Felső Magyar-Országi Minerva 2. (Kassa, 1826)
1. Negyed - Első Füzet. Januáriusz - 3. Professor Kövy Sándor: VI-dik Károly Császár' s azon a' néven III-dik Magyar-király' Deák Versei, 's némelly viszsza-emlékezések a' Poésisról, vagy csak a' Versírásról, 's annak becsületéről
4* 647 Januáriusz 1826. soha se leszsz Gazda a’ fijából, minden Jószágát az Attyafijai közt’ elosztotta, a’ fijának pedig csak nyolcz ezer frankot rendelt esztendőnként, holtig.— A Csokonai Vitéz gustusára nézve, azt is meg lehet jegyezni, hogy ő csak nem jeget tört.-------A' Francziák még 1230-ban kihagyták a’ közönséges dolgokból a Deák nyelvet (ki vévén még akkor némely csupa Diplomaticumokat) senki se lehetett ottan hivatalban, a’ ki Francziául nem tudott; már a’ XV-dik században az Orbáni Ilerczeg’ udvara tele volt Francziául iró tudósokkal, csak hamar azután a’ Királyoké is tele lett; még is felette ritka Franczia író volt az egész XYI-dik században is (ha a’ két barótot, és a’ Tibullus követőjét, Despartest és Plutarchus’ fordítóját ,Amyot Püspököt kiveszszük) a* * kinek tiszta vagy csak tűrhető gustusa lett volna, * sőt még a’ XVII-dik század’ elejin is kevés Franczia Poétát lehetne ollyat mutatni, mint a miilyen a’ Magyaroknál Cs. Vitéz Mihály;— pedig nálunk minden ellenkezőképpen van, mint ott volt. — De hogy oda viszsza térjünk, a’ honnét eltértünk, azt szokták mai időben mondani, hogy a’ mai Deák vers-írás Cento leszsz, Reminiscentia (viszsza-emlékezés) az azután írandó Magyar vers pedig csak imitatív és lopás. Hát a’ nélkül mi leszsz ? Több nyire semmi, nem mondom mindenkor. — Már fellyebb is említettem, hogy ma is születtethetnek ollyan emberek ’s talán neveltethetnek is, mint a’ régiek. A’ bizonyos hogy magokat nevelhetik, de csak a’ régiek’ példája által. Osztán, mit veszt Gyöngyösy azzal, hogy mikor ama gyönyörű sorait olvassuk: Virágzik vala már tesve sok sebekkel, Mint a’ búsult vadkan oly lévén ezekkel, Kit mikor űzetnek a’ szelindekekkel, Megáll, viszsza fordúl ellenvetésekkel. Eszébe jut az embernek Virgíliusból: Ac velutiile canum morsu de montibus altis Actus aper, 's a’ t. éppen annyit a’ mennyit Virgílius, hogy majd csak nem azon szókkal írja le a’ Labirinthust, mellyekkel ő előtte Catullus leírta; és hogy Horatius’ ezen kitételét: Mors nigris circumvolat alis; így követte: Jox aliis circumvolat alis; **) mit veszt Lotichius midőn Propertiusnak verseit: Siccine plorantem potuisti linquere Gallam Miles et August martia castra sequi, így követte Czobel nevű barátjához írt’ versében: Sic igitur dulces potuisti linguere musas Martiaque imprudens castra Zobelle sequi, vagy Aida, (a kibe mihelyt belé tekint az ember, mindjárt észreveszi, melly igazán nevezi őtet Scaliger, incomparablem Virginii imitatorem) mit veszt mondom Vida, midőn a’ mit A’ kik Deákul írtak, úgy írtak mint kellett; de Francziául a’ nép’ ízléséhez alkalmaztatták magokat. Az Anglusok 1570. körüt hagyták el a’ Deák nyelvet ; úgy tartják még is, hogy az Anglus nyelven írt’ munkákba, hamarább elterjedett a’ 30 ízlés; ennek okai a’ Magyar nyelvre is tartoznának, de hoszszú volna kibeszéltem. • " Nehezen tette volna Horátius Váriust elsőnek az Epicum Carraenbe, ha már akkor az Aeneis készen lett volna, és így nem Horátius vehetett Virgíliustól, hanem ez attól.