Felsőoktatási Szemle, 1983 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 1. szám - Lévai Zoltán: Tantervi irányelvek kétlépcsős képzéshez

irányelveknek egy olyan modelljét felvázolni, amelynek következetes betartása ese­tén feltehetőleg nemhogy kompromisszumok nélkül lehetne a tiszta kétlépcsős kép­zést bevezetni, hanem még jelentős színvonalemelést is el lehetne érni a képzés mind­két szintjén — nem beszélve a nyitott képzési rendszer egyéb előnyeiről. A túlzott általánosítás — s az ezzel járó félreérthetőség — elkerülése végett a mo­dellt a mérnökképzésre építettük fel, s ahol szükséges volt, a részleteket is inkább sa­ját szakterületünkről vett konkrét példákkal érzékeltettük az általános fogalmazás helyett. A kétlépcsős képzés szempontjából érdektelen kérdésekre — pl. a tananyag­mennyiség, a vizsgáztatás stb. — nem tértünk ki, ezért az alább leírt modell a tanter­vi irányelveknek csak egy részére vonatkozik. A képzés­ kerete A kétszintű mérnökképzés két lépcsőben valósul meg. Az első lépcsőben a képzés időtartama hat félév (nappali tagozaton), a második lépcsőben további négy félév. Az első lépcsőben — a létszámoktól, az adott szak (ágazat) jellegétől és egyéb körül­ményektől függően — mérnököket képezhet — főiskola, — főiskola és egyetem párhuzamosan, — egyetem. A második lépcsőben csak egyetem képezhet mérnököket. Az átlépés az első lépcsőből a másodikra lehet automatikus vagy külön feltételek­hez kötött attól függően, hogy az adott szakra (ágazatra) szóló felvételi vizsga mind­két lépcső, vagy csak az első lépcső elvégzésére jogosít. A főiskolai felvétel minden esetben csak az első lépcső elvégzésére jogosít, az egy­e­­temi felvétel az adott szaktól (ágazattól) függően vagy az első, vagy mindkét lépcső elvégzésére jogosíthat. A képzés célja A kétlépcsős képzésnek megfelelően a képzési célkitűzés is két részre oszlik: — az első lépcsőben a képzés célja olyan tudás- és készségszint elérése, amely az át­lagos bonyolultságú reproduktív (vagy adott esetben átlagosnál bonyolultabb rutin jellegű) mérnöki feladatok magas szintű ellátásához szükséges alapokat adja meg,­­ a második lépcsőben olyan tudás- és készségszintet kell elérni, amely produktív, alkotó jellegű (vagy adott esetben átlagosnál bonyolultabb reproduktív) mérnöki feladatok megoldását teszi lehetővé. A kétféle célkitűzésnek megfelelően az első lépcsőben azokat az elméleti és gyakor­lati ismereteket kell elsajátíttatni, s olyan alkalmazási — mérnöki — készségeket kell kifejleszteni, amelyek például: — korszerű technológiák, technológiai eljárások felkutatásához, adott munkahe­lyen való adaptálásához, konkrét kialakításához, gyakorlati, bevezetéséhez,­­ üzemi, technológiai folyamatokhoz szükséges gépek kiválasztásához, üzembe­helyezésük, üzemeltetésük, fenntartásuk gyakorlati megszervezéséhez, közvetlen irá­nyításához.

Next