Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP­­ 1984. JÚNIUS 1. PÉNTEK Sikeres szakmai bemutató a besnyői kaszálón NÉHÁNY IGAZ SZÓ A GYEPRŐL A fűtermő rétek, kaszálók eltartó képessége lényegesen na­gyobb, mint azt sokan gondolnánk. Ebből a megfontolásból szervezte a Fejér megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a TESZÖV, a MAE megyei szervezete, a Dunántúli Ipari Növények Termesztési Rendszere a gesz­torgazdaság területén, a besnyői Sallai Tsz-ben azt a hét eleji fórumot, amelyen a Fejér megyei mezőgazdasági üzemek mellett jóformán az egész Dunántúl képviseltette magát. Professzori érvek A besnyői kultúrház, ahol a program első része zajlott, ezúttal is zsúfolásig megtelt, hogy meghallgassák Zsirai János DINTER-igazgatót a gyepgazdálkodási és betaka­rítási program besnyői gya­korlatáról, dr. Zimmermann István megyei tanácsi osz­tályvezető-helyettest, a Sár­rét, a Mezőföld és a Bakony- Vértes tája fűtermelő terüle­teinek helyzetéről, majd dr. Vinceffy Imre professzort, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető taná­rát, a besnyői gyephasznosí­tási program megalkotóját. A végig nagy érdeklődés­sel kísért előadásból egyér­telműen kitűnt, hogy a gyep­gazdálkodás még mindig ha­todrendű kérdés a legtöbb üzemben. Csupán mutatóban látható néhány gazdaságban valóban okszerűen kezelt te­rület. Az állattartásban, te­nyésztésben beállt újkori vál­tozások közben az üzemi ve­zetők elfelejtették, hogy a szarvasmarha számára a leg­teljesebb értékű takarmány a gyepszéna, nem pedig az a drága abrak, amiről sokan még mindig azt hiszik, ez az egyetlen megváltó takarmány az intenzív tej- és hústerme­lésben. A legelő „csapdái” Az a „hollandus”, aki egy téves felfogás áldozatául esett, ma is igen kiváló taní­tó érv a gyeptartás mellett. A nyugati világ gazdaságai a piac örökös szorításában él­nek. Adódott, hogy az egyéb­ként jónak mondható 6000 literes állományt, mert csök­kenteni kívánta a tejhoza­mot, kiütötték a legelőre. A végeredmény: 9000 literes fajlagos eredmény. Adódott, hogy hazai berkekben az örökké istállózott teheneket, az olcsóbb tartás érdekében kihajtották a legelőre. Mi­előtt megtették volna, végig aggodalmaskodták az időt, hogy ez az állomány nem al­kalmas a legelőre, ennek már az üköreganyja is csak is­­tállós marha volt, hogy ezek már rég elfelejtettek legelni. Kint azonban bebizonyoso­dott, hogy a jószág ösztönei­ből soha sem lehet kiirtani az őstermészetet, még akkor sem, ha olyan pazarló istál­lókba kötik, ahol jobb híján velencei tükörbe nézegetheti magát. A végeredmény: egy­szerre másfélszeresére ugrott a hozam és a legbővebb szá­molás ellenére is forinttal csökkent a literenkénti költ­ség. Ami igaz, ami nem .. . A gyepet ott lehet tartani, ahol mindig zöld a fűállo­mány. A gyepről az utóbbi néhány éven belül is számos téves nézet alakult ki. Nem kevesek azok, akik a gyep nagy vízigényéről beszélnek, mert nem tudják, hogy az igazi réteken szükség szerint alkalmazhatók a már ismert víztakarékos technológiák, kényszerhelyzetben a vízpa­zarló technológiák, ha nem figyelnek oda. A gyepekről hirdetett sokféle „igazság­ból” még mindig nem azokat a lehetőségeket ragadják meg, amelyek a helyszínre jól adaptálhatók. A besnyőiek több száz hektárnyi Duna menti területei ehhez is jó példát adtak. Az igazság a gyepről, ha valaki 10 tonna szénát termel, akkor abból a tiszta eredménye nem lehet kevesebb 2,5 tonna szénaér­téknél. Intenzív gyepen pedig elérhető a 25—30 tonna is, de ennél lényegesen több is, ha néha belekukkantanak a pro­fesszori ajánlásokba. A program, a gyepgazdálko­dási komplex program jónak minősíttetett a besnyői le­gelőn, amikor munka közben tekinthették meg a békéscsa­bai MEZŐGÉP új fűbetaka­rító gépeit, valamint a Ko­máromi Mezőgazdasági Kom­binát közreműködésével a Claas cég Rollant típusú bá­lázóit. Peresztegi T. Ferenc A gyakorlati bemutató résztvevői Fotó: Rabáczy szilárd Gazdaság- és társadalompolitika PALÁNTÁZZÁK A DOHÁNYT. A változékony időjárásban minden arra alkalmas napot ki­használva dolgoznak a cecei határban. A cecei Béke Termelőszövetkezetben húsz hektáron palántázzák a dohányt Gazdaságosabb terményszárítás­ ­i, gazdaságos termény­szárítási módszert dolgoztak ki a keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem Mosonma­gyaróvári Mezőgazdaságtu­dományi Karán. Egy ott tervezett adapter beépítésé­vel lényegesen kevesebb energiával lehet működtetni a gazdaságokban használt szárítóberendezéseket. Az új megoldás azon a felismerésen alapul, hogy a szárítóberendezések döntő többségénél a terményen át­­áramló meleg levegő sebes­sége az egész szárítási fo­lyamat alatt változatlan. A szárítás utolsó szakaszában, amikor már kevesebb vizet kell elvonni, ugyanazon erősségű, mint kezdetben, s így az energiafogyasztás a végén már nincs arányban a szárítási eredménnyel. Az adapter a szárítás első sza­kaszában növeli, az utolsó szakaszában pedig csökkenti a szárító levegő sebességét. Ezzel megszünteti az utolsó szakasz energiapazarlását és megakadályozza, hogy a kí­vánatosnál magasabb hő csökkentse a — mintegy elégesse — a termény fe­hérjetartalmát. Az új mód­szert a kukorica szárításá­nál lehet eredményesen al­kalmazni. Az Alkotó ifjúság pályá­zaton díjat nyert berende­zés gyártására pályázatot hirdettek, s ezt egy fiatal mérnökökből és más szak­emberekből szerveződött budapesti gmk nyerte meg. A számítások szerint az adapter beszereléssel együtt mindössze 150 ezer forintba kerül és ez, a szárító ki­használtságától függően 10 —15 nap alatt megtérül. Az új módszer elterjesz­tésére, a berendezés hasz­nosítására a mosonmagyar­óvári egyetemi kar az Al­kotó Ifjúság Egyesülés ener­giaszervezési irodájával szerződést kötött, s kísérle­tek kezdődtek a módszer továbbfejlesztésére. Bizalmi klub alakult Fehérváron A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa ünnepélyes keretek között avatta fel a bizalmiak klubját. A szék­házban kialakított klubhe­lyiség létrehozásában a me­gye több vállalata segítséget nyújtott: a KÉV, a bútoripa­ri vállalat, az ARÉV, a taná­csi építők, az Ikarus, a Móri Állami Gazdaság és az Agár­di Mezőgazdasági Kombinát, a vízügyi igazgatóság, a me­zőföldi erdőgazdaság, vala­mint a 323. számú Szakmun­kásképző tanulói, akik az avatón emléklapot kaptak. A klub a SZOT felhívásá­ra alakult azzal a céllal, hogy a fehérvári üzemek, vállalatok, intézmények szakszervezeti bizalmiai szá­mára lehetőséget, fórumot biztosítsanak az elméleti és módszertani kérdések feldol­gozására, megvitatására, a tapasztalatok kicserélésére. Már megrendezték az első eszmecserét, amelyen a gaz­dasági vezetők véleményezé­sének elméleti, gyakorlati kérdéseit vitatták meg. A legközelebbi klubfoglalkozás fórum lesz, amelyen az SZMT vezetői válaszolnak a bizalmiak kérdéseire. 3. OLDAL _ A tavalyinál jobb lesz a kínálat Az üdülőkörzetek élelmiszerellátása Az élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatok, va­lamint a termelők már valamennyi üdülőkörzetben — a Ba­latonnál, a Mátra környékén, a Duna-kanyarban és a Velen­cei-tónál — megkötötték a megállapodásokat a kiskereske­delmi vállalatokkal a nyári ellátás biztosítására. Az áruszál­lítási szerződések megkötése során a vállalatok figyelembe vették, hogy — anyagi megfontolásból — mind a hazai, mind a külföldi turisták egyre inkább az üzletekben, piacokon vá­sárolnak, s nem járnak naponta többször vendéglőbe. Húsból és húskészítmé­nyekből kielégítő lesz a vá­laszték. A kedvelt szabadtéri sütéshez, grillezéshez barom­fit, növényevő halakat, vala­mint tengeri halakat kínál a kereskedelem. Pontyot, sül­lőt, harcsát is lehet ugyan majd kapni az üzletekben, ezekből azonban csak a ven­déglőknek ígér folyamatos ellátást. A kereskedelem fo­kozott figyelmet fordít arra, hogy a főszezonban az üdü­lőhelyeken megfelelő legyen a választék az olcsóbb hús­készítményekből is. A vásárlók az idén sem számíthatnak arra, hogy boltnyitáskor minden üzlet­ben friss kenyeret, péksüte­ményt kapnak. A kis kapa­citású üdülőhelyi pékségek ugyanis nehezen győzik a nagy nyári forgalmat. Az el­látást jelentős mértékben se­gítik a magán-kenyérárusok, akik egyre nagyobb számban jelennek meg az üdülőhelye­ken is. A Duna-kanyar ke­nyérellátását várhatóan ja­vítja majd az új kenyérgyár, amely tavasszal kezdte el működését. Tej- és tejtermékekből a korábbi években is volt ele­gendő, a kánikulai hónapok­ban azonban hiánycikknek bizonyult az üdülőkörzetek­ben a tartós tej. Lényeges ja­vulás az idén sem várható, a teljes hazai szükségletet ugyanis csomagolóanyag hiá­nyában nem tudják kielégí­teni. A zöldség-gyümölcs kínála­tot az elmúlt három évben is jelentősen javította, hogy a kistermelők, kiskerttulajdo­nosok kereskedői engedély nélkül értékesíthetik termé­nyeiket. Ezek az árusok a boltok nyitása előtt, illetve zárás után, és többnyire szombat-vasárnap is árusí­tanak. A tapasztalatok sze­rint még a távolabbi vidékek kistermelőinek is megéri, hogy a Balaton és a Velen­cei-tó partjára vagy éppen a Mátrába szállítsák a friss gyümölcsöt. A nyári melegben évről évre növekszik a sörfogyasz­tás, de az igényekkel a hazai termelés nem tud lépést tar­tani. A kis- és nagykereske­delmi vállalatok a hiányzó mennyiség egy részét határ­menti árucseréből szerzik be. Üdítőből lesz elegendő, bő­vül a hazai alapanyagú ter­mékek választéka, a Cola-italokból azonban várhatóan nem tudják kielégíteni a ke­resletet. Az üdülőhelyi kisboltok, szerződéses és magánüzletek jobb kiszolgálására beváltak a kereskedők áruházai, illet­ve az önkiszolgáló raktárak. A Bakony Élelmiszer- és Ve­­gyiárukereskedelmi Vállalat tapolcai raktára után idén a Pannonker megnyitotta ön­­kiszolgáló raktárát Keszthe­lyen és Siófokon, és valószí­nűleg még a szezonban elké­szül a Fonyód-bélatelepi is. Balatonfüreden az idei nyá­ron már nem egy, hanem két Hangár áruház árusít élelmi­szereket és az üdüléshez kap­csolódó iparcikkeket. Konténerpavilonokkal is bővül az üdülőhelyek — fő­ként a Balaton környékének — kereskedelmi hálózata, minisztériumi támogatással Balatonakarattyán. Almádi­ban és Tihanyban csaknem 30 árusító konténert létesíte­nek, amelyekben élelmisze­ren, zöldségen, gyümölcsön kívül iparcikkeket is árusí­tanak majd. Változatlanul gondot okoz a kereskedelemnek az üdülő­helyek nyári munkaerőhiá­nya, főként azért, mert az épülő üdülők, szállodák von­zóbb munkalehetőséget kí­nálnak a bolti dolgozóknak. A Balaton Füszért e gondo­kon úgy kíván segíteni, hogy szerződést kötött száz egye­temistával, akik a Balaton déli partján kocsikísérői, ra­kodói állást vállalnak. NAGYDÍJAS TERMÉK. Az idei tavaszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron tizenegy vállalat terméke nyerte el kimagasló minőségű termékeivel a vásári nagydíjat. A nagydíjasok egyike volt a BHG Híradástechnikai Vállalat LOTRIMOS tárolt programvezérlésű, elektronikus üzemfelügyeleti és kar­bantartó rendszere (MTI Fotó)

Next