Felsőoktatási Szemle, 1973 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1973 / 7-8. szám - FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEINK ÉLETÉBŐL - Mezei József: Petőfi-kutatások tudományos ülésszakok és kiadványok tükrében
nyújtó hallgató népszerűsítésére, a közösségi szellem erősítésére. A tanulmányi munka szerepét, helyét, jelentőségét látva, azt összefogva elértük, hogy a tanulmányi munka szintje évről évre emelkedik, s ez mutatószámokban is tükröződik. A rendszeres munkát végzők jog- és feladatkörét a kollégiumi bizottság határozta meg, amit írásban megfogalmazva mindenki megkapott. A „mit”-et mindenki tudta, a „hogyan”-hoz pedig rendszeres segítséget adtunk a nevelők vagy a kollégiumi bizottsági tagok bevonásával, s ezt a célt szolgálja a már említett vezetőképzés is. Az ellenőrzésnél szem előtt tartottuk, hogy a vezető vagy az aktíva elsődlegesen az általa vezetett kollektívának adjon számot munkájáról: a kollégiumi bizottság a küldöttgyűlésnek, a reszortfelelősök a kollégiumi bizottságnak, és így tovább. Természetszerű, hogy felfelé történő beszámolási kötelezettség is van; a kollégiumi bizottság a KISZ V. B.-nek, a pártvezetőségnek, a stúdióbizottság a kollégiumi bizottságnak vagy az azt irányító kollégiumi bizottsági tagnak stb. A közösség hangulata a pedagógus számára, de az ifjúsági vezetők számára is sokat elárul, — ezt főképpen szabadidőben figyelhetjük meg. Ha a hangulat aktív, lelkes, vagy letört, nyomott, közönyös, szertelen, vagy mértéktartó, azt optimizmus, vagy pesszimizmus jellemzi-e, követelőző, vagy követelő — mindebből sok mindenre következtethetünk, illetve az okok feltárásával, azoknak ismeretében az eredmények ugrásszerűen növelhetők. A különböző pedagógiai elemzések szerint a „közösségi követelések” szakaszát akkor éri el egy közösség, amikor az aktívák száma a létszám felét meghaladja, a közvélemény szerepe nagy, meghatározó, s nem jó szembe menni vele. Összegezve diákotthonunk jelenlegi helyzetét, úgy fogalmazhatunk, hogy e szakasz kezd jellemző lenni közösségünkre. Látjuk azonban a tennivalókat is: — a közvélemény szerepe mindenben meghatározó legyen, — az intézethez tartozás tegye a hallgatókat büszkévé, — alakuljanak ki és erősödjenek a hagyományok, — tovább emelkedjék a munka, a tanulás szintje, — nyílt, őszinte bírálat és önbírálat uralkodjék, — társadalmi kapcsolataink bővüljenek tovább. Mindent összevetve: az iskolával együttműködve, a hallgatók öntevékenységét egyre jobban mozgósítva, tervszerűen, rendszeresen készítsük fel hallgatóinkat az életpályára, az élethivatásra, a társadalmi harcban való helytállásra. Petőfi-kutatások tudományos ülésszakok és kiadványok tükrében MEZEI JÓZSEF egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kétnapos ülésszak keretében emlékezett meg Petőfi születésének 150. évfordulójáról. Az ünnepségek egybeestek a forradalom és a szabadságharc 125. évfordulójával. Petőfi és 1848 elválaszthatatlan egymástól. A költő személyes szerepe, fellépése és forradalmi költészete az események középpontjába került. Petőfi neve összeforrt a forradalommal és a szabadság eszméjével. Ez a körülmény alkalmat adott arra, hogy különböző szakterületek kutatói szembesítsék eredményeiket, s a megemlékezés és a tudományos tanácskozás interdiszciplináris keretek között történjék. Először ültek össze irodalomtörténészek, nyelvészek, történészek, modern filológiai szakemberek, hogy nem általános, elméleti kérdésekről, hanem konkrét, szakmai problémáról tanácskozzanak, mindannyian a maguk aspektusából elemezve a Petőfi-témát és a szakterület speciális módszereit alkalmazva adták elő kutatásaik eredményét. A kezdeményezés — kísérleti jellegében is — sikeres volt,. 472