Felsőoktatási Szemle, 1970 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1970 / 7-8. szám - Csűry István: A tudományos kutatás könyvtári-informatív feltételei egyetemeinken

Az 1969/70. évi minősítést a káderek nevelésének továbbfejlődésének fontos állo­másának tekintjük. Ezért elsődlegesen az alaposságra, a realitásra, az eddigieknél előbbre mutató értékítéletek kialakítására törekedtünk. Ennek rendeltük alá egyes esetekben a határidő kérdését is azzal a határozott törekvéssel, hogy az 1970-es évben ez az átfogó munka befejeződjön. Az eddigi elvégzett minősítéseket általánosságban úgy ítéljük meg, hogy a korábbi évekhez képest sikerült a célkitűzésekkel összhangban reálisabb, a tényleges hely­zetet, törekvést kifejező értékítéleteket kialakítani, s azokat mind a minősített, mind a kollektíva értékeléséhez közelállóan kifejezni, így biztosítani azt, hogy mindez meg­felelő alapot adjon a minősített további fejlődéséhez, a Gépészmérnöki Kar tanszékei munkájának javításához. A tudományos kutatás könyvtári-informatív feltételei egyetemeinken DR. CSŰRY ISTVÁN a Kossuth L. Tudományegyetem Könyvtárának igazgatója A tudomány fejlesztéséről hozott központi bizottsági határozat a tudo­mányos intézmények valamennyi terü­letén időszerűvé teszi az előrelépés konkrét összetevőinek vizsgálatát, résztervek érlelését. Egyetemeinken — amelyeknek a határozat kiemelkedő szerepet szán, s amelyek épp mostaná­ban dolgoznak működésük átfogó re­formján — kétszeresen is időszerű ez a feladat.­ Amikor itt az egyetemi könyvtárügy és szakirodalmi tájékoz­tatás dolgában kérünk szót, célszerű még egy harmadik mozzanatot is hangsúlyoznunk: azt, hogy a tudomá­nyos információ áradatszerű termelő­désének mai viszonyai közt az irodal­mi bázishoz s az információáramláshoz fűződő tevékenységeket, problémákat a kutatás elsőrendű létkérdései közt kell vizsgálni. Az egyetemeken folyó tudományos kutatás jelentősége és sajátosságai Tudományos tevékenységének sok­­arcúsága (a tudomány alkotó műve­lése, a tartalmi és metodikai értelem­ben vett tudományosság érvényesíté­se a képzésben, tudományos után­pótlás nevelése, a tudomány eljutta­tása a praxisba a kibocsátott káderek útján s a gyakorlat által felvetett ku­tatási feladatok közvetlen végzésével tudományterjesztés a továbbképzés és a népművelés csatornáin stb.) az egyetemet hatás és jelentőség tekin­tetében megkülönböztetett szerephez juttatja minden más tudományos és kulturális intézmény közt. A továb­biakban e polivalens funkció egyet­len (központi) elemére irányítjuk fi­gyelmünket: az alkotó tudományos kutatásra, hangsúlyozva azonban, hogy a közlés, a pedagógiai és a gyakorlati hatás mozzanatai kisebb vagy na­gyobb mértékben ténylegesen mindig és mindenütt (tehát a nem oktatási in­tézményben folyó kutatások esetén is) megvalósulnak a tudományos tevé­kenységben. Az egyetemeken folyó tudományos munka szerepe és fontossága az aka­démiai, valamint a termelésben műkö­­ d Általános és perspektivikus érvényű jellemzést ad az egyetemek tudományos kutatásbeli sajátosságairól, feladatairól Erdey-Grúz Tibor egyik tanulmánya (Felsőoktatás és tudományos kutatás. ) Felsőokt. Szemle, 1968. 1. sz. 1—12. 1.). Egyes megállapításait a helyre való is­mételt hivatkozás nélkül idézzük.

Next