Felső Magyar-Országi Minerva 2. (Kassa, 1826)

1. Negyed - Első Füzet. Januáriusz - 3. Professor Kövy Sándor: VI-dik Károly Császár' s azon a' néven III-dik Magyar-király' Deák Versei, 's némelly viszsza-emlékezések a' Poésisról, vagy csak a' Versírásról, 's annak becsületéről

4* 647 Januáriusz 1826. soha se leszsz Gazda a’ fijából, minden Jószágát az Attyafijai köz­t’ elosztotta, a’ fijának pedig csak nyolcz ezer frankot rendelt esztendőnként, holtig.— A­ Csokonai Vitéz gus­tusára nézve, azt is meg lehet jegyezni, hogy ő csak nem jeget tört.-------A' Francziák még 1230-ban kihagyták a’ közönséges dolgokból a­ Deák nyelvet (ki vévén még akkor némely csupa Diplomaticumokat) senki se lehetett ottan hivatalban, a’ ki Francziául nem tudott; már a’ XV-dik században az Orb­áni Ilerczeg’ udvara tele volt Francziául iró tudósokkal, csak hamar azután a’ Királyoké is tele lett; még is felette ritka Franczia író volt az egész XYI-dik században is (ha a’ két barótot, és a’ Tibullus követőjét, Despar­­test és Plutarchus’ fordítóját ,Amyot Püspököt kiveszszük) a* * kinek tiszta vagy csak tűrhető gustusa lett volna, *­ sőt még a’ XVII-dik század’ elejin is kevés Franczia Poétát lehet­ne ollyat mutatni, mint a­ miilyen a’ Magyaroknál Cs. Vitéz Mihály;— pedig nálunk minden ellenkezőképpen van, mint ott volt. — De hogy oda viszsza­ térjünk, a’ honnét eltértünk, azt szokták mai időben mondani, hogy a’ mai Deák vers-írás Cento leszsz, Reminiscentia (viszsza-emlékezés) az azután írandó Magyar vers pedig csak imitatív és lopás. Hát a’ nélkül mi leszsz ? Több nyire semmi, nem mondom mindenkor. — Már fellyebb is említettem, hogy ma is születtet­­hetnek ollyan emberek ’s talán neveltethetnek is, mint a’ régiek. A’ bizonyos hogy ma­gokat nevelhetik, de csak a’ régiek’ példája által. Osztán, mit veszt Gyöngyösy azzal, hogy mikor ama gyönyörű sorait olvassuk: Virágzik vala már tesve sok sebekkel, Mint a’ búsult vad­kan oly lévén ezekkel, Kit mikor űzetnek a’ szelindekekkel, Megáll, viszsza­ fordúl ellenvetésekkel. Eszébe jut az embernek Virgíliusból: Ac velut­iile canum morsu de montibus altis Actus aper, 's a’ t. éppen annyit a’ mennyit Virgílius, hogy majd csak nem azon szókkal írja­ le a’ Labirin­­thust, mellyekkel ő előtte Catullus leírta; és hogy Horatius’ ezen kitételét: Mors nigris circumvolat alis; így követte: J­ox aliis circumvolat alis; **) mit veszt Lotichius midőn Pro­­pertiusnak verseit: Siccine plorantem potuisti linquere Gallam Miles et August­ martia castra sequi, így követte Czobel nevű barátjához írt’ versében: Sic igitur dulces potuisti linguere musas Martiaque imprudens castra Zobelle sequi, vagy Aida, (a­ kibe mihelyt belé tekint az ember, mindjárt észre­veszi, melly igazán ne­vezi őtet Scaliger, incomparab­lem Virginii imitatorem) mit veszt mondom Vida, midőn a’ mit­­ A’ kik Deákul írtak, úgy írtak mint kellett; de Francziául a’ nép’ ízléséhez alkalmaztatták magokat. Az Anglusok 1570. körüt­ hagyták­ el a’ Deák nyelvet ; úgy tartják még is, hogy az Anglus nyelven írt’ munkákba, hamarább elterjedett a’ 30 ízlés; ennek okai a’ Magyar nyelvre is tartoznának, de hoszszú volna kibeszéltem­. • "­ Nehezen tette volna Horátius Váriust elsőnek az Epicum Carraenbe, h­a már akkor az Aeneis készen lett volna, és így nem Horátius vehetett Virgíliustól, hanem ez attól.

Next