Fejér Megyei Hírlap, 2003. március (48. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-14 / 62. szám

Párbeszéd kell a propaganda helyett...! - Nem propagandára, hanem párbeszédre van szüksége a ma­gyar társadalomnak az uniós csat­lakozásról - jelentette ki szerdán Székesfehérváron Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottsá­gának elnöke, a Fidesz alelnöke. - Az Európai Unió nem szerelem-, kényszer-, hanem érdekházasság. Fel kell mérnünk azokat az érdeke­ket, amelyek a csatlakozás mellett szólnak, de azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőnek lesznek vesztesei, mint ahogyan a rend­szerváltásnak is voltak vesztesei... A kormány feladata, hogy lehető­ség szerint mindent megtegyen a veszélyeztetett társadalmi csopor­tok, a nyugdíjasok, a mezőgaz­dasági termelők, a kis- a középvál­lalkozók hátrányának csökkenté­séért. Csengey Dénes fogalmazott így még a rendszerváltáskor: Euró­pába, de mindannyian! Németh Zsolt kijelentette: Eu­rópa attól érdekes, hogy minden európai nép sajátos értéket hordoz, s ezért nem lesz soha olyan, mint az Amerikai Egyesült Államok. Ad­dig lehet az unió életképes, amíg nemzeti sokszínűségét meg tudja őrizni. A máltai népszavazást si­kernek nevezte, hiszen ott „első ne­kifutásra nem sikerült többségre vergődnie az uniópárti álláspont­nak”. Az 53 százalék ezért nem te­kinthető kevésnek az elnök szerint, aki biztos abban, hogy az első sike­res referendum maga után hozza majd a többit. A politikus a miniszterelnök ka­pitális hibájának minősítette a nyolcak levelének aláírását.­­ Fél Európát magunkra haragí­tottuk éppen a csatlakozás utolsó fázisában, miközben kifejezetten rászorulunk a támogatásukra. „Úri jog” az unión belül vitatkozni, de azt nem értik a franciák és a néme­tek, hogy egy belső vitában miért foglaltunk egyértelműen velük szemben állást? Pedig ők sokat tet­tek a bővítés érdekében. A kor­mány nem viselkedik úgy, aho­gyan egy politikai közösségben vi­selkedni illik. Konzultációkra van szükség, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egységes álláspontot alakítsunk ki. Magyar­­ország ezt elmulasztotta. Kovács László bejelentette, hogy nem tud­ja, miként működik az unión belüli közös külpolitizálás. Ez pedig igen sajnálatos, mert egy csatlakozásra váró ország külügyminiszterének ezt meg kellene tanulnia. T.T. A politikus Csengey Dénest idéz­te: Európába, de mindannyian! Fotó: Nagy Norbert FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 2003. március 14., péntek 2­­ ^ "7 csatlakozás Millió^ Európa-híd Budapesten a különbözőképpen gondolkodóknak Vidéken lassabban halad az EU-val kapcsolatos információs hálózat kiépítése ■ Varga Zsuzsa Március idusán kezdődik az Euró­pai Unió Kommunikációs Közalapít­vány (EUKK) kommunikációs tevé­kenységének április 12-ig, a népsza­vazásig tartó második szakasza, amelyben arra kívánják ösztönözni a lakosságot, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a referendu­mon - jelentette be Somody Imre, a közalapítvány kuratóriumának el­nökhelyettese a fővárosi Millenáris Parkban tartott sajtótájékoztatón. A kampány második szakaszának köz­ponti üzenetét jelképezi az Európa­­híd, amely március 14. és 16. között köti össze Pestet és Budát annak je­gyében, hogy a különbözőképpen gondolkodók is egyetérthetnek az Európához való csatlakozás kérdésé­ben - hangsúlyozta Somody Imre. Suba János, az EUKK ügyvezető titkára lapunknak elmondta, hogy az Európa-hídnak, mint az EUKK önál­ló projektjének két fő funkciója van: egyrészt szórakoztató családi progra­mokkal, ünnepi látványossággal kí­ván szolgálni a március 15-16-i, a nemzeti ünneppel egybeeső hétvégé­re nem csak a fővárosi, hanem a ha­gyományosan Budapestre látogató vidé­ki lakosságnak is, másrészt hogy a híd mint szimbólum is közelebb hozza a je­lenleg még egy árok által kettéválasztott Magyarország mindkét partján álló hon­polgárait. A Medgyessy Péter miniszter­­elnök által ma, március 14-én este fel­avatandó Európa-híd és az azzal kapcso­latos rendezvények függetlenül zajlanak a központi eseményektől, éppúgy, aho­gyan vidéken is önállóan történnek a megemlékezések - mondta Suba János. Örömteli visszajelzés - hangsúlyozta -, hogy a megyei önkormányzatok és me­gyei jogú városok önkormányzatai szá­mára a március 15-e és április 12-e kö­zötti időszakra kiírt EU-kommunikációs pályázaton összesen 41 önkormányzat közül 39 indult, s 33-an egyértelműen csatlakoztak az EUKK felhívásához. Hat pályázat - köztük a zalaegerszegi önkormányzaté is - még módosításra szorul. A pályázat lényegéről elmondta, hogy az önkormányzatok az EUKK ajánlására március 15-én felhúzzák az unió zászlaját, illetve az EU-kommuni­­káció jegyében különféle rendezvénye­ket, egyebek között lakossági fórumot szerveznek, s erre a célra az EUKK az önkormányzatok saját forrása mellé egyenként hétmillió forint támogatást nyújt - mondta az ügyvezető titkár. Suba János beszámolt arról, hogy az EU-val kapcsolatos decentralizált infor­mációs hálózat vidéki kiépítése sajnos a tervezettnél lassabban halad. Eredetileg a népszavazás időpontjáig, április 12- ig kellett volna a teljes hálózatot létre­hozni, ám a gyakorlatban kiderült, hogy ez a munka nagyobb energiát igényel a feltételezettnél. Mivel a népszavazással kapcsolatos tájékoz­tatási kampány jelenleg teljes intenzi­tással folyik, így a hálózat kiépítése átcsúszik 2003. második negyedévé­re - tájékoztatott az EUKK ügyveze­tő titkára. Nem szabad elfelejteni - figyelmeztetett hogy nem csupán egy népszavazási kampányról, nem kizárólag a referendumon való rész­vétel melletti agitálásról van szó, ha­nem egy több évre szóló tájékoztató rendszer kiépítéséről, ahol az érintet­tek az ország minden részéből akár négy év múlva is autentikus választ kaphatnak a kérdéseikre. Suba János beszámolt arról, hogy az EUKK kampányába szeretnék be­vonni a jobboldali prominens politi­kusokat is, akik közül senki sem uta­sította el egyértelműen a felkérést, de egyelőre kivárnak. Kiemelte: Sokat lendített az ügyön, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök Vigadóban tartott beszédében az EU-csatlakozás mel­lett foglalt állást. Suba János, az EUKK ügyvezető tit­kára Van, amelyik település a március 15-i ünnepséghez európai uniós prog­ramot is kapcsol, de van, amelyik kü­lön kezeli. A megyei közgyűlés min­denesetre EU-ját ajándékozott nekik, és egy könyvbe gyűjti össze azokat az értékeket, amelyekért érdemes min­ket felvennie az EU-nak. Erről mesélt Szabó Gábor, a Fejér megyei közgyű­lés elnöke. - Mi a lényege a Hozományprog­ramnak? - Természetes, hogy mi szeret­nénk belépni az unióba, mert onnan támogatásokra számíthatunk és segí­tenek bennünket egy jobb életszínvo­nalhoz jutni. De miért éri meg az EU- nak, hogy bevegyen bennünket? - te­heti fel bárki a kérdést. A Hozomány­programot tulajdonképpen erre találták ki. Minden településünk megpróbálja saját magát úgy meg­vizsgálni, hogy kiderítse, általa mivel gazdagodik az Európai Unió. Lehet, hogy az egyik településnek a történel­mi adottsága, a másiknak egy ter­méke, illetve híres embere, gondolko­dója említésre méltó. Tehát össze fog­juk gyűjteni ezeket az értékeket - amelyek ugyan továbbra is az adott településen maradnak, de már az EU részeként emlegethetjük őket. - Emlékkönyv is készül... - A központi propagandában azt gon­dolták, hogy egyes ilyen felajánlásokat összegyűjtenek egy könyvbe. Mi megyei szinten is készítünk egy ilyen könyvet. Tervezzük, hogy a települési értékek egy részét fotóval, más részét leírásszerűen gyűjtjük egybe. Ezt úgy szeretnénk elké­szíteni, hogy ne csak a csatlakozási kam­pány része lehessen, hanem később akár megyei ajándékként is osztogathassuk. A Hozományprogram még az április 12-i népszavazás előtt megvalósul, de a könyv később készül el. - Mennyire „mossák egybe" a tele­pülések az európai uniós programot a március 15-i megemlékezésekkel? - Nem kötelező összekapcsolni a ket­tőt, minden település maga dönti el. A megyei önkormányzat minden telepü­lésnek vásárolt egy úgynevezett „EU- fát”, amelyet vagy március 15-én, vagy más alkalommal ültetnek el. Ennek a fá­nak a lényege arra a közmondásra ala­pul, mely szerint „ültess fát, ha hosszú távra tervezel...”. Vagyis most valami elkezdődött, s ahogy a fa nő, úgy fog ez a kapcsolat is virulni és élénkülni. Európát már Szent István is jó hely­nek tartotta, olyannak, amelyhez kötni lehetett a magyarság sorsát abban a re­ményben, hogy ez a sors évezredet ölel át. Európaiságunk tehát az államalapító révén egyértelműen Alba Regiához kö­tődik, hiszen később királyaink, király­néink az egész földrész szinte minden égtájáról származtak és koronáztattak városunkban. Székesfehérvár tehát gaz­dag és egyedülálló történelmi kincsével gazdagítja Európát, olyannal, amellyel egyetlen más város sem rendelkezhet. Európa gazdagabb lesz velünk, a ma­gyar királyok székvárosával, a magyar szentek fehérvári emlékeivel, króni­káinkkal, jeles szülötteinkkel, íróinkkal, költőinkkel, világhírű tudósainkkal, az egyik nemzeti imánkat, a Szózatot alko­tó Vörösmarty életművével, de gazda­gítjuk Európát a mai Fehérvár gazdag és sokrétű kultúrájával, művészetével, te­­remető gazdaságunk munkájával. Székesfehérvár ma is európai város, és a csatlakozás után a határok nélküli Európa a Kárpát-medencei magyarság szent történelmi városa lehet ismét, amelynek kövei a magyarok ezer évét őrzik, de ezek a múltbéli kövek, európai hagyományként annak történelmét is hordozzák és gazdagítják. Szent Ist­ván korában Székesfehérvár tudta, hol van a helye történelmi jövője ér­dekében. Meggyőződésem, a mai fe­hérváriak is jól tudják, hogy a közös Európa újabb évezredre nyújt re­ményteljes távlatot a magyarság előtt. Most legnagyobb nemzeti ünne­pünkre készülünk. Március 15-e az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapja, egyúttal a tavasz kezde­tét is jelenti. A magyar ember ilyen­tájt ősi szokás szerint rendbe teszi, ki­csinosítja környezetét. Arra kérek minden fehérvárit, intézményt, isko­lát, közösséget, hogy szűkebb kör­nyezetének csinosításával járuljon hozzá Fehérvár ünnepi arculatának kialakításához nemzeti ünnepünk tiszteletére! Lobogózzák fel házaikat, hogy nemzeti zászlóink sugározzák az ünnep hangulatát! Fogadjuk és várjuk hát nemzeti ünnepünket méltó külsővel, európai körülményekkel! Akkor ünnepségeinken is átsüt '48 hazafias üzenete, az emlékezés mél­tósága. Hívom és várom Székesfehér­vár valamennyi lakóját 15-én, 12 órá­ra a város és a megye közös megemlé­kezésére, a Petőfi-szobornál. Milyen „hozománnyal" lépünk az unióba? E­urópát már Szent István is jó helynek tartotta, olyannak, amelyhez kötni lehetett a magyarság sorsát abban a re­ményben, hogy ez a sors évezredet ölel át. Mit ad nekünk most az Európai Unió? És mit adunk mi a „vén Európának"? Szabó Gábort, a Fejér megyei közgyűlés el­nökét és Warvasovszky Tihamért, Szé­kesfehérvár polgármesterét kérdeztük arról, milyen „hozományokat" viszünk az európai nemzetek közösségébe. Szabó Gábor, a Fejér megyei köz­gyűlés elnöke Warvasovszky Tihamér, Székesfe­hérvár polgármestere

Next