Fejér Megyei Hírlap, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-05 / 154. szám
6. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TUDOMÁNYI TECHNIKA 1993. JÚLIUS 5. HÉTFŐ Tudományos kishírek Öl, butít A brookhaveni Nemzeti Laboratórium kutatói kimutatták, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás hosszabb távon az agy korai öregedéséhez vezet. Ez tulajdonképpen nem is újdonság. Az amerikai kutatók azonban pozitronemissziós tomográfiái, a szervezet belső részeinek vizsgálatára szolgáló legkorszerűbb készülékkel most szinte „láthatóvá tették”, hogyan romlik az alkoholisták agyának cukor-anyagcseréje. Az agy 115 régiójának cukorfelvételét vizsgálták, és kimutatták, hogy ez az alkoholistáknál átlagosan húsz százalékkal rosszabb — különösen azokon az agyi területeken, amelyeknek a rövid idejű memória és a gondolkodási folyamatok működésében van szerepük. A harminc éves alkoholisták agyában olyan öregedési folyamatok mennek végbe, amelyek különben az alkoholtól tartózkodó ötven évesekre jellemzők. Emlékezetük, mozgás-összehangoló képességük, intelligenciájuk, beszédkészségük és bizonyos érzékszervi működéseik lényegében rosszabbak voltak, mint az alkoholt csak mérsékelten fogyasztó, velük egyébként azonos kulturális, szociális és gazdasági szinten álló kortársaiké. Holdunk, a Merkur egy darabja? A Hold keletkezéséről eddig az volt az általános vélemény, hogy Földünk valamikor régen összeütközhetett egy másik égitesttel, és ez szakította ki és lökte pályájára a Holdat is. Nemrég nagy feltűnést keltett a csillagászok körében Cesare Emiliani hawaii geológus véleménye, aki szerint Holdunk valószínűleg a Merkur bolygó egyik letört, valamilyen kozmikus katasztrófa által leszakított darabja, amely azután olyan pályára került, hogy Földünk befoghatta. Véleményét többek között arra alapítja, hogy a két égitest — mármint a Merkur és a Hold — anyagának átlagsűrűsége körülbelül ugyanakkora. A kozmikus katasztrófa, amelynek következtében a Hold-anyag önálló Nap körüli pályára kényszerült, 4,4, a Föld nehézségi ereje általi befogás pedig körülbelül 3,2 milliárd évvel ezelőtt következhetett be. Persze, egyelőre ez csak merész elképzelés, és hogy tényleg igaz-e, arról még óvakodnak nyilatkozni a szakemberek. A polgárháború különös áldozatai Az afrikai Ruandában dúló polgárháború következményei a Virunge vulkán környékén élő hegyigorillákat is elérték. Ez év február 18-dikán katonák ütöttek rajta azon a Karisoke kutatóállomáson, ahol az 1985-ben meggyilkolt magatartáskutató, Dian Fossey végezte híres megfigyeléseit. A rajtaütés után az ott dolgozó öt kutatónak el kellett hagynia a kutatóállomást. A Virunge vulkán vidéke a hegyigorillák egyik utolsó menedéke. 300 félénk állat él itt, egész létező populációjuk fele. Súlyos veszélyt jelent, hogy a kutatók távozása után teljesen ki lesznek szolgáltatva az orvvadászoknak, és már találtak is megsebesített gorillákra utaló vérnyomokat. Utazás a dimenziók körül Gábor Dénes, a magyar származású Angliában élt elektrofizikus, egyetemi tanár 1971-ben vehette át a Nobel-díjat a holográfia módszerének feltalálásáért. A háromdimenziós, minden információt hordozó kép azóta meghódította a világot. Egyre szaporodnak felhasználási lehetőségei a tudományban, a művészetekben, a díszítő művészetekben. Hogy mi is a hologram, arról leghitelesebben akkor tájékozódhatunk, ha idézünk Gábor Dénes beszédéből, amelyet a Nobel-díj átvételekor tartott: „A holográfia a fény hullámtermészetén alapszik. E hullámtermészetet meggyőzően először Thomas Young mutatta ki 1801 -ben. Sötét szobába fénysugarat bocsátott, útjába olyan sötét ernyőt téve, amelybe két apró lyukat fúrt. A sötét ernyőtől bizonyos távolságra elhelyezett fehér ernyőn megjelenő fényes vonal két oldalán sötét vonalat látott. Ez volt az első világos bizonyítéka annak, hogy a fényhez fényt adva sötétséget kaphatunk. A jelenség neve interferencia. Az interferenciára képes fényt koherensnek nevezzük... 1947-ben nagyon foglalkoztatott az elektron-mikroszkóp, amelynek felbontóképessége nagyon jó, de mégis valamivel az atomrácsok nagyságrendje előtt mondott csődöt. Rájöttem, miért ne fogadhatnánk el a rossz elektronképet, amely tartalmaz minden információt, majd a rossz képet optikai eszközökkel korrigáljuk. Ez csak koherens elektronnyalábokkal, határozott fázisú elektronhullámokkal valósítható meg... Elektronmikroszkóppal hoztam létre a tárgyhullám és a koherens háttér, azaz a megvilágító hullám el nem hajlott része közötti interferenciaképet, amelyet hologramnak neveztem el, a görög holosz,egész szó nyomán, mivel a kép az információt teljes egészében tartalmazza.”Az egyetlen képben, azaz a síkban megjelenő három dimenzió— így lehetne összefoglalni a hologram nyújtotta látványélményt. A kiállítás amolyan utazás a dimenziókba. A nézőpont megváltoztatásával változik a látvány. „Megmozdul” az összezárt szárnyú lepke, kitátja száját az oroszlán, egy kéz összezárnl, majd kitárul, megmutatva a közé fogott pillangót, a bohóc arca mosolygósra válik. A távcső úgy kínálja magát, hogy mindjárt belenézhetünk. Itt van egy kocka, amelynek minden oldala látható, egy férfifej, egy kibomló virág, egy „megelevenedő” táj. És elhozták a világ egyik legnagyobb méretű hologramját, egy életnagyságú autó háromdimenziós képét. Akárha bele is ülhetnénk... (Kádár) A kis sugárdózisok is veszélyesek Már a nagyon csekély sugáradagok is jelentősen növelhetik a rák veszélyét. Ezt igazolják az atomiparban dolgozók körében végzett eddigi legnagyobb szabású vizsgálatok, megfigyelések. Erre a következtetésre jut az Amerikai Üzemorvostan című folyóirat. A Duke egyetem kutatói 1943-tól, tehát öt évtizeden át tartották megfigyelés alatt a Tennessee állambeli Oak Ridge nagy atomkutató központjának mintegy nyolcezer munkását. Munkaidejük alatt dózismérőket kellett viselniük testükön, hogy megmérhessék: összesen mekkora sugáradagot kaptak az idők folyamán. A most zárult vizsgálatok szerint az atomiparban tevékenykedők között 63 százalékkal nagyobb volt a leukémiában megbetegedettek száma, mint az átlagnépesség körében. S minél nagyobb volt a felhalmozódott sugárterhelés, annál nagyobb volt annak a valószínűsége, hogy valamilyen rákbetegséget, főként leukémiát kapjanak. Az eredmény azért is megdöbbentő, mert az amerikai atomiparban — hasonlóan mint a világ legtöbb országában — szigorú rendszabályokkal védik az embereket a sugárzásoktól. A kutatások vezetője feltétlenül szükségesnek tartja, hogy még alacsonyabb szintre csökkentsék a megengedhető sugárterhelés határértékét a gyógyászatban, és mindenütt, ahol röntgensugarakkal és rádióaktív anyagokkal dolgoznak. Hulladéktelepek Németországban A hulladék kezelése, raktározása és újrahasznosítása a világ minden iparosodott országában nagy gondot okoz, de jelentős beruházásokkal és a lakosság megértő magatartásával úrrá lesznek a gondokon. Két választási lehetőség van: vagy rendezetlenül hagyni az olykor veszélyes hulladékot, vagy a legkorszerűbb eljárásokkal tárolni és hatástalanítani azt. A németek az utóbbi mellett döntöttek. Az országban kilenc hulladéktároló van, hatalmas létesítmények. A hesseni évente 180 000 tonnát képes befogadni. Baden-Württembergben megtelt a fő tározó, ezért egy újabbat fognak építeni. Korábban a lakosság nem helyeselt egy ilyen tervet, mostanra azonban belátták az emberek, nincsen más módja a hulladék veszélytelenítésének. Mindenütt a legkorszerűbb, abszolút biztonságos eljárásokat alkalmazzák, melyek lelke a jó szigetelés. A korábbi NDK területén régebben létesített lerakók közül csak a schönbergi felel meg a nyugati előírásoknak, talán innen az emberek félelme. Németországban évente 2,7 millió tonna speciális hulladék keletkezik, s ebből 1,9 millió tonnát tárolni, illetve ha lehet, újrahasznosítani kell. Bemutatjuk a MIG-29-est EGY SZUPERGÉP, AMELYET CSODÁLUNK A Honvéd Légierő a fennálló szovjet tartozások részbeni kiegyenlítéseként 28 MIG-29-es harcászati vadászgépet kap Oroszországtól. A Mikojan-Gurjevics tervezőiroda másél évtizeddel ezelőtt kifejlesztett MIG-29-es típusjelzésű elfogóvadásza teljesítményeit tekintve a legkorszerűbbek közé tartozik, és a típusban és szerkezetben egyaránt elöregedett MIG-21-eseket hivatott leváltani. A volt Varsói Szerződésbeli, környező államok légierejeiben évek óta szolgálatban áll. Sőt, a NATO-hoz tartozó német Bundes Luftwaffének is van 29-esekkel felszerelt vadászezrede, amelynek gépeit az egykori NDK légierejétől vették át az egyesüléskor. A légierőnk hatékonyságát jelentősen növelő magyar MIG- 29-esek között lesz kétüléses oktató-változat is, a 10 cm-rel meghosszabbított törzs orrába — a 100 km-re „ellátó” Doplerradar helyére — építették a gyakorló-pilóta ülését. A mögötte ülő oktató kis periszkópon is előrenézhet növendéke ülése fölött. Az ívelt deltaszárnyú, normálisan 15, maximálisan 17,5 tonna felszállósúlyú (tömegű) vadászgépet két RD 30-as típusú, kétáramú, utánégetős, egyenként 8,5 tonna tolóerejű gázturbinás sugárhajtómű a hangsebesség 2,3-szorosával (a hang sebessége talajközelben kereken 1200 km/óra) képes hajtani, az utazósebessége utánégetés nélkül 1480 km/óra. 17 km magasba képes emelkedni, és 2100 km-re tud tankolás nélkül repülni. A rendkívül erős hajtóműveknek köszönhetően 300 m-es nekifutással már felemelkedhet, és a kb 280 km/ órával történő leszállása után, a farából kiengedhető fékernyővel is fékezve, 600 méteren belül állítható meg. A hajtóműveinek tolóereje meghaladja a normál terhelésű gép tömegét, súlyát, így függőleges emelkedésre és rendkívüli manőverezésre képes, ami a behatolók elfogásához, pontosabban az azok mögé kerüléshez (amikor a 30 mm-es gépágyúját és a hőre érzékeny fedélzeti rakétáit a legelőnyösebb helyzetből indíthatja a fedélzeti harc komputere) alapvetően fontos. A párizsi és famborough-i légibemutatókon ezért arathatott elsöprő sikert, amikor közvetlenül felszállás után, kis magasságban függőleges helyzetben megállt. Sőt, kissé hanyattdőlt, máskor hátrafelé ereszkedett, és ezekből a hihetetlen helyzetekből ismét előredőlt, és továbbrepült. A 29-essel repülték először a „kobra” elnevezésű figurát, amikor felszállás után függőlegesen megáll a levegőben, kissé hanyattdől, majd Sívben — mint a kobra feje — repül tovább. Fokozta elismertségét, hogy az egyik bemutatón kb 15 m magasságban az egyik hajtómű (valószínűleg egy beszippantott madár miatt) leállt, s a gép oldalra dőlve zuhanni kezdett. Ebből a képtelen helyzetből katapultált Kvocsur berepülőpilóta, és az éppen csak kirobbanó ejtőernyőjével szinte a lezuhanó roncs mellett ért földet. Másnap pedig már ismét a reptéren volt. Egyetlen hátrányaként a hajtóműveinek a nyugatiakénál rövidebb élettartamát említik. Ezt a nyugati hajtóműgyártó cégekkel való kooperációval igyekeznek elhárítani, ahogy a műszerezettségét is ilyen módon kívánják modernizálni. Az Öböl-háborúban ugyan két MIG-29-est is lelőttek, de elsősorban azért, mert az amerikai elektronikus zavaró repülőgépek teljesen megbénították a 29-esek navigációs és harci radarját, rádióját. Két szerb 29- es is lezuhant. De nem harcban, hanem, mert a túlterhelt gépekkel aránylag gyakorlatlan pilóták túl alacsonyan manővereztek. Sz.J. „Olvasni” tud az agyban a komputer Egy sor kutatócsoport dolgozik azon, hogyan lehetne az agyból kiolvasni a gondolatokat. A kutatóknak már sikerült ehhez az agy elektromos tevékenységének egyik különösen feltűnő jellegzetességét felhasználni: az ún. P-300 jelet. Ez az agytevékenységben mindig akkor jelentkezik, ha az ember figyelmét valamely inger köti le. Kiderült: az inger optikai vagy akusztikus érzékelése után egyharmad másodperccel a P-300 szignált fejelektródok, érzékeny erősítők, szűrők, digitalizátorok és statisztikus jelfeldolgozás útján egy komputer képernyőjén láthatóvá lehet tenni. Ez Lawrence Forwell amerikai professzor tudóscsoportjának nevéhez fűződik. Másik úton jár Jonathan Wolpa, az Albany Egyetemen. Ő az agyaktivitás ún. mű-hullámaival a számítógép kurzorának irányítását kísérelte meg. A műhullámok nagy amplitúdói akkor lépnek fel, ha a kísérleti személyek élénk tevékenységre gondolnak, a kis amplitúdók pedig akkor, ha pihentető helyzeteket képzeltek maguk elé. Ezzel a kurzort a komputer képernyőjén felfelé (aktív) vagy lefelé (lazult) tudják irányítani. Hasonló technikákat követnek Japánban, ahol egy motorikus tevékenység végrehajtása előtt jelentkező idegi impulzust vetítenek a képernyőre. Lawrence Parnell, a potomaci Brain Research Laboratory igazgatója kifejlesztette az agyi áramok mérésének használható módszerét: ez az amerikai rendőrségnél széleskörűen bevezetett „hazugságvizsgáló” (polygraph) messzemenően javított, komputerizált és „tévedésbiztos” változata. Farwell kísérletsorozatát az FBI támogatta. Módszere az eddigi vérnyomás-, hőmérséklet-vagy bőrnedvesség-mérés helyett az agytevékenység P-300 impulzusát használja fel. Hallás — hallószerv nélkül Hannoveri orvosok egy olyan protézist fejlesztettek ki, és olyan műtéti módszert, amely még azok számára is lehetővé teszi, hogy hangokat érzékeljenek, akiknek hallóidegei már egyáltalán nem működnek. Az eddigi elektronikus belsőfül protéziseket csak akkor lehet alkalmazni, ha a fültől az agyig, tehát a hallóközpontig vezető hallóidegek épek. A hannoveriek a két fül mögé szinte észrevehetetlenül parányi mikrofont szerelnek, és az ebben keletkező áramingadozásokat a bőr alatt elhelyezett tekercsek, vezetékek segítségével közvetlenül az agyba juttatják, így a több csatornán át érkező jelek közvetlenül az agy megfelelő részét ingerük. Az persze korántsem állítható, hogy tökéletes hallás alakul ki. Már az is nagy segítség, hogy a páciens meghallja, ha cseng a telefon, meg tudja különböztetni a hangszerek hangját, az autók dudálását, sőt két szótagú szavakat is megért. A protézis és beültetése ötvenezer márkába kent!