Felsőoktatási Szemle, 1956 (5. évfolyam, 1-9. szám)
1956 / 1. szám - Fodor Gábor - Szalai István - Huhn Péter - Szalay László: A fiatal oktatók fejlődése a szegedi Természettudományi Karon
FELSŐOKTATÁSI SZEMLE AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA 1956. január 1. szám A fiatal oktatók fejlődése a szegedi Természettudományi Síáron* írták: Fodor Gábor Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus, Szalay István tanszékvezető docens, Hahn Péter, docens és Szalay László docens Hazánk hatalmas átalakuláson megy keresztül napjainkban, melynek célja a szocialista Magyarország felépítése, irányítója a Marx és Engels megfogalmazta, s azóta építően továbbfejlesztett marxista-leninista elmélet. Az átalakulás életünk minden területén jelentős, így az egyetemek, a tudományos élet területén is, s olyan feladatokat ró ránk, amelyeket csak erőnk teljes megfeszítésével oldhatunk meg. Egyetemeink szocialista szellemű átépítése, tudományos életünk új utakra terelése és korábban hihetetlen mértékű kifejlesztése nyilvánvalóan számos eszmei, személyi és dologi feltétel teljesítésétől függött. Alapvető fontosságú, tehát, hogy egyetemi tanáraink a rájuk bízott fiatalokból a tudományos és oktatómunkára egyaránt legalkalmasabbakat válasszák ki,figyelembe véve pártunk irányvonalát. Tegyük hozzá, hogy új életünk építése számos, eddig elhanyagolt tudományterület felkarolását, s ezzel viszonylag nagyszámú, a fenti szigorú követelményeknek megfelelő szakember, ill. kutató felnevelését teszi szükségessé. A fentiekből láthatóan a fiatal kádereik nevelése az egyetemen szoros összefüggésben van mindazokkal a kérdésekkel, amelyek bennünket az elmúlt években foglalkoztattak, és jelenleg is foglalkoztatnak. Népi demokratikus államunk igyekezett mindazokat a dologi feltételeket biztosítani, amelyek a káderek kiválasztását lehetővé teszik. 1949-től napjainkig az egyetemeken az asszistensi létszám jelentős megnövelésével helyet biztosított az új értelmiség kialakításához a dolgozó nép gyermekei számára. Az egyetemek épületeinek korszerűsítése, átépítése, új épületek létesítése ugyancsak ehhez a célhoz hozott közelebb. A felsorolt feltételek közül a kiválasztás és a nevelés feladatai a legnehezebbek, ezek azok, amelyekhez államunk, kormányzatunk csak részben tudott segítséget nyújtani. Segített azáltal, hogy a káderkiválasztás, az új népi értelmiség nevelésének fontosságát állandóan tudatosította bennünk és ideológiai továbbképzésünk útján a törekvések szilárd tudományos eszmei alapját is megteremtette. A feladat azonban: tehetséges, eléggé nagyszámú, nagyrészt népi eredetű, új tudományos és oktató káderek kiemelése és nevelése, továbbra is komplex feladat marad. * E cikk tartalmát képező előadványt a szegedi Egyetem TTK Tanácsülése 1995. XII. 14-én megvitatta. Jelen szövegbe a Kar tagjainak megjegyzéseit bedolgoztuk. Szerzők: 1