Fejér Megyei Hírlap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

2. OLDAL Gazdaság- és társadalompolitika Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházások összege 1985- ben 236—237 milliárd forint volt, összehason­lítható áron számolva 17 százalékkal kevesebb mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szer­vek beruházásai * 190—191 milliárd forintot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 százalékkal csökkent. A lakossági beruházá­sok emelkedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialista­­szervek beruházásaira kb. 935 milliárd forin­tot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal ke­vesebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek előirányzatánál. A szocialista szervek beruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyítva a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a termelő infrastruktúra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. Népesedés, foglalkoztatottság 1986. január 1-én az ország népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 százalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népesség 1981-ben kezdődött fogyásának egyik oka a születések számának, illetve arányának csök­kenése. A születési arányszám alakulása ösz­­szefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csökkenésének má­sik összetevője a magas és emelkedő halálozá­si arány. 1985-ben a népesség fogyásának üte­­me valamelyest lassult. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, mint 1984-ben. Az ezer lakosra jutó él­­veszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2- re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születések számának növekedéséhez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népesedéspolitikai intézkedések is hozzájárultak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer laké­kosra jutó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6-del. A ma­gas halálozási arányszám hátterében a népes­ség öregedése és egyes korcsoportok halálozá­si arányszámának rosszabbodása áll. A halá­lozások ok szerinti összetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, ezt követően a da­ganatos halálozások és az erőszakos halálese­tek száma a legnagyobb. A csecsemőhalandó­ság 1983-ig csökkent, 1984-ben és 1985-ben ezer élveszületettre 20 egy éven aluli halál­eset jutott, eggyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szintje a tervidő­szak folyamán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb népességből 66 százalékról 72 százalékra emelkedett a befejezett általá­nos iskolai, vagy annál magasabb végzettség­gel rendelkezők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka legalább befejezett kö­zépiskolai végzettséggel rendelkezik, szemben az 1980. évi 23 százalékkal. A felső­fokú vég­zettségűek száma 21 százalékkal magasabb, mint 1980-ban volt. Jelenleg a 25 éves és idő­sebb népesség 8 százaléka diplomás. Ez az arány 1980-ban 6,5 százalék volt. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőszakban az aktív keresők száma csökkent. A mérséklődés egyrészt azzal függ össze,­hogy a nyugdíjkor­határon felüliek közül egyre kevesebben foly­tatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a munkavállalási korú népesség száma csökkent. 1986. január 1-én az aktív ke­resők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel ke­vesebb, mint egy évvel korábban és 138 000 fővel kevesebb az öt évvel azelőttinél. Ará­nyuk az ország népességén belül némileg visszaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalék­ról 45,8 százalékra. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1986. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Statisztikai Hivatal jelentése A Központi (Folytatás az 1. oldalról) öt év átlagában a búza hektáronkénti ho­zama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976 —1980 években átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985 évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985 évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a ve­tésterület mérséklődésének következménye, öt év átlagos gyümölcstermése 14 százalék­kal több volt az 1976—1980 évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csök­kenés következtében — öt év alatt 7 százalék­kal kevesebb termést takarítottak be az elő­ző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állomány 7 százalékkal, a ser­tésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirány­zottat. A tervhez képest visszaesés elsősor­ban a juhállományban, továbbá a szarvas­­marhák számában van. 1981—1985 évek át­lagában a vágóállattermelés közel 15 száza­lékkal emelkedett. 1985-ben a vágóállatter­melés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal ke­vesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalék­kal emelkedett. Rubel elszámolásokba 30 szá­zalékkal, nem rubel elszámolásokba 36 szá­zalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980- ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevé­kenységen kívüli tevékenysége az 1981—1982 években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészí­tő tevékenységet is figyelembe véve a mező­­gazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek terme­lésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó termelését. 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaság­ban és erdőgazdálkodásban a tervidőszak el­ső három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-jei létszám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 száza­lékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszközállománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertés­­férőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőtelje­sen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végeztek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfa-készlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilométer teljesít­mény megegyezett az 1980. évivel. Az áru­­szállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelen­tős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesé­sének. 1982-től a belföldi szállítási teljesít­mények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csök­kentek 1982 óta, nemzetközi szállításai vi­szont folyamatosan növekedtek, a vízi köz­lekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonnakliométer teljesítményét. A csőveze­tékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyan­csak jelentősen meghaladta az öt évvel ko­rábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalék­kal maradt el. Az utaskilométer-teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autóbuszközlekedésben 1 százalék­kal csökkent a személyszállítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A nö­vekedés a vidéki városokban és a helyi köz­lekedési járatokkal ellátott községekben kö­vetkezett be. 1985-ben az autóbuszok utasai­nak száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalék­kal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A met­rót, elsősorban az új vonalszakaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évinél 13 százalékkal többen vették igénybe, öt év alatt 415 km vasútvonalat villamosí­tottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelen­föld és a Budapest Nyugati pályaudvar re­konstrukciója, folytatódott a Záhonyi átrakó­körzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú fél-au­tópálya épült. Befejeződött az Árpád-híd re­konstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy 2 légikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró-motorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Budapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személygép­kocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növekedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gázolaj üzemű teherszállító gépjárművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. 1985. év végére a magán­taxisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautófuvarozóké pedig meg­közelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985- ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez ké­pest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett keve­sebb. A posta és távközlés beruházásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A bekapcsolt főállomások száma 1985- ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH sá­von jelentősen javult. Emellett a Petőfi rá­dió is megkezdte sztereó adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átját­szó adóval je­vult. Az I. műsorral besugár­zott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország terü­letének 54 százalékáról 82 százalékára emel­kedett. A posta és távközlés területén az aktív ke­resők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szövetkezeti üzletek kapacitásának bővülése, valamint­­a magánkereskedők szá­mának növekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetke­zetek üzlethálózatuk kapacitását a nagy alap­­területű, széles áruválasztékot biztosító áru­házak és ABC áruházak létesítésével növel­ték, öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ABC áruház nyílt meg, miközben kis üzletek­ből lényegesen kevesebb lett. Összességében az üzletek száma nem változott számottevő­en, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980—1985 között. A vendéglátó hálózat minőségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült reprezen­tatív szállodák vendéglátóhelyeinek meg­nyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiske­reskedelem szervezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták átt szerződéses üzemeltetésre. 1985 közepén a magánkereskedők kezelé­sében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely mű­ködött, öt év alatt a magán­boltok száma 8900-zal, a magán vendéglátóhelyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben foglalkoztatottak száma, különösen a tervidő­szak utolsó két évében csökkent, ugyanakkor emelkedett a magánkereskedelemben dolgo­zóké. Öt év alatt a kereskedelem aktív ke­resőinek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves vízzel és csatornával való ellátott­sága. A közüzemi vízművek napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség ará­nya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett.­ Egyes kisebb települések lakos­ságának, átmeneti megoldásként, palackozva vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna-hálózat bővítése a korábbi­aknál gyorsabb, de az igényeknél és a vízhá­lózat fejlődésénél lassúbb volt, öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csa­tornázott területen élő népesség aránya meg­közelítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíz­tisztító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 száza­lékkal bővült. 1981—1985 években környezetvédelmi beru­házásokra mintegy 25 milliárd forintot fordí­tottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különö­sen a vizek minőségének megőrzésére fordí­tott összegek emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoztak 1985-ben, mint 1980-ban. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a kivitel a behoza­talnál lényegesen gyorsabb ütemben emelke­dett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 száza­lékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áruforgalmi egyenleg, a ked­vezőtlen árualakulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meg­határozó tényezője a tervidőszak folyamán a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés volt. A külkereskedelmi for­galom több mint felét ezekkel az országokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítot­tuk le. Bővültek a kooperációs kapcsolatok, nőtt az áruforgalomban a szakosított termé­kek aránya. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége 1985-ben lényegében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energiahordozók, több fontos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb ré­szét változatlanul ebből a viszonylatból sze­reztük be. A rubel elszámolású kivitel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyozása érdekében jelentősen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Mindenekelőtt az ipari késztermékek értékesítése fokozódott, de jelentősen bővült az anyagjellegű termékek és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek ex­portja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985-ben a tényleges fuvarfizetésekkel együtt 255 millió rubel ak­tívum keletkezett. A nem rubel elszámolású forgalom alakulá­sát a tervidőszak folyamán az egyensúlyi helyzet javításának követelménye határozta meg. Különösen fokozódott e követelmény je­lentősége az 1981—1982-ben kibontakozott nemzetközi hitelválság idején. A nem rubel elszámolású behozatal 1985- ben 11 százalékkal több volt az 1980. évinél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi importnak. A nem rubel elszámolású kivi­tel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Eb­ben a viszonylatban az áruforgalmi egyenleg már 1981-ben egyensúlyba került. 1982—1984- ben a kiviteli többlet fokozatosan nőtt. Öt év alatt összesen, a tényleges fuvarfizetésekkel együtt, 2,2 milliárd dollár aktívum keletkezett ezen belül az 1985. évi kiviteli többlet meg­haladta a 300 millió­ dollárt. A tervidőszak folyamán, a forgalom összeté­teléből adódóan a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly javításában fon­tos szerep jutott a nemzetközi idegenforga­lomnak. 1985-ben 15 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980- ban. A külföldiek többsége, 1985-ben kereken háromnegyed része, szocialista országból ér­kezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy nap­nál hosszabb ideig tartózkodott az országban. A turisták száma 1984-hez képest 1 millió fő­vel, 1980-hoz képest 0,3 millió fővel emelke­dett, és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosszabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitel­ből minden eddigi tervidőszak idegenforgalmi beruházásait meghaladó fejlesztések valósul­tak meg. Számos új szálloda épült és befeje­ződött több régi szálloda korszerűsítése. A ke­reskedelmi szálláshelyek befogadóképessége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növekedése. Elké­szült a több célra hasznosítható Budapest Kongresszusi Központ. Bővítettek, korszerűsí­tettek egyes határátkelő­helyeket. Magyar állampolgárok 1985-ben 5,5 millió esetben utaztak külfölde. Ez kissé meghalad­ja az 1980. évit. A külföldre utazó magyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 millió fő, a szo­cialista országokat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevé­telek az ötéves tervidőszak első éveiben a kül­földiek számánál gyorsabban, az utolsó évek­ben annál lassabban emelkedtek. Az idegen­­forgalmi kiadások a tervidőszak folyamán je­lentősen nőttek. A bevételek és a kiadások egyenlege évről évre számottevő aktívumot biztosított a népgazdaságnak. A népgazdaság állóeszköz-állománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint értékű új állóeszközzel gyarapodott, ezen belül a szo­cialista szervek üzembe helyezett beruházása­inak összege mintegy 900 milliárd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés ará­nya. Ebben, az építési árak átlagosnál na­gyobb mértékű növekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építésigényes infrastrukturális beruházások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ide­je a tervidőszak során lényegében nem válto­zott, továbbra is hosszú. A beruházások tény­leges költségei általában meghaladták az ere­detileg tervezettet. A tervidőszak folyamán fokozódott az álló­eszköz-fenntartási tevékenység, az e célra fel­használt összeg 1980-ban 99 milliárd forint, 1985-ben mintegy 150 milliárd forint volt, összehasonlítható áron a növekedés lényegé­ben megegyezett az állóeszköz-állomány bő­vülésével. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesz­tésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A ku­tatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a termelő ágazatokban, ezen belül több mint fe­lét az iparban használták fel. Az ipar kutatá­si-fejlesztési ráfordításainak összege a terv­időszak alatt folyamatosan növekedett. Kü­lönösen a gépiparban és a vegyiparban volt jelentős a kutatásokra fordított összeg. A mű­szaki fejlesztési ráfordítások döntő részét gyártmány-korszerűsítésre, a gyártástechno­lógia fejlesztésére, licenc-vásárlásokra fordí­tották. A műszaki színvonal emelését és egy­ben a kivitel bővítését nemzetközi együttmű­ködések is segítették. Az ipari szervezetek kb. egyharmadának több mint kétezer együttmű­ködési megállapodása van külföldi cégekkel. Az ily módon gyártott termékek aránya a tervidőszak végére a termelésben 13 százalék fölé, a kivitelben 31 százalékra emelkedett. Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes­ jövedelme nominálérték­ben 1985-ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48­ százalékkal növekedett. A fo­gyasztói árak színvonala öt év alatt 39 száza­(Folytatás a 3. oldalon)

Next