Fejér Megyei Hírlap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
FEJÉR MEGYE11“"‘ MEGTANULTA A HARCI MESTERSÉGET ■ ■ w ■ mm ■ mm m -----------------------------------___________________ Péntek, I §,h- 1984. január 20, A MUNKÁBALÉPÉS ÚJ RENDJE , XL. évfolyam, 16. szám A FELSZÁLLÓ SZELLEM LAPJAI • JTTTTTTMtTJ^TTTTTTnTtTtTTTnTT^ Ára: M0 ^ HALLGATTAK RÁM AZ EMBEREK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait és megerősítette az idei teendőkre kidolgozott programot. Megállapította, hogy a központi, a tanácsi és a vállalati intézkedések nyomán — a szálláshelyek számának növekedésével együtt — érzékelhetően javult az ellátás minősége, a szolgáltatások színvonala. A kormány az idegenforgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belföldi turizmus feltételeinek javítását. A Minisztertanács jelentést kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehajtásáról. Megállapította, hogy e programok fontos szerepet töltöttek be az ipar fejlesztésében és hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyának javításához. A kormány úgy határozott, hogy 1983. december 31-ével mindkét programot befejezettnek nyilvánítja. A fejlesztés további feladatait az éves és a középtávú tervekben kell meghatározni. Az alumíniumipar fejlesztési programja Az 1970-ben indított alumíniumipari központi fejlesztési program legfontosabb célkitűzései megvalósultak — állapította meg a Minisztertanács az ipari miniszter és a KSH elnökének közös jelentése alapján. A programot befejezettnek nyilvánították, s a jövőben elsősorban vállalati erőforrásokból fejlesztik a bauxitbányászatot, a timföldgyártást, az alumíniumkohászatot, a félgyártmányok és a késztermékek, valamint az öntvények gyártását. A gazdaságos anyagfelhasználást és technológiai korszerűsítést szolgáló központi fejlesztési program pedigfelkarolja a még megoldatlan, s főleg a minőség javításával kapcsolatos alumíniumipari fejlesztési elképzeléseket. Az alumíniumipar kiemelt fejlesztése az elmúlt csaknem másfél évtizedben lehetőséget teremtett a hazai adottságokhoz jobban igazodó termelési struktúra kialakítására. 1970. és 1983. között az alapanyag- és félgyártmány-termelés korszerűsítésére több mint 23 milliárd forintot, a készárugyártás fejlesztésére 7 milliárdot fordítottak. A magyar bauxit- és timföldtermelés technológiája a világ élvonalába került, az alumínium-félgyártmányok termelése pedig megközelítette az élvonalat. Eredményeinkhez nagyban hozzájárult az 1962-ben megkötött, s jelenleg is érvényben levő magyar—szovjet timföld—alumíniumegyezmény. Ismeretes, hogy hazánk bauxitvagyona gazdag, ám az alumíniumtermelés rendkívül energiaigényes. Egy tonna alumínium előállításához mintegy 15 ezer kilowattóra villamos energiára van szükség. Mindkét ország számára kölcsönösen előnyös a megállapodás, mely alapján hazánk timföldet szállít a Szovjetunióba, ahol azt viszonylag olcsó vízi energia segítségével feldolgozzák, s alumíniumtömböt kapunk vissza. A múlt esztendőben az egyezményt 1990-ig meghosszabították. Ennek alapján Magyarország évente 530 ezer tonna timföldet, továbbá ötezer tonna alumínium-félgyártmányt küld a Szovjetunióba. Cserébe a partnerország 205 ezer tonna alumíniumtömböt szállít viszsza. Az egyezmény meghoszszabbítása biztosítékot jelent arra, hogy hosszabb távra, a VII. ötéves terv időszakára is rendelkezésre álljon a hazai feldolgozáshoz szükséges alumínium. A bauxitbányászat és a timföldgyártás gyors ütemű bővítése hozzájárult a hazai alumíniumfelhasználás növeléséhez és jelentős exportárualapot teremtett. Bauxitvagyonunk és az erre alapozott alumíniumipar részt vállal a szocialista országok alumíniumipari alapanyag-ellátásából, nőtt a bauxit és a timföld hozzájuk irányuló kivitele. A konvertibilis piacokon a fél- és késztermékek exportja bővült, a program ideje alatt ötszörösére növekedett. Az 1970-ben elhatározott program célul tűzte ki, hogy a viszonylag nagy mennyiségben rendelkezésre álló ásványkincset, a bauxitot magas színvonalon dolgozzák fel a vállalatok. A program indítása óta 46 százalékkal nőtt a bauxittermelés, a kutató-fútókapacitás bővült, korszerű automata mintavevő berendezések álltak munkába. A Fejér megyei és a Bakonyi bauxitbányáknál új bányaüzemek épültek, köztük a Rákhegyi, a Deáki és a Halimba III. A timföldgyár kapacitások bővítésével megkétszereződött a timföldtermelés, modern berendezéseket szereltek Ajkán és Almásfüzitőn. Mindezek eredményeként javult a timföld minősége és csökkent az importanyag-felhasználás. Az alumíniumkohászatban az inotai és a tatabányai kohók bővültek, s egy új kohó építése is napirendre került, amelynek tervezése, illetve előkészítő munkái folyamatban vannak. A félgyártmány-termelés megduplázódott a program ideje alatt. A legfontosabb beruházások a Székesfehérvári Könnyűfémműben valósultak meg, ahol új szélesszalag hengermű, épült, s ennek kapacitását időközben tovább bővítették. Szélesedett a termékválaszték: Inotán a korábbinál jóval többféle huzal készül, az alumíniumszerkezetek gyárában hullámosított szélesszalagot állítanak elő. Székesfehérváron az eloxáló üzem átadásával versenyképesebbé váltak a termékek. A készárugyártó vállalatoknál jelentős mértékben nőtt az alumíniumfelhasználás. A villamosipari lég- és földkábeleken kívül fólia csomagolóeszközök, edények, öntözőcsövek, könnyűszerkezetes építőipari termékek is készülnek alumíniumból. Valamennyi vállalatnál, korszerű megmunkáló eljárásokat vezettek be, köztük a gyors huzalhúzást vagy a tubusok és aerosolos palackok esetében a gyorsjáratú préselést. Emellett több új beruházás is megvalósult, így a Balassagyarmaton radiátorokat, Hódmezővásárhelyen habosított és szerelt alumíniumborítású paneleket, íves tetőt, a Mátravidéki Fémműben csavarmentes kupakokat, a Magyar Kábel Művekben pedig alumíniumkábeleket készítenek nagy sorozatban. Tanács-vb Fehérváron Bizottság segíti a telkek elosztását A közeljövőben tartandó ülés előtt a tanács idei fejlesztési alap és működési költségvetésének tervét vitatta meg, készítette elő tegnap délutáni ülésén a Székesfehérvár városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ugyancsak tanácsülés elé kerülő téma volt az a beszámoló, amely a tanács által a végrehajtó bizottságra ruházott feladatok végrehajtásáról készült. Mindkét témát a következő ülésén vitatja meg és dönt elfogadásáról a város tanácsának testülete. A végrehajtó bizottság a bejelentések között tárgyalta és döntött arról, hogy az állami, tartós használatú telkek elosztására létrehozza a telekügyi társadalmi bizottságot. A kilenctagú bizottság feladata — csakúgy mint a lakásügyi hatóság mellett működő társadalmi bizottságé —, hogy a műszaki osztály munkáját segítse, javaslatokat adva a telekigénylők kijelölési sorrendjére. Az igényjogosultság megállapítását, illetve a sorrend elkészítését pontrendszerbe foglalt szabályzat segíti: a tartós használatú telkek használóinak kijelölésekor például előnyt élvez az, aki telekért cserébe lemond lakásigényéről; ha állandó székesfehérvári lakos, illetve huzamosabb ideje már itt dolgozik; s ha a meglevő lakását az OTP-nek, illetve a tanácsnak újraértékesítésre visszaadja. Elsőbbséget biztosítanak a nagycsaládosoknak, a fiatal házasoknk, a munkáslakás-építési akcióban részt vevő, vállalati támogatásban részesülő igénylőknek, továbbá a szervezett lakásépítő közösségi formában építkezőknek. M. E. A helsinki folyamat a népek érdeke Dr. Várkonyi Péter felszólalása a stockholmi konferencián A stockholmi konferencia csütörtök délutáni ülésén külügyminiszterünk, dr. Várkonyi Péter is szót kapott. Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Elnök úr! Tisztelettel köszöntöm önt, valamint az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia valamennyi résztvevőjét. Megelégedésünket fejezem ki, hogy a madridi találkozón létrejött megállapodásnak megfelelően a konferencia első szakasza megkezdi munkáját. Véleményünk szerint e tanácskozás jelentőségét, egyben felelősségét is növeli, hogy külügyminiszteri részvétellel kerül sor a megnyitására. Kormányom kezdettől fogva támogatta e konferencia összehívását. Remélem, hogy a stockholmi konferencia eredményes lesz, s a svéd főváros neve fontos állomásként kerül majd be az európai biztonság és együttműködés történetébe. Tisztában vagyunk azzal is, hogy tanácskozásunk nem elefántcsonttoronyban zajlik, nincs elszigetelve a külvilágtól. Ennek leszögezése mellett is az a véleményünk, hogy a stockholmi tanácskozás a kedvezőtlen nemzetközi feltételek mellett is eredményes munkát végezhet. Valljuk, a jelenlegi helyzetben is van rá lehetőség, és megnőtt annak a jelentősége, hogy Stockholm példát mutasson, konstruktív eredményre vezessen. A stockholmi konferencia új dimenzióval bővíti az összeurópai folyamatot azáltal, hogy első ízben teszi lehetővé érdemi tárgyalások folytatását az európai biztonság katonai összefüggéseiről a 35 részt vevő állam közreműködésével. Noha ez a fórum nem helyettesíthet más két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, lehetőségei mégis újszerűek és fontosak. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések nem jelentenek leszerelést, de je(Folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter külügyminiszter a stockholmi tanácskozáson. Mellette (jobbra) Varga Isván nagykövet ül A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése Tartalmas munka, megújuló akarat A Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnapi ülésén a tavaly végzett politikai-mozgalomi munka tartalmi tapasztalatait, módszereit elemezte, összegezte és az idei feladatokat vette számba. A Fejér megyei Bauxitbányák kincsesbányai pihenőházában tartott ülésen az elnöki tisztet Kerkay Andorné látta el. Arról a széles körű tevékenységről, több vonatkozásban új kezdeményezésről, amit a népfront megyei testületei, munkabizottságai, albizottságai, az új szervezet, a fogyasztók megyei tanácsa elvégzett 1983-ban, szólt összefoglalójában és az új év feladatait felvázoló vitaindítójában Bodnár Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei titkára. Sok minden fémjelzi a népfrontmozgalom megyei törekvéseit, mert a párt politikájának szellemében, sajátos eszközeikkel, lehetőségeikkel részesei voltak a nemzeti egység kovácsolásának, a köz javát szolgáló cselekvési egység fejlesztésének, erősítésének. Nem a látványos nagyakciók, hanem a szívós akaratú, tudatos és tervszerű hétköznapi munka jellemezte a feladatok ellátását. A területen szervezett minden lakossági fórum, rétegbeszélgetés, vitadélután — légyen az munkások, mezőgazdasági dolgozók, fiatalok vagy nyugdíjasok, egyházak képviselői vagy nemzetiségiek, nők, vagy szülői munkaközösségek, értelmiségiek, közéleti emberek, kisiparosok, kiskereskedők, vagy kertbarátok körében — hozzájárult a közélet vérkeringésének frissítéséhez, a lakossági kapcsolatok továbbépítéséhez, hasznosításához. Számos hagyományos, évről évre megújuló feladat mellett ott vannak olyan kezdeményezések, amelyek hozzájárultak a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a lakosság közérzetének javításához, az emberekben meglevő, a terület előrelépését szolgáló önzetlen tettkészség összefogásához. Jó példája ennek az a több mint 250 millió forint értékű társadalmi munka, amelynek nyomán gyarapodtak településeink. A szervező, mozgósító munkából méltóképpen kivették részüket a népfront tisztségviselői, aktívái. Jó együttműködésben a megyei tanács testületeivel, a vb szakosztályaival és más politikai szervekkel végezték feladataikat. Ám az élénk vitában kristályosodó vélemények alapján is tovább lehet finomítani a munkamegosztást, egyes tanácsi testületek elé kerülő előterjesztések véleményezését. Ebben a munkában jó partnerek a népfront munkabizottságai is. „Emelt fővel állhatnak a népfront megyei szervei a lakosság elé, mert sokat tettek velük együtt, érdekükben” — mondotta Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára. És természetesen felhívta a figyelmet — az elnökség több tagjával együtt — a mozgalmi élet olyan területeire, amelyeken adottak a lehetőségek a továbblépésre. Nyitottan, elkötelezetten, megfelelő politikai érzékenységgel dolgoznak a népfront megyei szervei. Erősségük az elemző, értékelő készség és a kollektív bölcsességre alapozott feladatellátás. A széles körű elismerésre méltó tevékenységet tovább fejlesztik idén. Olyan munkaprogramot fogadott el a testület, amelyben mindenki gyümölcsöztetheti a közjót szolgáló akaratát. Ebben az évben is számos módot találnak a helyi párt-, állami és népfrontvezetőkkel való találkozásra, a lakossági fórumokra, a rétegbeszélgetésekre és a felszólalók valamennyien hangoztatták: készségesen vállalják a népfrontmozgalmi feladatok végzését a testületben és a lakóhelyen egyaránt. Feladatkörüket a Hazafias Népfront VII. kongresszusának állásfoglalására, a ciklusprogramokra, a megyei pártbizottság és a népfront országos szerveinek ajánlásaira építették. Ezek lehetőséget adnak a megújulásra, az öntevékenységre, a kezdeményező igyekezet erősítésére. Sok-sok jó szóval ismerte el az elnökség az apparátus feladatokhoz, a növekvő követelményekhez igazodó munkáját. .