Fejér Megyei Hírlap, 2019. július (64. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-06 / 155. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 2019. JÚLIUS 6. BOKROS JUDIT judit.bokros@fmh.hu Nyáron ugyan nincs előadás a Vö­rös­ma­rty Szí­n­ház­ban, ám a vezető­ség és a társulat már javában készü­­l az új évadra. Sziko­ra János igazgató arról is beszélt, mi­ért lesz különösen érdemes beülni a széksorokba. Először azonban egy kis vissza­tekintésre kértük a direktort, aki összességében nagyon elégedett a 2018—19-es évaddal. Erre több oka is van, s az egyik Madách Imre Az ember tragédiája című művének színpadra vitele. Eh­hez fűződik Szikora János egyik legkedvesebb emléke a legutób­bi időszakból.­­ Az évad utolsó előadását június 15-én tartottuk. Szombat este volt, negyven fok, a darab 6-tól 10 óráig tartott, és a színház mégis tele volt. A színészekhez hasonló lelkesedés fogott el, hogy ez nem egy vígjáték, nem egy musical kapcsán történt, hanem Az ember tragédiája miatt. Pedig nem csaptunk különösebb hír­verést neki, így valószínűleg in­kább a közönség körében terjedt el, hogy nem érdemes kihagyni. Ez az este visszahozott valamit az elmúlt évek közönségbe és társulatba fektetett energiájából. Amögött, hogy bemutatókkal, számokkal büszkélkedhetünk, nagyon sok munka fekszik. Ebbe pedig a közönség nevelése, irá­nyítása is beletartozik azért, hogy létrejöhessenek ilyen esték. Ha ezt a munkát elmulasztja az em­ber, akkor június közepén való­színűleg félházzal ment volna a Tragédia. Madách művének bemutatása egy színház számára mindig is nagy vállalkozás, ám eleve halálra ítélt, ha nincs kinek előadni. Igaz ugyan, hogy iskolai kötelező olvasmányról van szó, de a mi közönségünk nem csak diákokból áll. S a felnőtteknek is meglepetés volt, hogy ezt a régi, hosszú, ma kevésbé befogadható nyelvezeten írt, gondolatilag nagy koncentrációt igénylő darabot sikerült négyünknek (a darabot Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván és Bagó Bertalan rendezte - a szerk.) közel hozni a mához. Vállalkozásunk lénye­ge az volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet arra a gondolati és szellemi kincsesbányára, ami a Tragédiában rejlik. Hiszem, hogy ezt a vállalkozást siker koronázta - húzta alá az igazgató. A másik emlékezetes esemény Sobor Antal Perelj, Uram! című kisregényének Román Károly által színpadra írt változatának előadása volt. Itt ugyanis min­den sorsszerűen jött össze. A teljesen helyi vonatkozású elő­adás egy olyan történetet mesél el a két csákberényi pap kivég­zéséről, amely a történelmünk ismeretlen mozzanata. Viszont a mechanizmus, a koncepciós per nagyon is ismerős lehet szá­munkra - véli Szikora János, aki arról is tudomást szerzett, hogy jóval az őszi bemutató után egy úr bekopogott a református lel­készt alakító Gáspár Sándorhoz, s kiderült: ő az egyik kivégzett pap dédunokája. Ezt a külön­leges élményt teljesítette ki a darab budapesti bemutatója, amelyre meghívták a két család leszármazottait. Szép csoport­kép őrzi a pillanatot, amikor az írók özvegyei és a kivégzettek utódai, valamint a darab fősze­replői összeálltak. Az igazgató szerint ez igazi színháztörténet, s ritkán adatik meg, hogy szín­ház és valóság ilyen fokon talál­kozzon egymással. A fent említett két esemény már elégedettségre adhat okot, de sok egyéb pozitívum is tör­tént. Ám nézzük azt, mi várható szeptembertől! Az ember tragé­diája továbbra is foglalkoztatja a rendezőket, hiszen felkértek négy kortárs írót, hogy írjanak folytatást a Tragédiához. Záva­­da Pál, Márton László, Tasnádi István és Térey János el is kezd­te a munkát. Utóbbi tragikusan hirtelen halála miatt azonban át kell gondolni, ki veszi át utána a feladatot, a másik három al­kotó viszont elkészült a saját szinopszisával. A következő év tehát a Tragédia második ré­szére való felkészülés jegyében zajlik. Nagy munka lesz ez is, amelynek jó része rejtve marad a közönség előtt. Szikora János felhívta a fi­gyelmet egy másik különleges vállalkozásra, a Trianon című dokumentumdrámára. Ennek a 100. évforduló ad aktualitást. Gigantikus vállalásról van szó, az író, Sárosi István ugyanis a titkosítás alól feloldott diplo­máciai jegyzőkönyvek, vissza­emlékezések alapján írta meg a művet, így olyan történel­mi tényanyagot dolgozott föl, amely a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen. Igaz, Trianont, annak eredményét ismerjük, ám az oda vezető fo­lyamat sokkal kevésbé tudott. A darab arra a kérdésre próbál vá­laszt adni, hogyan történhetett meg mindez velünk. Végtelenül tanulságos, megrázó történetről van szó. Ugyancsak érdemes lesz a figyelemre az orosz Presznya­­kov fivérek darabja. Állítólag Csehov után a világ második legtöbbet játszott orosz szerző­párosáról van szó, akiktől a Vö­rösmarty Színház a Terrorizmus Aki egy életen át táncol Botos József hol aktívan ropta, hol koreográfusként, hol művészeti vezetőként, hol fesztiváligazgatóként tette a dolgát. 11. című művet játszotta, igen nagy sikerrel. Most a Csónak, avagy az özönvíz előtt című darabju­kat tűzik műsorra, s a címből már nagyjából sejthető, hogy ez milyen jelenségekkel foglalkoz­hat. Annyit még elárulhatunk: tanulságos és groteszk humorú színdarabról van szó. Kiemelésre méltó Szabó Mag­da Az a szép fényes nap című történelmi drámája is. Az írónő ugyan mindig is divatban volt, ám Szikora János szerint most egyenesen reneszánszát éli. A bemutatandó mű egy történelmi pillanatot ragad meg. Méghozzá azt az éjszakát, mielőtt István királyt, illetve akkor még Vajkot megkeresztelik. Az apa, Géza fejedelem összehívja az európai uralkodókat, követeiket, hogy legyenek tanúi az eseménynek... Európához tartozni, megtagadni a pogány múltat, apa és fiú vitája - ezekről is szól a dráma. A nagyszínház mellett fontos és jelzésértékű lesz az, ami a Peli­kán Kamaraszínházban történik szeptembertől. A kapu felújítása is ezt szimbolizálja, az ennek ér­dekében meghirdetett közadako­zás sikerrel járt - mondta el az igazgató. Több mint háromszá­zan vásároltak pártolójegyet, köz­tük többnyire magánszemélyek, ám egy intézmény, a Vasvári Pál Gimnázium is adakozott. A fizi­kális megújulás mellett a tartalmi változás is jelentős lesz, hiszen a Pelikán új profilú színházzá vá­lik. A múltra utaló bejárattal, az emblematikus helyszínnel párhu­zamosan a legmodernebb szín­házi törekvések kapnak helyet a játszóhelyen. Többnyire fiatalok hoznak majd létre olyan előadá­sokat, amelyek bátran vállalják a kísérletezést az arra nyitott kö­zönségnek. Az évad itt már a ka­puzat felavatásával nyílhat meg, s egy Petőfi Sándor-szobor is he­lyet kap, utalva a fehérvári színé­szi szárnypróbálgatásokra. Még a hivatalos évad előtt kerül sor az újabb koronázási szertartásjátékra, amelyet min­dig nagy várakozás előz meg. Idén IV. Béla király és lánya, Szent Margit lesz a középpont­ban. Hogy miként, arról Szikora János így nyilatkozott: Modern törekvések, TÖRTÉNELMI DRÁMÁK Szikora János úgy érzi, megtérült az elmúlt évekbe fektetett munka Fotó: Fehér Gábor „Az ember tragédiája" nagy vállalás volt négyen rendezték Fotó: NN Honfoglalás és a pozsonyi csata A szakirodalomban egyre gyara­podnak a 907. július 4-5-re datált pozsonyi csatával foglalkozó munkák, de egyre nő a „mitikus” interpretációk száma is. 10. Trianonról doku­m­entum­­­d­rá m­a készül, jegyzőkönyvek, visszaemléke­zések alapján­­ A tatárjárásra s az azzal összefüggő országpusztulásra, illetve újjáépítésre helyezzük a hangsúlyt. A heroikus küzdelem mellett a király emberi törté­netének másik, kevéssé ismert mozzanatát is ábrázoljuk. A ta­tárok kivonulása után ugyanis IV. Béla és fia állt szembe egy­mással, ami döbbenetes. A drá­mai ellentét feloldásában játszik majd nagy szerepet Margit mint igazi diplomata. Kibékítette az apát és a fiút, eloszlatta a vi­szályt. Végtelenül szép történet.

Next