Fejér Megyei Hírlap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

2. ol­DAL Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hall­gatott meg II. János Pál pá­pa újévi üzenetéről,­­amely­ben a római katolikus egy­ház feje a nemzeti kisebbsé­gek jogainak tiszteletben tar­tásáért emelt szót. Az Or­szággyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvény­hozó testület előtt elhangzot­tak szellemében fogalmazza meg, s hozza nyilvánosságra a magyar Országgyűlés ál­lásfoglalását a pápa békeüze­netéről. Az Országgyűlés a dokumentumot eljuttatta az MTI-hez. Állásfoglalásában a Ma­gyar Népköztársaság Ország­­gyűlése üdvözli és valameny­­nyi állam, nép békés együtt­élésének előmozdítását szol­gáló jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1- jei­ béke világnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának nélkülözhe­tetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása; a kisebbségek egyéni és kol­lektív jogai az általános em­beri jogok megkülönböztetett fontosságú részét képezi. Ki­fejezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi összefüg­gések miatt, a kérdést egyet­len állam sem minősítheti saját­, kizárólagos belügyé­­nek. Az Országgyűlés ezúttal is megerősíti minden egyes em­ber elidegeníthetetlen mél­tóságának­­ismerését tekin­tet nélkül arra, hogy milyen fajhoz, kultúrához, nemzet­hez vagy valláshoz tartozik. Fontosnak tartja az emberi nem alapvető egységének szem előtt, tartását, ami köl­csönös szolidaritásra kötelez. Hangsúly­ozza Mriuár a hátrá­nyos meg­a­ik­szuliiifiz­te­tés nél­küli kisebbségi lét feltételei­nek biztosítása az államok feladata és kötelessége. A magyar Országgyűlés tör­­­­vényhozói munkáját a jövő­ben is ennek szellemében kívánja folytatni. Az Országgyűlés kiemelke­dő fontosságúnak tartja azo­kat a sajátos jogokat ame­lyek a kisebbséget, mint kö­zösségeket illetik meg, így a kollektív létezéshez, a közj­eletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásá­hoz és fejlesztéséhez, a más államok területén élő azonos kulturális és történelmi gyö­kerekkel rendelkező csopor­tokkal való kapcsolattartás joga, és a kisebbségeket is megillető vallásszabadság ki­nyi­lván­ítja. Elítéli e jogok nyílt vita,ú burkolt csorbítá­sát és fellép azok következe­tes érvényesítéséért bel- és­­külföldön egyaránt. Arra tö­rekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív ki­­sebbségi védelmet­­ biztosító törvényt alkosson a Magyar­­országon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, be­tartásuk ellenőrzésére. Ugyanakkor nagy jelentő­séget tulajdonít az üzenetben is megfogalmazott kisebb­ségi kötelezettségeknek, az állampolgári lojalitásnak, s annak, hogy a kisebbs­ég tartsa tiszteletben valameny­­nyi ember szabadságát és méltóságát, s a jogaiért ví­vott harcban tartózkodjék az erőszakos eszközöktől. K­í­v­á­natosnak­­tar­tja„ hogy a Magyagr Szépköztársaság a jövőben !^^T­ezdeményezően vegyen­­ részt az etnikai, nemzeti, vallási kisebbsége­ket megillető jogok nem­zetközi dokumentumokban történő kodifikálására és megfelelő garanciarendszer létrehozására irányuló mun­kálatokban. Felszólítja a kormányt, hogy az anya­nemzet felelősségvállalását kifejezésre juttatva tovább­ra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő ma­gyar nemzetiségek helyzeté­nek alakulását. A kétoldalú kapcsolatok keretében, va­lamint az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi fórumokon a népek kölcsönös megértését elősegítő együttműködés szellemében kezdeményez­zen hathatós intézkedése­ket annak javítására, a nemzetiségek összekötő sze­repének erősítésére. Az Országgyűlés bizonyos abban, hogy II. János Pál pápa állásfoglalása egyönte­tű támogatásra talál a ma­gyarországi egyházak, politi­kai és társadalmi szerveze­tek, minden haladó és haza­fias erő részéről. Meggyőző­dése, hogy a pápai üzenet­ben foglalt célok érdekében valamennyi állam törvény­hozásának és­­kormányának széles körű együttműködé­sére van szükség és lehető­ség. (JV MTI) Nyílt levél Gorbacsovhoz Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Jelenleg különösen sok függ a párt vezető rétegének az átalakítás ideáljai iránti hűségétől, s aki nem ért egyet az új politikával, an­nak le kell mondani — lé­nyegében így foglalható ösz­­sze annak a Mihail Gorba­csovhoz intézett nyílt levél­nek a tartalma amelyet a Moszkovszkijje Novosztyi új­évi számában tettek közzé és írtak alá szovjet értelmi­ségiek (írók, filmrendezők, színész és akadémikus; Gri­­gorij Baklanov, Alekszandr Gelman, Damii­il Granyi­n, Elem Klimov, Roald Szagy­­igyejev és Mihail Uljanov). A nyílt levélben az új esz­tendő kapcsán a szovjet tár­sadalomban kirajzolódó vál­tozások, a jövőre esedékes választások reményei és ag­godalmai fogalmazódnak meg, s a szovjet értelmiségi­ek elsősorban azt emelik ki, hogy nagy képességű tehet­séges embereket kell bevon­ni­­az irányításba, de ez a fo­lyamat lassan, tétován való­sul meg. Nemcsak egyes kon­zervatív személyek, hanem egész stábok fékezik, ame­lyekben a ,,középszerűség diktatúrája” uralkodott el. Ehhez, kapcsolódik az a pesz­­szimista felfogás, hogy az át­alakítás által kitűzött gazda­sági és­­más jellegű feladato­kat nem lehet megoldani. Az alkotói képességek hiá­nya minduntalan a demokrá­cia logikájának megsértésé­hez vezet. Talán ezzel ma­gyarázható hivatalos szemé­lyiségeik gyakran tiltó állás­foglalása a demokratikus változásokat támogató, nem hivatalos­­társadalmi mozgal­makkal szemben. Mindazon­által ma már —­ úgy véljük — teljesen világos, hogy dia­lektikusan ötvözni kell az ideológiai polémiát és az együttműködést a nem hiva­talos egyesülésekkel. A nyílt, levél­ írói felhívják a figyelmet arra, hogy a pártalapszervezetek, a párt­­szervek vezetői fokozott fe­lelősséggel tartoznak az át­alakítás, a demokrácia és a­­nyíltság következetes meg­valósításáért. A társadalom­­ban lehetnek ellenzői az át­alakításnak, vannak is s jo­guk van álláspontjuk kifej­tésére és védelmezésére. De amikor kommunistákról, pártbizottságok vezetőiről van szó, akik gyakorlati te­véken­ységükben eltérnek a párt által elfogadott politi­kától, szigorúan felelősségre kell vonni őket. Megengedhe­­tetlen­ek az amorf nézetek, akárcsak a­­kettős erkölcs, a szavak és tettek eltérése. Ugyanakkor több esetben olyan vezető beosztású párt­­munkások, akik cselekede­teikkel azt mutatják, hogy az átalakítás nem a szívük sze­rinti folyamatt, s ráadásul cselekvően elutasítják a nyíltságot, a demokráciát­­ meg­maradnak posztjaikon. Yves Montand apa lett Yves Montand, a francia filmszínészek és sanzonéneke­sek nagy öregje apa lett , 67 évesen először. Simone Sig­noréival való negyedszázados házasságából nem született gyerek, most Caroline Amiei nevű 28 éves élettársa ajándé­kozta meg egy fiúval, a fiatal nő Nizza legelőkelőbb magán­­klinikáján szülte meg Szilvesz­terkor 4,2 kiló súlyú babáját. Anya és gyermeke jól vannak, a nevet még nem jelentették be. „Hogy őszinte legyek, nem terveztem én már gyereket nevelni, és ezt nem is rejtet­tem véka alá . . . De azért nincs kizárva, hogy holnap reggelre kisfiát kényeztető ifjú atya vá­lik belőlem.” Montand ezzel belépett a kései apaságban megifjult nagy művészek sorába. Chap­lin, Picasso, Lorin Maazel és néhány más társa, pl. Herbert von Karajan szintén hatvana­dik évük táján, sőt hetvenen túlon lettek újból vagy először apák. TELEX Afganisztán—szovjet fegyvernyugvás A Szovjetunió teljes tá­mogatásáról biztosítja az afgán vezetés legutóbbi bé­­kekezdeményezését,é­s a maga részéről kinyilvánít­ja: valamennyi, még afgán területen lévő szovjet ka­tonai egység január 1-től ugyancsak beszünteti a tü­zet — jelentették be szom­baton Moszkvában. Palme-gyilkosság ■— meghosszabbított őrizetbentartás A stockholmi városi bí­róság szombaton újabb fél hónappal meghosszabbí­totta annak a svéd férfinek az őrizetbentartását, akit Olof Palme egykori mi­niszterelnök meggyilkolá­sával vádolnak. Skóciai légikatasztrófa Milyen plasztik? A brit külü­gyminisztérium üdvözölte ugyan Csehszlová­kiának azt a pénteki ajánlatát, hogy szakemberei készek se­gíteni a PanAm-gépet felrob­bantó pokolgép robbanóanya­gának azonosításában, de még nem nyilatkozott a felajánlott segítség elfogadásáról. Lon­dont láthatólag meglepte, hogy Prága hivatalos nyilatkozatban reagált azokra a brit és az amerikai tömegtájékoztatás­ban hangoztatott állításokra, amelyek szerint „csaknem bi­zonyosan csehszlovák gyárt­mányú, Semtex plasztik volt a bomba robbanóanyaga”, s az „feltehetőleg líbiai forrásokból jutott a merénylők kezére.” The Independent szombati jelentése szerint a vizsgálatot folytató brit és amerikai szak­emberek „még nem döntötték el, hogy szükségük van-e cseh­szlovák segítségre”. Brit lapje­­lentésekből viszont kiderül, hogy a brit és az amerikai szakemberek „elsősorban Sem­tex robbanóplasztikra gyana­kodnak” ugyan, de mindeddig még nem sikerült tisztázniuk, vajon a számos országban gyártott sokféle és viszonylag könnyen hozzáférhető robba­nóplasztik közül valójában me­lyik változat alkotta a Boeing 747-es óriásgép pusztulását okozó pokolgép töltetét. Politikusok üzenetei (Folytatás az 1. oldalról) szorított esztendőben. A két állam közötti nézet,különbsé­gek ellenére tavaly sikerült közös nevezőre jutni — mon­­­uMfc'i&gatetptt arra, huj* iSinSár JBi! Gorba­­csoWaf* tEnafkoMU Moszk­vában, sikerült bővíteni az egyetértést a létfontosságú kérdésekben, így a fegyver­zetcsökkentést az emberi jo­gokat, a regionális problé­mákat és a kétoldalú kap­csolatokat érintő témákban. Bár sok még a tennivaló eze­ken a területeken, sikerült előrelépni — mondta az amerikai elnök, utalva arra, hogy gördülékenyen halad a közepes hatótávolságú atom­rakétákkal kapcsolatos meg­állapodás , végrehajtása, a szovjet és amerikai sza­kér­­tők továbbra is foglalkoznak a hadászati atomfegyverek ötvenszázalékos csökkenté­sének lehetőségével. Megem­lítette Mihail Gorbacsovnak a szovjet haderő egyoldalú csökkentéséről szóló bejelen­tését. Reagán szerint ez a szovjet indítvány helyes irányban tett lépés az egyen­súlyhiány megszüntetése fe­lé, de — mint hozzáfűzte — ez ügyben sok tennivaló van még hátra. Az emberi jogokat illetően az elnök sürgette az egymás jobb megértéséhez szükséges szabad párbeszédet, különle­ges hangsúlyt helyezve a kulturális csere élénkítését nehezítő mesterséges akadá­lyok elhárítására. Reagan leszögezte, hogy az említett területeken tett elő­relépések csupán egy hosszú és nehéz út kezdetét jelentik. Biztosította hallgatóságát ar­ról, hogy a hamarosan hiva­talba lépő új amerikai elnök, George Bush a korábban megkezdett amerikai politi­kát folytatja majd. Jókívánságai között Rea­gan figyelmeztetett arra is, hogy­ a két ország között még vannak — és hosszú ideig lesznek is még — lényeges nézetkülönbségek. Elégedet­ten állapította meg azonban, hogy a világ ma sokkal na­gyobb biztonságban érezhe­ti magát mint egy esztendő­vel korábban, és kifejezte re­­es­v év múlva , a mostaninál menyét, a biztonság is szilárd­abb­­lesz. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, ál­lamfő szombati tv-beszédé­­ben a kerekasztal-tárgyalá­sok folytatása, a nemzeti közmegegyezés megteremtése mellett foglalt állást. Hang­súlyozta annak fontosságát, hogy az ország minden poli­tikai ereje vegyen részt az új választási törvény kidol­gozásában és hogy az év második felében tartandó vá­lasztások után a Szejm a lengyel politikai élet minden­­rétegét képvisel­je. Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök szom­baton Strasbourg-­ban elmon­dott beszédében mindenek­előtt olyan egységes (Nyu­gat-) Európai Közösség meg­­teremtéséért,-rászárt­ síkra, amely kévés felvenni a ver­senyt minden téren az Egye­sült Államokkal és Japánnal. Az AFP megjegyezte, hogy francia államfő első ízben mondott újévi köszöntőt az Élysée-palotán kívül. Margaret Thatcher brit kormányfő szombatom annak a véleményének adott han­got, hogy az új esztendő a világ és N­agy-Britannia szá­mára minden eddiginél jobb kilátásoo­kát ígér. Thatcher asszony szerint további ered­mények várhatók a kelet­­nyugati leszerelés terén, és megindulhatnak a közelkkér­leti tárgyalások is. Kehl nyugatnémet kancel­lár szombati rádió- és tv-be­­szédében kedvezően ítélte meg a kelet-nyugati kapcso­latok jövőjét, s mint mon­dotta reméld, Bush, az új amerikai elnök Ronald Rea­gan politikáját folytatja majd. Különösen sikeresnek nevezte az 1988-as esztendőt az NSZK szempontjából, mi­vel az ország bruttó nemzeti össztermék-növekedése — az előrejelzéseket meghaladva — 3,5 százalékos volt­ a leg­magasabb ebben az évtized­ben. II. János Pál pápa szomba­ton a római Jézus-templom­ban pont,ifikért miséjén több keresztényi türelmet köve­telt a bevándorlók az AIDS- betegek, a menekültek szá­mára. Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök szerint az elmúlt esztendő a népek kö­zötti konstruktív kapcsolatok fejlődésének esztendeje volt. A szigetország rohamosan súlyosbodó külföldi fizetési mérleg deficitjére utalva, a kormányt tette felelőssé a gazdasági gondok növekedé­séért,­ a közegészségügy, a közoktatás, a nyugdíjas ellá­tás, a lakásviszonyok romlá­sáért, a szociális feszültségek kiéleződéséért, az erőszak és a bűnözés terjedéséért, s mindezek nyomán az életmi­nőség általános hanyatlásá­ért. Japán kormányhitel Magyarországnak A japán kormány döntése alapján a Japán Export-Im­port Bank kötetlen felhasz­nálású, 60 millió dollár érté­kű hitelt nyújt Magyaror­szágnak. Az erről szóló hírt vasárnap az év első napján közölte a Nihon Keizai Sim­­bun, a távol-keleti ország ve­zető gazdaságpolitikai napi­lapja. A tokiói kormány an­nak ellenére a hitel nyújtása mellett döntött, hogy a wa­shingtoni szenátus 1988 őszén határozatot fogadott el a kö­tetlen hitelek folyósításának felfüggesztéséről a Szovjet­uniónak és a kelet-európai országoknak. A japán lan szerint a dön­tés meghozatalánál a tokiói kormány figyelembe vette, hogy Magyarország tagja a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak és a szocialis­ta országok közül elsőként létesített gazdasági kapcsola­tokat Dél-Koreával. Mindez azt mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika a szocialista országoké között a legnyitot­tabb. Amennyiben a magyar gazdaság továbbhalad meg­kezdett útján, további hite­lek nyújtását is kilátásba he­lyezi a japán kormány — írta a Nihon Keizai Simbun. Már az 1988-hoz legma­kacsabb­ul ragaszkodó em­bernek is hozzá kellett kez­denie, legalább gondolat­ban: vajon mi lesz idén? Erről kérdeztünk meg né­hány tucatnyi embert —. * a legjellegzetesebb vála­szokat közöljük az év eleji körkérdésre: miit vár­­az 1989-es évtől? Horváth Gézáné, tanár: — Pénzt! Minél többet, és — bármilyen furcsán hangzik is — nem annyira magamnak, mint inkább az iskoláknak! Persze, ebben benne van a pedagógusok­nak ígért, remélhetően a tervezettnél nagyobb fize­tésemelés is­, de igazából sajnos nem is a taneszkö­zökre, hanem sokhelyütt az iskolákra költhető pénz hi­ányzik. Azt hiszem, az em­berek többsége még nem is tudja, hogy mennyire . .. Szász Gyula, buszvezető: — Azt várom vagy­­ in­kább remélem, azt is csak csendben, nehogy elkiabál­­jam, hogy még egy darabig el tudunk járni a meglévő buszainkkal. Mert újakat nemigen kapunk, legalább­is nem annyit, amennyi kellene az elhasználódott járműpark felújításához! Mit várunk? Maholnap a menetrendet sem tudjuk tartani: a múlt héten egyetlen napon, egy vonalon két kolléga volt kénytelen órákat tölteni az út mellett, utasaival együtt, mert nem lehetett megjaví­tani az elromlott buszt, csak műhelyben ... Gáspár Gabriella pincér­­nő: — Én kölcsönt várok, egyszerre két dologra is: remélem, hogy jövőre meg­kapjuk azt a hitelt az OTP- től, ami a lakásvásárláshoz kell­. Az idén már nem fér­tünk be a keretbe . .. Az­tán már csak ismerősöktől, barátoktól, vagy egy másik banktól kellene annyi pénzt szerezni, hogy megnyithas­suk a férjemmel az üzle­tünket a mezőfalvi főutcán — annak bevételéből gon­doljuk kifizetni a másik kölcsönt, és a lakást... Alexa Tivadar, nyugdíjas könyvelő: — Most­ soroljam el az összes kívánságot, ami egy nyugdíjastól csak kitelik? Az egészségtől amire ed­dig hál’ istennek, nem pa­naszkodhatok, az elfogad­ható nyugdíjakig.? Öreg va­gyok én már ahhoz, hogy újabb és újabb remények­kel hitegessem magam . .. Inkább türelmet, megértést, és valamivel több vidámsá­got várok az új esztendő­ben, embertársaimtól. Gerbik István, lakatos: — Egyetlen­ dolgot várok: legalább egy beteljesült ígéretet! És akkor már ne­kem mindegy, hogy mi lesz az... No, és várom hogy egy egészséges fiú vagy kislány nagyapja lehessek a tavasszal, negyvenhárom évesen! Antall Györgyné, pénztá­ros: — Várom hogy a fiamat fölvegyék az egyetemre, vá­rom, hogy a lányom jó bi­zonyítványt hozzon a gim­náziumból, várom, hogy ne­ csökkenjen a forgalom az üzletben, ahol dolgozom, várom hogy én is ugyan­annyit tudjak vásárolni benne mint eddig, várom, hogy ne legyenek idegesek az emberek, és ... Mit is várok még? Azt hiszem, egy évre elég lesz ennyi... Pekarek János FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. JANUÁR 2. HÉTFŐ Ceausescu: nem írják alá... Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő va­sárnap jelezte, hogy Románia nem hajlandó aláírni a bécsi európai biztonsági és együtt­­m­működési utóértekezlet záró­­dokumentumát a vallásszabad­ságra vonatkozó bekezdések miatt. A bukaresti diplomáciai tes­tület előtt mondott új évi be­szédében kijelentette, hogy „Románia nem hajlandó olyan szöveget aláírni, amely 560 év­vel ezelőtti állapotba, az inkvi­zíció korába veti vissza az em­beriséget”. Az emberi jogok tiszteletben tartása nem jelenti a bigott vallásossághoz, az obskurantizmushoz és a szol­gasághoz való visszatérést, mondta Ceausescu. Kijelentet­te: Romániában szóba sem jö­het vallási szekták engedélye­zése.

Next