Fejér Megyei Hírlap, 2021. december (66. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-28 / 300. szám

TUDTA-E AZT, HOGY...? Több mint egymilliárd ember él az egészséges ivóvízhez való hozzáfé­rés lehetősége nélkül. 2021. DECEMBER 28., KEDD A helyileg termelt és előállított termék szállításához keve­sebb üzemanyagot és kisebb mennyiségű csomagolóanyagot kell felhasználni. A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A KÖRNYEZETÜNKÉRT Szemléletformálás: egyre több a „zöldóvoda" és az ökoiskola Játékos formában építik be a környezettudatos szemléletet az óvodások gondolkodásába FMH-INFORMÁCIÓ Több száz közoktatási intézmény vett részt idén is az Agrár­minisztérium környezeti nevelési programjain és pályázatain. Az agrarszek­­tor.hu szerint az ökoiskolák és a zöldóvodák száma egyre bővül, nagyon sok intézmény jelentkezett a címekre 2021-ben is. A mi­nisztérium diákpályázatain pedig mintegy 1500-an vettek részt. A környezeti nevelés, szem­léletformálás és a természeti értékek bemutatása az Agrár­minisztérium egyik kiemelt feladata­­ minden korosztály tekintetében. Számos olyan programba vonja be a tárca az iskolákat, melyekben a szem­léletformálás kiemelkedő cél. A minisztérium közleménye szerint az egyik legnépsze­rűbb program idén is a Zöl­dóvoda hálózat. Ennek most 1033 intézmény tagja az or­szágban. Ez a szám a jövőben azonban tovább bővült: idén ugyanis számos intézmény van a 190 pályázó között, amely első alkalommal mé­retteti meg magát a „zöldóvo­da” címért. Az agrárszektor. hu tudósítása szerint a pályá­zatok elbírálását követően a hálózat 42 óvodával tovább bővült, ami azt jelenti, hogy jelenleg a hazai óvodák 23 százaléka rendelkezik e mi­nősítéssel. Vagyis mondhatni, a magyar gyerekek negyede zöldóvodába járhat. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint idén 15 éves a kisgyermekkori kör­­nyezettudatosság-fejlesztés támogatását célzó Zöldóvoda pályázat. „Fontos, hogy az óvodás korosztály életkorának megfelelő módszerek segítsé­gével, élményeken, tapaszta­latokon keresztül ismerkedjen meg a természet- és a környe­zetvédelem fontosságával. Ennek érdekében a tárca idén képzési programot is indított Fiúról apára elnevezéssel, amelyen először a zöldóvodák 20 bázisintézményének peda­gógusai vettek részt” - áll a tárca közleményében, ahogy az is: a továbbképzés mellett különböző segédanyagokat, könyveket, eszközcsomagot tartalmazó oktatódobozt is biztosít a tárca a részt vevő intézményeknek, melynek se­gítségével a pedagógusok já­tékos formában építhetik be a környezettudatos szemléletet az óvodások gondolkodásába. Szintén a bázisóvodák részére készült egy interaktív báb­előadás Hálás vizek címmel, amely a környezettudatos­sággal kapcsolatos kérdése­ket állította a történet közép­pontjába játékos formában. Az előadás mintegy félezer kisgyermekhez jutott el, de a nagyközönség is láthatta az idei OMÉK-on. 81 iskola sikeresen megújította korábban elnyert ökoiskola címét Mindemellett tovább bő­vült idén az ökoiskolák háló­zata is. A környezettudatos­ságot és a fenntarthatóságra nevelést erősítő programot az oktatásért felelős tárca koordinálja az Agrárminisz­térium közreműködésével. Idén 94 intézmény szerzett először Ökoiskola címet, 81 iskola sikeresen megújította korábban elnyert ökoisko­la címét, míg 55 intézmény érdemelte ki az Örökös ökoiskola minősítést. Az ag­rártárca által fenntartott 55 szakképző iskola 87 száza­léka rendelkezik Ökoiskola vagy Örökös ökoiskola cím­mel. FMH/STR „Kertész leszek, fát nevelek..." Fotó: Illusztráció/ NN-Archívum A gyerekek már az óvodában vagy kisiskolásként megtanulják, mi a környezettudatosság Fotó: Pixabay További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu A városi vízimadarak kenyérdiétája SZÉKESFEHÉRVÁR A víz­felületek java vékonyan ugyan, de befagyott az elmúlt napokban. A vízima­darak azonban továbbra is köztünk vannak - mint például Székesfehérváron, a Bányatavon, ahol barát­ságos kacsák, hattyúk telel­nek most is. Szinte már egybefüggő jég­réteg borítja a vízfelületet a székesfehérvári Bányatavon is, ám a hártyavékony jégpán­cél erősen recseg és töredezik még a kicsi kacsák talpa alatt is. Az állatok számára ez az időszak a táplálkozás körül forog, cél ugyanis az áttele­­lés. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) azonban hangsúlyos ajánlást fogalmazott meg a vízimadarak etetése kapcsán, melyet érdemes lenne meg­fogadni - ha jót akarunk az állatoknak. Az MME szak­emberei azt kérik, ne etessük a vízimadarakat, mert az nem tesz jót nekik. Életmódjuk és téli túlélési szabályaik ugyan­is eltérnek az énekesmadara­kétól. A tapasztalatok szerint az etetett vízimadarak ellus­tulnak, nem keresnek maguk táplálékot a természetben, nem feltétlenül vonulnak to­vább, és ezért csökken a túl­élési esélyük is. Ám ha még­is etetik őket, lehetőleg ne kenyérrel tegyék azt - hívják fel több helyen is a figyelmet. Nem véletlen például, hogy a Bányatónál is külön, számuk­ra adagolható táp áll rendel­kezésre. A kenyérrel etetett vízimadarak angyalszárny betegséget kaphatnak, amely sajnos a városi vízimadarak esetében figyelhető meg. Ez a tollnövekedési és csontprob­lémákat okozó betegség első körben röpképtelenséget okoz, amely pedig - nem nehéz ki­találni - elhulláshoz vezethet. A kenyérrel etetett vízimada­rak egyoldalú táplálkozása az ok, vagyis nem jutnak megfe­lelő minőségű tápanyagokhoz, hiszen jól laknak a kenyérrel - ezt elkerülendő ne dobáljuk nekik a kenyeret, akkor sem, ha boldogan kapnak utána, és nyelik nagy örömmel. STR A Bányató vízimadarai is örömmel mennek a partra, ha élelmet sejtenek Fotó: STR Az otthonhoz közel álló kreatív dizájnerek FMH-INFORMÁCIÓ Digi­­tálisabban és környezettu­­datosabban vásárolnak a magyarok, akik a helyi üz­leteket részesítik előnyben a járvány hatására. Kiemelt szerepe lesz az egész Európában átalakuló fogyasz­tói igények kiszolgálásában, és ezáltal az unió gazdasági fellendítésében a kontinen­sen több mint 7 millió embert foglalkoztató kreatív szektor­nak. Az egészségügyi krízist követően egy emberközpon­­túbb és élhetőbb környezet kialakításához nagyban hoz­zájárulhatnak a magyar dizáj­nerek, ha összefognak - hív­ta fel a figyelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács. Az Európai Bizott­ság idén közzétett felmérése rámutatott: a magyarok több mint fele (56,4 százaléka) szí­vesen vásárol online idehaza, és a lakosság többsége (54,1 százalék) környezettudato­­sabban szerzi be a szükséges termékeket. Honfitársaink háromnegyede (76,6 százalék) otthonához közelebb kezdett el bevásárolni, mint korábban, és jobban támogatja a helyi vállalkozásokat. A kutatás alapján az itthon tapasztalható attitűdváltás megegyezik az európai uniós trendekkel.­­ A koronavírus-járvány miatt fel­gyorsult digitális átalakulás az élet minden területét átformál­ta, miközben számos akadályt gördített a megszokott üzleti működés elé. Magyarország azonban az egészségügyi vészhelyzet ellenére idén is képes volt javítani innovációs teljesítményén. Az újító gon­dolkodás, valamint a megfe­lelő szellemitulajdon-védelem pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megváltozott környe­zetben is versenyképesek és eredményesek legyenek a hazai kreatívipar szereplői - hangsúlyozta Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Az Eu­rópai Bizottság elindította a New European Bauhaus kez­deményezést, amelynek fó­kuszában az élhető környezet megteremtése áll, valamint egy jobb, ellenállóbb Európa építése. FMHf STR

Next