Felsőoktatási Szemle, 1956 (5. évfolyam, 1-9. szám)

1956 / 1. szám - Fodor Gábor - Szalai István - Huhn Péter - Szalay László: A fiatal oktatók fejlődése a szegedi Természettudományi Karon

FELSŐOKTATÁSI SZEMLE AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA 1956. január 1. szám A fiatal oktatók fejlődése a szegedi Természett­udomány­i Sí­áron* írták: Fodor Gábor Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus, Szalay István tanszékvezető docens, Hahn Péter, docens és Szalay László docens Hazánk hatalmas átalakuláson megy keresztül napjainkban, melynek célja a szocialista Magyarország felépítése, irányítója a Marx és Engels megfogalmazta, s azóta építően továbbfejlesztett marxista-leninista el­mélet. Az átalakulás életünk minden területén jelentős, így az egyetemek, a tudományos élet területén is, s olyan feladatokat ró ránk, amelyeket csak erőnk teljes megfeszítésével oldhatunk meg. Egyetemeink szocialista szellemű átépítése, tudományos életünk új utakra terelése és korábban hihetetlen mértékű kifejlesztése nyilvánvalóan számos eszmei, személyi és dologi feltétel teljesítésétől függött. Alapvető fontosságú, tehát, hogy egye­temi tanáraink a rájuk bízott fiatalokból a tudományos és oktatómunkára egyaránt legalkalmasabbakat válasszák ki,­figyelembe véve pártunk irány­vonalát. Tegyük hozzá, hogy új életünk építése számos, eddig elhanyagolt tudományterület felkarolását, s ezzel viszonylag nagyszámú, a fenti szi­gorú követelményeknek megfelelő szakember, ill. kutató felnevelését teszi szükségessé. A fentiekből láthatóan a fiatal kádereik nevelése az egyetemen szoros összefüggésben van mindazokkal a kérdésekkel, amelyek bennünket az elmúlt években foglalkoztattak, és jelenleg is foglalkoztatnak. Népi de­mokratikus államunk igyekezett mindazokat a dologi feltételeket biztosí­tani, amelyek a káderek kiválasztását lehetővé teszik. 1949-től napjainkig az egyetemeken az asszistensi létszám jelentős megnövelésével helyet biz­tosított az új értelmiség kialakításához a dolgozó nép gyermekei­ számára. Az egyetemek épületeinek korszerűsítése, átépítése, új épületek létesítése ugyancsak ehhez a célhoz hozott közelebb. A felsorolt feltételek közül a kiválasztás és a nevelés feladatai a legnehezebbek, ezek azok, amelyekhez államunk, kormányzatunk csak részben tudott segítséget nyújtani. Segített azáltal, hogy a káderkiválasztás, az új népi értelmiség nevelésének fon­tosságát állandóan tudatosította bennünk és ideológiai továbbképzésünk útján a törekvések szilárd tudományos eszmei alapját is megteremtette. A feladat azonban: tehetséges, eléggé nagyszámú, nagyrészt népi eredetű, új tudományos és oktató káderek kiemelése és nevelése, továbbra is komp­lex feladat marad. * E cikk tartalmát képező előadványt a szegedi Egyetem TTK Tanácsülése 1995. XII. 14-én megvitatta. Jelen szövegbe a Kar tagjainak megjegyzéseit bedolgoztuk. Szerzők: 1

Next