Fejér Megyei Hírlap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
2. OLDAL Gazdaság- és társadalompolitika Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházások összege 1985- ben 236—237 milliárd forint volt, összehasonlítható áron számolva 17 százalékkal kevesebb mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szervek beruházásai * 190—191 milliárd forintot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 százalékkal csökkent. A lakossági beruházások emelkedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialistaszervek beruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek előirányzatánál. A szocialista szervek beruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyítva a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a termelő infrastruktúra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. Népesedés, foglalkoztatottság 1986. január 1-én az ország népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 százalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981-ben kezdődött fogyásának egyik oka a születések számának, illetve arányának csökkenése. A születési arányszám alakulása öszszefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csökkenésének másik összetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fogyásának üteme valamelyest lassult. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, mint 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2- re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születések számának növekedéséhez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népesedéspolitikai intézkedések is hozzájárultak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakékosra jutó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6-del. A magas halálozási arányszám hátterében a népesség öregedése és egyes korcsoportok halálozási arányszámának rosszabbodása áll. A halálozások ok szerinti összetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, ezt követően a daganatos halálozások és az erőszakos halálesetek száma a legnagyobb. A csecsemőhalandóság 1983-ig csökkent, 1984-ben és 1985-ben ezer élveszületettre 20 egy éven aluli haláleset jutott, eggyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folyamán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb népességből 66 százalékról 72 százalékra emelkedett a befejezett általános iskolai, vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik, szemben az 1980. évi 23 százalékkal. A felsőfokú végzettségűek száma 21 százalékkal magasabb, mint 1980-ban volt. Jelenleg a 25 éves és idősebb népesség 8 százaléka diplomás. Ez az arány 1980-ban 6,5 százalék volt. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőszakban az aktív keresők száma csökkent. A mérséklődés egyrészt azzal függ össze,hogy a nyugdíjkorhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a munkavállalási korú népesség száma csökkent. 1986. január 1-én az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban és 138 000 fővel kevesebb az öt évvel azelőttinél. Arányuk az ország népességén belül némileg visszaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalékról 45,8 százalékra. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1986. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Statisztikai Hivatal jelentése A Központi (Folytatás az 1. oldalról) öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976 —1980 években átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985 évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985 évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következménye, öt év átlagos gyümölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976—1980 évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985 évek átlagában a vágóállattermelés közel 15 százalékkal emelkedett. 1985-ben a vágóállattermelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubel elszámolásokba 30 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980- ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981—1982 években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó termelését. 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-jei létszám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszközállománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertésférőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végeztek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfa-készlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilométer teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyamatosan növekedtek, a vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonnakliométer teljesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. Az utaskilométer-teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autóbuszközlekedésben 1 százalékkal csökkent a személyszállítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községekben következett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A metrót, elsősorban az új vonalszakaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évinél 13 százalékkal többen vették igénybe, öt év alatt 415 km vasútvonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelenföld és a Budapest Nyugati pályaudvar rekonstrukciója, folytatódott a Záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú fél-autópálya épült. Befejeződött az Árpád-híd rekonstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy 2 légikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró-motorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Budapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személygépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növekedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gázolaj üzemű teherszállító gépjárművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. 1985. év végére a magántaxisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautófuvarozóké pedig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985- ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés beruházásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A bekapcsolt főállomások száma 1985- ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH sávon jelentősen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereó adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval jevult. Az I. műsorral besugárzott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54 százalékáról 82 százalékára emelkedett. A posta és távközlés területén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szövetkezeti üzletek kapacitásának bővülése, valaminta magánkereskedők számának növekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzlethálózatuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruválasztékot biztosító áruházak és ABC áruházak létesítésével növelték, öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ABC áruház nyílt meg, miközben kis üzletekből lényegesen kevesebb lett. Összességében az üzletek száma nem változott számottevően, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980—1985 között. A vendéglátó hálózat minőségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült reprezentatív szállodák vendéglátóhelyeinek megnyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szervezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták átt szerződéses üzemeltetésre. 1985 közepén a magánkereskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a magánboltok száma 8900-zal, a magán vendéglátóhelyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben foglalkoztatottak száma, különösen a tervidőszak utolsó két évében csökkent, ugyanakkor emelkedett a magánkereskedelemben dolgozóké. Öt év alatt a kereskedelem aktív keresőinek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves vízzel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi vízművek napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség aránya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települések lakosságának, átmeneti megoldásként, palackozva vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna-hálózat bővítése a korábbiaknál gyorsabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlődésénél lassúbb volt, öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatornázott területen élő népesség aránya megközelítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíztisztító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 százalékkal bővült. 1981—1985 években környezetvédelmi beruházásokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különösen a vizek minőségének megőrzésére fordított összegek emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoztak 1985-ben, mint 1980-ban. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lényegesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áruforgalmi egyenleg, a kedvezőtlen árualakulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó tényezője a tervidőszak folyamán a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés volt. A külkereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az országokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a kooperációs kapcsolatok, nőtt az áruforgalomban a szakosított termékek aránya. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége 1985-ben lényegében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energiahordozók, több fontos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb részét változatlanul ebből a viszonylatból szereztük be. A rubel elszámolású kivitel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyozása érdekében jelentősen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Mindenekelőtt az ipari késztermékek értékesítése fokozódott, de jelentősen bővült az anyagjellegű termékek és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek exportja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985-ben a tényleges fuvarfizetésekkel együtt 255 millió rubel aktívum keletkezett. A nem rubel elszámolású forgalom alakulását a tervidőszak folyamán az egyensúlyi helyzet javításának követelménye határozta meg. Különösen fokozódott e követelmény jelentősége az 1981—1982-ben kibontakozott nemzetközi hitelválság idején. A nem rubel elszámolású behozatal 1985- ben 11 százalékkal több volt az 1980. évinél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi importnak. A nem rubel elszámolású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Ebben a viszonylatban az áruforgalmi egyenleg már 1981-ben egyensúlyba került. 1982—1984- ben a kiviteli többlet fokozatosan nőtt. Öt év alatt összesen, a tényleges fuvarfizetésekkel együtt, 2,2 milliárd dollár aktívum keletkezett ezen belül az 1985. évi kiviteli többlet meghaladta a 300 millió dollárt. A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adódóan a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep jutott a nemzetközi idegenforgalomnak. 1985-ben 15 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980- ban. A külföldiek többsége, 1985-ben kereken háromnegyed része, szocialista országból érkezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. A turisták száma 1984-hez képest 1 millió fővel, 1980-hoz képest 0,3 millió fővel emelkedett, és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosszabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden eddigi tervidőszak idegenforgalmi beruházásait meghaladó fejlesztések valósultak meg. Számos új szálloda épült és befejeződött több régi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szálláshelyek befogadóképessége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növekedése. Elkészült a több célra hasznosítható Budapest Kongresszusi Központ. Bővítettek, korszerűsítettek egyes határátkelőhelyeket. Magyar állampolgárok 1985-ben 5,5 millió esetben utaztak külfölde. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A külföldre utazó magyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 millió fő, a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az ötéves tervidőszak első éveiben a külföldiek számánál gyorsabban, az utolsó években annál lassabban emelkedtek. Az idegenforgalmi kiadások a tervidőszak folyamán jelentősen nőttek. A bevételek és a kiadások egyenlege évről évre számottevő aktívumot biztosított a népgazdaságnak. A népgazdaság állóeszköz-állománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint értékű új állóeszközzel gyarapodott, ezen belül a szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak összege mintegy 900 milliárd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mértékű növekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építésigényes infrastrukturális beruházások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ideje a tervidőszak során lényegében nem változott, továbbra is hosszú. A beruházások tényleges költségei általában meghaladták az eredetileg tervezettet. A tervidőszak folyamán fokozódott az állóeszköz-fenntartási tevékenység, az e célra felhasznált összeg 1980-ban 99 milliárd forint, 1985-ben mintegy 150 milliárd forint volt, összehasonlítható áron a növekedés lényegében megegyezett az állóeszköz-állomány bővülésével. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a termelő ágazatokban, ezen belül több mint felét az iparban használták fel. Az ipar kutatási-fejlesztési ráfordításainak összege a tervidőszak alatt folyamatosan növekedett. Különösen a gépiparban és a vegyiparban volt jelentős a kutatásokra fordított összeg. A műszaki fejlesztési ráfordítások döntő részét gyártmány-korszerűsítésre, a gyártástechnológia fejlesztésére, licenc-vásárlásokra fordították. A műszaki színvonal emelését és egyben a kivitel bővítését nemzetközi együttműködések is segítették. Az ipari szervezetek kb. egyharmadának több mint kétezer együttműködési megállapodása van külföldi cégekkel. Az ily módon gyártott termékek aránya a tervidőszak végére a termelésben 13 százalék fölé, a kivitelben 31 százalékra emelkedett. Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedelme nominálértékben 1985-ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 száza(Folytatás a 3. oldalon)