Fejér Megyei Hírlap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

2. OLDAL Gazdaság- és társadalompolitika — Nemzetközi élet Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki ülése még az esti órákban is tartott, ezért Marosán György kormányszóvivő csak a ta­nácskozás első napirendi pontjairól, az idei gazdasági és pénzügyi terv értékeléséről és a jövő évi feladatokról tájé­koztatta a sajtó képviselőit. Bevezető nyilatkozatában hangsúlyozta: a kormány megítélése szerint a jelenle­gi gazdasági folyamatok ér­tékelésében, valamint a megoldásra vár­ó feladatok kijelölésében a tervezéssel foglalkozó kormányzati szervek minden lényeges kérdésre kiterjedő előkészítő munkát végeztek. Ez nem­ mond ellent annak, hogy számos kérdésben még nincs végleges álláspont. Most azonban nem is ez volt a cél, hiszen az idei év érté­kelését és a jövő évi felada­tokat a szakmai és a társa­dalmi testületek állásfogla­lását követően ,a kormány is­mételten áttekinti és ezután alakítja ki végső álláspont­ját, majd terjeszti a költség­vetést az Országgyűlés elé. A gazdasági folyamatok megítélését illetően kiemelte: a magyar gazdaság­­mozgás­tere igen szűk. Tovább erő­södött a kormány meggyőző­dése a tekintetben, hogy a gazdaság élénkítése ,és a ki­bontakozás megvalósítható. Erre alapot adnak az év fo­lyamán elért gazdasági és­­pénzügyi eredmények. A Mi­nisztertanács ennél is fonto­sabbnak ítéli, hogy a gazda­ság helyzetét meghatározó reálfolyamatok javultak és az eredményekre törekvő gazdasági szemlélet mind nagyobb teret nyert. A kor­mány az úgynevezett „A” és ,aJB” variáns közül a tár­sadalomnak átmenetileg na­gyobb megterhelést okozó és fokozottabb erőfeszítést kí­vánó „A” változat mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi terv nem számol számottevő gazdasá­gi növekedéssel, a belföldi felhasználás pedig tovább csökkent. A lakosság életkö­rülményeinek átfogó javítá­sa nem tűzhető ki célul. A Minisztertanács tisztában van azzal a körülménnyel, hogy a kijelölt feladatok több tekintetben egyes réte­gek tűrőképességének hatá­rát súrolják. A jelenlegi helyzetből kiindulva azon­ban csak így tartja lehetsé­gesnek az előrelépést. A kor­mány változatlanul elejét kí­vánja venni az inflációs fo­lyamatok felerősödésének, és nem kívánatos gazdasági­­ jelenségek terjedésének. Ezt követően Kemenes Er­nő országos tervhivatali ál­lamtitkár adott tájékoztatást a kormányülésen elhangzot­takról. Az 1988. évi gazdasá­gi fejlődésről szólva kiemel­te: ez az esztendő a kor­mány stabilizációs munka­programja meg­v­a­lósí­t­ás­án­ak első éve, s végső fokon ebben az évben dől el az a nagy horderejű kérdés, hogy van-e esély ennek a programnak a megvalósítására. A Stabili­zációs munkaprogram tulaj­donképpen a nemzetközi fi­zetési mérleg megbomlott egyensúlyának a javítását tekinti fő feladatának, emel­lett próbálja a belső egyen­súlyi viszonyokat is konszo­lidálni. Alapvető kérdés a nem rubelelszámolású fize­tési mérleg egyensúlyi pozí­ciójának alakulása. A kor­mány idei terve körülbelül 500 millió dollár folyó fize­tési mérleghiányt prognosz­tizált. A mai ismereteink szerint­­ az előző év jóval, nagyobb fizetésimérleg-h­-- ■ anyához képest kisebb — • körülbelül 600 millió dollár'' lesz az idei. Ezzel kapcsolat­ban a kereskedelmi árufor­galomban elért alapvető for­dulatra hívta fel a figyelmet az államtitkár. Mint mondot­ta, az idei terv mintegy fél­­,milliárd dolláros növekedést­­irányzott elő, s az első kilenc hónap eredményeként meg­állapítható: 600 millió dollá­ros szaldójavulás történt. Az államtitkár a további­akban szólt arról, hogy ru­. belelszámolású kapcsola­tainkban folyamatos aktí­vumképz­ődés figyelhető meg, ezért ezen a téren a kormány kényszerűen korlá­tozó politikát érvényesít. Idén az aktívumkép­ződést sikerült a tervezett keretek között tartani. A belső egyensúly javítása érdeké­ben a kormányprogram a la­­kosság áldozatvállalására is utalt — előreláthatóan idén 2,5 százalékos, lakossági fo­gyasztáscsökkenés­ követ­ke­­­zik be, összességében 1988-at a magyar gazdaságpolitiká­ban sikeres évnek kell tekin­teni — hangsúlyozta Keme­nes Ernő, jóllehet, a vállalati szférában a differenciálódás több szektort kedvezőtlenül érint. Ezeken a területeken a kedvezőtlen jövedelmi helyzetről, a fejlődőképesség hiányáról panaszkodnak. Meg kell azonban érteni: a kormánynak nem az a tö­rekvése, hogy a teljes gazda­sági szfé­a erőltetett menet­ben, teljesítményi és jöve­delmi többletekkel haladjon előre, hanem az exportpia­cokon életképes termelésnek kell növekednie és ezeken a területeken keletkezhetnek jövedelmi többletek. A jövő évi feladatokról szólva kifejtette: a gazdaság mozgástere a feltételezett le­hetőségekhez képest sző­kébbnek tűnik. Az 1986—87- es időszak dinamikus adós­ságnövekedése a nemzetközi pénzpiacokon olyan megíté­léshez vezetett, hogy meg­fontoltabb hitelfelvételi ma­­­­gatartást kell tanúsítanunk. A gazdasági tervek arra építhetők, hogy a folyó fize­­tési mérleg-hiánynál valami­vel kisebb legyen a külső erőforrás-bevonás. A ter­melési szerkezet korszerűsí­tésének gyorsításához szük­séges erőforrások megterem­tésével szükségszerűen együttjáró áldozatvállalás a fogyasztásban tovább nem fokozható. Nem képzelhető el, hogy az ideihez hasonló mértékű életszínvonal-csök­kenésre kerüljön sor 1989- ben. Ezért a kormányzat jö­vőre, a szakszervezetekkel és az érdekelt társadalmi szer­vekkel egyetértésben, olyan életszínvonal-védelmi prog­­ramra rendezkedik be, amelynek fő célja, hogy a reálfogyasztás elért színvo­nalát megőrizze. Azokon a területeken,­ amelyeken piac­képes teljesítmények vannak, a kormány a munkajövedel­mek növekedése elé nem ál­lít akadályokat. Az inflációs ráta mértékét idén 16—17 százalék közöttire becsülhet­jük. A kormány fontosnak tartja, hogy a következő években, így már jövőre is mérséklődjék az infláció. A legrászorultabb rétegeknél szociálpolitikai intézkedések­kel próbálja kompenzálni a kormány az infláció hatása­it. Erre vonatkozóan több­­milliárdos intézkedési prog­ramon dolgoznak a társadal­mi, érdekvédelmi szervekkel együttműködésben. Végezetül hangsúlyozta: nem egyszerűen 1989 gazda­ságpolitikájáról van szó, ha­nem annak az útnak a kivá­lasztásáról, amelyen a kor­mány járni kíván a stabili­zációs folyamat felgyorsítá­sa érdekében. A külpiaci nyitás mellett a kormány a gazdálkodás szabályrendsze­rének átalakításával enyhí­teni kívánja a vállalatok gazdálkodási megkötöttsé­geit. Nagyobb mértékben szándékozik támaszkodni a külföldi működőtőke im­portjára, s ehhez megfelelő belső működési feltételeket is kíván teremteni. Madarasi Attila­ pénzügy­minisztériumi államtitkár az idei pénzügyi folyamatokról szólva hangsúlyozta, átter­vezettnél valamivel kisebb mértékű lesz a költségvetés hiányának csökkenése, de így is az elmúlt évekhez vi­szonyítva jelentős, legalább 15—20 milliárd forint nagy­ságrendű a csökkenés. Mind a­ nyereségalakulás, a jöve­delmek képződése szem­pontjából, mind a támogatá­sok csökkenésében a vártnál nagyobb dinamika figyelhe­tő meg. Idén a kamatpoliti­kában is fontos változások következtek be, s ez kedve­zően hatott a költségvetés helyzetére. Fontosak azok a hatások is, amelyek az adó­reform miatt következtek be. Erről elmondható: az újon­nan bevezetett adók az el­gondolások szerint funkcio­nálnak, s lényegében a ter­vezettnek megfelelő összegek is folynak be. Átalakult a költségvetés szerkezete: a bevételek lényegesen kisebb mértékben származnak a vállalati nyereségek elvoná­sából és sokkal inkább a forgalmi szférából. A költségvetési politiká­ban további jelentős válto­­zatásokra van szükség — mondotta. Ez egyfelől meg­követeli a vállalkozói nyere­ségadó-törvény hatályba lé­pését, a személyi jövedelem­­adó rendszer módosítását, a támogatás-leépítési program megvalósítását. A cél az, hogy négy év alatt, több mint 100 milliárd forint, tá­mogatáscsökkenésre kerüljön­­sor, ebből jövőre 25—26 mil­liárd forintot irányoz elő a terv. A másik jelentős lépés, hogy tovább folytatódik a vállalatoktól származó adó csökkenése. Mintegy húsz­milliárd forint adócsökkenés következik be azáltal, hogy az adótörvénytől eltérő adó­kat "­jövőre hatályon kívül helyeznék. Madarasi Attila utalt ar­ra is, hogy a Miniszterta­nács ülésén felmerült egy lakásalap létesítésének lehe­tősége és szükségessége. Ez vállalati költségvetési és la­kossági forrásokból állna, s egy új lakásfinanszírozási­­ rendszer bázisát adná. A Magyar Rádió munka­társának kérdésére vála­szolva Madarasi Attila el­mondotta: a lakáskölcsönök kamatának visszamenőleges emeléséről nem döntöttek a kormányülésen. Különböző változatokról folynak viták, azonban ezekről még­­korai beszélni. Marosán György hozzátette: az ülésen a több­ség a visszamenőleges hatá­lyú kamatemelés ellen szó­lalt föl. A rádió munkatársa kérdést tett fel Nagy Imre temetésével kapcsolatban is, a kormányszóvivő kiemelte: az igazságügyminiszter tár­gyal az érintettekkel, ez va­lószínűleg egy-két hónapot vesz igénybe. Ezután rögtön tájékoztatják a sajtót a fej­leményekről. A Magyar Nemzet mun­katársa a bírósági ítélet nyo­mán­­kivégzettek eltemette­tésével kapcsolatban érdek­lődött. A kormányszóvivő elmondotta: a Miniszterta­nács az elmúlt héten tudo­másul vette az igazságügy­miniszter jelentését ezzel a témával kapcsolatban. Esze­rint a büntetésvégrehajtás értesíti a hozzátartozókat, hogy intézkedhetnek, a ki­végzett elítéltek eltemetteté­séről. Hg. erre a hozzátarto­zók nem reagálnak, vagy nincs, illetve nem kutatható fel, az ügyben illetékes sze­mély, akkor az ítéletvégre­hajtás gondoskodik a temet­­tetésről. A holttestet ebben az esetben köztemetőben, jelzett sírban helyezik el. A Népszabadság munka­társa arról érdeklődött, mi­lyen közgazdasági eszközök­kel kívánják visszafogni a vállalatok rubel elszámolású exportjának növelését. Vála­szában Kemenes Ernő kifej­tette: a kormány rendelkezé­sére áll egy olyan szabályo­zás-technika, amely konkrét kereskedelem-politikai érde­kekhez, illetve a termelők pénzügyi helyzetéhez kapcso­lódóan részben, árfolyam-ala­kítással, részben támogatá­sokkal tud megfelelő gazda­­sági érdekeltséget teremteni. Whitehead a kelet-európai körútjáról Elismerően szólt magyarországi eszmecseréiről Ahogy a kelet-európai országok magatartása változott a Nyugat iránt, úgy az atlanti szövetségeseké is átalakult Ke­­let-Európa iránt — jelentette ki John Whitehead amerikai első külügyminiszter helyettes az MTI brüsszeli tudósítójá­nak kérdésére válaszolva azon a sajtóértekezleten, amelyen hat kelet-európai országban tett körútjának tapasztalatait összegezte. A külügyminiszter-helyet­tes kifejtette: ma a NATO-szövetségesek sokkal inkább tudatában vannak Kelet-Eu­­rópa fontosságának, mint voltak két-három évvel ez­előtt; sokkal inkább látják, hogy ezek az országok részei Európának, sokkal nagyobb figyelmet fordítanak rájuk, sokkal komolyabban veszik őket. A NATO-szövetségesek nagyra értékelik a kelet-eu­rópai országok érdeklődését, nyitottságát a Nyugat, a nyugati demokrácia és gaz­dasági rendszer iránt, az eb­ben az irányban történő lé­péseket, és viszonozzák is ezeket: készek szorosabb kapcsolatokat kiépíteni a ke­let-európai országokkal. John Whitehead kiemelte, hogy Kelet-Európában ma igen lényegbevágó és bátorító változások tapasztalhatók, s ezeknek fontos következmé­nyei vannak a Nyugat számá­ra is.­A Szovjetunióban ki­bontakozó reformirányzat bátorítja ezt a fejlődést, amely az egyes országokban különböző módon és külön­böző ütemben valósul meg. Whitehead úgy fogalmazott, hogy a leggyorsabb ütem Ma­gyarországon és Lengyelor­szágban tapasztalható, válto­zóban van Csehszlovákia az NDK és Bulgária is, egyedül Ceausescu elnök Romániája tagadja a gazdasági és politi­kai változás szükségességét. Az amerikai diplomata igen elismerően szólt Grósz Károllyal és más magyar ve­zetőkkel folytatott eszmecse­réiről. Minden magyar part­nere biztosította a reform iránti elkötelezettségéről. Is­mét leszögezte, hogy az Egyesült Államok támogatni kívánja a magyarországi po­zitív változásokat. A kétolda­lú kapcsolatok nagyon jók és Budapesten megvitattak egy sor új, további javításukat szolgáló módszert. Lengyelországban, mondot­ta, valamennyi partnerét bá­torságra, türelemre és józan­ságra intette. Az Egyesült Ál­lamok támogatni akarja a re­formot és támogatása növe­kedni fog, amint a reform meghozza első gyümölcseit. Bulgária, mondotta, már rég nem a változatlanság or­szága. Zsivkov elnökkel az élen figyelemreméltó progra­mot valósít meg annak ér­dekében, hogy decentralizál­jon és megnyissa az országot a világgazdaság előtt. Wa­shington reméli, hogy a mo­dernizálási program — amely jelenleg politikai sí­kon kevésbé érezhető — ki­terjed az emberi jogokra is. Csehszlovákiában, ahová közvetlenül a legutóbbi sze­mélyi változások után érke­zett, örömmel hallotta Jakes főtitkártól, hogy a személyi változások nem jelentik a re­form iránti elkötelezettség csökkenését. Az NDK-ban azt az óhajt tapasztalta, fejtette ki White­­head, hogy részt vegyenek a kelet-nyugati kapcsolatokat jellemző pozitív előrelépés­ben, ám a kép a diplomata fogalmazása szerint ,,vegyes”. Whitehead ezzel kapcsolat­ban a berlini falat — az NDK államhatárát — ama megosztottság jelképének ne­vezte, amelyen túl kell lépni­ a falat, mondotta, le kell rombolni. Egyetértettek azonban Erich Honeckerrel és a többi NDK politikussal abban, hogy a viták megfele­lő kezelésére, és ahol lehetsé­ges, az együttműködés bőví­tésére van szükség. Whitehead nyilatkozatában és sajtóértekezletén részlete­sen foglalkozott a romániai helyzettel. ..Mélyen megrázó­­nak” és ..felháborítónak” ne­vezte a falurombolást, amely­ről személyesen is, meggyő­ződhetett mostani látogatása során, továbbá a közellátási helyzetet, s azt, hogy az el­lenvélemények kifejezésére nincs mód. Kedvező kapcso­lataink voltak Romániával számos területen, ám a kü­lönállásra irányuló román eltökéltség eredményeként nemzetközi síkon elszigetelő­dött ez az ország, s ennek kárát látták a kétoldalú amerikai—román kapcsola­tok is. A kapcsolatok stabili­zálásához vagy éppen, javítá­sához komolyan kell venni az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmainkat, mondotta a külügyminiszter-helyettes. Az amerikai külügyminisz­ter-helyettes arra a kérdésre, nem tartana-e indokoltnak egy újfajta Marshall-tervet a keleti országok reformjainak támogatására, kijelentette, hogy eltérő helyzetről van szó. A Marshall-terv a II. vi­lágháborúban szinte teljesen lerombolt gazdaságok helyre­­állítására szolgált. Kelet-Eu­­rópában ma a változásoknak belülről kell jönniök és be­lülről is bontakoznak ki. A Nyugat például azzal segít­heti a kelet-európai országo­kat, hogy fokozatosan lehe­tővé teszi bekapcsolódásukat különböző intézmények — a GATT, a Világbank, a Pári­zsi Klub stb. — munkájába. TELEX A VSZ külügy­minisztereinek tanácskozása Budapesten tartja soros ülését október 28—29-én a Varsói Szerződés Külügy­miniszteri Bizottsága. Befejeződött a közös hadgyakorlat hazánkban Csütörtökön véget ért a­­ Magyar Néphadsereg al­egységeinek, valamint a Szovjet Hadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak részvételével hazánkban megtartott közös hadgya­korlat. A katonai tevé­kenységben részt vevő ala­kulatok megkezdték vissza­térésüket helyőrségeikbe. Vitasorozatokat szervez, a Veres Péter Társaság Paraszti jövendő címmel vitaülést és nagygyűlést, Falvaink sorsa elnevezéssel pedig országos tanácsko­zássorozatot szervez no­vemberben a Veres Péter Társaság — határozták el az egyesület választmányá­nak és elnökségének tagjai csütörtökön, a HNF Orszá­gos Tanácsának székházá­ban tartott közös ülésükön. A társaság, amely nemrég egyesületté alakult, egy né­pi, nemzeti érdekből kiin­duló, s azt szolgáló politi­kai mozgalmat kíván újra­indítani — a valamikori­­Nemzeti Parasztpárt ha­gyományait és Veres Péter szellemi örökségét haszno­sítva. Rakowski Moszkvában Baráti munkalátogatásra csü­törtökön Moszkvába érkezett Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök. Az új lengyel kormányfő e tisztségében elő­ször látogat el a szov­jet fővá­rosba, s egyben ez az első kül­földi útja hivatalba lépése óta. Rakowskit a repülőtéren Nyi­­kolaj Rizskov szovj­et kor­mányfő és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP .­ 1988. OKTÓBER 21. PÉNTEK ­ Alkotó vállalkozók (Folytatás az első oldalról) deoton részére végzett egye­temi kutatóprogramoknak. Van tehát izgalmas, pers­pektivikus feladata a válla­lat majdnem két és fél ezer műszaki szakemberének. Közülük a legjobbakat, ti­zennyolc mérnököt, a nagy­­vállalat kiemelt fizetéssel próbálja elismerni. A nagyszabású innovációs program alapján már kikris­tályosodtak a vállalat fej­lesztési irányai. Műszakilag alapvetően három újdonság: a digital­izáció a precíziós finommechanika és az opti­ka forradalmasítja majd a mai gyártást és termékszer­kezetet. A látványos, pers­pektivikus műszaki haladást a vállalatnál nagyvonalú szervezetfejlesztés is kíséri. Sorra alakulnak a leányvál­lalatok és a külföldi tőke be­vonásával a közös vállalatok. A már működők mellé rövi­desen megalakul a hifi le­ányvállalat, a piacképes hangsugárzók gyártására és a jövő év elejétől a szer­számkészítői, illetve tmk­­tevékenység is ebben a for­mában újul meg. Az új társasági törvény várhatóan átalakítja a mű­szakiak és a vállalat kapcso­latát, a fejlesztő laboratóriu­mokba is „betör” a vállal­kozás, a mérnök, nélkülözhe­tetlen szaktudásával, elhiva­tottságával nem alkalma­zottja, hanem új elképzelé­seivel alkotó vállalkozója lesz a Videotonnak. Sz. E. Fejlesztésre kevesebb jutott (■Folytatás az első oldalról) h­atnál többe került. Korsze­rűsítették Csabdin és Óbaro­­kon az orvosi rendelőket, fölújították Bicskén az idő­,­sok mindkét klubját. A ze­neiskola számára vásároltak és fölújítottak egy épületet. A városi képtárat régi épü­let ízléses, igényes átalakítá­sával hozták létre. Fejlesztésekre a tervezett­nél kevesebbet fordítottak, mivel az intézmények mű­ködtetése egyre többe kerül. A felszíni vízelvezetésekre ezidáig nem jutott pénz, a zöldterület növelésére sem. Szennyvízhálózatból csak az első ütemtervbéli készült el. A művelődési ház rekon­strukciója elhúzódott a terv­időszak második felére. A lakáshelyzetet nem sikerült javítani. Régi gondot oldott meg az új benzinkút elkészülte, s több új bolt nyitásával bő­vült a kereskedelmi hálózat. A társadalmi munkából 1986 —87-ben elsősorban útépí­tésre, vízműre, úttörőtábor­ra, parkosításra, illetve a villanyhálózat bővítésére vette igénybe a tanács, a la­kosság segítségét. .A tanácsi terv évről évre növekvő pénzeszközökkel számolt, sőt, a tervidőszak végére jelentősebb beruhá­zások megvalósítását irá­nyozta elő, ettől azonban minden lényeges területen elmaradt. Az áremelkedések, s az adóterhek tovább csök­kentik a megvalósítható be­ruházások körét és nagysá­gát. zs.­n­.

Next