Felsőoktatási Szemle, 1968 (17. évfolyam, 1-11. szám)
1968 / 1. szám - Erdey-Grúz Tibor: A felsőoktatás és a tudományos kutatás
FELSŐOKTATÁSI SZEMLE A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA 1968. január 1. szám A felsőoktatás és a tudományos kutatás* DR. ERDEY-GRÚZ TIBOR akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára H Hatszáz évvel ezelőtt kezdte meg működését hazánkban az első felsőoktatási ** intézmény, a Pécsett alapított egyetem. Országunk néhány államférfia felismerte annak az előnyeit, hogy az igazgatásban szükséges nagy képzettségű hivatalnokok itthon legyenek kiképezhetők, és igyekeztek is ezt megvalósítani. Ha a mostoha közállapotok folytán első egyetemünk nem is volt hosszú életű, mégis jólesően gondolunk arra, hogy már akkor is voltak hazánkban — ha csak elszigetelten is — olyanok, akik környezetüket megelőzve felismerték a fejlődés igényeit, és ennek megfelelően cselekedtek is. A tudományok mezején később is feltűntek nálunk olyan egyéniségek, akik a tudományok művelésével, széles látókörükkel kiemelkedtek környezetükből, amely a legutóbbi időkig elmaradt a világ haladó országai mögött. A felszabadulásig nagy tudósaink működése többnyire elszigetelt maradt. A tudomány iránt kevés megértést mutató társadalomban csak néhányuknak sikerült tudományos iskolát kialakítaniuk, s ezzel hatókörüket kiterjeszteniük. Mindamellett felsőoktatási intézményeink az utóbbi három évszázadban növekvő jelentőségre tettek szert, nemcsak az oktatás, hanem a tudomány terén is. A pesti Egyetemen kívül már több mint egy évszázaddal ezelőtt határainkon túlra is eljutott a Selmecbányai Bányászati Akadémia hírneve, pl. a gyakorlati oktatás úttörő bevezetése által. Az utóbbi évszázadban egyetemeinken számos olyan kiemelkedő tudós működött, akiknek eredményei nemzetközi méretekben is nagy lépéssel vitték előre a tudományt, s egy része nagy jelentőségűvé vált az iparban is. Egészét tekintve azonban még századunk első felében is csak szerény helyet kapott társadalmunkban a tudomány. De folyt azért kutatómunka, éspedig zömében az egyetemi tanszékeken. A felszabadulással és a szocializmus építésének a megkezdésével hazánkban is lényegesen megváltozott a tudomány társadalmi szerepe, valamint megbecsülése. Népi demokráciánk nagy jövőt szolgáló politikájának az érvényesülése, a szocializmus megvalósításának a célkitűzése, gazdaságunk megszabadulása a német ipar által emelt gátakból nagy igényeket támasztott a tudománnyal szemben. Nemcsak a már meglevő tudományos ismeretek hazai viszonyok közötti gyakorlati felhasználását kellett kidolgozni, hanem új tudományos eredményekre is szükség volt. Széles körű kutatást igényelt az ipari és mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése, de nem kevésbé volt fontos politikai, gazdasági és irodalomtörténetünk marxista szellemben való feldolgozása, továbbá állami életünk. * A magyar felsőoktatás 600 esztendős évfordulója alkalmából 1967. október 10-én Pécsett tartott előadás. 1