Fejér Megyei Hírlap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

2 OLDAL Délutánra: határozat­képtelenség (Folytatás az 1. oldalról) kellene állnia: „hazudni pe­dig nem szabad”. A módosító indítványok­­feletti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A Vita, döntés nélkül A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvény­­javaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesz­tette elő. Hangsúlyozva, hogy a bizonytalanná váló politikai helyzet, a romló életkörülmények következ­tében a családok, a család­tagok egymást segítő, támo­gató szerepe nagyobb je­lentőségű, mint valaha bár­mikor. A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglénye­gesebb elemeit. A módosító javaslat visszaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örök­­befogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámhatóság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gondozásba kerül, arra az időre szünetel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyi­latkozatát. Viszont a gyer­mek születése után két hó­napig ezt a nyilatkozatot visszavonhatja. SZZZSZ.­ Kulcsár Kálmán elmond­ta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, mi­szerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését követő három hónap eltelté­vel kerülhet sor. A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a csa­ládjogi törvény felülvizsgá­lata, amelynek célja nem az 1952-ben született tör­vény kiigazítása, hanem egy új alapokon nyugvó, a tár­sadalom egyetértésével ta­lálkozó családjogi kódex megalkotása. A vitában elsőként Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) kapott szót. A képviselőnő nem értett egyet azzal, hogy a bíróság döntsön az örök­­befogadásról, mert ez ismét időhúzást jelentene, nem jutna előbbre a várakozók ügye. Véleménye szerint a szülő és a kiskorú viszonyát alaposan ismerő, a gyermek- és ifjúságvédelem egészéhez értő gyámügyi szakember megfelelő döntést hozhat. Javasolta, hogy e munkánál az egyházak segítségét is vegyék igénybe. Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) tűrhetet­len állapotnak tartotta, hogy számos kisgyermek intézet­ben legyen, holott volnának emberek, akik szívesen örökbe fogadnák őket. Még­is megfontolásra ajánlotta, hogy örökbe fogadásuk ügyét egy bürokratikus intézmény­re, nevezetesen a gyámható­ságra bízzák-e. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 1. vk.) úgy vélekedett: ami­óta a családok egy jó része nem tudja megfizetni a napközis étkezés térítési dí­jait, tudomásul kell venni, hogy vannak éhező gyerme­kek az országban. Borza Istvánná (Hajdú- Bihar m . 1. vk.) alternatív javaslattal élt: a most meg­állapított 4300 forintos lét­minimum-határt emeljék fel egy reális — 5—6 ezer forint közötti — összegre, ellenke­ző esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső jövedelembe. Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.) reagálva egy koráb­sajtótörvény módosításáról szóló alkotmány erejű tör­vénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután — következő napi­rendi pontként — rátértek a családjogi törvény módosí­tásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Ai felszólalásra, elmondot­ta, hogy az elmúlt üléssza­kon önálló indítványt nyúj­tott be. Ebben javasolta, hogy változtassák meg az egy főre jutó nettó jövede­lem kiszámításának módját. A Parlament várhatóan feb­ruár 27-én tárgyalja meg az indítványt, amelyet sürgős­séggel nyújtott be. Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) úgy foglalt állást: az örökbefogadással kapcsola­tos törvény módosítása jogi szempontból elfogadhatat­lan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem ered-Dauda Sándor (Budapest 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Azt javasolta, hogy a tör­vény szövegét azonnali ha­tállyal egészítsék ki azzal: „Az összegyűjtött, a képvise­lőjelöltet támogató, a válasz­tási bizottságnál leadott ajánlási szelvényeket az át­vétel, a megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a választási bizottság jelenlétében meg kell semmisíteni. Az ajánlá­si szelvényekről a darab­­szám-nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartást készí­teni tilos”. Kérte indítvá­nyának sürgős tárgyalását, amihez 50 képviselő aláírá­sát összegyűjtötte. Indoklá­sul elmondta: a törvény az ajánlási szelvény sorsáról nem rendelkezik, ugyanak­kor a választópolgárok fé­lelme indokolt, hogy ezeket a szelvényeket a későbbiek során illetéktelen személyek felhasználhat­j­ák. Az Országgyűlés úgy dön-A tervezethez csupán Se­bők János (Veszprém m. 12.) fűzött megjegyzést. Elmond­ta, hogy decemberben ő tett javaslatot arra: az Ország­­gyűlés foglaljon állást a szovjet csapatok kivonásával összefüggésben. Hangsúlyoz­ta azt is: nem kívánja, hogy a szovjet csapatok nagyobb ütemben vonják ki Magyar­­országról, mint ahogyan 1956 novemberében bevo­nultak. Javasolta azt is: a Parlament hatalmazza fel a kormányt a tárgyalások folytatására és újabb tárgya­lás kezdeményezésére az 1957-ben megkötött kétolda­lú katonai egyezmény fel­bontása érdekében. A Parlament a határozat­­tervezetet — amely kimond­ja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertaná­csát, hogy a magyar és­z­ményezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es családjogi törvény előírá­saihoz térnének vissza. Az alkotmánymódosítással a Parlament úgy döntött, biz­tosítja a hatalmi ágak szét­választását, ám ennek ellen­kezője történne a családjogi törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jog­körbe kerülne ez a fontos ügy a bíróságok helyett. A vita lezárását követően a plénum a törvényjavasla­tot részletes vitára is alkal­masnak tartotta, ám a to­vábbiakban senki nem kí­vánt hozzászólni, így Kul­csár Kálmánt illette meg a válaszadás joga. A miniszteri választ köve­tően vita bontakozott ki Kulcsár Kálmán és Horváth Jenő között abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásá­hoz minősített, avagy egy­szerű többség szükségelte­tik-e. Az elnöklő Jakab Ró­­bertné megkísérelte átvágni a gordiuszi csomót: javasol­ta, hogy a döntést halasszák az ebédszünet utánra. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi­­har m., 13. vk.) arról tájé­koztatta a Parlamentet, hogy a semleges képviselők cso­portja úgy véli: a már amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolíta­ni nem szabad. Ezért indít­ványozzák, hogy az ország­­gyűlési képviselők jogállá­sáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult hely­zetet a frakciók tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassa majd meg a jog­szabálytervezetet. Az elnök­lő Jakab Róbertné is a tör­vényjavaslat ismételt átgon­dolására kérte fel a parla­menti frakciókat. Jett, hogy Danda Sándor in­dítványát napirendjére tűzi. Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely — osztva Horváth Je­nő véleményét — úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű. Ezért az elnöklő Jakab Róbertné a kérdést kiadta az Alkot­mánybíróságnak, és a hatá­­rozathozatalt elnapolta. Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos fog­lalta el, s megkezdődött az Állami Számvevőszék lét­számáról és költségvetésé­ről szóló javaslat megtár­gyalása. A napirendi ponthoz Ha­­gelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozatter­vezet tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. szovjet kormány között fo­lyamatban lévő tárgyaláso­kon a magyar fél szorgal­mazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjé­nek mielőbbi kidolgozását — a technikailag szükséges idő­tartamot és a kérdés nem­zetközi vonatkozásait figye­lembe véve —, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön — egy ellenszavazattal elfo­gadta. Ezt követően az ország­­gyűlési képviselőjelöltek ál­lami támogatásáról szóló ha­tározattervezet került terí­tékre. A választójogi tör­vény szerint ugyanis a vá­lasztási eljárásban a jelöl­tek költségvetési támogatá­sára országosan fordítható összeget az Országgyűlés ál­lapítja meg. A belügymi­niszter, és a pénzügyminisz­ter együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Bel­ügyminisztérium megbízott vezetője­­ ismertette. Mint mondotta, a 100 millió fo­rintos összegben a tavalyi politikai egyeztető tárgya­lásokon állapodtak meg a fe­lek. Következett a határozat­­hozatal. Az Országgyűlés — 49 igen, 118 ellenző szava­zattal, 61 tartózkodás mel­lett — elutasította a határo­zattervezetet. Ezért az elnök "a tervezetet visszautalta a két érintett miniszternek, hogy ők vagy újra átdolgoz­va a februári ülésszakon is­mét terjesszék elő, vagy áll­janak el attól. A terv- és költségvetési bizottság befejezte az Álla­mi Számvevőszéket érintő módosító indítványok meg­vitatását, elkészítette jelen­tését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témá­ra. A beterjesztő Hagelma­­yer István nem kívánt ki­egészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bi­zottság jelentése. Az elnök indítványára határozatho­zatal következett. Először Balla Éva módosító javasla­tát hagyták jóvá. A módosí­tás értelmében az ÁSZ költ­ségvetését csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként feltüntetett, több mint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazá­sa alapján lehet felhasznál­ni? Az Állami Számvevő­­szék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségveté­sére tett, a módosítással ki­egészített határozati javas­latot az Országgyűlés elfo­gadta. Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatko­zattervezetet terjesztett elő a Romániában zajló esemé­nyekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. A tanácskozás egyik szüneté­ben összeült a külügyi bi­zottság, s­ — kisebb változta­tásokkal — elfogadásra ajánlotta a dokumentumot. Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tar­tózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. Következő napirendként a népi kezdeményezésként be­nyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparo­sok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdemé­nyezést, amelyben szorgal­mazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, vala­mint a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló, illet­ve a vállalkozási nyereség­adóról szóló törvények mó­dosítását. A képviselők dön­töttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem ké­szült el erre vonatkozó ha­tározattervezetével. Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház: elfogadták, hogy a Budapest—Bécs Világkiállí­tás előkészítésének ellenőr­zésére létrehozott ideiglenes bizottság­­elnöke Zsigmondi Attila legyen. Interpellációk tárgyalása következett volna, ám vagy az interpelláló képviselő, vagy a válaszadásra hivatott miniszter, illetve államtitkár hiányozott az ülésteremből. Ezért is vetette fel az egyik képviselő, hogy az elnök is­mételten ellenőrizze, hatá­rozatképes-e még a törvény­hozó testület. A létszámel­lenőrzés arról tanúskodott, hogy az ülésteremben nincs­­kellő számú képviselő, ezért az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülés­szak második fordulójának első munkanapját. (MTI) Semmisítsék meg az ajánló szelvényeket! A szovjet csapatkivonás szorgalmazása A családjogi törvény módo­sításának előterjesztője, Kulcsár Kálmán igazságügy­­-miniszter Fotó: Kabáczy FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1990. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK A módosított sajtótörvény Az 1986-ban elfogadott sajtó­törvényt több lényeges ponton módosította a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értelmé­ben a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is ala­píthatnak időszaki lapot vagy helyi jellegű önálló rádió- és televízióműsort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lapindí­tás feltételei is, hiszen e sajtó­termékek előállítására csupán bejelentési kötelezettség érvé­nyes. A bejelentés alapján az adott lapot nyilvántartásba ve­szik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a tör­vényben foglalt tilalmakba üt­közik. E tilalmak köréről a mó­dosított sajtótörvény követke­zőképp rendelkezik: „A sajtó­szabadság gyakorlása nem va­lósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elköveté­sére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.” E paragrafust az Országgyűlés — egy képviselői módosító indít­vány elfogadásával — kiegészí­tette azzal, hogy a sajtószabad­ság gyakorlása során nem sért­heti a közerkölcsöt és a köz­szemérmet. Az elfogadott törvénymódosí­­tás újraszabályozza a személyi­ségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen ese­tekben — a sajtóvall szemben indított polgári perben — a bí­róság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési ösz­­szeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok meg­valósítására kell felhasználni. A most módosított sajtótör­vény csak átmenetileg szabá­lyozza a tömegkommunikáció­val, a sajtóval kapcsolatos kér­déseket, hiszen jelenleg is dol­goznak az Igazságügyi Minisz­tériumban az új sajtótörvé­nyen, a több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Ország­­gyűlés tárgyalja meg. (MTI) ÚJ KEDVEZMÉNY A KORONÁNÁL!!! Ha Ön lakást épít, bővít vagy korszerűsít, kérjen az adóhatóságtól áfa visszatérítésre jogosító igazolást, és nálunk csak 80 %-ot fizet, mert alábbi boltjaink a 11/1988. (XII. 27.) ÉVM rendeletben szereplő cikkek árából az áfá-t azonnal visszatérítjük. VILLÉRT Márkabolt Székesfehérvár, Koch L. u. Festékbolt Székesfehérvár, Lenin u. Házépítők boltja Székesfehérvár, Széchenyi u. Vas­bolt Székesfehérvár, Tolnai u. Festékbolt Székesfehérvár, Március 15. u. Műszaki Áruház Székesfehérvár, Március 15. u. Domus Áruház * « • ' u / TB Székesfehérvár, Stéger F. u. Üveg- és Vasbolt Székesfehérvár, Fecskepart Metalloglobus Székesfehérvár, Fecskepart Mi­árt Márkabolt Székesfehérvár, Fecskepart Festékbolt Székesfehérvár, Fecskepart Diszkont Áruház Székesfehérvár, Tobak u. 11. Háztartási bolt p ” Mór, Dózsa Gy. tér 13. SZÍNES Kisáruház Mór, Köztársaság tér Wlst Az Úr ír, számol, olvas, beszél, tervez, üzen de nem mindegy hogy mivel. SCHWA­BO KFT. az irodák professzionalistája — NOKIA digitális telefonközpontok — vállalatoknak, lakóközösségeknek — telefonok, telefonrendszerek — CANON telefaxok MINITEX gépek — OLIVETTI ÍRÓGÉPEK — OLIVETTI LAPTOP computer — REX-ROTARY másológépek (A/4—A 0) — Iratkötőgépek — PC/XT és PC/AT számítógépek BEMUTATÓ ÉS VÁSÁR február 1—2­9—17 óráig, Székesfehérvár, Kossuth L. u. 14. Építők Művelődési Háza Központ: 1024 Zivatar u. 8. SCHWA­BO KFT. Telefax: 1353­ 856. Telex: 223333, 2351

Next