Fejér Megyei Hírlap, 1995. november (51. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP FELLÉLEGEZHET KANADA A vereség ellenére is erkölcsi győzelem a szeparatisták számára Fellélegezhet Kanada, ha hajszállal is, de a hétfőn meg­rendezett québeci népszavazá­son azok kerültek többségbe, akik ellenezték a zömében fran­cia ajkú tartomány különválá­sát. A referendumon a szavazás­ra jogosultaknak arra a kérdésre kellett választ adniuk: helyes­­lik-e tartomány kiszakadását úgy, hogy a szuverenitás kinyil­vánításával párhuzamosan új politikai és gazdasági viszonyra lépnek a szövetség többi részé­vel. Az ottawai kormány azon­ban előre nyilvánvalóvá tette: alkura nincs lehetőség, a kiválás egyirányú utcát jelent majd a québeciek számára. A szavazók 50,43 százaléka megfogadta a figyelmeztetést, és úgy vélte, hogy a csaknem százharminc éves szövetség felbontása túl nagy kockázatokkal járna. Az eredmény mindazonáltal sokkal szorosabb volt, mint tizenhat éve, amikor is a szavazók 60 százaléka mondott nemet a leg­nagyobb kanadai tartomány el­szakadási törekvésére. Québec önállóvá válásának, legalábbis rövid távon, belátha­tatlan gazdasági és politikai kö­vetkezményei lettek volna. A veszélyeket mi sem jelezte job­ban, mint az, hogy a népszava­zás előtti napok bizonytalansá­gában vészesen zuhanni kezd­tek a részvények a torontói tőzs­dén és esett a kanadai dollár árfolyama is. A pénzügyi sokk­tól rettegők sebtiben máshová u­­talták át betéteiket, és sokan ki­váltották útlevelüket is. A különválást kísérő káosz nemcsak Québec gazdasági­pénzügyi alapjait rendíthette volna meg, hanem valószínűleg darabjaira szakította volna Ka­nada többi részét is, elszigetelve egymástól a keleti és nyugati tartományokat: a világtörténe­lem során első ízben egy fejlett, demokratikus berendezkedésű állam hullott volna szét. A rendkívül szoros eredmény — a vereség ellenére is — er­kölcsi győzelemmel ér fel a sze­paratisták számára, a küzdelem a népszavazással nem ért véget. Jacques Parizeau québeci kormányfő kezével jelzi, hogy csak ilyen kevesen múlott az elszakadás Alija Izetbegovic boszniai el­nök búcsút int az elnöki épü­letet elhagyva. Az államfő a horvát és szerb vezetőkkel folytatandó béketárgyalások­ra utazott az Egyesült Álla­mokba (MTI-FOTÓ) MEGSÉRTETT TŰZSZÜNET A boszniai szerb katonai je­lentések szerint a horvát hadse­reg folytatja a dél-hercegovinai Trebinje környéki szerb állások elleni támadásokat, s ezzel sú­lyosan megsérti az október első felében életbe lépett általános boszniai tűzszüneti egyez­ményt. A Horvát Köztársaság egységei légvédelmi ágyúkkal és aknavetőkkel lőtték a Popovo Polje környéki szerb állásokat. A Trebinje és a Dubrovnik kör­nyéki tüzérségi párbajok a hét végén újultak ki, s az ellenfelek egymást vádolják a harcok ki­­provokálásával. KRÓNIKA Elveszett az aranykorona a paragrafusok között Földjükre várnak az agárdiak Paragrafusok útvesztőiben nem ritkán tévednek el vétlen emberek. Tegnap a Parlament­ben éppen ilyen ügyben fordult kéréssel Suchman Tamás ma­­gánosítási miniszterhez Ecsődi László Fejér megyei szocialista képviselő, egy régóta húzódó ügy végére szeretne végre pon­tot tenni. Az Agárdi Mezőgaz­dasági Kombinát mintegy 1000 dolgozóját és ezen keresztül a családját érte hátrány akkor, amikor nem jutott hozzá a tör­vény által előírt 20 aranykorona értékű földjéhez. Amint emlékezetes, annak idején a kárpótlás során törvény rendelkezett arról, hogy minden szövetkezetnek el kell különíte­nie egy földalapot, hogy azokat kárpótolják belőle, akik valami­kor földet vittek a szövetkezet­be. A másik törvény arról ren­delkezett, hogy egy másik föld­alapból a kárpótlási jegyeikkel licitálhatnak már nem szövetke­zeti tagok. Végül pedig arról is törvény szól, hogy a szövetke­zetben és állami gazdaságban dolgozónak 20 aranykorona föl­det köteles juttatni az adott szö­vetkezet illetve gazdaság. Eb­ben az utóbbi törvényben azon­ban kikötés volt, hogy csak azok kaphatják meg ezt a bizonyos 20 aranykoronányi földet, akik 1991. január 1. és augusztus 11. között valóban dolgozói voltak az adott gazdaságnak. Az Agár­di Mezőgazdasági Kombinát dolgozóinak innentől fogva kezdődött meg a paragrafusok útvesztőiben való bolyongása. Ugyanis az Állami Vagyonügy­nökség átalakította a kombiná­tot kft-kké, később pedig rész­vénytársasággá. Ezzel a lépéssel máris nem feleltek meg a dolgo­zók a törvény betűjének, a föld­jükhöz nem jutottak hozzá. Cif­ra csattanója a dolognak idén jú­niusban lett, a részvénytársaság cégbírósági bejegyzését ugyan­is a Legfelsőbb Bíróság elutasí­totta, ismét mezőgazdasági kombinát a kombinát. Négy évig tehát tisztázatlan társasági viszonyok közepette etették ugyanazok a dolgozók ugyanazokat a teheneket, hol ilyen, hol olyan törvényre hivat­kozva nem kapták meg földjü­ket, amely pedig megvan to­vábbra is. A Fejér Megyei Kár­pótlási Hivatal nyilatkozott, hogy ez az elkülönített földalap nem zavarja a kárpótlást, to­vábbra is meglévő kft.-k szintén nyilatkoztak, hogy hajlandóak lemondani bérleti jogukról, eb­ben a jogi kuszaságban most már csak annyi a kérdés, hogy miért nem kaphatják meg végre az agárdiak a nekik járó földet? Ecsődi László március óta járja a hivatalos utakat, nyomaték­képpen kérdezte meg Suchman Tamás minisztert, hogy vége lesz-e ennek — az országban egyébként nem ritka a kálvári­ának. A miniszter elmondta, hogy ebben a pillanatban 137 dolgozó azonnal megkaphatná a földjét, ám a többiekre való te­kintettel dolgoznak a szakembe­rek a méltányos megoldáson. A képviselő szerint ez hamarosan be is következik, a többéves vá­rakozás után. —zsoltár— Nem kérnek, követelnek a tűzoltók is A Hivatásos Tűzoltók Füg­getlen Szakszervezete csatlako­zik a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szö­vetsége által kilátásba helyezett országos tiltakozó demonstráci­óhoz. Erről a testület országos vezetősége keddi ülésén határo­zott. Gálos Imre elnök-ügyvivő elmondta, azért döntöttek így, mert nehezményezik, hogy a parlamenthez eljuttatott petíció­jukra két hónap után sem kaptak érdemi választ. A tűzoltók elfogadhatatlan­nak tartják, hogy az általuk kért 25 százalék helyett jövőre csak 15 százalékos béremelésben ré­szesüljenek. Az előre jelzett 9,2 százalékos reálkereset-csökke­nés mellett ez ugyanis óhatatla­nul tovább növelné hátrányos helyzetüket. Kifogásolják, hogy a tűzvédelmi törvény tervezetét — amelyet egyébként jelenlegi formájában elutasítanak — az érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül nyújtották be a parlamentnek. Nem ismerik a szolgálati törvénynek azt a ter­vezetét sem, amely már a kor­mány elé került, így nem tudják, hogy a belügyi tárca figyelembe vette-e javaslataikat. Az orszá­gos vezetőség állást foglalt ab­ban is, hogy a jövőben nagyobb nyomatékkal kíván fellépni tag­sága érdekében. Ennek megfe­lelően kérés helyett, most már követelni fognak. 1995. november 1., SZERDA Kormányzópártiak újabb egyeztető találkozója Kizárólag szakmai kérdések kerültek terítékre A két kormányzópárti frakció gördülékenyebb munkavégzése és a törvénykezés gyorsítása ér­dekében tegnap délelőtt az MSZP és az SZDSZ frakciók ügyvezetése találkozott egy­mással a Parlamentben. Az MSZP-t Szekeres Imre frakció­­vezető, Lamperth Mónika, Tol­ler László, Tompa Sándor frak­cióvezető-helyettesek, valamint Vancsik Zoltán frakcióigazgató képviselték. Az SZDSZ részéről Pető Iván frakcióvezető és a há­rom vezető, Dornbach Alajos, Gaál Gyula és Hack Péter vet­tek részt. Lapunknak Toller László és Vancsik Zoltán nyilatkoztak ar­ról, hogy miért is volt szükség erre a találkozóra, hiszen Koalí­ciós Egyeztető Tanács feladata volt eddig az, hogy a két kor­mányzópárt egyeztesse állás­pontját különböző ügyekben. Toller László elmondta, hogy az elmúlt másfél év folyamán a Parlament gyakorlata bebizo­nyította: a két frakció munka­­csoportjai és képviselői tudnak együtt dolgozni, a szakmai egyeztetések igen gördüléke­nyen folytak. Ám a KÉT végeredményben afféle végső politikai döntésho­zó fórum a két frakció között. A mindennapos munka, a feszített tempójú törvénykezés megkí­vánja azt, hogy inkább a frakci­ók ügyvezetése találkozzon idő­ről időre. Vancsik Zoltán hang­súlyozta, hogy az eddigi esetleges megbeszéléseket föl­váltják a rendszeres és úgyneve­zett témafüggő találkozók. Eb­ben semmi politika nincsen, ez kifejezetten szakmai munka. Vancsik szerint stabilizálódik a törvénykezési munka, a tegnapi találkozón pedig néhány olyan kérdés is szóba került, amely a két kormányzópárt szerint ko­moly vitára tarthat számot — az ellenzék esetlegesen késleltetni szándékozik majd bizonyos tör­vényeket —, s ennek is elébe szeretne menni a két frakció. (Erről nem voltak hajlandók be­szélni a képviselők.) A mintegy két és fél órás megbeszélésen áttekintették a '95-ös ülésszak törvénykezését, ezen belül kiemelten a feltétle­nül elfogadandó törvényterve­zeteket. Természetesen a leg­fontosabb a költségvetés, az eh­hez kapcsolódó adótörvények, illetve a média-, a büntetés-vég­rehajtási és a nemzetbiztonsági törvénytervezet. A szocialista politikusok szerint némi vita volt ugyan, de a lényeges kérdé­sekben azonos álláspontot kép­viselt mind az MSZP, mind az SZDSZ. Megállapodás született arról, hogy a kormány és a két frakció a jövőben egyezteti a be­terjesztés előtt a törvényterve­zeteket, ezzel is meggyorsítva a törvénykezés ütemét. zs­m. LAG • HÍRVILÁG • HÍRV Horn Gyula miniszterelnök kedden John Major brit kor­mányfő meghívására kétnapos hivatalos munkalátogatásra Londonba utazott. A kormányfő és a kíséretében lévő Bokros Lajos pénzügyminiszter vendéglátójával és a londoni kabinet számos tagjával folytat megbeszéléseket, s találkozik az üzleti élet vezető képviselőivel is. A Parlamentben Akar László pénzügyi államtitkár beterjesztette az államháztartási törvény módosítását. Mint rámutatott: az állam­­kincstár felállításával több tízmilliárd forintot takaríthat meg a költ­ségvetés, és áttekinthetőbb lesz az állami pénzek felhasználása. Az Országgyűlés megkezdte az adótörvények módosításának tárgyalá­sát is. Eszerint jövőre 15 százalékkal emelkednek a fogyasztási adók. Ezek érintik az üzemanyagok és a szeszesitalok árát. A gép­jármű súlyadó legalább kétszeresére növekszik január 1-jétől. A pontos mértéket az önkormányzatok szabják meg. A jövőben az adóhatóságnak lehetősége lesz arra, hogy becsléssel állapíthassa meg a fizetendő adót, amennyiben irreálisnak tartja a bevallást. A devizatörvény hatályba lépése után is megmarad a lakos­sági turistakeret, de elképzelhető, hogy a 800 dolláros összeget a kormány megemeli. Erről a jegybank egyik alelnöke beszélt üz­letemberek előtt. Bodnár Zoltán elmondta, hogy a jogszabály elsősorban a lakosság számára liberalizálja a forint felhaszná­lását a külföldi szolgáltatások, áruk igénybevétele során. Magyar-román külügyi államtitkári tárgyalás lesz pénteken Bu­dapesten. A külügyi szóvivői tájékoztatón elmondták, hogy a napi­renden a két ország közötti alapszerződés és a román elnök által ja­vasolt történelmi megbékélési kezdeményezés lesz. Göncz Árpád köztársasági elnök — Horn Gyula miniszterel­nök javaslatára — Havas Henriket címzetes államtitkárrá ne­vezte ki november 1-jei hatállyal. A köztársasági elnök sajtóiro­dájának keddi közlése szerint Havas Henriknek a kormányzati tájékoztatási tevékenység összehangolásával kapcsolatos fela­datokat kell ellátnia. Az azerbajdzsáni nemzetbiztonsági miniszter cáfolta kedden, hogy pokolgép robbanása okozta a bakui metrótüzet, amelyben kö­zel háromszáz ember vesztette életét a hét végén. Namig Abbaszov szerint a robbanásra vonatkozó híreket a metró alkalmazottjai ter­jesztik, hogy elkerüljék a felelősségre vonást. A bakui illetékes, akit az Interfax idézett, közölte: ha robbanás történt volna, a halottak és sérültek sebesüléseinek jellege ezt bizonyítaná. Abban a metróko­csiban viszont, amelyben a tűz keletkezett, nem találtak robbanásra utaló repeszeket. Abbaszov szerint a tűz a kocsi alatt keletkezett. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a vizsgálat lezárultáig nem sze­rencsés következtetéseket levonni. TITOKBAN MARADHAT A NYERTES Az ötös lottón 578 millió fo­rintos telitalálatot elért házaspár kilétének ismertté válása miatt nem indokolt büntetőeljárás kezdeményezése. Egyebek mel­lett ezt tartalmazza az az ajánlás, amely az 5/90 lottójáték szelvé­nyeinek 1995. október 8-i fel­dolgozásával, a nyertesek sze­mélyes adatainak kezelésével, nyilvánosságra kerülésével kap­csolatos adatvédelmi biztosi vizsgálat eredményeit összegzi. Majtényi László az ajánlás szö­vegét az országgyűlési biztosok budapesti hivatalában, sajtótá­jékoztatón ismertette kedden. Mint elmondta az ajánlás készí­tői arra a megállapításra jutot­tak, hogy a házaspárt bemutató Objektív című televíziós műsor stábja a Szerencsejáték Rt. mu­lasztása következtében szerezte meg a nyertesek címét. A vizs­gálat alapján az Objektív szer­kesztőségét is felelősség terheli, mert szakmai és technikai hibák sorozatával olyan — nem csu­pán elvont jelentőségű — adat­védelmi jogsértéseket okozott, amely nyomán a nyertesek élet­vitelét, biztonságát alapvetően befolyásoló és veszélyeztető helyzet állt elő. Az adatvédelmi biztos intézkedéseket javasol a nyereményjátékkal kapcsolatos tisztázatlan kérdések rendezésé­re, ajánlásának azonban — mint Majtényi László egy kérdésre válaszolva fogalmazott — nincs kötelező jogi ereje nincs. A vizsgálat során az adatvé­delmi biztos arra a következte­tésre jutott, hogy a szelvényre nyomtatott szöveg (hozzájáru­lok nevem és címem sajtóban való közléséhez) ellentétes a lot­tójáték részvételi szabályzatá­val. Ez a rovat nem teszi lehető­vé azt, hogy a játékos a szelvé­nyen akaratnyilatkozatot te­gyen, ezért érvénytelensége kétségtelen.

Next