­rul hozzá testvéri szövetsé­günk a szocializmus erősíté­séhez és a béke biztosításá­hoz. Különleges jelentősége van ennek éppen most, ami­kor a NATO megkezdte az Egyesült Államok új, első­­csapás-mérő nukleáris fegy­vereinek telepítését, és még jobban kiélezi a nemzetközi helyzetet. Ezért fokozott erő­feszítéseket teszünk, hogy ér­vényre juttassuk a békés egymás mellett élést és a fegyverzetek csökkentését a konfrontáció és fegyverkezé­si hajsza irányzatával szem­ben. Kedves Kádár János elv­társ! Biztosítom önt arról, hogy minden tőlem telhetőt meg­teszek a jövőben is közös ügyünkért. Kérem, adja át testvéri üdvözletemet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, önnek és valamennyi magyar elv­társnak újabb sikereket kí­vánok a Magyar Szocialista Munkáspárt­ XII. kongresszu­sa határozatainak végrehaj­tásában.” Ezt követően Erich Honec­ker díszebédet adott vendé­ge tiszteletére, majd a dél­utáni órákban újabb megbe­szélést tartottak. Kádár János és Erich Ho­necker találkozójával párhu­zamosan Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára Her­mann Axennal, az MSZEP Központi Bizottságának tit­kárával tanácskozott. A hivatalos megbeszélések befejeztével Kádár János és kísérete látogatást tett a ber­lini magyar nagykövetségen, és ott találkozott a magyar kolónia képviselőivel. Kádár János részletes tá­jékoztatást tartott a magyar­országi helyzetről, beszámolt berlini megbeszéléseinek eredményeiről és válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Szerda este a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára és kísérete — Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Karvalics László és Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezető­helyettesei — elutazott a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosából. Búcsúztatására a berlini Ostbahnhofon megjelent Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az NDK Államtanácsá­nak elnöke, Hermann Axen, az NSZEP Központi Bizott­ságának titkára, valamint dr. Szalai Béla, a Magyar Nép­­köztársaság berlini nagykö­vete. Kádár János átadja Erich Honeckernek a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét, amelyet az Elnöki Tanács 70. születésnapja alkalmából adományozott az NDK vezetőjének Közös közlemény Kádár János és­ Erich Honecker találkozó­jának befejeztével szerda este az alábbi közös közleményt adták ki a tanácskozásokról: „Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására 1983. november 30-án hivatalos baráti látoga­tást tett a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A megbeszélések során Kádár János és Erich Honecker tájékoztatták egymást az MSZMP XII., illetve az NSZEP­­ kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáról. Különös figyelmet fordítottak azoknak a feladatoknak a megvi­tatására, amelyek a 80-as évek követelmé­nyeiből mindkét párt számára adódnak. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo­cialista Egységpárt, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti testvéri kapcsolatok az élet minden területén jól fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy a két or­­szág közötti szoros együttműködés elmélyíté­sének — az 1977-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban, a marxizmus—leni­­nizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján — nagy jelentősége van. Szolgálja a két­ nép érdekeit, és egyben hozzájárul a szo­cialista közösség egységének és együttműködé­sének erősítéséhez. Megállapították, hogy az áruforgalom, vala­mint a­ gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben elért eredmények növelik mindkét ország népgazdaságának teljesítőké­pességét. Széles körű a kapcsolat a kultúra, a tudomány, valamint az oktatás és az egész­ségügy területén is. Az állampolgárok közötti közvetlen érintkezések ugyancsak hozzájárul­nak a két nép barátságának elmélyítéséhez, a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok kölcsönös megismeréséhez. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 37. ülésszakának határozataival összhangban hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és az NDK érdekelt és továbbra is aktív­ sze­repet vállal a szocialista gazdasági integráció folyamatának előbbre vitelében. Kádár János és Erich Honecker aggodalom­mal állapították meg, hogy a szélsőséges im­perialista körök konfrontációs politikájának következtében a nemzetközi helyzet súlyos fe­szültségekkel terhes. Különösen veszélyesnek ítélték azt a törekvést, hogy a fegyverkezési hajsza fokozásával az USA, illetve a NATO katonai fölényre akar szert tenni a Szovjet­unióval, illetve a szocialista országokkal szem­ben. Az új amerikai közép-hatótávolságú nuk­leáris rakéták nyugat-európai telepítése jelen­tősen veszélyezteti földrészünk békéjét és biz­tonságát, terheli a szocialista és a tőkés orszá­gok közötti kapcsolatokat, akadályozza a fegy­verzetek korlátozása és a leszerelés érdekében tett erőfeszítéseket. A tárgyaló felek kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok megváltozott feltételei között sincs ésszerű alternatívája a békés egymás mellett élés politikájának, és hangsúlyozták: mindent megtesznek azért, hogy elhárítsák a nukleáris háború veszélyét. A két párt képviselői méltatták a Szovjet­unió következetes békepolitikáját, konkrét és kontsruktív kezdeményezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek további felhalmozódását. Elítélték az Egyesült Államok magatartását, amellyel megakadályozta, hogy megegyezés születhessen a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentéséről folytatott genfi tárgyalásokon. Rámutattak arra a felelősségre, amelyeket az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország kor­mányai az amerikai fegyverek országukba va­ló befogadásával vállalnak magukra. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagálla­mai összehangolt fellépésének jelentőségét a nemzetközi küzdőtéren, és kiemelték a szo­cialista közösség többi államával kialakult együttműködés fejlesztésének fontosságát. Rámutattak arra is, hogy Magyarország és az NDK az államközi kapcsolataikban rejlő min­den lehetőséget felhasznál, hogy tevékenyen hozzájáruljon a szocialista közösség békepoli­tikájának és azoknak a közös törekvéseknek a megvalósításához, amelyek a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testülete 1983 ja­nuári, prágai nyilatkozatában és a szocialista országok párt- és állami vezetőinek 1983 jú­niusi, moszkvai nyilatkozatában megfogalma­zódtak. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség ereje, védelmi képessé­gének további erősítése, valamint a NATO és a Varsói Szerződés közötti katonai erőegyen­súly fenntartása a világbéke megőrzésének alapvető feltétele. Ezzel egyidejűleg hangsúlyozták azoknak a javaslatoknak az időszerűségét, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elve alapján a haderők és fegyverzetek, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek korlátozása és csökken­tése érdekében. Különösen fontosnak tartják, hogy a Szovjetunióhoz hasonlóan minden atomhatalom vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Sürgették, hogy a NATO-államok konstruk­tívan reagáljanak a szocialista közösség or­szágainak békekezdeményezéseire, mindenek­előtt arra a javaslatra, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai kössenek szerződ­­ést az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntar­tásáról. Ez a lépés hozzájárulna a feszült nem­zetközi légkör enyhüléséhez. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben is megvan a lehetőség a nemzet­­­közi kapcsolatok veszélyes tendenciáinak le­küzdésére, az erőegyensúlynak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő kialakítására, valamennyi vitás kérdés tárgyalásos rende­zésére. Megerősítették szolidaritásukat Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika népeinek a független­ségük megszilárdításáért, a neokolonializmus és a fajüldözés ellen vívott harcával. Elítél­ték az imperialista törekvéseket a Közel- és Közép-Keleten, a Libanon belügyeibe való beavatkozás további kiszélesítését, síkraszáll­­tak a térség problémáinak igazságos politikai rendezéséért. Követelték a Grenada elleni agresszió és a Nicaragua elleni katonai fenye­getés azonnali megszüntetését. Kádár János és Erich Honecker találkozója a hagyományos barátság légkörében, a köl­csönös megbecsülés és megértés jegyében zaj­lott le. Arafat Egyiptomot vádolja Jasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke felszólította Egyiptom népét, hogy vállaljon ismét vezető szerepet az arab világ­ban. Nyilatkozata az Al-Saab ellenzéki újságban, a Szocia­lista Munkáspárt hetilapjá­ban jelent meg. Arafat kijelentette, hogy Izrael soha nem lett volna képes a katonai kalandokra, és a PFSZ-nek nem kellett volna elhagynia Bejrútot, ha Egyiptom latba vetette volna súlyát az arab világot elbo­rító katasztrófa megakadá­lyozása érdekében. Egyiptom tétlenségét a Camp David-i szerződésre vezette vissza. Hoszni Mubarak elnök szere­péről szólva Arafat elismer­te, hogy az államfő „új stí­lust” képvisel, ám hozzáfűz­te, hogy a szadati örökség terhei nehezednek rá. Egyip­tom távol, áll az arab világ­tól, elidegenedett tőle, bár kulturális, földrajzi, törté­nelmi kötelékek fűzik arab testvéreihez. Ettől a tehertől — fűzte hozzá — igen nehéz megszabadulni. A PFSZ vezetője felelős­nek véli Szíriát a mozgalom jelenlegi helyzetéért, de rá­mutat: Tripoli ostroma egy amerikai—izraeli összeeskü­vés folyománya. Ennek cél­ja az, hogy tönkretegyék Li­banonban a PFSZ-t. Tüntetések Chilében A Chilei Demokratikus Szövetség december első fe­lében négy tömegmegmozdu­lást szervez Santiago de Chi­lében — közölték a polgári ellenzék­­ pártszövetségének vezetői kedden. A demokrati­kus szövetség felhívására legutóbb november 18-án tartottak tüntetést, mintegy félmillió ember részvételé­vel. Ez volt a legnagyobb arányú tömegmegmozdulás Chile történetében. Kedden asszonyok tömegei tüntettek a fővárosban a tit­kosrendőrség feloszlatását követelve. A rendőrök gu­mibotokkal és vízágyúkkal támadtak rájuk, többet le­tartóztattak. A chilei katolikus egyház elítélte a lakosság ellen al­kalmazott rendőri erőszakot. Kedden közzétett nyilatkoza­ta megállapítja, hogy Chilé­ben napirenden van a meg­félemlítés, az önkényeske­dés, a hatalommal való visz­­szaélés és a katolikus egy­ház erkölcsi kötelessége en­nek megbélyegzése. Santiago érseke és az em­beri jogok chilei bizottsága a napokban jelentette be, hogy az elmúlt 11 hónapban 389 ízben tettek panaszt fog­lyok megkínzása miatt. A jelzett időszakban 3000 em­bert tartóztattak le, több száz személyt az ország távol­eső tájaira száműztek. Miniszteri sajtótájékoztató Erőfeszítések a jó ellátásért A kormány második féléves tájékoztatási programjának meg­felelően tegnap délelőtt dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter a Parlamentben számolt be az újságíróknak az idei áruellátási tapasztalatokról, a karácsonyi kínálatról és jövő évi tervekről, lehetőségekről. Az áruellátás helyzetét a miniszter — különösen az élelmiszeripar területén — jónak minősítette; a külke­reskedelmi egyensúly meg­tartása, fizetőképességünk megőrzése mellett a kormány azt tartja az egyik legfonto­sabb politikai eredménynek, hogy folyamatosan sikerült megőrizni az ellátás színvo­nalát is. A kiskereskedelmi áruforgalomban az idei terv némi csökkenést irányzott elő, a tényleges forgalom azonban hasonló volt, mint tavaly. A 68 milliárd forint­nyi készletszint az utóbbi hónapokban érte el a terve­zettet, az év első felében ala­csonyabb volt a számított­nál. A kínálat az élelmiszeripar területén változatlanul ki­egyensúlyozott, a vendéglá­tásban jó tendenciák jelent­keznek, nőtt az üdítőital- és ételforgalom. Az iparcikkek körében viszont — annak el­lenére, hogy háztartási és ve­gyi cikkekből javult a hely­zet — több hiánycikkel is számolni kellett. Bár az idén jóval több építőanyagot ad­tak el a Tüzép-telepek, mint korábban, különösen az épí­tőanyag- és szerelvényfron­ton alakultak ki feszültségek. A jövő évi tervek — ha nem is irányozhatják elő a hiány­cikk forgalmának eltörlését — számításba veszik az idén kialakult helyzetet, s külön feladatokat rónak az iparra, a kereskedelemre, hogy épí­tőanyagból, szerelvényekből, hűtőszekrényből, automata mosógépből, bojlerekből több legyen, mint az idén. A belkereskedelmi válla­latok gazdálkodását értékel­ve a miniszter külön kiemel­te az új üzemelési formák térhódítását. Az ünnepi előkészületekről dr. Juhár Zoltán elmondta, hogy a kereskedelem gondo­san felkészült a decemberi keresletre. Több importáru éppen ebben az időszakban érkezik meg a boltokba, a tavalyihoz képest nagyobb lesz a kínálat játékból, férfi­ingekből, szabadidő-ruházat­ból, sportcikkekből és bizo­nyos nagy értékű híradás­­technikai berendezésekből. Az élelmiszerkínálatról szólva, a miniszter a „bősé­ges” jelzőt használta. Mind­az, amit karácsonykor és új­évkor a fogyasztási szokások következtében a vásárló ke­res, elegendő mennyiségben lesz. December elején meg­jelenik az üzletekben a na­rancs és a banán is, utóbbi­ból valamivel több is lesz, mint tavaly. A sajtótájékoztatón a bel­kereskedelmi miniszter szólt azokról a gondokról, amely­­lyel az országnak — a kül­kereskedelemnek, az ipar­nak, a mezőgazdaságnak és velük karöltve a belkereske­delemnek — nap mint nap számolni kell, azokról az erő­feszítésekről, amelyek­­szük­ségesek ahhoz, hogy ez az árukínálat se az ünnepek idejére, se a jövő esztendőre ne csökkenjen. A megnöve­kedett nehézségek ellenére a belkereskedelem jövő évi feladatai közé tartozik: az alapellátás javítása; a kiste­lepülések napcikkellátásának megoldása; a rétegigények differenciáltabb kielégítése; a termelésszervezésben rejlő tartalékok fokozottabb fel­tárása; a választék bővítése különféle áruházi-, határ­menti csereakciókkal. V. J. A.

Next