Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1984. JÚNIUS 1. PÉNTEK Sikeres szakmai bemutató a besnyői kaszálón NÉHÁNY IGAZ SZÓ A GYEPRŐL A fűtermő rétek, kaszálók eltartó képessége lényegesen nagyobb, mint azt sokan gondolnánk. Ebből a megfontolásból szervezte a Fejér megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a TESZÖV, a MAE megyei szervezete, a Dunántúli Ipari Növények Termesztési Rendszere a gesztorgazdaság területén, a besnyői Sallai Tsz-ben azt a hét eleji fórumot, amelyen a Fejér megyei mezőgazdasági üzemek mellett jóformán az egész Dunántúl képviseltette magát. Professzori érvek A besnyői kultúrház, ahol a program első része zajlott, ezúttal is zsúfolásig megtelt, hogy meghallgassák Zsirai János DINTER-igazgatót a gyepgazdálkodási és betakarítási program besnyői gyakorlatáról, dr. Zimmermann István megyei tanácsi osztályvezető-helyettest, a Sárrét, a Mezőföld és a Bakony- Vértes tája fűtermelő területeinek helyzetéről, majd dr. Vinceffy Imre professzort, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanárát, a besnyői gyephasznosítási program megalkotóját. A végig nagy érdeklődéssel kísért előadásból egyértelműen kitűnt, hogy a gyepgazdálkodás még mindig hatodrendű kérdés a legtöbb üzemben. Csupán mutatóban látható néhány gazdaságban valóban okszerűen kezelt terület. Az állattartásban, tenyésztésben beállt újkori változások közben az üzemi vezetők elfelejtették, hogy a szarvasmarha számára a legteljesebb értékű takarmány a gyepszéna, nem pedig az a drága abrak, amiről sokan még mindig azt hiszik, ez az egyetlen megváltó takarmány az intenzív tej- és hústermelésben. A legelő „csapdái” Az a „hollandus”, aki egy téves felfogás áldozatául esett, ma is igen kiváló tanító érv a gyeptartás mellett. A nyugati világ gazdaságai a piac örökös szorításában élnek. Adódott, hogy az egyébként jónak mondható 6000 literes állományt, mert csökkenteni kívánta a tejhozamot, kiütötték a legelőre. A végeredmény: 9000 literes fajlagos eredmény. Adódott, hogy hazai berkekben az örökké istállózott teheneket, az olcsóbb tartás érdekében kihajtották a legelőre. Mielőtt megtették volna, végig aggodalmaskodták az időt, hogy ez az állomány nem alkalmas a legelőre, ennek már az üköreganyja is csak istállós marha volt, hogy ezek már rég elfelejtettek legelni. Kint azonban bebizonyosodott, hogy a jószág ösztöneiből soha sem lehet kiirtani az őstermészetet, még akkor sem, ha olyan pazarló istállókba kötik, ahol jobb híján velencei tükörbe nézegetheti magát. A végeredmény: egyszerre másfélszeresére ugrott a hozam és a legbővebb számolás ellenére is forinttal csökkent a literenkénti költség. Ami igaz, ami nem .. . A gyepet ott lehet tartani, ahol mindig zöld a fűállomány. A gyepről az utóbbi néhány éven belül is számos téves nézet alakult ki. Nem kevesek azok, akik a gyep nagy vízigényéről beszélnek, mert nem tudják, hogy az igazi réteken szükség szerint alkalmazhatók a már ismert víztakarékos technológiák, kényszerhelyzetben a vízpazarló technológiák, ha nem figyelnek oda. A gyepekről hirdetett sokféle „igazságból” még mindig nem azokat a lehetőségeket ragadják meg, amelyek a helyszínre jól adaptálhatók. A besnyőiek több száz hektárnyi Duna menti területei ehhez is jó példát adtak. Az igazság a gyepről, ha valaki 10 tonna szénát termel, akkor abból a tiszta eredménye nem lehet kevesebb 2,5 tonna szénaértéknél. Intenzív gyepen pedig elérhető a 25—30 tonna is, de ennél lényegesen több is, ha néha belekukkantanak a professzori ajánlásokba. A program, a gyepgazdálkodási komplex program jónak minősíttetett a besnyői legelőn, amikor munka közben tekinthették meg a békéscsabai MEZŐGÉP új fűbetakarító gépeit, valamint a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát közreműködésével a Claas cég Rollant típusú bálázóit. Peresztegi T. Ferenc A gyakorlati bemutató résztvevői Fotó: Rabáczy szilárd Gazdaság- és társadalompolitika PALÁNTÁZZÁK A DOHÁNYT. A változékony időjárásban minden arra alkalmas napot kihasználva dolgoznak a cecei határban. A cecei Béke Termelőszövetkezetben húsz hektáron palántázzák a dohányt Gazdaságosabb terményszárítás i, gazdaságos terményszárítási módszert dolgoztak ki a keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán. Egy ott tervezett adapter beépítésével lényegesen kevesebb energiával lehet működtetni a gazdaságokban használt szárítóberendezéseket. Az új megoldás azon a felismerésen alapul, hogy a szárítóberendezések döntő többségénél a terményen átáramló meleg levegő sebessége az egész szárítási folyamat alatt változatlan. A szárítás utolsó szakaszában, amikor már kevesebb vizet kell elvonni, ugyanazon erősségű, mint kezdetben, s így az energiafogyasztás a végén már nincs arányban a szárítási eredménnyel. Az adapter a szárítás első szakaszában növeli, az utolsó szakaszában pedig csökkenti a szárító levegő sebességét. Ezzel megszünteti az utolsó szakasz energiapazarlását és megakadályozza, hogy a kívánatosnál magasabb hő csökkentse a — mintegy elégesse — a termény fehérjetartalmát. Az új módszert a kukorica szárításánál lehet eredményesen alkalmazni. Az Alkotó ifjúság pályázaton díjat nyert berendezés gyártására pályázatot hirdettek, s ezt egy fiatal mérnökökből és más szakemberekből szerveződött budapesti gmk nyerte meg. A számítások szerint az adapter beszereléssel együtt mindössze 150 ezer forintba kerül és ez, a szárító kihasználtságától függően 10 —15 nap alatt megtérül. Az új módszer elterjesztésére, a berendezés hasznosítására a mosonmagyaróvári egyetemi kar az Alkotó Ifjúság Egyesülés energiaszervezési irodájával szerződést kötött, s kísérletek kezdődtek a módszer továbbfejlesztésére. Bizalmi klub alakult Fehérváron A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa ünnepélyes keretek között avatta fel a bizalmiak klubját. A székházban kialakított klubhelyiség létrehozásában a megye több vállalata segítséget nyújtott: a KÉV, a bútoripari vállalat, az ARÉV, a tanácsi építők, az Ikarus, a Móri Állami Gazdaság és az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát, a vízügyi igazgatóság, a mezőföldi erdőgazdaság, valamint a 323. számú Szakmunkásképző tanulói, akik az avatón emléklapot kaptak. A klub a SZOT felhívására alakult azzal a céllal, hogy a fehérvári üzemek, vállalatok, intézmények szakszervezeti bizalmiai számára lehetőséget, fórumot biztosítsanak az elméleti és módszertani kérdések feldolgozására, megvitatására, a tapasztalatok kicserélésére. Már megrendezték az első eszmecserét, amelyen a gazdasági vezetők véleményezésének elméleti, gyakorlati kérdéseit vitatták meg. A legközelebbi klubfoglalkozás fórum lesz, amelyen az SZMT vezetői válaszolnak a bizalmiak kérdéseire. 3. OLDAL _ A tavalyinál jobb lesz a kínálat Az üdülőkörzetek élelmiszerellátása Az élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatok, valamint a termelők már valamennyi üdülőkörzetben — a Balatonnál, a Mátra környékén, a Duna-kanyarban és a Velencei-tónál — megkötötték a megállapodásokat a kiskereskedelmi vállalatokkal a nyári ellátás biztosítására. Az áruszállítási szerződések megkötése során a vállalatok figyelembe vették, hogy — anyagi megfontolásból — mind a hazai, mind a külföldi turisták egyre inkább az üzletekben, piacokon vásárolnak, s nem járnak naponta többször vendéglőbe. Húsból és húskészítményekből kielégítő lesz a választék. A kedvelt szabadtéri sütéshez, grillezéshez baromfit, növényevő halakat, valamint tengeri halakat kínál a kereskedelem. Pontyot, süllőt, harcsát is lehet ugyan majd kapni az üzletekben, ezekből azonban csak a vendéglőknek ígér folyamatos ellátást. A kereskedelem fokozott figyelmet fordít arra, hogy a főszezonban az üdülőhelyeken megfelelő legyen a választék az olcsóbb húskészítményekből is. A vásárlók az idén sem számíthatnak arra, hogy boltnyitáskor minden üzletben friss kenyeret, péksüteményt kapnak. A kis kapacitású üdülőhelyi pékségek ugyanis nehezen győzik a nagy nyári forgalmat. Az ellátást jelentős mértékben segítik a magán-kenyérárusok, akik egyre nagyobb számban jelennek meg az üdülőhelyeken is. A Duna-kanyar kenyérellátását várhatóan javítja majd az új kenyérgyár, amely tavasszal kezdte el működését. Tej- és tejtermékekből a korábbi években is volt elegendő, a kánikulai hónapokban azonban hiánycikknek bizonyult az üdülőkörzetekben a tartós tej. Lényeges javulás az idén sem várható, a teljes hazai szükségletet ugyanis csomagolóanyag hiányában nem tudják kielégíteni. A zöldség-gyümölcs kínálatot az elmúlt három évben is jelentősen javította, hogy a kistermelők, kiskerttulajdonosok kereskedői engedély nélkül értékesíthetik terményeiket. Ezek az árusok a boltok nyitása előtt, illetve zárás után, és többnyire szombat-vasárnap is árusítanak. A tapasztalatok szerint még a távolabbi vidékek kistermelőinek is megéri, hogy a Balaton és a Velencei-tó partjára vagy éppen a Mátrába szállítsák a friss gyümölcsöt. A nyári melegben évről évre növekszik a sörfogyasztás, de az igényekkel a hazai termelés nem tud lépést tartani. A kis- és nagykereskedelmi vállalatok a hiányzó mennyiség egy részét határmenti árucseréből szerzik be. Üdítőből lesz elegendő, bővül a hazai alapanyagú termékek választéka, a Cola-italokból azonban várhatóan nem tudják kielégíteni a keresletet. Az üdülőhelyi kisboltok, szerződéses és magánüzletek jobb kiszolgálására beváltak a kereskedők áruházai, illetve az önkiszolgáló raktárak. A Bakony Élelmiszer- és Vegyiárukereskedelmi Vállalat tapolcai raktára után idén a Pannonker megnyitotta önkiszolgáló raktárát Keszthelyen és Siófokon, és valószínűleg még a szezonban elkészül a Fonyód-bélatelepi is. Balatonfüreden az idei nyáron már nem egy, hanem két Hangár áruház árusít élelmiszereket és az üdüléshez kapcsolódó iparcikkeket. Konténerpavilonokkal is bővül az üdülőhelyek — főként a Balaton környékének — kereskedelmi hálózata, minisztériumi támogatással Balatonakarattyán. Almádiban és Tihanyban csaknem 30 árusító konténert létesítenek, amelyekben élelmiszeren, zöldségen, gyümölcsön kívül iparcikkeket is árusítanak majd. Változatlanul gondot okoz a kereskedelemnek az üdülőhelyek nyári munkaerőhiánya, főként azért, mert az épülő üdülők, szállodák vonzóbb munkalehetőséget kínálnak a bolti dolgozóknak. A Balaton Füszért e gondokon úgy kíván segíteni, hogy szerződést kötött száz egyetemistával, akik a Balaton déli partján kocsikísérői, rakodói állást vállalnak. NAGYDÍJAS TERMÉK. Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron tizenegy vállalat terméke nyerte el kimagasló minőségű termékeivel a vásári nagydíjat. A nagydíjasok egyike volt a BHG Híradástechnikai Vállalat LOTRIMOS tárolt programvezérlésű, elektronikus üzemfelügyeleti és karbantartó rendszere (MTI Fotó)