Fejér Megyei Hírlap, 2000. október (45. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-06 / 235. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Vojislav Kostunica: Szerbia ismét Európa részévé vált (Folytatás az 1. oldalról.) A szövetségi parlament előtt már késő délelőtt könnygázhoz és gumibotokhoz folyamodtak a rohamrendőrök, de vér nem folyt. Már a tüntetést megelőzően bejelentették, hogy az alkot­mánybíróság döntése értelmé­ben nem második fordulót tarta­nak, hanem megismétlik a szep­tember 24-én rendezett elnök­­választást. A bíróság elnöke, Milutin Srdic közléséből az derül ki, lehet, hogy az ismét­lésre csak hónapok múlva kerül sor. Az ítélet ismeretessé válása után a szerb ellenzék bejelen­tette, hogy választási csalás miatt vádemelést kezdeménye­zett az ügyészségnél Milosevic ellen. Mladjan Dinkic, a G17 ellenzéki szakértői hálózat egyik irányítója elmondta, hogy a vádemelési indítványt 15 ezer ember hitelesítette aláírásával. A G17 közölte: megdönthetet­len bizonyítéka van Vojislav Kostunica, a Szerbiai Demokra­tikus Ellenzék (DOS) vezetőjé­nek választási győzelmére. „Szerbia ismét Európa része” - jelentette ki csütörtökön, már este, Belgrád központjában több tízezer híve előtt Vojislav Kos­tunica, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) elnöke. Felszó­lította híveit, hogy mindaddig maradjanak az utcákon, amíg Slobodan Milosevic államfő nem távozik a hatalomból. , ,Nem került volna sor a NATO- bombázásokra, ha nem lett volna Milosevic” - hangoztatta. Kostunica arra sürgette a nyu­gati országokat, hogy szüntes­sék meg a Jugoszlávia elleni szankciókat, mert országa, mint fogalmazott, már demokratikus állam. Ezzel párhuzamosan több vezető nyugati politikus támogatásáról és elismeréséről biztatta a jugoszláv ellenzéket. Időközben a belgrádi tűzol­tók megfékezték a parlament és a televízió épületében kitört tüzet. A tűzoltóság közlése sze­rint a parlamentben a bal szárny egy darabja, a televízió esetében a földszint egy része vált a lángok martalékává. A tüzek azután törtek ki, hogy az épüle­tekbe ellenzékiek hatoltak be - estére mindkét helyszín a tünte­tők kezére került. Ugyancsak az ellenzék rendelkezett estére a kormánypárti Politika televízió fölött. Visszanyerte független­ségét a Studio B is, amelyre korábban a Milosevic-rezsim rátette a kezét. Helyi idő szerint 21.00 órára Vojislav Kostunica összehívta az új jugoszláv parlament mindkét házának első ülését - jelentette be később az AFP hír­ügynökség és a B-92 rádió. Vojislav Kostunica a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS), a montenegrói szocialisták, valamint a néppárt képviselőit hívta meg a tanácskozásra. Slobodan Milosevic Szerb Szocialista Pártjáról és Mira Markovic pártjáról, az Egyesült Jugoszláv Baloldalról Kostu­nica nem tett említést. Milose­vic pártja az ellenzéket tette fe­lelőssé a zavargásokért. A párt azt is hangoztatta, hogy vissza­vág, és minden eszközt bevet a rend helyreállítására. A mentők közlése szerint a délutáni összecsapásokban leg­alább harmincan megsebesül­tek, többen közülük golyó által. Nem zárnak ki halálos áldozato­kat sem, és a sebesültek között akad válságos állapota is. Bill Clinton amerikai elnök Washingtonban megerősítette az Egyesült Államok azon állás­pontját, hogy támogatja a jugo­szláviai demokratikus ellenzé­ket és a jugoszláv nép azon jogát, hogy maga válassza meg vezetőit. (mti) Ellenzéki tüntetők rátámadnak egy rohamrendőrre a belgrádi szövetségi parlament épülete előtt október 5-én. A Milosevic jugoszláv elnök távozását követelő tüntetők a jugoszláv főváros több közintézménye előtt is összecsaptak a kivezényelt rohamrendőrökkel, akik közül többen átálltak hozzájuk ma-fotó Orbán Viktor Franciaországban A jugoszláviai válsághelyzet kapcsán a Párizsban tartóz­kodó magyar kormányfő reményét fejezte ki, hogy a jugoszláviai demokratikus erők érvényt tudnak szerezni győzelmüknek. Orbán Viktor miniszterelnök felhívta vendéglátója, Lionel Jospin francia kormányfő figyelmét arra, hogy a jugoszlá­viai magyar kisebbség különös gondoskodást igényel, és Jospin határozottan meg is ígérte, hogy a nemzetközi közösség kellő súllyal kezeli a magyar kisebb­ség ügyét. A magyar uniós csat­lakozás szempontjából kifeje­zetten bátorítónak értékelte Orbán Viktor miniszterelnök a Jospinnel tartott megbeszélését, melyen vendéglátója nem hagyott kétséget afelől, hogy ha a decemberi nizzai csúcsérte­kezleten sikerül lezárni az EU belső reformjainak ügyét, akkor újabb reformokat, mint előfelté­telt, már nem támasztanak a kibővítést megelőzően. A felek a magyar—francia gazdasági kapcsolatokról megállapították, hogy a magyar gazdaság nagyon jó állapotban van, amivel érde­mes kereskedni. Ezt tanúsítja, hogy a két ország közti kereske­delem négy év alatt kétszeresére nőtt. (mti) Hazánkat nem fenyegeti Változatlanul úgy látjuk, hogy nincs olyan tényező, ami Magyarországot fenyegetné - jelentette ki a belgrádi megmoz­dulások kapcsán Demeter Ervin, a polgári nemzetbizton­sági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter tegnap. Közölte: a nemzetbiztonsági szolgálatoknál előre megtervez­hető ügyeleti műszak működik, majd hozzátette: a tudósítások­ból azt lehet látni, hogy a Milo­­sevichez lojálisabbnak tartott belügyi szervek is rendre átáll­­nak a tüntetők mellé. (mti) Az utolsó magyar hadifogoly neve: Torna András A DNS és az antropológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy az utolsó volt magyar hadifogolyként ismertté vált férfi Torna András, s féltestvére a Nyíregyháza közelében élő Torna Jánosnak és Torna Anná­nak - jelentették be csütörtökön a vizsgálatokat végző szakem­berek. Lászik András, a Sem­melweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete DNS-labora­­tóriumának vezetője elmondta, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján Torna András és féltest­vérei között a biológiai rokon­ság valószínűsége 99,99 száza­lékos. A honvédelmi miniszter dön­tésének értelmében Tom­a And­rást 56 évi helytállásért előlépte­tik, megfelelő módon búcsúztat­ják el a honvédség állományá­ból, és elmaradt illetményét alapul véve anyagi támogatás­ban részesítik. Az oroszországi iratokban Tamás András néven nyilván­tartott Torna András 1925. de­cember 5-én született a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón, és a Nyíregyháza melletti Sulyánbokorban élt. Torna András előreláthatólag másfél-két hónapig még az inté­zetben marad testi és szellemi rehabilitáció céljából, majd csa­ládja körébe költözik. (mti) Torna András (középen) testvéreivel, Annával és Jánossal a saj­tótájékoztató után mti-fotó Párttá alakul a Békejobb? A Magyar Demokrata Nép­párt, a Vállalkozók Pártja és a Kisgazda Szövetség országos elnöksége tegnap együttes ülé­sén áttekintette a Békejobb együttműködés helyzetét, és pártszövetség létrehozását sür­geti, tartalmazza közleményük. Egyetértettek abban, hogy - az antalli értékrend és politikai magatartás hosszú távú megőr­zése érdekében - a Békejobb együttműködésben részt vevő pártoknak, beleértve a Magyar Demokrata Fórumot is, bejegy­zett, elkülönült szervezetként a legrövidebb időn belül létre kell hozniuk egy pártszövetséget. MDF: rossz a módosító javaslat A Magyar Demokrata Fórum támogatja a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok helyzeté­nek megoldását, de nem úgy, ahogy ezt a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza - nyilatkozta Dá­rid Ibolya csütörtökön. Az MDF elnöke, igazságügy­­miniszter elmondta: ez az elő­terjesztés 60 ezer szövetkezet­ben dolgozó embert, 230 ezer üzletrésszel rendelkező nyugdí­jast, félmillió külső üzletrész­tulajdonost és közel egymillió földtulajdonost érint. Az érintet­tek száma tehát összességében megközelíti a magyar társada­lom egyötödét.­­ A rendelkezésünkre álló hatástanulmányok egyértel­műen bizonyítják, hogy a jelen­legi javaslat érdemben nem oldja meg a külső üzletrész­tulajdonosok gondját, viszont százával kényszeríti felszámo­lásra a szövetkezeteket, és hitel­­képtelenné teszi az agrárterme­lők meghatározó körét - jelen­tette ki Dávid Ibolya. Megjegyezte: a törvényja­vaslat benyújtásakor a bankok máris lépéseket tettek követelé­seik behajtására, és a szövetke­zeteket jelentős kockázatú ügy­feleknek minősítették át. - A szövetkezetek százával válnak hitelképtelenné, ennek az lesz a következménye, hogy megindulnak a végelszámolá­sok és a felszámolások. E folya­mat mind a kívülálló, mind a belső üzletrész-tulajdonos ese­tében azt jelenti, hogy utolsó­ként lesz kifizetve, tehát nem jut a vagyonához - vélekedett a politikus. (mti) 2000. október 6., PÉNTEK Harmincezres tüntető tömeg Szabadka főterén ■ Szabadkai tudósítónktól (PLT) Örömmámorban úszott tegnap este a Szabadka főterén ösz­­szegyűlt harmincezres tömeg. A börtön felől érkeztek, miután a VMSZ két tisztségviselőjének követelésére elengedték a délelőtt folyamán letartóztatott Robertino Enjur fiatal ellen­zéki vezért és egy képviselő asszonyt. A nap folyamán szinte percről percre változott a helyzet a városban. A reggeli órák­ban a tömeg a rendőrség épülete előtt követelte a letartóztatot­tak szabadon engedését, és felszólították a rendőröket, állja­nak át hozzájuk. Időközben a rendőrség leszerelte a Szabadkai Rádió adóját, ám a lelkes rádiósok rövid időn belül felszerel­tek egy másikat, és folyamatosan tájékoztatták az embereket a történésekről. Déltájban a börtön elé vezényelték a vízágyú­kat, ám azok bevetésére nem került sor. Az „ellenállók”, ahogyan önmagukat nevezik a főtéren gyülekezők, délután betörtek a baloldal irodájába, és teljesen leszerelték. Estére a rendőri állomány több tagja átpártolt az ellenállókhoz. Hely­színi tudósítónk lapzártakor még újabb emberek érkezéséről tájékoztatta szerkesztőségünket. Milosevic elmenekült? ■ Belgrádi tudósítónktól (PLT) Az esti órákban nagy nehézségekbe ütközött a kapcsolat megteremtése Belgráddal, a mobiltelefonok nem működtek. Utolsó hívásunkkor tudósítónk a Takovói utcából, a Belgrádi Rádió és Televízió székhelyének közeléből jelentkezett, már akkor könnygázbombákkal próbálták feloszlatni a tömeget, amely a tévé székházát és a parlamentet ostromolta. Több vá­ros sötétségbe borult, de a hírek annak ellenére terjednek, szin­te futótűzként, hogy a hatóság minden médiának megtiltotta a hivatalostól eltérő jelentések közlését. Sikerült megtudnunk, hogy a rendőrség sok helyütt elhagyta a posztját, ez történt a kolubarai szénbányáknál is, ahol 11 ezer bányász sztrájkol. A rendőri kordonoknak sem sikerült megakadályozni a főváros felé egész napon át, még az esti órákban is ellenállhatatlanul hömpölygő tömeget. A szemtanúk szerint a külvárosban pán­célkocsik vártak készenlétben, ám lapzártáig a hadsereg nem avatkozott bele az eseményekbe. Más hírek szerint a hadsereg teljesen visszavonult, és Slobodan Milosevic elmenekült a Belgrád Dedinje nevű negyedében található elnöki reziden­ciából, egyes információk szerint a román határ mellé. Arab kísérlet a békítésre Mubarak egyiptomi elnök (jobbra) a tárgyalóasztal felett át­nyúlva fog kezet Arafattal, a palesztin hatóság elnökével meg­beszéléseik helyszínén, az egyiptomi Sarm es-Sejkben. A két po­litikus a palesztin területeken végigsöprő erőszakhullám lecsa­­lapításának lehetőségeiről tárgyal, miután Párizsban kudarcba fulladtak az arab-izraeli csúcstalálkozó tárgyalásai mk­-fotó Hazaárulásnak tartja a MOSZ Kisebbfajta hazaárulásnak minősítették a holland parasz­tok tervezett magyarországi betelepítését, és az ügyben par­lamenti vizsgálóbizottság felál­lítását sürgették a Mezőgazda­­sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Magyar Parasztszövetség képviselői tegnap Budapesten. Deák Ferenc, a parasztszövet­ség főtitkára bemutatta azt a tanulmányt, melyet az Agrár Európa Tanácsadó Iroda készí­tett az FVM egyik közhasznú társaságának, s amely forgató­könyvszerűen írja le a hollandok telepítését. Nagy Tamás MOSZ- elnök szerint ennek megvalósu­lása esetén számos magyar gaz­da válna nincstelenné. (mti)

Next