Fejér Megyei Hírlap, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA TELEX Soós Károly Attila felmentése A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök szeptember 30-ai hatállyal felmentette Soós Károly Attilát, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkárát. Soós Károly Attila saját maga kérte felmentését az IKM államtitkári posztjáról, miután kiderült, hogy a tárca élére új miniszter kerül Suchman Tamás személyében. A koalíciós együttműködés szabályai szerint az új államtitkárra a Szabad Demokraták Szövetségének kell jelöltet állítania, ez azonban a felmentés hivatalos életbe lépéséig nem történt meg. Nyugati földgázt vásárol a Mal Kedden helyezik üzembe a Győrt és az ausztriai Baumgartent összekötő földgázvezetéket, így Magyarország csatlakozhat az európai gázrendszerekhez, és megkezdődhet az ellátás biztonságát növelő diverzifikált földgázbeszerzés — közölte hétfőn Buda Dénes, a Mal Rt. sajtóirodájának vezetője. Elmondta: a következő tíz évben Magyarország évente 500 millió köbméter földgázt vásárol nyugati forrásokból. A felhasználás 45 százalékát hazai, 50 százalékát pedig oroszországi behozatalból fedezik. A nyugati földgázimport első szállítmánya a német Ruhrgas Rt.-től — még a tavaly májusban kötött hosszú távú szállítási szerződés alapján—kedden érkezik az országba. Nyilvánossá válhat a BB-szerződés A Pénzügyminisztérium elküldte levelét a Budapest Bank Rt. főtulajdonosaihoz, amelyben beleegyezésüket kéri a pénzintézet privatizációs szerződésének nyilvánosságra hozatalához — tudta meg a pénzügyi tárca illetékesétől az MTI hétfőn.Mint ismeretes, a kormányzatot az ellenzék részéről komoly vádak érték, miszerint a bank eladásáról kötött szerződésben túlzott garanciákat vállalt. Medgyessy Péter pénzügyminiszter a múlt héten az országgyűlésben jelentette ki: támogatja a szerződési feltételek nyilvánosságra hozatalát, amennyiben ehhez a fő tulajdonosok hozzájárulnak. Másfél százalékos tbjárulékszint csökkentés Az 1,5 százalékos általános tb-járulékszint csökkentés jövő január 1-től lép hatályba a tervek szerint azzal a kitétellel, hogy az 1997-es első félévi gazdasági folyamatok ismeretében megnézik, lesz-e lehetőség újabb mérséklésre. A 150 forintos napi minimumjárulék közgazdasági tartalmát tekintve adó lesz, de járulékként kell beszedni, így nem az APEH hajtja majd be, hanem a tbalapok intézményrendszere — közölte Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a Gazdasági Kabinet tegnapi ülése után. Szerződések: vizsgálat indul Horn Gyula leszögezte, hogy Suchmanba vetett bizalma változatlan Horn Gyula kért szót napirend előtt az Országgyűlés hétfő délutáni plenáris ülésén. A miniszterelnök bejelentette, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság szerződéskötéseivel kapcsolatosan vizsgálatra kérte fel a Kormányzati Ellenőrzési Irodát. A testületnek október 3-i határidővel kell az ügyben jelentést tennie, hogy a kormány október 4-i ülésén megvitathassa a vizsgálat eredményét és döntést hozhasson. Horn Gyula azt is közölte, hogy kezdeményezte: az ÁPV Rt. igazgatótanácsa hívjon össze soron kívüli ülést. A tanácskozást hétfő délben megtartották. Az igazgatótanács kinyilvánította, hogy maximálisan segíti a vizsgálat lefolytatását és annak idejére felfüggeszti az inkriminált szerződések végrehajtását. A miniszterelnök végezetül közölte, hogy az ilyen konkrét ügyekben a jövőben is hasonlóan kíván eljárni. Kérte a törvényhozókat, hogy nyújtsanak segítséget a közállapotok rendezéséhez. A kormányfő felszólalását követően a képviselőcsoportok fejthették ki véleményüket az elhangzottakról. Wekler Ferenc (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatoknak járó vagyon átadása már 1990 óta húzódik. Az SZDSZ örül annak, amit a miniszterelnök a vizsgálatról elmondott: szükség esetén akár egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását is támogatja. Torgyán József (FKgP) rámutatott arra, hogy az ÁPV Rt.-nél havi 750 ezer forintot kap a 28 főállású jogtanácsos, és rajtuk kívül további 17 ügyvéd dolgozik az intézménynek havi 300 ezer forintért. Az ÁPV Rt. ennek ellenére bízta meg Tocsik Mártát az önkormányzatokkal történő tárgyalásokkal. Szekeres Imre (MSZP) azt javasolta, hogy a képviselők várják meg a vizsgálat befejezését, és csak azután ítéljenek ebben az ügyben. Isépy Tamás (KDNP) hangoztatta: arra kellene megtalálni a választ, hogy az önkormányzatok miért csak a közvetítőkön keresztül juthatnak az őket megillető vagyonhoz. Deutsch Tamás (Fidesz) felszólalásában leszögezte, hogy Suchman Tamásnak távoznia kell posztjáról. A honatya bejelentette: pártja kezdeményezi egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, valamint a közbeszerzési törvény hatályának kiterjesztését az ÁPV Rt.-re. Dávid Ibolya (MDF) elmondta: az MDF azzal a kezdeményezéssel fordult az alkotmányügyi bizottsághoz, hogy a testület hallgassa meg az ÁPV Rt. igazgatótanácsát. Szabó Iván (MDNP) úgy vélekedett, hogy Tocsik Márta sikerdíja miatt tovább növekednek majd a lakosság terhei. Horn Gyula viszontválaszában leszögezte, hogy Suchman Tamásba vetett bizalma változatlan. Az Országgyűlés ezt követően megkezdte az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A tálibok újabb győzelme Az afganisztáni tálib egységek elfoglalták az Ahmad Sah Maszud katonai vezető székhelyének számító Dzsebulusz-Sziráj városát és tovább nyomulnak a hadvezér fészkeként ismert Pandzsir-völgy felé — közölték hétfőn segélyszervezetek dolgozói. A tálibok valamivel vasárnap éjfél után, háromórás tűzharcban foglalták el a Kabultól 75 kilométerre északra lévő várost. Azt is elmondták, hogy a Korán-tanulók a városban volt kormánytagok után kutatnak, de azok túlnyomó többsége már elmenekült, kivégezték azonban Hekmatjar volt miniszterelnök egyik parancsnokát. A tálibok a Pandzsir-völgyben egészen Gulbahar városáig jutottak és elérték a hadászati jelentőségű Szalang- hágót. Hétfőre ismét megindult az áramszolgáltatás Kabulban, mivel a tálibok ellenőrzésük alatt tartják Szarobi városát, ahol az ország legtöbb erőműve található. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE Wallenberg kapcsolatai Raoul Wallenberg, a budapesti zsidók ezreinek megmentője sokoldalú kapcsolatokkal rendelkezett magyarországi tevékenysége idején és teljesen tapasztalatlanul keveredett bele a titkosszolgálatok üzelmeibe — írja a Der Spiegel című német hetilap hétfői számában. A magazin orosz és amerikai történészek kutatásai alapján terjedelmes összeállításban foglalkozik azzal, hogy valójában kikkel tartott kapcsolatot a svéd diplomata. A lap Lev Bezimenszkij és Lev Jelin orosz, valamint Axel Frohn amerikai történészektől származó adatok alapján arra a megállapításra jut, hogy Wallenbergnek az amerikai titkosszolgálatra tevékenysége finanszírozásához volt szüksége, míg az SS-hez fűződő kapcsolatot a zsidók megmentésének eltűrése érdekében tartotta fenn. A szovjet csapatok közeledésével kapcsolatokra volt szüksége a Vörös Hadsereghez is. Mindegyik a maga érdekében használta ki Wallenberget, aki sakkfigura volt idegenek játszmájában, s már nem saját maga döntött sorsáról. Számos dokumentum tanúskodik arról, hogy Wallenberg tudott, sőt közreműködött azokon a tárgyalásokon, amelyeken a nácik két alkalommal is megpróbáltak eladni zsidókat teherautókért, majd később pénzért a nyugati hatalmaknak. Majd a háború vége közeledtével mind a nyugatiak, mind a szovjetek kapcsolatot kerestek a náci vezetéssel. A szovjet biztonsági szolgálatot vezető Berija kapcsolatba lépett Himmlerrel, a náci rendőrség főnökével és az egyik közvetítő éppen Wallenberg volt. A jelek szerint sem Sztálin, sem Hitler nem tudott erről. A svéd diplomata nem félt a szovjetektől, akiknél — a legújabb orosz források szerint — önként jelentkezett. A vonattal a szovjet fővárosba utazó Wallenbergnek állítólag még büszkén megmutatták a moszkvai metrót is. 1945. február hatodikán szállították be a moszkvai Lubjanka-börtönbe, ahol állítólag az ottani legjobb körülmények között tartották és csak sokkal később írt letartóztatása ellen tiltakozó levelet Sztálinnak. A feltételezések szerint Sztálin kellemetlenné vált elvtársak elleni esetleges tanúként, vagy a nácikkal kapcsolatot felvevő Berija ellen használhatta volna Wallenberget. Bezimenszkij megtalálta Wallenberg 1947. március 11-i utolsó kihallgatásának tolmácsát. Elmondása szerint Wallenberg készségesen válaszolt a kérdésekre, amelyek a németekhez és az amerikaiakhoz fűződő viszonyára vonatkoztak. Egészséges volt és bántalmazásnak semmi nyoma nem volt látható. Hónapokkal később egy őrtől hallotta a tolmács, hogy a kihallgatott férfit agyonlőtték. Az orosz iratok szerint Wallenberg szívinfarktus következtében hunyt el, de a szokással ellentétben nem boncolták fel temetése előtt. Ebből is az következik, hogy erőszak okozta halálát annak a Wallenbergnek, aki ezreket mentett meg, de saját életével nem volt eléggé elővigyázatos — összegezte a Der Spiegel. Alagútválság: elhalasztják a csúcsot? Az amerikai kormány képviselői hétfő reggel érzékeltették, hogy Washingtonba várják Arafatot annak ellenére is, hogy a palesztin vezető a Clinton elnök által kezdeményezett izraeli-palesztin csúcstalálkozó elhalasztását kezdeményezte. Nicholas Burns külügyi szóvivő a CNN- nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a tanácskozás megtartását továbbra is erre a hétre tervezik. Más kormányzati forrásokból jelezték, hogy hivatalos formában még nem jutott el Washingtonba a palesztin vezető halasztáskérelme. Arra számítunk, hogy valamennyien itt lesznek a találkozón — mondta a szóvivő. Hozzáfűzte, hogy Husszein jordániai király visszaigazolta részvételi szándékát, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök azonban még nem válaszolt a meghívásra. Hasonló értelemben nyilatkozott Dennis Ross is, az Egyesült Államok különleges közel-keleti megbízottja. Jasszer Arafat — az egyiptomi elnökkel egyetértésben — a csúcstalálkozó elhalasztását kérte mindaddig, amíg nem tisztázzák a tanácskozás napirendjét. A palesztin vezető szeretné, ha a véres eseményeket kirobbantó alagútügyről is szó lenne Washingtonban, Netanjahu azonban hétvégi interjúiban is nyilvánvalóvá tette: a föld alatti járat bezárása nem „téma a számára”, és a meghívást csak azzal a megszorítással fogadta el, hogy a találkozó elé nem támasztanak előfeltételeket. FDSZ és ÉSZT: nem a tüntetésre A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöksége egyaránt megérti a diákok gondjait, de úgy ítélik meg, hogy az október 1-jére a MEFHOSZ által meghirdetett tandíjellenes demonstráció az ellenzéki pártok kormányellenes fellépésének eszközévé vált. Ezt Kis Papp László, az FDSZ vezetője jelentette ki. 1996. októberi., KEDD Nürnberg 50 éve a náciellenesség szimbóluma 1946. október 1 -én ítélkeztek a főbűnösök felett BARANYI ANIKÓ 1966. október 1-én elhagyta a berlin-spandaui börtönt az utolsó előtti két háborús főbűnös: Baldur von Schirach és Albert Speer. A hatalmas börtönerődben már csak egy ember raboskodik: Rudolf Hess, a hajdani führer helyettese. A szabadulásukig sok minden történt, ami indokolttá teszi a visszatekintést Nürnbergre. A második világháború ötödik esztendejében, 1943. október 30-án Moszkvában a Szovjetunió, Anglia, az USA és Kína kormányainak képviselői közös nyilatkozatot adtak ki, mely szerint a Németországgal kötendő fegyverszünettel egy időben felelősségre vonják a háborús bűncselekményekkel vádolt személyeket. Az elv végrehajtásaként 1945. augusztus 8-án, Londonban egyezményt kötöttek az európai tengelyhatalmak háborús főbűnöseinek megbüntetésére. A londoni egyezmény 6. cikke három csoportba sorolja a bűncselekményeket: 1. béke elleni bűncselekmények; 2. háborús bűncselekmények, amelyek alatt a polgári lakosság ellen elkövetett kegyetlenségek értendők; 3. az emberiség elleni bűncselekmények, faji és vallási okokból a polgári lakosság ellen elkövetett gyilkosságok, elhurcolások, száműzetések. A német háborús főbűnösöket felelősségre vonó Nemzetközi Katonai Törvényszék székhelyéül Nürnberget választotta. A per színhelyének kiválasztásakor szerepet játszott, hogy a nemzeti szocialista Németország „fénykorában” a náci párt évről évre ebben a bajor városban tartotta pártgyűléseit, fáklyásmenettel, dörgedelmes Hitler-szónoklatokkal egybekötve. A Nemzetközi Katonai Törvényszék az Igazságügyi Palotában tartotta tárgyalásait, Francis Biddle főbíró vezetésével. A per 1945. október 18-tól, 1946. október 1-ig tartott. A vádlottak padján 21-en ültek. Hermann Göring, birodalmi marsall, a német légierő főparancsnoka, a nácik 4 éves tervének teljhatalmú irányítója; Rudolf Hess, 1923 óta Hitler személyi titkára és 1941-ig a führer állandó helyettese; Joachim von Ribbentrop, birodalmi külügyminiszter; Wilhelm Keitel, vezértábornagy, az OKW főnöke; dr. Ernest Kaltenbrunner, a birodalmi biztonsági főhivatal és a Gestapo vezetője; Alfred Rosenberg, a náci párt fő ideológusa, a fajelmélet megalkotója; dr. Hans Frank, előbb Hitler ügyvédje, majd birodalmi miniszter, Lengyelország lerohanása után főkormányzó; dr. Wilhelm Frick, belügyminiszter; Julius Streicher, a fajelmélet „teoretikusa”; dr. Walter Funk, gazdasági miniszter; Karl Dönitz, vezértengernagy, a haditengerészet főparancsnoka, Hitler végrendeletében kijelölt utódja; Erich Reader, vezértengernagy; von Schirach, birodalmi ifjúsági vezér; Fritz Sauckel, a kényszermunkatáborok megszervezője; Alfred Jodl, az OKW hadműveleti osztályának vezetője; Franz von Papen, alkancellár, bécsi, majd ankarai nagykövet; dr. Artur Seiss-Inquart, Ausztria kancellárja; Albert Speer, haditermelési miniszter; Konstantin von Neurath, külügyminiszter; Hans Fritzsche, a német rádió főnöke, fő propagandista. Sokan hiányoznak a vádlottak padjáról. Hol van maga Hitler? Hol van Goebbels, az első számú háborús uszító? Hol van a többi tábornok, a náci vezérkar 113 tagja? Számos magas rangú tiszt, funkcionárus öngyilkos lett a führer 1945 április 30-án elkövetett öngyilkossága után... Az 1945 októberében összeült Nemzetközi Katonai Törvényszék hatalmas munkát végzett: a vádlottak alapos kihallgatása mellett meghallgatott 116 tanút, megvizsgált legalább kétezer írásbeli tanúvallomást, s 413 nyilvános ülést tartott. A törvényszék birtokába került a német vezérkarnak, az OKW- nek irattára, a náci külügyminisztérium teljes bizalmas iratanyaga, Rosenberg irattára, Hans Frank tízkötetes naplója. A vádemelés, a kihallgatások, a bizonyítási eljárások és az ítéletek meghozatala személyenként és egyenként történtek. A tárgyalás elején a vádlottak kivétel nélkül azon a véleményen voltak, hogy nem tekinthetők bűnösnek, s a törvényszék illetékességét nem ismerték. Göring a vádiratra a következő írásos megjegyzést tette: „Mindig a győztes lesz a bíró, és a vesztes a vádlott.” Ezt a véleményt sokan osztották, s makacsul kitartottak ártatlanságuk mellett, ám a bizonyítékok a legerősebbeket is megtörték. E bizonyítékok külön csoportját alkotják azok a fényképek, híradófilmek, dokumentumok és tárgyi bizonyítékok, amelyek a Gestapo és SS kegyetlenségeit bizonyítják a haláltáborokban és a megszállt területeken. A filmek levetítése után egytől egyig mindegyik tagadja, hogy ezekről bármi tudomása is volt. Egymást vádolják, s nem fukarkodnak az „áruló” jelzővel sem. A vádlottak a háborús bűncselekményeket nem ismerték el, ezt a megfogalmazást a győztesek frazeológiájának tartották. A bíróság szeptember 30-án és október 1-én meghozta ítéletét. Schachtot, von Papent és Fritzschét felmentették. Valamennyi többi vádlottat a vádirat egy vagy több pontjában bűnösnek nyilvánították. Tizenegy kötél általi halál, s hét, 15-től életfogytilaglan tartó börtönbüntetés volt az ítélet.