Felsőoktatási Szemle, 1957 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1957 / 6. szám - Névai László: Az egyetemi oktatók felelősségrevonásának néhány tapasztalata

felélesztett vagy újonnan létrehozott klerikális, nacionalista és egyéb burzsoá pártokat bevitték az egyetem falai közé vagy azt legalábbis megkísérelték, no­vember 4-e után a tudomány és a nevelés szempontjaira való képmutató hivat­kozással akarták kirekeszteni az egyetemekről a Magyar Szocialista Munkáspár­tot. A gyenge vagy ingatag állami vezetés ehhez olykor még segédkezet is nyúj­tott, mint pl. a budapesti bölcsész karon, ahol az akkori dékán megtagadta a párthelyiséget az MSZMP szervezettől. Ugyanitt az egyik professzor — az auto­nómia-tervezet vitája kapcsán — még a szakszervezet egyetemi működése ellen is állást foglalt. A fegyelmi eljárások során fény derült azokra a manőverezésekre is, ame­lyekkel egyes egyetemeken megpróbálták átmenteni a forradalmi bizottságokat az őket megszüntető 1956. decemberi kormányrendelet után. A taktikai ügyes­kedéseknek valóságos iskolapéldáit mutatják azok a próbálkozások, amelyekkel megkísérelték a rendelet kijátszását, a forradalmi bizottságoknak más, legális szervek formájában való újrafelélesztését. A budapesti Építőipari és Közleke­dési Műszaki Egyetemen pl. a szakszervezeti bizottságba próbálták átmenteni az illegálissá vált forradalmi bizottságot, a budapesti bölcsész karon ún. reform­­bizottság néven akarták életben tartani, más helyeken pedig egyéb elnevezésű ad hoc bizottságokat („tanrendi bizottság” stb.) hoztak létre erre a célra, sőt — ifjúsági vonalon — egyes MEFESZ szervezeteket is ennek a feladatnak a szol­gálatába állítottak. Az ellenforradalom alapvető szervezeti-oktatási jellegű reformokat is be akart vezetni egyetemeinken. Ezek a „reformok” javarészt a régebbi egyetemi szervezeti formák visszaállítására (pl. az önálló Orvostudományi Egyetemnek újból a tudományegyetembe való beolvasztására, a két budapesti műszaki egye­tem egyesítésére stb.) irányultak. Voltak emellett olyan szervezeti-oktatási re­formkövetelések is, amelyeknek ellenforradalmi­ jellege az első pillantásra szembeötlő. A legtöbb helyen követelték (sőt meg is valósították) a személyzeti osztályok megszüntetését, a levelező oktatás eltörlését, a marxista-leninista tan­székek és oktatás megszüntetését stb. A különféle szervezeti, oktatási és tudományos reformkövetelések legpreg­nánsabb megjelenési formája az 1956. decemberi hírhedt egyetemi autonómia törvénytervezet volt. Ez a tervezet, amely komoly zavart okozott az egyébként is zilált egyetemi életben, új reménységeket támasztott a felsőoktatás ellenfor­radalmi elemeiben; hosszú ideig elhúzódott megvitatása nagymértékben gátolta az ellenforradalmi légkör felszámolását. Az akkori Oktatásügyi Minisztérium is súlyos hibát követett el az ellenforradalmi szellemet lehelő első tervezet vitára­­bocsátásával. Fokozta a nehézségeket az a körülmény, hogy a múltbeli állami vezetés egyes bürokratikus hibái miatt viszonylag könnyen lehetett hangulatot teremteni az egyetemi önkormányzat gondolata mellett. Általában véve meg lehet állapítani, hogy az ellenforradalom alatt, sőt még november 4-e után is hosszú hetekig a felsőoktatás állami irányítása jóformán megszűnt. Ez a körülmény szintén hozzájárult ahhoz, hogy az ily módon ma­gukra hagyott egyetemeken oly sokáig tartott és elhúzódott az ellenforradalmi erők leküzdése. Az ellenforradalmi cselekményekben vétkes egyetemi oktatók fegyelmi fe­lelősségre vonása — néhány kivételtől eltekintve — viszonylag későn indult meg, és az erőtlen kezdet után is eleinte eléggé vontatottan folyt. Ennek egyes jelen­ségeire a pártsajtó is felfigyelt (1. a Népszabadság 1957. június 12-i számának „Fegyelmizgetünk? Fegyelmizgetünk?” c. cikkét). Egynéhány egyetemen voltak ugyan helyes kezdeményezések a fegyelmi eljárások megindítása terén, de álta­lánosokká ezek nem váltak, mivel 1957. első harmadában sok helyen még gyenge volt a pártszervezet, ingadozott az állami vezetés, és vonakodott kezdeményező lépéseket tenni egy olyan feladat megoldására, amely az ellenforradalmi marad­ványoktól terhes légkörben többek előtt akkor még népszerűtlennek látszhatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék