Fejér Megyei Hírlap, 2022. június (67. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-03 / 128. szám
2022. JÚNIUS 3., PÉNTEK A taps egészen Kárpátaljáig szállt SZÉKESFEHÉRVÁR Tizedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei gyermekrajzpályázatot, amely idén Arany János „Nemzetemnek vagyok katonája" verssorán alapult. Ennek a mottónak a jegyében adhatták le az általános és középiskolás diákok műveiket papír alapon vagy online formában. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a nagyváradi Tanoda Egyesület által életre hívott esemény, a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozását, a nemzeti öntudat erősítését kívánja hirdetni évről évre június 4-hez kapcsolódva. Megható volt látni, ahogy a díjátadó ünnepségen - melynek keretében a beérkezett 1145 pályamű közül 146-an részesültek díjazásban - egy tűt sem lehetett leejteni, annyian voltak kíváncsiak az eseményre. Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszterhelyettes köszöntőjében háláját fejezte ki a pályázaton részt vevő gyermekeknek, szüleiknek, valamint a szervezőknek is, akik az elmúlt tíz évben több ezer diákot ösztönöztek alkotásra szerte a Nagy-Magyarország területén. Reméli, hogy nagypapaként ő is átélheti majd azt a csodás érzést, hogy az unokái műveit megpillanthassa a kiállításon. Sándor Zsolt a Magyar Honvédség altábornagya szintén meghatóan beszélt a kiállított rajzokról, amelyek szerinte, a katonai hivatás elismerései, hiszen a katonákat, mint hősöket ábrázolják a gyerekek. Spányi Antal megyés püspök kiemelte, hogy a rajzpályázat legnagyobb gyümölcse, hogy a család az alkotások megszületése során beszélgethetett. Felmerülhettek olyan fontos fogalmak, katonai erények, mint a hazaszeretet, az elkötelezettség, a valahová tartozás érzése, amelyek a gyerekeket egész életükben elkísérhetik útjuk során. Ehhez kívánt a szülőknek és a családoknak sok erőt Isten segedelmével! A díjak átadásánál közreműködtek a rajzpályázat támogatói, akik különdíjakkal is segítették a rendezvényt. A zsűri által legszebbnek ítélt művek alkotói bronz-, ezüst- és aranyceruza díjakban részesültek, szám szerint 146-an. A már-már maratonira nyúló átadón a közönség lelkes tapssal fogadta az ifjú művészpalántákat. A papír alapon beérkező rajzok közül, egy salánkai, kárpátaljai kislány rajzát jutalmazták „aranyceruzával”, aki az orosz-ukrán háború második napját vetette papírlapra. Bár László Antónia nem volt jelen az ünnepségen, hatalmas tapsot küldött neki a közönség, és biztosak lehetünk benne, hogy egész Kárpátaljáig elhallatszott. KZ 1145 pályamű közül 146 részesült díjazásban csütörtökön Fotó: NN A Lánczos Kornél Gimnáziumban működő Élő Költők Társasága a Szépírók Társaságával közös Be(P)Art elnevezésű projektben látta vendégül csütörtökön Mécs Anna írót. A Táska Rádió tetőtéri otthonában rendezett beszélgetés ismét sok középiskolás diák előtt zajlott, és a Margó-díjas Mécs Anna egyik beszélgetőpartnere - Schneider Beáta és Miklós Gábor magyartanárok mellett - is egy diák volt, Cseleszky Kata. A szervezők ezáltal is igyekeznek jobban bevonni a fiatalokat az irodalmi megmozdulásokba. Mécs Anna főleg a Kapcsolati hiba című, 2020-as novelláskötetéről és a benne szereplő szövegekről, valamint a technikai fejlődés életünkre tett hatásairól beszélt. BJ Fotó: FG KRÓNIKA Egyre többen ismerik A gyógyítás mellett a környezeti nevelés is fontos SZÉKESFEHÉRVÁR Több mint egy hónapja kezdte meg működését a Sóstó Vadvédelmi Központ, ahol azóta már több tucat állatot láttak el, közülük pedig többen már ismét a szabadban lehetnek. Az elmúlt időben pozitív tapasztalattal gazdagodtak a központ munkatársai, de a jövőre nézve is folyamatosan terveznek. A Sóstó Vadvédelmi Központ régiós szinten látja el feladatát, amit úgy fogalmaztak meg, hogy az állatok mentése és gyógyítása mellett a szemléletformálás is fontos szerepet kap. Csete Gábor a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. természetvédelmi szakmai vezetője elmondta, véleménye szerint a központ nagyon jól működik, hiszen amellett, hogy az első hónapban 78 állatot láttak el, több iskolás és óvodás csoport is ellátogatott már hozzájuk. - Az emberek most már egyre jobban megismerik, hogy hogy működik a központ, milyen állatokat fogadunk, milyen időintervallum-Bárhonnan vihetik hozzájuk a segítségre szoruló madarakat ban fogadjuk ezeket - emelte ki a szakmai vezető a lakossággal kapcsolatos tapasztalatokat. Bár az intézmény régiós szinten látja el feladatát, Csete Gábor szerint nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy általában honnan érkeznek az állatok. Mint mondta, gyakorlatilag bárhonnan vihetik hozzájuk a sérült, segítségre szoruló madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket, nemrégiben éppen Siófokról érkezett egy madár. - Jelenleg vannak például sünök, teknős, többféle ragadozómadár, mókus, gyurgyalag és denevér is a központban, de gyakorlatilag naponta változik a fajok összetétele, mert vagy éppen hoznak valamit, vagy sikerül elengedni - mondta Csere Gábor a gondozottakról. A gyógyítás mellett a Sóstói Vadvédelmi Központ nagy hangsúlyt fektet a szemléletformálásra is. Ennek egyik jó példája, hogy néhány nappal ezelőtt például óvodás csoportok engedtek vissza a természetbe egy meggyógyult rozsdafarkút és egy cinegét. Mellettük szintén a közelmúltban tért vissza egy teknős a Sóstóba és a szakemberek remélik, hogy hamarosan az egyik rétisas is olyan jó állapotba kerül, hogy ő is szabadon repülhet majd. Csete Gábor kiemelte, hogy a csoportok fogadását és a környezeti nevelést a jövőben is erősíteni kívánják, ezek mellett pedig összetett programokat is terveznek. Havonta, másfél havonta szeretnénk egyegy komplex programot csinálni. Nyáron a táborozók is, mint ahogy minden csoport, előzetes bejelentkezés után jöhetnek hozzánk. A bejelentkezés azért fontos, mert az elsődleges feladatunk az állatmentés, és mindig ehhez igazítjuk a csoportok fogadását és a különböző foglalkozásokat is - emelte ki a városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője. BE Közönségnappal nyitotta meg kapuit áprilisban a Sóstó Vadvédelmi Központ és Közösségi Ház Fotó: FG FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Falukerülő túra, ügyesség és hegyünnep PÁZMÁND A 7. alkalommal rendezik meg pünkösdvasárnap Pázmándon a Falukerülő túrát. Ez a túra kicsit rendhagyó más, egyéb túrákhoz képest. Ugyanis kettő-nyolcfős csapatokban lehet nevezni, itt nemcsak a 10 kilométeres táv teljesítése a lényeg, hanem az útvonalon tizenhat ponton, tizenhárom civil egyesület, és három szomszédos önkormányzat várja a túrázókat, ahol öt percben kell játékos, ügyességi feladatokat teljesíteni, és ezeket pontozva lehet továbbhaladni. A célba érkezés után pedig a legtöbb pontot összegyűjtött csapatok ajándékokban részesülnek. A túra végén minden indulót gulyásleves és gazdag színpadi műsor vár. Fellépnek: A Verebi Dalosajkú Szépasszonyok, Petrás Mária Magyar Örökség Díjas népdalénekes, Kalász Banda, valamint a Korlátlan Fogyasztás zenekar. KA Kilométeres volt a torlódás BARACSKA, MARTONVÁSÁR Tömegkarambol történt az M7-esen tegnap délután - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. Tegnap 14 óra 50 perc körül eddig ismeretlen körülmények között összeütközött három autó az M7-es autópálya 36-os kilométerszelvényében, Baracska térségében, a Balaton felé vezető oldalon. A balesetben senki nem sérült meg. A részes járművek a belső és a leállósávot elfoglalták, emiatt több kilométeres torlódás alakult ki. Ebben, a korábbi, Baracskánál történt baleset miatt kialakult kocsisorban két kisbusz és három személyautó rohant aztán egymásba Martonvásárnál, késő délután. A balesetben sajnos többen megsérültek. Az útszakaszt teljes szélességében lezárták. FMH Az egészségügy története Kórházak, járványok, gyógyszertárak, mentésszervezés a megyében SZÉKESFEHÉRVÁR A Fejér megyei orvoslás és gyógyszerészet történetébe nyerhettek izgalmas bepillantást a Fejér Megyei Levéltárban azok, akiket érdekel a történelem és az egészségügy. A félnapos programon hallhattunk a megyei járványokról, a Szent György Kórház történetéről, de a mentésszervezésről is. Bödő István, a levéltár igazgatója köszöntőjében emlékeztetett rá, hogy az ötlet egy kétrészes, Fejér megye egészségügyi történetét körbejáró ismeretterjesztő konferenciára még a pandémia előtt szü sorra alakultak a kórházak, közkórházak letett meg. A 2020 tavaszára tervezett előadások első körét azonban a koronavírus miatt csak tavaly tavasszal sikerült megtartani. Tegnap került sor a másodikra. A vetítéssel egybekötött előadások ezúttal a 19. század végét és a 20. század elejét felölelő időszakot vették górcső alá. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően - pl. a baktériumok felfedezése, az első védőoltások megjelenése - ez az időszak nagy változásokat hozott a gyógyításban, amelyben leszámoltak a betegségekkel kapcsolatosan magukat sokáig tartó babonákkal is. A hatékonyabb gyógyítás érdekében sorra alakultak a kórházak, közöttük az ingyenes közkórházak is. Székesfehérváron négy is működött, de volt kórház Csákváron, Perkátán, Rácalmáson és Móron is. Ezzel együtt szervezettebbé vált és sokat formálódott a közegészségügy is. A fejlődés ellenére azonban a nagyobb járványok nem kerülték el Fejér megyét sem, ahol több hullámban is kitört a kolera, a pestis, a fekete himlő, de sok áldozatot szedett a tüdőbaj is. BB Mohai Zsuzsanna, az FMKH Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket Fotó: NN