Fejér Megyei Hírlap, 2019. július (64. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-06 / 155. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 2019. JÚLIUS 6. BOKROS JUDIT judit.bokros@fmh.hu Nyáron ugyan nincs előadás a Vörösmarty Színházban, ám a vezetőség és a társulat már javában készül az új évadra. Szikora János igazgató arról is beszélt, miért lesz különösen érdemes beülni a széksorokba. Először azonban egy kis visszatekintésre kértük a direktort, aki összességében nagyon elégedett a 2018—19-es évaddal. Erre több oka is van, s az egyik Madách Imre Az ember tragédiája című művének színpadra vitele. Ehhez fűződik Szikora János egyik legkedvesebb emléke a legutóbbi időszakból. Az évad utolsó előadását június 15-én tartottuk. Szombat este volt, negyven fok, a darab 6-tól 10 óráig tartott, és a színház mégis tele volt. A színészekhez hasonló lelkesedés fogott el, hogy ez nem egy vígjáték, nem egy musical kapcsán történt, hanem Az ember tragédiája miatt. Pedig nem csaptunk különösebb hírverést neki, így valószínűleg inkább a közönség körében terjedt el, hogy nem érdemes kihagyni. Ez az este visszahozott valamit az elmúlt évek közönségbe és társulatba fektetett energiájából. Amögött, hogy bemutatókkal, számokkal büszkélkedhetünk, nagyon sok munka fekszik. Ebbe pedig a közönség nevelése, irányítása is beletartozik azért, hogy létrejöhessenek ilyen esték. Ha ezt a munkát elmulasztja az ember, akkor június közepén valószínűleg félházzal ment volna a Tragédia. Madách művének bemutatása egy színház számára mindig is nagy vállalkozás, ám eleve halálra ítélt, ha nincs kinek előadni. Igaz ugyan, hogy iskolai kötelező olvasmányról van szó, de a mi közönségünk nem csak diákokból áll. S a felnőtteknek is meglepetés volt, hogy ezt a régi, hosszú, ma kevésbé befogadható nyelvezeten írt, gondolatilag nagy koncentrációt igénylő darabot sikerült négyünknek (a darabot Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván és Bagó Bertalan rendezte - a szerk.) közel hozni a mához. Vállalkozásunk lényege az volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet arra a gondolati és szellemi kincsesbányára, ami a Tragédiában rejlik. Hiszem, hogy ezt a vállalkozást siker koronázta - húzta alá az igazgató. A másik emlékezetes esemény Sobor Antal Perelj, Uram! című kisregényének Román Károly által színpadra írt változatának előadása volt. Itt ugyanis minden sorsszerűen jött össze. A teljesen helyi vonatkozású előadás egy olyan történetet mesél el a két csákberényi pap kivégzéséről, amely a történelmünk ismeretlen mozzanata. Viszont a mechanizmus, a koncepciós per nagyon is ismerős lehet számunkra - véli Szikora János, aki arról is tudomást szerzett, hogy jóval az őszi bemutató után egy úr bekopogott a református lelkészt alakító Gáspár Sándorhoz, s kiderült: ő az egyik kivégzett pap dédunokája. Ezt a különleges élményt teljesítette ki a darab budapesti bemutatója, amelyre meghívták a két család leszármazottait. Szép csoportkép őrzi a pillanatot, amikor az írók özvegyei és a kivégzettek utódai, valamint a darab főszereplői összeálltak. Az igazgató szerint ez igazi színháztörténet, s ritkán adatik meg, hogy színház és valóság ilyen fokon találkozzon egymással. A fent említett két esemény már elégedettségre adhat okot, de sok egyéb pozitívum is történt. Ám nézzük azt, mi várható szeptembertől! Az ember tragédiája továbbra is foglalkoztatja a rendezőket, hiszen felkértek négy kortárs írót, hogy írjanak folytatást a Tragédiához. Závada Pál, Márton László, Tasnádi István és Térey János el is kezdte a munkát. Utóbbi tragikusan hirtelen halála miatt azonban át kell gondolni, ki veszi át utána a feladatot, a másik három alkotó viszont elkészült a saját szinopszisával. A következő év tehát a Tragédia második részére való felkészülés jegyében zajlik. Nagy munka lesz ez is, amelynek jó része rejtve marad a közönség előtt. Szikora János felhívta a figyelmet egy másik különleges vállalkozásra, a Trianon című dokumentumdrámára. Ennek a 100. évforduló ad aktualitást. Gigantikus vállalásról van szó, az író, Sárosi István ugyanis a titkosítás alól feloldott diplomáciai jegyzőkönyvek, visszaemlékezések alapján írta meg a művet, így olyan történelmi tényanyagot dolgozott föl, amely a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen. Igaz, Trianont, annak eredményét ismerjük, ám az oda vezető folyamat sokkal kevésbé tudott. A darab arra a kérdésre próbál választ adni, hogyan történhetett meg mindez velünk. Végtelenül tanulságos, megrázó történetről van szó. Ugyancsak érdemes lesz a figyelemre az orosz Presznyakov fivérek darabja. Állítólag Csehov után a világ második legtöbbet játszott orosz szerzőpárosáról van szó, akiktől a Vörösmarty Színház a Terrorizmus Aki egy életen át táncol Botos József hol aktívan ropta, hol koreográfusként, hol művészeti vezetőként, hol fesztiváligazgatóként tette a dolgát. 11. című művet játszotta, igen nagy sikerrel. Most a Csónak, avagy az özönvíz előtt című darabjukat tűzik műsorra, s a címből már nagyjából sejthető, hogy ez milyen jelenségekkel foglalkozhat. Annyit még elárulhatunk: tanulságos és groteszk humorú színdarabról van szó. Kiemelésre méltó Szabó Magda Az a szép fényes nap című történelmi drámája is. Az írónő ugyan mindig is divatban volt, ám Szikora János szerint most egyenesen reneszánszát éli. A bemutatandó mű egy történelmi pillanatot ragad meg. Méghozzá azt az éjszakát, mielőtt István királyt, illetve akkor még Vajkot megkeresztelik. Az apa, Géza fejedelem összehívja az európai uralkodókat, követeiket, hogy legyenek tanúi az eseménynek... Európához tartozni, megtagadni a pogány múltat, apa és fiú vitája - ezekről is szól a dráma. A nagyszínház mellett fontos és jelzésértékű lesz az, ami a Pelikán Kamaraszínházban történik szeptembertől. A kapu felújítása is ezt szimbolizálja, az ennek érdekében meghirdetett közadakozás sikerrel járt - mondta el az igazgató. Több mint háromszázan vásároltak pártolójegyet, köztük többnyire magánszemélyek, ám egy intézmény, a Vasvári Pál Gimnázium is adakozott. A fizikális megújulás mellett a tartalmi változás is jelentős lesz, hiszen a Pelikán új profilú színházzá válik. A múltra utaló bejárattal, az emblematikus helyszínnel párhuzamosan a legmodernebb színházi törekvések kapnak helyet a játszóhelyen. Többnyire fiatalok hoznak majd létre olyan előadásokat, amelyek bátran vállalják a kísérletezést az arra nyitott közönségnek. Az évad itt már a kapuzat felavatásával nyílhat meg, s egy Petőfi Sándor-szobor is helyet kap, utalva a fehérvári színészi szárnypróbálgatásokra. Még a hivatalos évad előtt kerül sor az újabb koronázási szertartásjátékra, amelyet mindig nagy várakozás előz meg. Idén IV. Béla király és lánya, Szent Margit lesz a középpontban. Hogy miként, arról Szikora János így nyilatkozott: Modern törekvések, TÖRTÉNELMI DRÁMÁK Szikora János úgy érzi, megtérült az elmúlt évekbe fektetett munka Fotó: Fehér Gábor „Az ember tragédiája" nagy vállalás volt négyen rendezték Fotó: NN Honfoglalás és a pozsonyi csata A szakirodalomban egyre gyarapodnak a 907. július 4-5-re datált pozsonyi csatával foglalkozó munkák, de egyre nő a „mitikus” interpretációk száma is. 10. Trianonról dokumentumdrá ma készül, jegyzőkönyvek, visszaemlékezések alapján A tatárjárásra s az azzal összefüggő országpusztulásra, illetve újjáépítésre helyezzük a hangsúlyt. A heroikus küzdelem mellett a király emberi történetének másik, kevéssé ismert mozzanatát is ábrázoljuk. A tatárok kivonulása után ugyanis IV. Béla és fia állt szembe egymással, ami döbbenetes. A drámai ellentét feloldásában játszik majd nagy szerepet Margit mint igazi diplomata. Kibékítette az apát és a fiút, eloszlatta a viszályt. Végtelenül szép történet.