Fejér Megyei Hírlap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. FEBRUÁR 1. SZERDA Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a cserearányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s ennek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet sikerült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitelkapcsolatait is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikerei alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF- től) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbanktól) hiteleket kérjünk és kapjunk. Az 1982 decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valuta Alaptól lehívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második félévben — úgynevezett társfinanszírozás formájában — 270 millió dollár hosszú lejáratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bankkonzorciumtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vesz. Így 1983-ban — fizetési kötelezettségeink teljesítése mellett — likviditási helyzetünket is javítani tudtuk, hitelképességünk nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében csökkenteni kívánjuk az adósságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszonylatban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a múlt évi aszály áthúzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehetőségeink érdemleges javulására nem számíthatunk. Rubel elszámolású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létrehozása. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világbanktól, ezúttal ez a kölcsön konvertibilis export-árualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kapcsolódna. Szintén a Világbankban való részvételünkhöz kapcsolódik, hogy Bankinform néven a Magyar Nemzeti Bank új számítógépes szolgáltatást vezet be, amelynek keretében a vállalatok — szerény térítés mellett — megkapják a Világbank által finanszírozott létesítményekről beérkező mindazokat az információkat, amelyek a kölcsönnyújtás egyes fázisaihoz kapcsolódnak, és hasznosak lehetnek a rendszerben részt vevő magyar vállalatok számára a versenytárgyalásokra való sikeres felkészüléshez. Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változatlanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beruházási hitelek elsősorban az export növelését, az import gazdaságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és energiafelhasználásának csökkentését segítik elő. A bank arra törekszik, hogy elsősorban azok a kisebb, kiegészítő jellegű fejlesztések részesüljenek hitelben, ahol a várható jövedelmezőség magas, továbbá a saját erő kellő magas aránya lehetővé teszi, hogy a hitelt a lehető legrövidebb időn belül visszafizessék. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hitelkeret — a múlt évihez hasonlóan — 22 milliárd forint. Az igény ennél jóval magasabb. A keret bővítése érdekében a bank az eddigi gyakorlatot követve az év elején felülvizsgálja a már meglevő beruházási hitelszerződéseket. Azoknál a beruházásoknál, ahol nem várható a szerződésben vállalt feladatok teljesítése, esetleg a bank visszavonja folyósítási kötelezettségét, vagy azt átütemezi. Az MNB továbbra is szorgalmazza a gyorsabb hiteltörlesztéseket azoknál a vállalatoknál, amelyeknek pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A forgóeszköz-hitelezések elvei sem módosulnak 1984- ben. A készletgazdálkodás javításának fokozott ösztönzésére azonban azok a termelőeszköz-, illetve külkereskedelmi vállalatok, amelyek felesleges készleteket hasznosítás, értékesítés céljára más vállalatoktól átvesznek, középlejáratú, a fejlesztési alap felhasználása nélkül (vagyis az árbevételből) törleszthető hitelt kaphatnak. A hitel szabályozó szerepének növelése érdekében a bank az év folyamán kidolgozza a kereskedelmi hitelnyújtás rendszerét, és javaslatot tesz annak bevezetésére. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intézményrendszerének átalakításával összefüggésben felvetődött a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése is. Az elgondolások a központi beavatkozás csökkentését, a vállalati önállóságot, a piac, illetve a verseny szerepének növelését célozzák. Ehhez az szükséges, hogy erősödjék a jegybanki funkció és javuljon az üzleti banki tevékenység. Az utóbbi években létrejöttek pénzintézeti tevékenységet végző különféle kisebb szervezetek. Ezeket az MNB támogatja. Szükséges ugyanakkor, hogy a jegybanki irányítás és ellenőrzés az új intézményekre is kiterjedjen. Tímár Mátyás részletesen foglalkozott a különféle címeken nyújtott hitelek felhasználásának tapasztalataival. Elmondta például, hogy 1983-ban az exportfejlesztő beruházások eredményeként mintegy 1,1 milliárd dollár értékű árut exportáltak, valamivel kevesebbet a hitelkérelmekben ígértnél. Ebben közrejátszottak a világpiaci árcsökkenések is. (A konvertibilis elszámolású kivitelünk árai 1983-ban körülbelül 10 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.) Nehezítették azonban az exportot az értékesítés mennyiségi korlátai, de belső problémák is, például a minőség hibái. Elmaradás leginkább a kohászati és gépipari vállalatoknál tapasztalható. Az élelmiszeripar teljesítette a hitelszerződésekben vállalt kötelezettségét, a mezőgazdasági üzemek azonban — az aszálykárok miatt, az eddigi évek során először — némileg elmaradtak a teljesítésben. Az MNB elnöke kitért az innovációs alap és a vállalkozási alap működésének tapasztalataira is. Az innovációs alap, 600 millió forintos alaptőkéjéből 1983 végéig mintegy 370 millió forintot helyezett ki, ebből körülbelül 100 millió forint már meg is térült. Az alap tevékenységének közvetett eredményeként már számos új termék jelent meg a magyar piacon és több új mezőgazdasági és ipari technológiát kísérleteztek ki, illetve vezettek be. A vállalkozási alapot az MNB 1983-ban azért hozta létre, hogy kiegészítő hitelezéssel, pénzátcsoportosításokkal segítse a vállalatokat, tőkét biztosítson az újonnan megalakuló gazdasági társulások és társaságok alapításához és működéséhez, új finanszírozási formákat (lízing, kötvény) honosítson meg és mindezekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson. A vállalkozási alap pénzeszközeinek felhasználását — a fejlesztés- és hitelpolitikai előírások keretei között — alapvetően üzleti szempontok, vagyis a jövedelmezőség, a megtérülés, a kockázat határozzák meg. A vállalatok és szövetkezetek az alap igénybevételére 1983- ban 325 millió forint összegben kötöttek szerződést. A magánerős lakásépítéssel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésére például gazdasági társaság alakult az alap 100 millió forintos részesedésével. Feladata: országos bolthálózat kiépítésével építőipari kisgépek kölcsönzése a lakosságnak. Egy másik vállalkozás keretében az alap 33 millió forintot folyósított egy külföldi film Magyarországon történő forgatásához. A modern elemes bútorok gyártását 14 millió, a könyvritkaságok kiadását pedig eddig 30 millió forinttal segítette a vállalkozási alap. (MTI) Tf ,*B , 2, 3 A cél: nemzetközi fizető-* képességünk szilárdítása A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Garcy-'?c - és társadalompolitika Kiállításokon a Graboplast termékei Sikerrel szerepelt a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár a frankfurti Heimtex nemzetközi bemutatón. A január első felében megtartott seregszemlén lakberendezési termékeket — különböző típusú fürdőszobák, konyhák, továbbá sportlétesítmények, kórházi helyiségek burkolására alkalmas padlókárpitokat és velük színárnyalatban és mintázatban harmonizáló tapétákat — tárt az érdeklődők elé. A dunántúli nagyüzem az év hátralévő részében is számos hazai és külföldi bemutatón vonultatja fel e termékeit. Az április elején nyíló budapesti nemzetközi munkavédelmi kiállításon, a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézettel közösen kifejlesztett műbőröket, egyebek között olajálló öltözékeket, húsipari védőruhákat állít ki. Benevezett a gyár az ugyancsak Budapesten megnyíló Konstruma elnevezésű nemzetközi építőipari bemutatóra is. Ezen legújabb konfekcionált műszaki cikkeit — uszodák, sportcsarnokok befedésére, továbbá raktárak, tárolók kialakítására alkalmas sátorszerkezeteit, szállításnál használható konténereit és korszerű szigetelő anyagait — ismerteti meg a szakemberekkel. Bejelentette a győri gyár részvételét az áprilisban megnyíló brnói fogyasztási cikkek vásárára is. Ott ruházati, továbbá cipőműbőröket, színben és megjelenésben hozzájuk illő táskaanyagokat mutat be. Az őszi hónapokban ugyancsak ruházati és bőrdíszműtermékekkel vesznek részt a párizsi bőrhéten, az őszi BNV-n és a bagdadi vásáron. Divatos és egyre népszerűbb sportruházati termékeiket, szabadidős öltözékeiket pedig Cipruson állítják ki. Kitüntetés, kinevezés a megyei rendőr-főkapitányságon I M • 1 II r rrs r Ünnepi állománygyűlés Tegnap délelőtt a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság ünnepi állománygyűlésén köszöntötték nyugállományba vonulása alkalmából Kovács Zoltán rendőr ezredest, a megyei főkapitány helyettesét. Székesfehérváron, a Helyőrségi Művelődési Központban tartott rendezvényen megjelent Földesi Jenő rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes, Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a megyei tanács elnöke. Részt vettek az állománygyűlésen a Belügyminisztérium képviselői és a megyei igazságügyi szervek vezetői is. Az ünnepi rendezvény résztvevőit dr. Sepsei György rendőr vezérőrnagy, megyei rendőr-főkapitány köszöntötte. Ezután a belügyminiszter parancsának felolvasása következett Kovács Zoltán nyugállományba helyezéséről és kitüntetéséről, majd dr. Takács Győző rendőrfőkapitány-helyettesi kinevezéséről és előléptetéséről. Az Elnöki Tanács a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki a nyugállományba vonuló Kovács Zoltánt. A kitüntetést Földesi Jenő rendőr altábornagy, miniszterhelyettes adta át. A kitüntetés átadása után a belügyminiszter-helyettes méltatta Kovács Zoltán elkötelezett munkásságát, azt a több mint három évtizedes belügyi, rendőri szolgálatot, amit élethivatásul választott és minden időben becsülettel teljesített. Köszöntötte a nyugállományba vonuló rendőr ezredest Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. A párt, az állami és társadalmi szervektől kapott segítséget megköszönte felszólalásában Kovács Zoltán, aki tisztelgett a csapatzászló előtt. Az ünnepi állománygyűlésen az újonnan rendőrkapitány-helyettesnek kinevezett dr. Takács Győző rendőr alezredes megköszönte a szakmai és a politikai vezetéstől kapott bizalmat. N. E. Földesi Jenő rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes (jobbról) átadja a kitüntetést Kovács Zoltán rendőr ezredesnek Korszerű biztosítóberendezés Martonvásáron Ötszázmillió forint a vasúti biztonságra A vasút az idén — a csökkenő anyagi lehetőségei ellenére is — mintegy 500 millió forintot költ a biztonsági berendezések fejlesztésére, korszerű sorompók, jelzőrendszerek létesítésére. A fejlesztések célja, hogy elsősorban a nagy forgalmú törzshálózaton összefüggő, maximális biztonságot nyújtó vonalakat hozzanak létre, s a lehetőségekhez mérten — egyszerűbb és olcsóbb berendezésekkel — a gyérebb forgalmú vasúti szakaszokon is fokozzák a biztonságot. Az elmúlt évben összesen csaknem 140 kilométeren alakítottak ki önműködő térközöket, vagyis olyan berendezéseket helyeztek üzembe, melyek automatikusan szabályozzák a vonatok követési távolságát, s alkalmasak arra is, hogy veszély (például a mozdonyvezető rosszulléte) esetén megállítsák a vonatot. Ugyancsak tavaly 10 állomáson úgynevezett jelfogófüggéses biztosító berendezést állítottak munkába, melyek nagy biztonsággal, önműködően állítják az állomásokon a jelzőket, a váltókat és a sorompókat, minimálisra csökkentve a baleseti veszélyt. Az idén további 79 kilométeren, s hat állomáson, így például Martonvásáron, Egerben, Csengődön építik meg a korszerű biztosító berendezéseket. Néhány mellékvonalon levő állomáson, így Jászkíséren, Jászladányban és Bélapátfalván úgynevezett egyszerűsített szolgáltatású berendezéseket szerelnek fel, s több mint harminc helyen önműködő sorompókat helyeznek üzembe. A biztonság szempontjából a vasút egyik legnagyobb gondja továbbra is a közútvasút kereszteződés marad, hiszen itt történik a legtöbb baleset. Az elmúlt évben 117 esetben ütköztek egymásnak közúti és vasúti járművek. Ez 20 százalékkal kevesebb ugyan, mint a megelőző évben, mégis jelentős, ezért a vasút újabb intézkedéseket tesz, illetve már tett, hogy javuljon ezeken a helyeken a biztonság. Mindenekelőtt igyekeznek (már ahol saját hatáskörükbe tartozik) jól láthatóvá tenni a kereszteződéseket. Felújítják az átjárók burkolatát, korszerűsítik azok átvezetését. Megszervezték azt is, hogyha valami hiba, vagy egyéb ok miatt nem működik a sorompó, azonnal jelzik az Útinformnak az autósok tájékoztatására. Gépkocsival ellátott javítóbrigádokat szerveztek, melyek azonnal a helyszínre sietnek, ha elromlik a sorompó. A MÁV kezdeményezésére a KRESZ-ben módosították a fénysorompó fehér fényének jelzését: július 1-től a villogó fehér fény szabad áthaladást engedélyez a síneken. (Ennek feltételeként a MÁV korlátozza a 6 ezer kilogrammnál kisebb tengelynyomású vasúti járművek sebességét — ezek csak öt kilométeres óránkénti sebességgel érkezhetnek az átjárókhoz.) Ugyancsak a baleseti veszély elkerülésére az új KRESZ szerint külön tábla jelzi, egy- vagy többvágányú vasutat keresztez az út, hogy tisztában legyen az autós, milyen hosszú veszélyes szakasz áll előtte. A felmérések azt mutatják, hogy az átjárókban történő balesetek 91 százaléka a közúti járművezetők figyelmetlensége, fegyelmezetlensége miatt következik be. Ezért több vasúti szakembernek az a véleménye: honosítani kellene azt a több helyen már bevált módszert, miszerint a vasúti kereszteződések előtt hullámosítják az úttestet, s ezzel a sebesség csökkentésére késztetik a jármű vezetőjét, megakadályozva, hogy túl gyorsan és kellő körültekintés nélkül hajtson a sínekre. . OLDAL __ Bűvös kockázat A Bűvös kockázat című tvriportsorozat legújabb adásában a szerkesztő-riporter, Karácsondi Miklós ezúttal a Haldex-jelenséget mutatja be a televízió nézőinek. Hazánk sok állampolgára tudja, hogy ez a név már vagy 25 éve benne van a pesti és a tatabányai telefonkönyvben. Arra is emlékszik, hogy a bányavidéket é s újabban a kohókat övező meddőhányók hasznosítása rejlik a háttérben. Az átlagember megszokott jelenséget lát emögött, ám a szerkesztő-riporter — Janovics Sándor operatőr és Kapuvári Sándor rendező társaságában — a közhelynek látszó hétköznapi ügy nyomába ered. A Haldex tatabányai üzeme valóban úgy fest kívülről, mint valami kóceráj. Nem is büszkélkedhet más külsővel, mert ennek a — Tatabányai Szénbányákhoz tartozó — kis vállalatocskának alig van pénze. S mégis, egész meddőhányó-hegyeket tüntetett el már Magyarországon és Lengyelországban, s újabban már Ausztriában és az USA-ban is van Haldex-üzem. Vagyis ha így haladunk, világszerte ismert kiscéggé válik. S miközben az egyik magyar vállalat fanyalog (még ma is csak erős fenntartásokkal bízik a Haldexben), az amerikai, meg az osztrák fél dicséri őket, s bíztató jövőt jósol számukra. Eközben persze a „kis kóceráj” szorgalmasan termeli a kemény valutát az országnak. A kérdés hát így hangzik: mije van ennek a Haldexnek? A film alkotói bemutatják: fantáziája és mersze. Vállalkozó készsége meg az ehhez szükséges felkészültsége. Vonatkoztassunk el most a Haldextől, s gondoljunk azokra, akik nehéz sóhajok kíséretében panaszkodnak napjainkban a hazai vállalatoknál: egyre kevesebb pénz jut fejlesztésekre, beruházásokra. Hej de nehéz így versenyezni Nyugattal!... De milyen különös: a Haldexnek ez is megy. — magyar —