Fejér Megyei Hírlap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

1 Várkonyi Péter Luxemburgban János nagyherceg, lu­xemburgi uralkodó, kedden Várkonyi Péter látogatásá­nak második napján audi­encián fogadta a magyar külügyminisztert. Előzőleg Várkonyi Péter a luxemburgi parlament tagjaival találkozott. Tá­jékoztatta a képviselőket a magyar reformfolyamatról és külpolitikai törekvé­seinkről. Az érdeklődés igen élénk volt, több mint tucat kérdésre kellett vá­laszolnia a miniszternek. Ezt követte szívélyes lég­körű találkozója René Ur­­banyval, a Luxemburgi EP elnökével. Sevardnadze ma utazik Pekingbe A Szovjetunió és Kína közötti kapcsolatok teljes normalizálásához elenged­hetetlenül szükséges a két ország vezetőinek legfel­sőbb szintű találkozója — jelentette ki Eduard Se­vardnadze szovjet külügy­miniszter a TASZSZ hír­­ügynökségnek adott nyilat­kozatában. Sevardnadze, aki szerdán kezdi meg pe­kingi látogatását, interjú­jában a szovjet—kínai kap­csolatok alakulását, fejlő­dési lehetőségeit elemezte. A moszkvai diplomácia irányítója elmondta, hogy a két ország kapcsolatainak történetében — bár abban voltak a kölcsönös látoga­tásoknak igen intenzív szakaszai A szovjet kül­ügyminiszter eddig nem tett hivatalos látogatást Kínában. Leállították a vizsgálatot Dél-Koreában kedden minden hivatalos indoklás nélkül leállították a Cson Tu Hvan elnöksége idején elkövetett korrupciós ügyiek ügyészi kivizsgálását. Az államügyészség zá­rójelentése szerint a nyo­mozás során 47 személyt vettek őrizetbe, köztük az egykori államfő 13 család­tagját és két korábbi mi­nisztert. A korrupciós bot­­­rányok elsőrendű vádlottja Csang Sen Dona, a titkos­­szolgálat volt főnöke. Az ellenzéki pártok he­vesen bírálják a vizsgálatok leállítását, s úgy véleked­tek, hogy a döntés célja az igazság eltussolása. Gorbacsov fizetése Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államelnök ha­vi illetménye valamivel haladja meg az 1500 rubelt — erről is szólt kedden megjelent inter­jújában Vitalij Korotics, az Ogonyok című népszerű folyó­irat szerkesztője. Korotics a Mologyozs Moldavii hasábjain kifejtette: az emberek között — információ híján — szóbe­széd tárgya például az, hogy Raisza Gorbacsova miből vá­sárolja új ruháit. A kérdés könnyen megválaszolható az első számú szovjet politikus fizetésének ismeretében — mondotta. (Az átlagbér jelen­leg 200 rubel körül mozog a Szovjetunióban.) a szerkesztő elmondta azt is, hogy Gorba­csov az Amerikában megjelent könyve után járó 600 ezer dol­lárt teljes egészében a Köz­ponti Bizottság rendelkezésére bocsátotta. Gyilkos cápa Cápa ölt meg egy ameri­kai diáklányt a kaliforniai partok közelében. A 24 éves Tamara MacAllistert egy kajakkiránduláson érte a végzetes támadás. Tépett sebekkel és cápafognyo­­mokkal teli testére csak hosszas kutatás után buk­kantak rá. A diáklányt feltételezések szerint egy nagy fehér cápa támadta meg, halálát pedig a­ vér­­veszteség okozta. A kalifor­niai partoknál 1926 óta hét olyan esetet jegyeztek fel, amikor a tengeri ragadozók emberre támadtak. Nemzetközi élet Az NSZK hírközlése­­ a magyar belpolitikáról „Magyarország vezetése még nem alkotott végleges ítéletet az 1956-os felkelésről” — ezt állapította meg kedd reggel több híradásában a Deutschlandfunk, az NSZK országos rá­dióállomása Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének legújabb megnyilatkozásaira hivatkozva. A befolyásos kölni adó ez­zel összefüggésben vissza­utalt arra a rádióinterjúra, amelyben Pozsgay Imre ál­­lamminiszter, az MSZMP PB tagja jelezte: a Központi Bi­zottság általa vezetett tör­ténelmi albizottsága a jelenle­gi kutatások alapján népfel­kelésnek látja az 1956-os ese­ményeket. Grósz Károly sze­rint — idézte a Deutschland­funk a magyar pártvezetőt — a történelmi események tu­dományos értékelését nem végezhetik el csupán egyes személyek vagy egy albizott­ság hanem ez az egész Köz­ponti Bizottságra tartozik. A vezető nyugatnémet na­pilapokban mindamellett to­vábbra is fontos téma a párt történelmi albizottságának kutatómunkája és Pozsgay Imre ismertetése az értékelő tevékenység állásáról. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung című tekintélyes,­­kon­zervatív újság keddi szám­á­­ban az MTI által kiadott szöveg alapján behatóan elemzi az államminiszter in­terjúját, amelyet, nyilván­valóan Grósz Károly nyilat­kozatának ismerete előtt, ak­kor még, horderejét tekintve, a politikai bizottságban ,­fel­tételezhetően egyeztetett ál­­lásfoglalás”-na­k véli. A lap szerint ,,a meglepetést keltő rádióinterjút az országban a dogmatikus szocializmustól való elfordulás újabb jelé­nek fogják fel”. A Handelsblatt, a nyugat­német pénzügyi-gazdasági körök befolyásos napilapja és a liberális müncheni Süd­deutsche Zeitung egyibehang­­­zó keddi kommentárja a magyar történelmet feltáró elemző munkával kapcso­latban úgy látja, hogy „Bu­dapestet mindinkább első­sorban realitásérzék jellem­zi”. „A kommunisták­­ már régen lemondtak a tévedhe­tetlenségre támasztott ha­mis igényről, s most újszerű módon megkérdőjelezik a párt egyeduralmát. Kétség­telen a régi jelképek hanyat­lása” — írja a Handelsblatt. Érvelésének alátámasztá­sára megemlíti az állami cí­merrel, az ország hivatalos elnevezésével, valamint az azzal kapcsolatos megfonto­lásokat, hogy az új alkot­mányban nem óhajtanák rögzíteni a párt vezető sze­repét. — A kormány politikai és gazdasági sikerét — miként más államokban is — ter­mészetszerűleg Magyaror­szágon is az emberek boldo­gulásán, nem pedig csak kül­sődleges változásokon fogják lemérni, noha kétségtelen: a megszigorító gazdaságpoliti­ka elkerülhetetlen, ha Ma­gyarországon ténylegesen esélyt óhajtanak biztosítani a piacgazdaságnak — így a Handelsblatt. Az áremelések­ről és a velük kapcsolatos társadalmi vitákról más új­ságok is részletesen beszá­molnak. A Stuttgarter Zeitung ked­di számában ismertetést kö­zöl Grósz Károly és Lothar Späth baden-Württemberg­i miniszterelnök davosi talál­kozójáról. Erről Manfred Zach a baden-württembergi kormány szóvivője a lap sze­rint kijelentette: Lothar Späth afelől biztosította Grósz Károlyt, hogy a tarto­mány támogatja Magyaror­szág­ gazdasági nyitási poli­tikáját a Nyugat irányában, s példásnak tekinti Magyar­­ország ilyen irányú szerepét. South miniszterelnök már­ciusban Magyarországra uta­zik. Szovjet csapat­­kivonások hazánkból (Folytatás az 1. oldalról) eszközök számát is: kivonnak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget és aknave­tőt, több mint 3000 gépko­csit, illetve más eszközöket. A több szakaszra osztott csa­patkivonás során elsőként május-júniusban a harcko­csi-hadosztály és a kiképző harckocsi-ezred hagyja el Magyarországot. Az év máso­dik felében távozik a va­­dászrepülő-ezred és a de­­szant-roha­mzászlóalj. A töb­bi egységet jövőre vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be. A nagy létszámot és jelen­tős mennyiségű haditechni­kát megmozgató csapatkivo­nás zökkenőmentes előké­szítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai vezetésre. A gyakorlatban ezt úgy szeret­nék végrehajtani, hogy a le­hető legkisebb mértékben akadályozzák a forgalmat, illetve ne zavarják a lakossá­got. A csapatokat főként vasúton szállítják majd, amihez — számításaik sze­rint — mintegy nyolcvan vasúti­­ szerelvényre lesz szükség. Burlakov vezérezredes utalt arra is, hogy a kivonás után megszűnik 11 szovjet helyőrség, s létesítményei a magyar fél tulajdonába ke­rülnek. A szovjet, csapatok a többi között átadnak mintegy 900 lakást, illetve 19 lakta­nyát, s felszabadul negyven olyan objektum amelyet ■mintegy 38 millió ru­beles költséggel a déli hadsereg­­csoport épített. A létesítmé­nyek átadásának rendjét és módját az illetékes szovjet és magyar hatóságok a közel­jövőiben egyeztetik. A parancsnok­­külön ki­emelte, hogy a Varsói Szer­ződés védelmi doktrínájával összhangban, visszavonják a szovjet csapatokat az oszt­rák határtól. Meggyőződését fejezte ki, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról, Fer­tődről és Győrből, jó példá­ja lesz a biztonsági övezet gyakorlati megteremtésé­nek. A csapatkivonás menet­rendjének ismertetése után a sajtókonferencián részt vevő szovjet vezetők vála­szoltak a nagy számban meg­jelent újságírók kérdéseire. A Heti Világgazdaság munkatársa aziránt érdek­lődött: hosszabb távon elkép­zelhető-e a szovjet csapatok teljes kivonása Magyaror­szágról. Borisz Sztukalin nagykövet válaszában emlé­keztetett arra, hogy a szov­jet kormány már többször szorgalmazta a két szemben­álló katonai-politikai tömb, a NATO és a Varsói Szerző­dés feloszlatásának szüksé­gességét. Amíg azonban a katonai tömbök léteznek, el­kerülhetetlen, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó csapa­tok a stratégia követelmé­nyeit figyelembe véve — az érintett országok kormány­közi megállapodása alapján — különböző régiókban állo­másozzanak. A Szovjetunió továbbra is fenntartja javas­latát: egyidejűleg történjék meg a külföldön állomásozó idegen csapatok kivonása. A javaslat valóra váltásához jó feltételeket teremt a Bécs­­ben tavasszal megnyíló euró­pai hagyományos haderő­­csökkentési fórum. A televízió tudósítója azt kérdezte Fedor Krivda had­seregtábornoktól, milyen a szovjet hadsereg vezetésében a peresztrojka híveinek és a konzervatív erőknek a viszo­nya, akad­tak-e ellenzői az egyoldalú csapatcsökkentés­nek. A szovjet katonai veze­tő válasza: ,,az egész nép egységes abban, hogy a csa­patcsökkentéseket olyan mértékben kell végrehajtani, ahogy azt Gorbacsov főtit­kár az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán bejelentette. Mi az egész világ előtt kijelen­tettük — és ez a Varsói Szer­ződés védelmi doktrínájának kulcseleme — hogy nem tö­rekszünk nagyobb fegyveres erők fenntartására, mint amilyennel NATO-beli ellen­felünk rendelkezik. Fegyve­res erőink csak azt a célt szolgálják, hogy szavatolják biztonságunkat és barátaink biztonságát”. (MTI) Bűnözés a Szovjetunióban A szovjet Belügyminisztérium a jövőben közzéteszi az ország bűnözési helyzetéről szóló sta­tisztikákat — jelentette be az intézmény sajtóosztályának he­lyettes vezetője. A Belügyminisztérium ille­tékese egyúttal rövid tájékoz­tatást adott az újságíróknak a januári szovjet bűnügyi sta­tisztikáról. Ebből egyebek kö­zött kiderül, hogy az idei év első hónapjában egy rendőr életét vesztette, 12 pedig meg­sebesült a bűnözőkkel folyta­tott küzdelemben. A szovjet rendőrök egy hónap alatt 11 alkalommal használták — a vizsgálatok szerint jogosan — szolgálati fegyvereiket. 30 nap leforgása alatt 111 előre kiter­velt gyilkosságot követtek el, ezek közül 93-ra már fényt de­rítettek. A gyilkosságok elsőd­leges okai az iszákosság és a féltékenység. Tanács-vb Dunaújvárosban Maradnak az utcanevek Sok más téma mellett egy ma sok helyütt felmerülő kér­désről, az utcanevek megvál­toztatásáról is tárgyalt teg­napi ülésén a dunaújvárosi tanács végrehajtó bizottsága. A Pentele városrész egyik dombján, a Rác templom mellett húzódik a Mohácsi utca, amelynek házait (több­szöri telekátalakítások után) át kell számoznia a tanács­nak. S ha már a házszámot kicserélik, akkor az utcanév­­tábla cseréjére is itt az alka­lom, gondolták a lakók, s tíz aláírással (az utcában 8 la­kóépület van) levélben kér­ték, hogy utcájuk nevét a környékhez jobban illő Rác­domb utcára változtassák. A végrehajtó bizottság tör­ténelmi tanulmányokat is folytatott az ügyben. Hatá­rozati javaslatukban ugyanis szerepeltek azok a hagyomá­nyok, amelyek szerint a kér­déses utca helyén táborozott valamikor II. Lajos király, a mohácsi csatatérre vonultá­ban. Innen az utcanév: Mo­hácsi utca, amelyet megerő­síteni látszik a közelben fa­kadó Lajos-forrás ugyancsak régi neve. A Rácdomb elne­vezés különben is „foglalt”: így hívják magát a dombot, amelyen az utca húzódik. S még egy ok, amelyet nem­csak a penteléseknek lenne jó megszívlelni: az 1990-es népszámlálásig pusztán cél­szerűségi okokból, azt kéri az illetékes hatóság országszer­te, hogy lehetőség szerint ne változtassák meg az utca- és térneveket. Majd utána ... Dunaújváros mintegy 270 utcájából és teréből egyéb­ként többnek a nevét is meg­változtatná a városvédő egye­sület, például a Kommu­narszk körútét. . . P. J. Az idén már Dél-Koreába is „Dallamos” utakat szervez az IBUSZ Nyolcvanhét éves történe­tének legnehezebb évét zár­ta, de a sok nehézség ellené­re rekordforgalmat könyvel­hetett el a múlt évben az IBUSZ Rt. Mint ahogy dr. Szemenkár Erika vezérigaz­gató a tegnap délelőtti buda­pesti sajtótájékoztatón el­mondta: az általános forgal­mi adó és a világútlevél be­vezetése új helyzetet terem­tett az idegenforgalomban is. Csaknem 300 millióval keve­sebb nyereséget ért el a vál­lalat annak következtében, hogy nagymértékben csök­kent a szervezett utak iránti kereslet. Ennek ellenére for­­­galmuk meghaladta a 36 mil­liárd forintot; az IBUSZ a magyar idegenforgalom egy­­harmadát „hozta”. Csaknem 150 ezerrel keve­sebben érkeztek külföldről, mint korábban az IBUSZ szervezésében. Több mint 230 ezren utaztak hazánkból, s amíg a tőkés országokba ki­utazók száma 36 százalékkal nőtt, 30 százalékkal csökkent a szocialista szervezett utak iránti kereslet. Az idén 260­ útvonalon, öt világrész 31 országába, 5700 időpontban, 150 ezer utas ré­szére ajánlanak programo­kat. A legolcsóbb út alig ezer forint, a legdrágább — egy ausztráliai túra — 280 ezer forintba kerül. Több különleges program­mal is kirukkol az IBUSZ: „Dallamos” utakat szervez­nek, például Verdi-, Wagner­­operák külföldi bemutatóira, de lehet nyaralni osztrák pásztortanyán az „isten háta mögött” Kelet-Tirolban, és akinek bírja a pénztárcája, Dél-Koreába is ellátogathat, az idén először. A hazai turizmusban 500 autóbuszos kirándulás (mint­egy 200 útvonalon) található az idei programfüzetben. Nép­szerűek a belföldi utazási bérletek és olyan különleges programok, mint például az ínyenctúrák, a virágtúra, vagy a kastélyokba, kúriákba szervezett üdülések. Sz. E. A NATO REAGÁLÁSA A NATO részéről hétfőn üdvözölték a Varsói Szerző­désnek azt a lépését, hogy fennállása óta első ízben részletes adatokat tett közzé fegyveres erőinek felépíté­séről. Ugyanakkor elutasítot­ták a VJSZ-nek azt a vélemé­nyét, hogy a két szervezet között lényegében erőegyen­súly áll fenn. A NATO szóvivője Brüsz­­szelben hétfőn kijelentette, hogy paritásról szóló kimu­tatás „nem felel meg a tény­leges helyzetnek”. (A NATO tavaly novemberben hozta nyilvánosságra saját válto­zatát a kelet-nyugati hagyo­mányos katonai erők hely­zetéről, azt állítva, hogy a VSZ csaknem minden terü­leten jelentős fölényben van). John Galvin tábornok, a NATO európai egyesített erőinek főparancsnoka szin­tén kétségbe vonta, hogy a két katonai szervezet között erőegyensúly áll fenn. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés „a másik fél nézeteinek jobb megértésével kezdheti meg az új tárgyalásokat a hagyo­mányos fegyverzetek csök­kentéséről”. ... Bírálják a kinevezett védelmi minisztert Marlin Fitzwater fehér há­zi szóvivő hétfőn kijelentet­te: John Tower kinevezett védelmi miniszternek a Szovjetunióról vasárnap München­ben kifejtett néze­tei nem a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatok áttekinté­seiből levont washingtoni kö­vetkeztetéseket tükrözik. Tower vasárnap München­ben egy NATO-tanácskozá­­son arra sürgette az atlanti szövetség tisztségviselőit, hogy fogadják kétkedéssel Moszkva leszerelési lépéseit és őrizzék meg a Nyugat „nukleáris mozgási szabad­ságát”. Fitzwater szerint Tower kijelentései nem a külpoliti­kai felülvizsgálatból levont kormánykövetkeztetéseket, hanem csupán személyes vé­leményét tükrözik. Pandahalál A mexikói főváros állat­kertjében hétfőn kimúlt Jing-Jing, a tizenöt eszten­dős pandamedve. Jing-Jing volt a legtermékenyebb pandanőstény Kínán kívül élő társai közül, összesen hat bocsnak adott életet, s közülük négyen vannak életben. Ismeretes, hogy a pandák lassan szaporodnak kivált­képpen fogságban, s a ritka emlőst egyenesen a kihalás fenyegeti. Szakértők sze­rint természetes környeze­tében, Kínában ezer pél­dány él szabadon, míg a vi­lág állatkertjeiben 90 pan­dát tartanak. A kínai állat­kertekben született pandá­kat leszámíva eddig csak Mexikóban sikerült elérni, hogy a pandamedve fogságá­ban természetes úton sza­porodjék. Influenzajárvány Bécsben Erőteljes influenza jár­vány­ kezdődött az osztrák fővárosban is: az egészség­­ügyi hatóságok kedden köz­zétett adatai szerint Bécs­ben csak az elmúlt egy hét alatt 24 ezren betegedtek meg. Ez azt is jelenti, hogy a betegbiztosítóknál be­jegyzett alkalmazottaknak immár a 4,2 százalékát érinti a járvány. Az iskolá­sok között jóval nagyobb — csaknem kilenc százalé­kos — a betegek aránya. |

Next