Fejér Megyei Hírlap, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. FEBRUÁR 1. KEDD FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A harmadik üzletfél­ez termeli, az megveszi, ő pedig fizeti... Mint köztudott, a vállalkozói szférában nem köny­­nyű hitelhez jutni. Ha mégis sikerül, fölöttébb drá­ga. A keletkező költségtöbbletet pedig az amúgy is magas árakba beépíteni már szinte lehetetlen. Az átmeneti pénzzavar vi­szont gyakran az egész üzletme­netet veszélybe sodorhatja. A nehéz időszakok áthidalására Nyugat-Európában és az Egye­sült Államokban már régen ki­fejlesztették az úgynevezett „faktorálási” technikát. — Mit jelent ez a ma még so­kunk számára idegenül hangzó kifejezés? — érdeklődtünk Vat­­tay Richárdtól, az Első Hazai Faktorház Rt. elnökétől. — Tulajdonképpen ez egy speciális kölcsönügylet elneve­zése. A faktorálással foglalkozó pénzintézet közvetít két cég —­­az eladó és a vásárló — között. Az ügylet lényege, hogy az el­adó azonnal megkapja a ter­méke árát, a vevő pedig az árut. Csakhogy az eladónak nem a vevő, hanem a pénzintézet fizet. A vásárló a számlát 30-60 nap elteltével egyenlíti ki az ügyletet finanszírozó faktoráló cégnél. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a vevő feldolgozza, vagy továbbadja a vásárolt árut és fi­zessen a faktoraiénak. — Kik veszik igénybe ezt a szolgáltatást? — Általában állandó üzleti partnerek esetében járható a hi­telezésnek ez a módja. A fakto­raié cég mindkét féllel külön szerződést köt. A cégpáros lehet termelő és nagykereskedelmi vállalat, vagy nagykereskedő és kiskereskedő, amelyek egymás­ra vannak utalva, csak éppen nincs elég forgótőkéjük a hitele­zéshez, illetve a vásárláshoz. Ezen az akadályon segíti át a gazdálkodókat a harmadik fél, vagyis a fizető harmadik. Manapság a jó finanszírozási technika előnyt jelent a piacon. A 30-60 napos haladék rendkí­vül kedvező lehetőségnek szá­mít a vásárlók részéről. Ugyan­akkor az eladó sem nélkülözi a termékek ellenértékét, hiszen a faktoraié azonnal kifizeti. És nyilván a harmadik fél sem jár rosszul. Mi az ára ennek a szolgálta­tásnak?­­ A mindenkori banki hitel­kamatokkal közel azonos árat számítanak fel szerte a világon. Magyarországon sincs ez más­képpen. Csakhogy ez az összeg megoszlik a két fél — az eladó és a vevő — között. Végered­ményként a kereskedelmi forga­lomba kerülő áru végső ára mindössze 2­5 százalékkal nő a módszer alkalmazásával. —Milyen feltételekkel kötnek szerződést a cégpárosokkal a faktorálók? — Természetesen csak banki szempontból hitelképes cégek vehetik igénybe ezt a szolgálta­tást. Akiknek még a megosztott hitelkamatok kifizetése is elvi­selhetetlen terhet jelentene, azo­kért a faktorálók sem vállalhat­nak felelősséget. — A nyugati tapasztalatok a­­lapján az üzleti forgalom egé­szében mekkora szerepet tölthet be ez a technika, illetve Magyar­­országon mennyiben használ­ható? — Az arányok nemzetgazda­­ságonkén változnak. Van ahol eléri a tíz százalékot, van ahol mindössze fél százalékot tesz ki. Azt hiszem, hazánkban rövide­sen — a lízinggel együtt — a faktorálás is gyakran alkalma­zott megoldássá válik. A 4-5 é­­ves tapasztalatok azt mutatják, hogy igény van rá. Persze, ehhez bővülnie kell ennek az üzletág­nak is, vállalkozókra, fizető­kész „harmadikokra” is szükség van. Domi Zsuzsa A jövő, a gondok ellenére, ígéretes A székesfehérvári Aviatika ügyvezetője, Pertz Gábor hatá­rozottan cáfolta, hogy az ultra­könnyű repülőgépek gyártására alakult cég tönkre ment volna, mint ahogy az — esetleg — a múlt héten tartott árverés halla­tán föltételezhető. Bár az igaz, valóban vannak készpénzfizeté­si nehézségeik — ismerte el az ügyvezető, aki szerint a társada­lombiztosítási igazgatóság kö­zös megállapodás eredménye­ként hirdette meg 1,6 milliós ki­kiáltási áron az együléses, Ko­­libri-2 típusú repülőgépet. Ennek az összegnek egyébként megközelítőleg a felét teszik ki Pertz Gábor szerint az Aviatiká­nak, a tb felé fennálló tartozásai. Az együléses gépre egyéb­ként nem akadt vevő, amit rész­ben magyaráz az a tény, a Kolib­ri kétüléses változata — relatíve — olcsóbb, mivel 2,4 millió fo­rintba kerül. Ez iránt a típus iránt egyébként érdeklődés mutatko­zik Német-, illetve Olaszország­ban és hazánkban is. A 150 kilo­méteres óránkénti utazósebes­ség elérésésre, s egy tankkal 350-400 kilométer megtételére képes repülőgépből eddig 15 da­rabra van megrendelés, s a pro­totípus már elkelt. A légijármű üzemeltetése az ügyvezető sze­rint óránként körülbelül négy­ezer forintba kerül. A gépet álla­mi lajstromba vették, és rendel­kezik a típusalkalmassági enge­déllyel, így tehát semmi akadálya nem lenne a sorozat­gyártásnak abban az esetben, ha nem lennének finanszírozási gondjai az Aviatikának. Az e­­gyéni cég, mint azt megtudtuk, megfelelő befektetőt keres, aki­vel aztán közös társaságot hozna létre. Ilyen egyébként Magyar­­országon is akad. Várhatóan már februárban rendeződik az Aviatika pénzügyi helyzete, s akkor mód nyílik a hitelezőkkel való megállapodásra is—árulta el az ügyvezető, aki megjegyez­te: a fekete-hegyi üzemben — a repülőépítés mellett — például járműkarosszéria, vagy sport­szerek gyártására is nyílna lehe­tőség. (b.k.l.) „Otthon lenni 2000-ben Magyarországon” Városonként ötven lakás A múlt hónap közepén hirdet­te meg az Iposz elnöksége az Otthon lenni 2000-ben Magyar­­országon elnevezésű program­ját. Az akcióról és a megyei szervezet teendőiről Dávid La­jos elnökkel beszélgettünk.­­ Első lépésként az érdeklő­dést kell felmérni, begyűjteni az igényeket és elvárásokat az ön­­kormányzatoktól. Az akció mé­reteiről tehát csak akkor lehet majd beszélni, ha látjuk, mire tartanak igényt. A program keretében egyedi és sorolható lakásokat, vagy ott­honokat szándékoznak építeni. Az célkitűzés, hogy elsősorban azokat juttassák lakáshoz, akik a jelenlegi lakásárak miatt szinte reménytelen helyzetbe kerültek, megköveteli a lehető legalacso­nyabb árakat. Ezt szakemberek szerint el lehet érni a leggazda­ságosabb épülettípus és -szerke­zet, az épületforma megválasz­tásával, valamint a sorozatgyár­tás előnyeinek kihasználásával. — Az Iposz — mondta Dávid Lajos — vállalja a finanszírozás koordinálását. A sikeres munka érdekében ugyanis össze kell vonni az önkormányzatok, a bankok, a nyugdíjpénztárak e célt szolgáló tőkéjét. Ily módon, becsléseink szerint, városon­ként legalább ötven lakást fel le­hetne építeni. PMI Polgármester lett az alpolgármester Vasárnap a második forduló­ban — az első január 16-án volt —­ sikerült polgármestert vá­lasztaniuk az enyingieknek. A város szavazásra jogosult pol­gárainak 33,8 százaléka— 1874 fő — adta le voksát. A legtöbb szavazatot, 1184-et az addigi al­polgármester dr. Óvári László (független) kapta, így ő tölti be Enying polgármesterének tisz­tét. Az új polgármester tegnap délután le is tette az esküt­ . A többi jelölt a következő a­­rányban osztozott a szavazat­okon: Hollósi Lászlóné (függet­len) 305 szavazat, Fülöp Kál­mán (MDF- FKgP) 244 szava­zat, Orosz Károly ( független) 143 szavazat. Hárommilliárdos gázprogram jövőre földgáz mindenütt Fejérben Tavaly újabb 21 települést kötöttek be a vezetékes földgáz­­hálózatba Fejér megyében, el­készült 1 milliárd forint érték­ben 475 kilométernyi vezeték és a hozzá tartozó bekötések, me­lyek lakossági terhe­i önkor­mányzati hozzájárulásoktól függően — 40-50 ezer forint kö­rül mozgott háztartásonként. Ez azt jelenti, hogy a DDGÁZ Rt. 73 megyei településen 90 ezer fogyasztóhoz juttatta el a gázt mintegy 2200 kilométernyi ve­zetékhálózaton. A vállalat, mely 1994-től egyszemélyes rész­vénytársaságként működik, melynek a magyar állam a tulaj­donosa, tavaly 270 millió köb­méter gázt értékesített Fejér me­gyében, ahol az ipari fogyasztás némileg csökkent, ám ezzel ará­nyosan nőtt a háztartási felhasz­nálás. Az idei tervekben Sárbogárd és Mór környékének fölgázellá­tása szerepel, mintegy 2 milliárd forintos költséggel, ám már most látnivaló, hogy a teljes munka jövőre is áthúzódik. Mindenesetre Sárbogárd térsé­gében az úgynevezett nagykö­zép nyomású vezetéket már épí­tik a települések között, ezen fognak ellátni 9 falut. 1994-ben biztosan gázhoz jut Sárbogárd, Aba és Cece A helyi társulások mindenütt megalakultak, sőt ki­vitelezőt is találtak. Mór térsé­gében 20 települést kötnek be a gázhálózatba, mihez szintén 30 kilométeres, a falvakat összekö­tő vezeték épül. Az előzetes tervek szerint az itteni húsz település felét tudják idén földgázzal ellátni — ez tű­nik Kovács Zoltán igazgató szerint reálisnak, a többi telepü­lés, közöttük Mór városa 1995- re, a fűtési idény kezdetére kap­csolódhat be a hálózatba, ami azt fogja jelenteni, hogy Fejér megye az ellátottság szempont­jából országos első lesz. p.a. (Rém)álmokról Kétségbe vonható-e a becsapottság érzéséből táplálkozó csa­lódottság jogossága? Vitatható-e az elkeseredés őszintesége, ha az a beteljesületlen álom szüleménye? Aligha. Függetlenül at­tól, hogy megalapozott volt-e az álom. Az álom ugyanis az ér­zelmek világába tartozó, a vágyakozás, netán a rettegés szülöt­te. Talán azért is oly keserédes a kijózanodás. A kijózanodás pillanatait éljük, s nem kimondottan katarkti­­kus élmény. Van aki belátja, hogy tévedett, mások inkább a fe­lejtésbe menekülnek. Egyszerűen elfelejtik, mi több, tagadják az álmot. S előkerül a fényesre sikált „aranykor” képzete. Hej, azok a szép idők — sóhajt a könnyen felejtő polgár, amikor a rendszerváltozás be nem harangozott, de törvényszerűen érke­ző pofonától zúg a feje. S ekkor lép színre a „mágus”, aki tőkét kovácsolna a felejtés­ből. Meglovagolja az elkeseredettséget, a vélt vagy valós kilá­­tástalanságot, újjal mutogatva kijelöli a soron következő —ter­mészetesen leggyengébb — ellenséget, s már csak megfelelő i­­deológiai mázzal kell bevonni a gólemet. Kezdődhet a dráma. Az álmait könnyen felejtő polgár újra az aranykorban érez­heti magát, ám ezúttal a hatalmasok oldalán. Hiszen ebben a játszmában nem ő a megaláztatás, a terror áldozata. S ha netán korgó gyomorral is nevet a másik szenvedésén, legalább az a hamis tudat megszépíti a mindennapokat, hogy vannak eleset­­tebbek is, hogy ő is belerúghat valakibe. Mindez nem rémtörténet, hanem a kegyetlen valóság, a szü­lető demokrácia „gyermekbetegsége”. (Ugyebár csak tanul­tunk valamit a „klasszikusoktól”.) Átesett ezen a modern polgá­ri demokrácia zászlóvivője, az Egyesült Államok is. Ott a „kór­okozót” Joseph Raymond McCarthynak hívták, s 1947-től volt nagy hatalmú szenátor. Mc­Carthy—akinek nevéről korszakot neveztek el — kezdeményezésére hozták létre 1950-ben az a­­merikaellenes tevékenységet ellenőrző bizottságot, amely a hidegháború elvakultságának korszakában is a gonosz megjele­nítésének számított. Olyannyira, hogy a négy évig tartó kom­munistaellenesnek nevezett kampánynak végül maga a szená­tus vetett véget, a boszorkányüldözés túlkapásai miatt megvon­va a bizalmat a szenátortól. Az olyan bölcsességeket, mint „saját kárán tanul az okos” már gyermekkorban megjegyeztük. Ennek ellenére talán nem kellene azzal is kísérletezni, ami egyszer már szörnyűségekhez vezetett. Talán nem kellene a gyűlöletes sablont követni min­den áron. Talán magyar mccarthyzmus nélkül is kiépíthető a működő demokrácia. Nincs szükségünk magyarellenes tevé­kenységet ellenőrző hivatalra, mert nincs szükségünk ellensé­geskedésre, boszorkányüldözésre, terrorra, megaláztatásra. Nincs szükségünk a világ rosszalló pillantására, a magyart lejá­rató propagandára. Vagy ott a jobbszélen már ennyire nem szá­mít a világ véleménye? Keserédes a kijózanodás, mégis inkább őrizzük meg álmain­kat. Előbb-utóbb úgyis valóra válnak. Ha nem engedünk a go­nosz kísértésének, amely emberségünket szeretné megkaparin­tani a hamis hatalom ígéretével. Elekes András Idén modellújdonságra nem lehet számítani Szerződéskötés előtt a HungaroLada Végső egyeztetés előtt áll az idei szállítási szerződés végle­gesítése a togliatti autógyár és magyar képviselete, a Hungaro­Lada között —jelentette ki hét­főn az MTI érdeklődésére Ho­­rányi Ervin, a HungaroLada ügyvezető igazgatója. Elmond­ta, hogy az elmúlt évben össze­sen 16 645 autót értékesítettek, 73 százalékkal többet, mint 1992-ben. A most folyó tárgya­lások során a HungaroLada 1994-re is legalább 16 ezer sze­mélygépkocsi szállítását kérte. A togliatti autógyár futósza­lagjai jelenleg állnak, egy hó­napja tart ugyanis a karbantartás miatti szabadságolás. A Hunga­­roLadának az autógyár leállása egyelőre nem okoz fennakadást, ugyanis tavaly decemberben je­lentős előszállításokkal feltöl­­tötték a készleteket, így jelenleg is tudják tartani a két-három hó­napos gépkocsiátadási határ­időt. A következő napokban várhatóan befejeződik az a tár­gyalás­sorozat is, amelynek ré­vén az országban valamennyi Lada-kereskedőnél egységesen megoldják a részletfizetés, illet­ve a lízingelés lehetőségét. Ez ügyben még tart az egyeztetés azzal a bankkal, amely segítsé­get nyújtana a pénzügyi kon­strukcióhoz. Horányi Ervin el­mondta még, hogy modellúj­donságra az idén sem lehet szá­mítani, viszont várható, hogy bevezetik a hatéves, átrozsdáso­­dás elleni garanciát. Hirlapkihordós munkakörbe keresünk női-férfi munkatársakat. Fejér megye területére. Kora reggeli /4-6 óráig/ munkavégzés, tisztességes kereseti lehetőség! A munkakör betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezni lehet: 8000 Szivár, Honvéd u. 8. III. emelet Magyar Médiaszerviz KFT. TeL: 340-258 7.30-16.00 óráig 316-520/217.

Next