Fejér Megyei Hírlap, 2022. június (67. évfolyam, 126-150. szám)

2022-06-03 / 128. szám

2022. JÚNIUS 3., PÉNTEK A taps egészen Kárpátaljáig szállt SZÉKESFEHÉRVÁR Tizedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei gyer­­mekrajzpályázatot, amely idén Arany János „Nemze­temnek vagyok katonája" verssorán alapult. Ennek a mottónak a jegyében adhatták le az általános és középiskolás diákok mű­veiket papír alapon vagy online formában. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a nagyváradi Tanoda Egyesület által életre hívott esemény, a Kárpát-me­dencében élő magyarság össze­tartozását, a nemzeti öntudat erősítését kívánja hirdetni évről évre június 4-hez kapcsolódva. Megható volt látni, ahogy a díj­átadó ünnepségen - melynek keretében a beérkezett 1145 pályamű közül 146-an része­sültek díjazásban - egy tűt sem lehetett leejteni, annyian voltak kíváncsiak az eseményre. Vargha Tamás országgyű­lési képviselő, honvédelmi mi­niszterhelyettes köszöntőjében háláját fejezte ki a pályázaton részt vevő gyermekeknek, szü­leiknek, valamint a szervezők­nek is, akik az elmúlt tíz évben több ezer diákot ösztönöztek alkotásra szerte a Nagy-Ma­­gyarország területén. Reméli, hogy nagypapaként ő is átél­heti majd azt a csodás érzést, hogy az unokái műveit meg­pillanthassa a kiállításon. Sándor Zsolt a Magyar Hon­védség altábornagya szintén meghatóan beszélt a kiállított rajzokról, amelyek szerinte, a katonai hivatás elismerései, hi­szen a katonákat, mint hősöket ábrázolják a gyerekek.­­ Spányi Antal megyés püs­pök kiemelte, hogy a rajzpá­lyázat legnagyobb gyümölcse, hogy a család az alkotások megszületése során beszélget­hetett. Felmerülhettek olyan fontos fogalmak, katonai eré­nyek, mint a hazaszeretet, az elkötelezettség, a valahová tar­tozás érzése, amelyek a gyere­keket egész életükben elkísér­hetik útjuk során. Ehhez kívánt a szülőknek és a családoknak sok erőt Isten segedelmével! A díjak átadásánál közre­működtek a rajzpályázat támo­gatói, akik különdíjakkal is se­gítették a rendezvényt. A zsűri által legszebbnek ítélt művek alkotói bronz-, ezüst- és arany­ceruza díjakban részesültek, szám szerint 146-an. A már-már maratonira nyúló átadón a kö­zönség lelkes tapssal fogadta az ifjú művészpalántákat. A papír alapon beérkező rajzok közül, egy salánkai, kárpátaljai kis­lány rajzát jutalmazták „arany­­ceruzával”, aki az orosz-ukrán háború második napját vetette papírlapra. Bár László Antónia nem volt jelen az ünnepségen, hatalmas tapsot küldött neki a közönség, és biztosak lehetünk benne, hogy egész Kárpátaljáig elhallatszott. KZ 1145 pályamű közül 146 részesült díjazásban csütörtökön Fotó: NN A Lánczos Kornél Gimnáziumban működő Élő Költők Társasága a Szépírók Társaságával közös Be(P)Art elnevezésű projektben lát­ta vendégül csütörtökön Mécs Anna írót. A Táska Rádió tetőtéri otthonában rendezett beszélgetés ismét sok középiskolás diák előtt zajlott, és a Margó-díjas Mécs Anna egyik beszélgetőpartnere - Schneider Beáta és Miklós Gábor magyartanárok mellett - is egy diák volt, Cseleszky Kata. A szervezők ezáltal is igyekeznek jobban bevonni a fiatalokat az irodalmi megmozdulásokba. Mécs Anna fő­leg a Kapcsolati hiba című, 2020-as novelláskötetéről és a benne szereplő szövegekről, valamint a technikai fejlődés életünkre tett hatásairól beszélt. BJ Fotó: FG KRÓNIKA Egyre többen ismerik A gyógyítás mellett a környezeti nevelés is fontos SZÉKESFEHÉRVÁR Több mint egy hónapja kezdte meg működését a Sóstó Vadvédelmi Központ, ahol azóta már több tucat álla­tot láttak el, közülük pe­dig többen már ismét a szabadban lehetnek. Az elmúlt időben pozitív ta­pasztalattal gazdagodtak a központ munkatársai, de a jövőre nézve is folyamato­san terveznek. A Sóstó Vadvédelmi Központ régiós szinten látja el felada­tát, amit úgy fogalmaztak meg, hogy az állatok mentése és gyógyítása mellett a szemlélet­­formálás is fontos szerepet kap. Csete Gábor a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. termé­szetvédelmi szakmai vezetője elmondta, véleménye szerint a központ nagyon jól működik, hiszen amellett, hogy az első hónapban 78 állatot láttak el, több iskolás és óvodás csoport is ellátogatott már hozzájuk. - Az emberek most már egyre jobban megismerik, hogy hogy működik a köz­pont, milyen állatokat foga­dunk, milyen időintervallum-Bárhonnan vihetik hozzájuk a segítségre szoruló madarakat ban fogadjuk ezeket - emelte ki a szakmai vezető a lakosság­gal kapcsolatos tapasztalatokat. Bár az intézmény régiós szinten látja el feladatát, Csete Gábor szerint nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy általában hon­nan érkeznek az állatok. Mint mondta, gyakorlatilag bárhon­nan vihetik hozzájuk a sérült, segítségre szoruló madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket, nemrégiben éppen Siófokról érkezett egy madár. - Jelenleg vannak például sünök, teknős, többféle ragadozómadár, mó­kus, gyurgyalag és denevér is a központban, de gyakorlatilag naponta változik a fajok össze­tétele, mert vagy éppen hoznak valamit, vagy sikerül elengedni - mondta Csere Gábor a gondo­zottakról. A gyógyítás mellett a Sós­tói Vadvédelmi Központ nagy hangsúlyt fektet a szemléletfor­málásra is. Ennek egyik jó pél­dája, hogy néhány nappal ez­előtt például óvodás csoportok engedtek vissza a természetbe egy meggyógyult rozsdafarkút és egy cinegét. Mellettük szin­tén a közelmúltban tért vissza egy teknős a Sóstóba és a szak­emberek remélik, hogy hama­rosan az egyik rétisas is olyan jó állapotba kerül, hogy ő is szabadon repülhet majd. Csete Gábor kiemelte, hogy a csoportok fogadását és a kör­nyezeti nevelést a jövőben is erősíteni kívánják, ezek mel­lett pedig összetett programo­kat is terveznek.­­ Havonta, másfél havonta szeretnénk egy­­egy komplex programot csinál­ni. Nyáron a táborozók is, mint ahogy minden csoport, előze­tes bejelentkezés után jöhetnek hozzánk. A bejelentkezés azért fontos, mert az elsődleges fel­adatunk az állatmentés, és min­dig ehhez igazítjuk a csoportok fogadását és a különböző fog­lalkozásokat is - emelte ki a városgondnokság természetvé­delmi szakmai vezetője. BE Közönségnappal nyitotta meg kapuit áprilisban a Sóstó Vadvédelmi Központ és Közösségi Ház Fotó: FG FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Falukerülő túra, ügyesség és hegyünnep PÁZMÁND A 7. alkalom­mal rendezik meg pün­kösdvasárnap Pázmándon a Falukerülő túrát. Ez a túra kicsit rendhagyó más, egyéb túrákhoz képest. Ugyanis kettő-nyolcfős csa­patokban lehet nevezni, itt nemcsak a 10 kilométeres táv teljesítése a lényeg, hanem az útvonalon tizenhat ponton, tizenhárom civil egyesület, és három szomszédos önkor­mányzat várja a túrázókat, ahol öt percben kell játékos, ügyességi feladatokat telje­síteni, és ezeket pontozva le­het továbbhaladni. A célba érkezés után pedig a legtöbb pontot összegyűjtött csapatok ajándékokban részesülnek. A túra végén minden indulót gu­lyásleves és gazdag színpadi műsor vár. Fellépnek: A Verebi Dalos­ajkú Szépasszonyok, Petrás Mária Magyar Örökség Díjas népdalénekes, Kalász Banda, valamint a Korlátlan Fogyasz­tás zenekar. KA Kilométeres volt a torlódás BARACSKA, MARTON­­VÁSÁR Tömegkarambol történt az M7-esen tegnap délután - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapi­tányság kommunikációs szolgálata. Tegnap 14 óra 50 perc körül eddig ismeretlen körülmények között összeütközött három autó az M7-es autópálya 36-os kilométerszelvényében, Ba­racska térségében, a Balaton felé vezető oldalon. A baleset­ben senki nem sérült meg. A részes járművek a belső és a leállósávot elfoglalták, emiatt több kilométeres torlódás ala­kult ki. Ebben, a korábbi, Baracská­­nál történt baleset miatt kiala­kult kocsisorban két kisbusz és három személyautó rohant aztán egymásba Martonvásár­­nál, késő délután. A balesetben sajnos többen megsérültek. Az útszakaszt teljes szélességében lezárták. FMH Az egészségügy története Kórházak, járványok, gyógyszertárak, mentésszervezés a megyében SZÉKESFEHÉRVÁR A Fejér megyei orvoslás és gyógy­szerészet történetébe nyerhettek izgalmas be­pillantást a Fejér Megyei Levéltárban azok, akiket érdekel a történelem és az egészségügy. A félna­pos programon hallhattunk a megyei járványokról, a Szent György Kórház törté­netéről, de a mentésszer­vezésről is. Bödő István, a levéltár igaz­gatója köszöntőjében emlé­keztetett rá, hogy az ötlet egy kétrészes, Fejér megye egész­ségügyi történetét körbejáró ismeretterjesztő konferenciá­ra még a pandémia előtt szü­ sorra alakultak a kórházak, közkórházak letett meg. A 2020 tavaszára tervezett előadások első körét azonban a koronavírus miatt csak tavaly tavasszal sikerült megtartani. Tegnap került sor a másodikra. A vetítéssel egybekötött előadások ezúttal a 19. század végét és a 20. század elejét fel­ölelő időszakot vették górcső alá. Az orvostudomány fejlő­désének köszönhetően - pl. a baktériumok felfedezése, az első védőoltások megjelenése - ez az időszak nagy változá­sokat hozott a gyógyításban, amelyben leszámoltak a beteg­ségekkel kapcsolatosan magu­kat sokáig tartó babonákkal is. A hatékonyabb gyógyítás érdekében sorra alakultak a kórházak, közöttük az ingye­nes közkórházak is. Székes­­fehérváron négy is működött, de volt kórház Csákváron, Per­­kátán, Rácalmáson és Móron is. Ezzel együtt szervezetteb­bé vált és sokat formálódott a közegészségügy is. A fejlődés ellenére azon­ban a nagyobb járványok nem kerülték el Fejér megyét sem, ahol több hullámban is kitört a kolera, a pestis, a fekete him­lő, de sok áldozatot szedett a tüdőbaj is. BB Mohai Zsuzsanna, az FMKH Népegészségügyi Főosztály Közegész­ségügyi osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket Fotó: NN

Next