Felsőoktatási Szemle, 1970 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1970 / 7-8. szám - Csűry István: A tudományos kutatás könyvtári-informatív feltételei egyetemeinken
Az 1969/70. évi minősítést a káderek nevelésének továbbfejlődésének fontos állomásának tekintjük. Ezért elsődlegesen az alaposságra, a realitásra, az eddigieknél előbbre mutató értékítéletek kialakítására törekedtünk. Ennek rendeltük alá egyes esetekben a határidő kérdését is azzal a határozott törekvéssel, hogy az 1970-es évben ez az átfogó munka befejeződjön. Az eddigi elvégzett minősítéseket általánosságban úgy ítéljük meg, hogy a korábbi évekhez képest sikerült a célkitűzésekkel összhangban reálisabb, a tényleges helyzetet, törekvést kifejező értékítéleteket kialakítani, s azokat mind a minősített, mind a kollektíva értékeléséhez közelállóan kifejezni, így biztosítani azt, hogy mindez megfelelő alapot adjon a minősített további fejlődéséhez, a Gépészmérnöki Kar tanszékei munkájának javításához. A tudományos kutatás könyvtári-informatív feltételei egyetemeinken DR. CSŰRY ISTVÁN a Kossuth L. Tudományegyetem Könyvtárának igazgatója A tudomány fejlesztéséről hozott központi bizottsági határozat a tudományos intézmények valamennyi területén időszerűvé teszi az előrelépés konkrét összetevőinek vizsgálatát, résztervek érlelését. Egyetemeinken — amelyeknek a határozat kiemelkedő szerepet szán, s amelyek épp mostanában dolgoznak működésük átfogó reformján — kétszeresen is időszerű ez a feladat. Amikor itt az egyetemi könyvtárügy és szakirodalmi tájékoztatás dolgában kérünk szót, célszerű még egy harmadik mozzanatot is hangsúlyoznunk: azt, hogy a tudományos információ áradatszerű termelődésének mai viszonyai közt az irodalmi bázishoz s az információáramláshoz fűződő tevékenységeket, problémákat a kutatás elsőrendű létkérdései közt kell vizsgálni. Az egyetemeken folyó tudományos kutatás jelentősége és sajátosságai Tudományos tevékenységének sokarcúsága (a tudomány alkotó művelése, a tartalmi és metodikai értelemben vett tudományosság érvényesítése a képzésben, tudományos utánpótlás nevelése, a tudomány eljuttatása a praxisba a kibocsátott káderek útján s a gyakorlat által felvetett kutatási feladatok közvetlen végzésével tudományterjesztés a továbbképzés és a népművelés csatornáin stb.) az egyetemet hatás és jelentőség tekintetében megkülönböztetett szerephez juttatja minden más tudományos és kulturális intézmény közt. A továbbiakban e polivalens funkció egyetlen (központi) elemére irányítjuk figyelmünket: az alkotó tudományos kutatásra, hangsúlyozva azonban, hogy a közlés, a pedagógiai és a gyakorlati hatás mozzanatai kisebb vagy nagyobb mértékben ténylegesen mindig és mindenütt (tehát a nem oktatási intézményben folyó kutatások esetén is) megvalósulnak a tudományos tevékenységben. Az egyetemeken folyó tudományos munka szerepe és fontossága az akadémiai, valamint a termelésben műkö d Általános és perspektivikus érvényű jellemzést ad az egyetemek tudományos kutatásbeli sajátosságairól, feladatairól Erdey-Grúz Tibor egyik tanulmánya (Felsőoktatás és tudományos kutatás. ) Felsőokt. Szemle, 1968. 1. sz. 1—12. 1.). Egyes megállapításait a helyre való ismételt hivatkozás nélkül idézzük.