Fejér Megyei Hírlap, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

_______Nemzetközi_élet______________Gazdasági és tásadalo­m­^­t Külön kössenek róluk egyezményt (Folytatás az 1. oldalról) elérhető távlatai. A tragédia pedig az, hogy jelentős erők megakadályozták a megál­lapodást, továbbra is a nuk­leáris erőre épülő gondolko­dás foglyai maradtak. Mindenki számára ismert, hogy mi történt Reykjavik után Az amerikai kormány­zat éles fordulattal eltávo­lodott az elért eredmények­től. A szovjet—amerikai tárgyalásokat — a dinamiz­musuk és konkrétságuk nö­velését célzó erőfeszítéseink ellenére — ismét előre meg­fontolt szándékkal akadá­lyozzák. Ugyanazok a poli­tikusok, akik Reykjavíkban logikusnak tartották a hadá­szati támadófegyverek, a közepes hatótávolságú raké­ták az űrfegyverek és a nuk­leáris robbantások kérdés­körét érintő javaslatok ösz­­szefüggéseiben, egységes­ként történő áttekintését, ma azzal foglalkoznak, hogy minden egyes területen aka­dályozzák a megállapodást arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió ragaszkodik az egyidejű, csomagkénti meg­oldásukhoz. Valójában a tárgyalásokat szűk, önző ér­dekek akadályozzák, az, hogy nem akarnak lemon­dani a katonai és technoló­giai fölény hajszolásáról, a­z mindenekelőtt a világűr­ben megvalósítandó — elő­retörés lehetőségével kap­csolatos illuzórikus számítá­­ssz&rál­yabt''­ Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, miután a napokban áttekintette azoknak a kér­déseknek a körét, amely a nukleáris fegyverektől men­tes világ megteremtésével kapcsolatos, úgy. ..döntött, hogy még egy jelentős lépést tett ebben az irányban. A szovjet vezetés nevében ma bejelentem a következő döntésünket. A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában telepí­tett közepes hatótávolságú rakéták problémáját vegyék ki a többi kérdések közül, kössenek róla külön megál­lapodást, mégpedig haladék­talanul. Ennek a lépésnek nem csupán az alapja van meg, de gyakorlatilag kész megállapodás is született. Reykjavíkban megállapod­tunk arról, hogy a követke­ző öt év során a Szovjetunió és az Egyesült Államok fel­számolja minden Európában telepített közepes hatótávol­ságú rakétáját. Az ilyen osz­tályú, az ázsiai kontinensen telepített szovjet rakéták számát akkorára csökkentik, hogy a rajtuk elhelyezett robbanótöltetek száma ne haladja meg a százat. Az Egyesült Államok ugyan­ilyen számú robbanótöltetet hagyhat meg a saját nem­zeti területén telepített kö­zepes hatótávolságú raké­táin. Amint aláírják az Euró­pában telepített szovjet és amerikai közepes hatótá­volságú rakéták felszámo­lásáról szóló egyezményt, a Szovjetunió — az e két or­szág kormányával való egyeztetést követően — ki­vonja az NDK-ból és Cseh­szlovákiából a megnövelt hatótávolságú hadműveleti­­harcászati rakétáit, amelye­ket a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyu­gat-európai telepítésére vá­laszul vezényeltek oda. Ami a többi hadműveleti-harcá­szati rendeltetésű rakétákat illeti, készek vagyunk azon­nal tárgyalásokat kezdeni­­azok csökkentése és teljes felszámolása céljából. Azon módon megvan an­nak a valós lehetősége, hogy záros határidőn belül meg­szabadítsuk közös európai otthonunkat a nukleáris te­her jelentős részétől. Ez tényleges és jelentős lépés lenne Európának a nukleáris fegyverektől való teljes mentesítése irányába. Ja­vaslatainkat az Egyesült Ál­lamokkal folytatott genfi tárgyalások asztalára helyez­zük. Nemegyszer próbáltak meggyőzni bennünket arról, hogy ha a Szovjetunió ki­emeli a közepes hatótávol­ságú rakéták kérdését a reykjavíki csomagból, akkor nem lesz nehéz megállapod­ni e rakéták európai felszá­molásáról. Különválasztva most az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták prob­lémáját, a szovjet kormány továbbra is rendkívül fon­tosnak tartja, hogy megál­lapodás szülessék a hadásza­ti fegyverek jelentős korlá­tozásáról majd azt követő felszámolásáról. Mint azt többször hangsúlyoztuk, egy ilyen megállapodásnak — a problémák szerves összekap­csolódása miatt — termé­szetesen feltétele az, hogy döntés szülessen a világűr fegyverekkel való beletele­­pítésének megakadályozásá­ról. A Szovjetunió újból de­monstrálja azt a szándékát­­, hogy a meglévő nehézsé­gek és a mesterségesen lét­rehozott akadályok ellenére — oldják meg a nukleáris leszerelés problémáját. Az új gondolkodásmód az európai és a világközvélemény hang­ja meghallásának képessé­gét is jelenti, továbbá azt, hogy ebben a kölcsönös függésekre épülő világban ne válasszák külön a saját biztonságot a szomszédok biztonságától. A történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani! Gyors és kedvező választ várunk. Véget ért'08­0, a szovjet szakszervezeti kongresszus A szovjet szakszervezeti kongresszus szombati záró­napján befejeződött a beszá­molók feletti vita. A szombaton elfogadott határozatban a szovjet szak­­szervezetek teljes mérték­ben támogatják az SZKP bel- és külpolitikai straté­giai irányvonalát, az ország­ban végbemenő átalakítás tevékeny részvevőinek te­kintik magukat. A kongresszus egyhangú­lag elfogadta az új szerkesz­tésű szervezeti szabályzatot, amely először határozza meg a szakszervezeteknek, mint ,,a szovjet társadalom poli­tikai rendszere és a nép szo­cialista önigazgatása egyik legfontosabb elemének” sze­repét. A szabályzat pontosít­­jjá és bővíti a legnagyobb társadalmi tömegszervezet tagjainak jogait és köteles­ségeit.­­ Ezt követően a kongresz­­sálus zárt ülésén a küldöttek megválasztották a szovjet szakszervezetek új központi tanácsát és központi revízi­ós bizottságát. A záróülésen bejelentették, a központi sa­jtó és elnöke ismét Sztyepan Sarajev lett.­­ A tanácskozás berekesz­tése után a szovjet szakszer­vezetek központi tanácsa fo­gadást tartott a kongresszus külföldi vendégeinek tiszte­letére. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezette szakszervezeti küldöttség, amely részt vett a szovjet szakszervezetek XyIII. kongresszusán, szom­baton visszaérkezett Buda­pestre. (MTI) TELEX A Gorbacsov-nyilatkozat washingtoni visszhangja A Fehér Ház szóvivője, Dan Howard szerint „az Egyesült Államok kész igen gyorsan letenni a genfi tár­gyalóasztalra javaslatát a közepes hatótávolságú nukle­áris eszközök felszámolásá­ról”. A szóvivő azonban nem volt hajlandó részletekbe menően nyilatkozni Mihail Gorbacsov új javaslatáról. Regan helyett Baker új főnöke van a Fehér Ház politikai apparátusának péntek délután óta. Donald Regantől Howard Baker vette át a kabi­netfőnöki tisztet. Baker, a­ki 1996-től 1984-ig volt Tennessee állam szenátora, több éven át pedig a Republikánus Párt sze­nátusi csoportjának vezetője, már hétfőn átveszi az ügyek­­irá­nyítását. Az iráni fegyverszállí­tásokkal kapcsolatos botrányba nyakig belemerült elődje, Do­nald Regan, már csak Baker ki­nevezése után értesült arról, hogy helyét betöltötték, s csak ezután mondott le — egymonda­tos levélben — tisztéről. Megemlékezések Palme meggyilkolásának évfordulóján ..A békéért és leszerelésért, a falüldözés és az erőszak ellen” jelszóval gyűlésekkel, felvonulá­sokkal és más rendezvényekkel emlékeztek meg szombaton Svédország 1­0 városában és fa­laidban Olof Palme megevitko­­lásának első évfordulójáról. Stockholmban Ingvar Carlsson miniszterelnök, valamint a Szo­ciáldemokrata Munkáspárt és a­­szakszervezetek vezetői, a dip­lomáciai testület képviselői meg­koszorúzták a néhai kormányfő sírját. A svéd főváros lakóinak ezrei a délután folyamán felvo­nulást rendeztek a meggyilkolt politikus nyugvóhelyénél. Czinege Lajos Vientiánból Hanoiba utazik Vasárnap Vientiánban jegyzőkönyv aláírásával vé­get ért a Magyar—Laoszi Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság kilencedik ülésszaka. A dokumentumot magyar részről Czinege Lajos minisz­terelnök-helyettes, laoszi rész­ről pedig Saly Vongkhamsao, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke­­ — a bizottság társelnökei — írták alá. Czinege Lajos hét­főn Hanoiba utazik. Egy tudós éhségsztrájkja Charles Hyder amerikai tu­dós, a­ki 159. n­apja tart éhség­­sztrájkot a washingtoni Lafa­yette parkban, szemben a Fe­hér Házzal, üzenetet kapott Mihail Gorbacsovtól. Az ötvenhat éves amerikai asztrofizikus csütörtökön le­velet adott át Washingtonban a szovjet nagykövetségen, amelyben elismeréssel szólt a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítását célzó szovjet békekezdeménye­zések­ről. Mihail Gorbacsov válasz­üze­­netében egyebek között el­mondta, hogy Moszkvában nagyra értékelik az amerikai tudósnak a nukleáris fegyver­kezési verseny megállítása ér­dekében kifejtett erőfeszítése­it. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy az amerikai tu­dósnak szüksége van lelki ere­jére ahhoz, hogy folytassa a harcot egy nukleáris kataszt­rófa megelőzéséért, éppen ezért arra kéri Charles Hydiert, hagyja abba az éhségsztrájkot, és utazzék a Szovjetunióba gyógykezelés és pihenés céljá­ból. Charles Hyder megköszönve Mihail Gorbacsov üzenetét, is­mételten kifejezte elhatározá­sát, hogy folytatja az éhség­­sztrájkot mindaddig, amíg az amerikai kormányzat nem tesz lépéseket követelésének telje­sítése irányában. A Fehér Ház egyik szóvivője — aki kérte, hogy nevéről ne történjék említés — a TASZSZ tudósítójával közölte, hogy az amerikai kormányzat még nem foglalt állást Hyder akciójával kapcsolatban. A szóvivő kétsé­gét fejezte ki, hogy a Fehér Ház valaha is reagálni fog Charles Hyder tiltakozó lépé­sére. A változó igényekhez igazodó ismeretterjesztés (Folytatás az 1. oldalról) Nyitott, társadalmi szer­vezet a TIT, amely hivatás­szerűen törekszik megyénk­ben is, a valamennyi tudo­mányágazatra és a több mű­vészeti ágra kiterjedő rend­szeres ismeretterjesztésre, a tudományos és szakmai műveltség szélesítésére. En­nek érdekében jó együttmű­ködésben, partneri viszony­ban dolgoznak a társszer­vekkel, a közművelődési in­tézményekkel. Fejér megye gazdasági, társadalmi és kulturális fej­lődéséhez megfelelő rugal­massággal igazodott a tudo­mányos ismeretterjesztés. Ugyanakkor szólt a beszá­moló a helyenként és időn­ként adódó, a munkát nehe­zítő körülményekről. Eredményesen dolgoztak az ismeretterjesztésben az értelmiségiek, a társulat tag­jai,­­ számuk a beszámolá­si időszakban 1234-ről 1350- re nőtt, zömében megfelelő munka folyt a huszonöt he­lyi szervezetben, a tizenöt klubban és a megyei szerve­zet huszonnégy szakosztályá­ban is. A szakosztályok több­sége összefogta a társulati tagságot, segítette munkájuk tartalmi és módszertani fej­lesztését. Ugyanakkor a he­lyi szervezetek elnökségei, ügyvezető elnökségei sokat tettek azért, hogy a tudomá­nyos és művészeti ismeretek eljussanak a munkásokhoz, a dolgozókhoz és az adott helyen a település lakossá­gához. Megyénk ismeretter­jesztő palettáján külön fi­gyelmet érdemel a három főiskolai szervezet, amelyek fiatal előadói sokat segítenek a megyei, a városi feladatok megvalósításában. Szólt a beszámoló a nem­régiben lezajlott helyi köz- és küldöttgyűléseken tapasz­talt megújulási készségről, a helyi szervezetek létjogo­sultságáról. Ezt támasztja alá: 1982— 86. között 34 442 TIT-rendez­­vény volt megyénkben, s ezeken több mint másfél mil­lió érdeklődő vett részt. A változó társadalmi igények­hez igazodva­­szervezték a munkát. Egyebek mellett előrelépés volt az idegen­nyelv oktatásban, a korszerű technikai módszerek, eljárá­sok alkalmazásának, isme­reteinek terjesztésében. Emellett számos, a politikai műveltséget gyarapító elő­adói konferenciát rendeztek és készítettek segédanyago­kat. Gyümölcsöző az együtt­működés a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gával. Országos és regionális rendezvények, jelentős ak­ciók és különböző vetélke­dők, versenyek a székesfe­hérvári Barátság Házában, a TIT megyei, városi szerve­zetének székhelyén zajló sokféle ismeretterjesztő munka, tanfolyam és to­vábbképzés, nyári egyete­mek, felvételi előkészítők mind-mind helyet kapott az összegezésben. Minden ered­­ményt a jó együttműködés­sel sikerült elérni. A beszámolók után a fel­szólalások következtek. Da­­nyi András (Mezőfalva) a helyi szervezetek jelentősé­gét emelte ki. Sobor Antal (Székesfehérvár) a magyar nyelv ápolására hívta fel a figyelmet. Dr.­Kemény János (Dunaújváros) az egészséges életmódra nevelés feladatai­ról beszélt. Hudoba György (Székesfehérvár) a csillagá­szati és űrkutatási szakosz­tály munkáját elemezte. Ba­­loghné Garami Julis (Agárd) a mezőgazdasági ismeretter­jesztés feladatairól szólt. Ezután Nagy Jenő, a me­gyei pártbizottság titkára lé­pett a mikrofonhoz. Elisme­rését fejezte ki az utóbbi időben végzett igényes és eredményes ismeretterjesztő tevékenységért. Hangsúlyoz­ta, hogy fel kell készülni a bonyolultabb feladatok el­végzésére. Napjainkban lét­kérdés a műszaki fejlesztés. A TIT a változó igényekhez tudta igazítani munkáját, er­re a jövőben is szükség lesz. Az ismeretterjesztő tevé­kenység minőségében és mennyiségében is fejlődik. A TIT rendezvényei rangos események voltak Fejér me­gyében. A jövőben arra szükséges törekedni, hogy a világnézeti nevelésre még nagyobb figyelmet fordítsa­nak. Erősítsék kapcsolatukat a termelőegységekkel, a mű­velődési és oktatási intézmé­nyekkel. Dr. Irmes Gellért (Székes­fehérvár) a jogtudományi szakosztály munkájáról adott tájékoztatást. Lázár Tibor, a TIT főosztályvezetője az or­szágos elnökség elismerését fejezte ki a beszámolási idő­szakban végzett sokrétű munkáért. Hangsúlyozta a fiatalítás, az átképzés, to­vábbképzés, a nyelvoktatás fontosságát. Tulcz Éva (Lajoskomá­­rom) a TIT módszertani te­vékenységével és az agrár­klubok működésével foglal­kozott. Dr. Szira József (Bu­dapest) a számítástechnikai kultúra fejlesztését, népsze­rűsítését emelte ki. A vitát Pap László megyei titkár foglalta össze. Ezután dr. Lancz Endre, a TIT or­szágos ügyvezető elnökségé­nek tagja kitüntetéseket adott át. TIT Aranykoszorús Em­lékplakett kitüntetésben ré­szesült a Fejér Megyei Mú­zeumok Igazgatóságának és az MTA Martonvásári Me­zőgazdasági Kutató Intéze­tének kollektívája. Tiszteleti Tag Díszoklevelet vett át: dr. Lendvai György (Sárbogárdi, Hajmási József (Székesfe­hérvár) és Mező Béla (Szé­kesfehérvár). TIT Aranykoszorús Jel­vény kitüntetést kapott: Hel­ler Júlia (Székesfehérvár); Kókány József (Enying); Édes István (Székesfehér­vár). TIT Kiváló Dolgozó kitün­tetést kapott Márkusné Schlögl Erzsébet a székes­fehérvári szervezet titkára. A TIT Jubileumi Oklevelét vehette át: dr. Hagyó Tibor (Tác), dr. Fülöp György (Du­naújváros) és dr. Papp Antal (Csákvár). A TIT Országos Elnöksége Oklevelét tizenkilencen kap­ták meg. A IX. megyei küldöttgyű­lés megválasztotta az 51 tagú megyei elnökséget és az ügy­vezető elnökséget. A TIT Fe­jér megyei elnöke ismét dr. Lancz Endre lett. Alelnökök: újra Édes István és dr. Strasszer György. A megyei titkári tisztséget ismét Pap László tölti be. A héttagú el­lenőrző bizottság új elnöke dr. Szűcs József lett. A IX. országos küldöttgyűlésre 15 Fejér megyei küldöttet vá­lasztottak. Csató József Negyedmillió levél naponta Postai nagyüzemet avattak Fehérváron Három megye levél-, hír­lap-, csomag- és pénzforgal­mát segíti az a postai nagy­üzem, amelyet szombat dél­előtt adtak át Székesfehér­váron. Az ünnepségen meg­jelent Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke, Zsi­­vola Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munka­társa, Gricserné Heszky Eni­kő, a Postások Szakszerve­zetének főtitkára, J. M. Szi­­nyicin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének főta­nácsosa, Fejér megye és Szé­kesfehérvár párt, állami, társadalmi szervezeteinek képviselői, a postaigazgató­ságok vezetői és dolgozói. Az ünnepélyes alkalomra megjelent vendégeket Szath­­mári Géza, a Budapest-kör­­nyéki Postaigazgatóság ve­zetője köszöntötte. Az avató beszédet dr. Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyette­se tartotta. A Magyar Posta korszerűsíti küldeményfel­dolgozó hálózatát, a székes­­fehérvári feldolgozó üzem ennek a programnak leg­újabb, legnagyobb állomása. A 61 és félezer légköbméte­res épületet az Iparterv ter­vezte, költségeire jellemző, hogy teljes felszereléssel 450 millió forintba kerül majd. Ez az üzem biztosítja Fejér, Veszprém és Somogy megye 359 postahivatalának hírlap-, pénz-, levél- és csomagfor­galmát. Naponta 200—250 ezer levél, 3—4 ezer csomag, 130—140 ezer napilap, 100— 120 ezer színes lap, 300 mil­lió forint készpénz fut át a mikroszámítógépre alapo­zott termelésirányítási rend­szeren, a szovjet feldolgozó­­gépekkel felszerelt csarno­kokon. Az itt dolgozó három­száz ember 36 jegyzékelő, 14 helyi és 13 mozgópostát ke­zel, ellátják a járatokat. Az épületet az Alba Regia Építőipari Vállalat emelte, az építészeti munka 1985-ben fejeződött be, egy éven át szerelték a gépeket. 1986 ok­tóberében tartották az üzemi próbát, majd a régi fehérvá­ri „vasúti posta” feladatai­nak átvételével megkezdő­dött a próbaüzem. Február közepe óta teljes üzemben fogadják a leveleket, csoma­gokat, hírlapokat, és márci­us közepétől a pénzforgalom is itt fut majd át. A levél­feldolgozó gépeket 1988—89- ben állítják majd itt mun­kába a második ütemnek megfelelően. Az avató beszéd után Cser János, a fehérvári Postai Feldolgozó Üzem üzemigaz­gatója ünnepélyesen átvette az épületet. F. E. Fotó: Gregority Antali

Next