Felsőoktatási Szemle, 1968 (17. évfolyam, 1-11. szám)

1968 / 1. szám - Erdey-Grúz Tibor: A felsőoktatás és a tudományos kutatás

FELSŐOKTATÁSI SZEMLE A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA 1968. január 1. szám A felsőoktatás és a tudományos kutatás* DR. ERDEY-GRÚZ TIBOR akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára H Hatszáz évvel ezelőtt kezdte meg működését hazánkban az első felsőoktatási ** intézmény, a Pécsett alapított egyetem. Országunk néhány államférfia fel­ismerte annak az előnyeit, hogy az igazgatásban szükséges nagy képzettségű hivatalnokok itthon legyenek kiképezhetők, és igyekeztek is ezt megvalósítani. Ha a mostoha közállapotok folytán első egyetemünk nem is volt hosszú életű, mégis jólesően gondolunk arra, hogy már akkor is voltak hazánkban — ha csak elszigetelten is — olyanok, akik környezetüket megelőzve felismerték a fejlődés igényeit, és ennek megfelelően cselekedtek is. A tudományok mezején később is feltűntek nálunk olyan egyéniségek, akik a tudományok művelésével, széles látókörükkel kiemelkedtek környezetükből, amely a legutóbbi időkig elmaradt a világ haladó országai mögött. A felszaba­dulásig nagy tudósaink működése többnyire elszigetelt maradt. A tudomány iránt kevés megértést mutató társadalomban csak néhányuknak sikerült tudo­mányos iskolát kialakítaniuk, s ezzel hatókörüket kiterjeszteniük. Mindamellett felsőoktatási intézményeink az utóbbi három évszázadban növekvő jelentőségre tettek szert, nemcsak az oktatás, hanem a tudomány terén is. A pesti Egyetemen kívül már több mint egy évszázaddal ezelőtt határainkon túlra is eljutott a Selmecbányai Bányászati Akadémia hírneve, pl. a gyakorlati oktatás úttörő bevezetése által. Az utóbbi évszázadban egyetemeinken számos olyan kiemelkedő tudós mű­ködött, akiknek eredményei nemzetközi méretekben is nagy lépéssel vitték előre a tudományt, s egy része nagy jelentőségűvé vált az iparban is. Egészét tekintve azonban még századunk első felében is csak szerény helyet kapott társadalmunkban a tudomány. De folyt azért kutatómunka, éspedig zömében az egyetemi tanszékeken. A felszabadulással és a szocializmus építésének a megkezdésével hazánkban is lényegesen megváltozott a tudomány társadalmi szerepe, valamint megbecsü­lése. Népi demokráciánk nagy jövőt szolgáló politikájának az érvényesülése, a szocializmus megvalósításának a célkitűzése, gazdaságunk megszabadulása a német ipar által emelt gátakból nagy igényeket támasztott a tudománnyal szem­ben. Nemcsak a már meglevő tudományos ismeretek hazai viszonyok közötti gyakorlati felhasználását kellett kidolgozni, hanem új tudományos eredmé­nyekre is szükség volt. Széles körű kutatást igényelt az ipari és mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése, de nem kevésbé volt fontos politikai, gazdasági és irodalom­­történetünk marxista szellemben való feldolgozása, továbbá állami életünk. * A magyar felsőoktatás 600 esztendős évfordulója alkalmából 1967. október 10-én Pécsett tartott előadás. 1

Next