Felsőmagyarország, 1896. július-december (12. évfolyam, 149-300. szám)

1896-09-05 / 204. szám

4. oldal. FEL­SŐMAG­YARORSZ­ÁG. — Tűz. A Klobusitzky utcza álomba merült la­kosságát mára virradó éjjeli 1/12 órakor tűzi lárma verte fel. Az 1. számú és Bukovszky tulajdonát ké­pező ház udvarán fából épült kamarák gyuladtak ki, s mire tűzoltóink megérkeztek, a tűz már majdnem lokalizálva volt, azonban a teljes lokalizázálás a kellő vízmennyiség hiányában lassan ment. Mint hírlik, a tűz indító okát az képezi, hogy az ejteli mosás után a még tüzes bográcsot bevitték a kamarák egyikébe, a­hol a parázs lángot fogott. E helynél újólag bebi­zonyult, hogy a tűzoltóságnál lévő lóhiány mielőbbi megszüntetése égető szükséget képez, s mely­ek vé­gett a tűz színhelyére ez alkalommal is csak elkésve érkezhettek tűzoltóink. A tűz lokalizálása közül a legtöbb érdemet szerezték maguknak : Landau Sándor műfestő, Rózenberg József a Felsőmagyarország egyik szedő munkása és Böllmann János a kassai gazd. tan­intézet nyugalmazott kertész-tanárának fia, kik fárad­hatatlanul hordták kupákban a vizet s horgok segít­ségével az égő gerendákat a földre lehúzták. — Jó hir önkénteseinknek. A közös hadsereg rendeleti közlönye azon örvendetes hírrel kedveskedik az egy évi önkénteseknek, hogy ezentúl a német nyelv nem tudása miatt nem kell megbukniok, mert gondoskodás történt arról, hogy az összes ma­gyarországi hadtesteknél a vizsgáló bizottságok fele­részben magyarul is tudó tábornokokból és vizsgázó tanárokból álljanak és a­ki nem teheti le a vizsgát német nyelven, az leteheti magyarul. Ez minden esetre nagy vívmány és kétségtelenül csökkenteni fogja a bukó önkéntesek számát, mely az utóbbi 2 évben amúgy is tetemesen csökkent. — Nyomor a felvidéken. Egy félhivata­los távirat jelenti Trencsén megyéből, hogy a mostoha időjárás ott olyan válságos gazdasági helyzetet okozott, amely aggodalomba ejti a vármegye illetékes köreit. A magtermés, sőt a szalmatermés is a szakadatlan esőzés miatt teljesen megromlott. A burgonya megrot­hadt, gyümölcs meg egyáltalán nem termett s mind e bajok mellé a felhőszakadások egyéb károkat is okoz­tak, úgy, hogy szinte elmaradhatatlan a nép nyomora és ínsége. Szalavszky Gyula főispán már tájékoztatta a szomorú helyzetről a belügyi és földmi­velési minisz­tereket és e hónapnak 14 éve szaktanácskozmányt hí­vott egybe, amely a segítség módozatainak megállapí­­tásával fog foglalkozni. — Tizennégy éves gyilkos. Megdöbbentő az az eset, mely szombaton a reggeli órákban Mis­kolcz közelében az Avason elterülő „Pünkösd“ nevű szőlőhegyen történt. Varga Lajos, egy 14 éves su­­hancz, Kós-Báta Jánost, egy 7 éves fiút apja fegyve­rével agyonlőtte. A gyermekgyilkost elfogták. Egész hidegvérrel azzal igazolta magát, hogy az áldozat al­mát akart lopni. — Sertésvész. Kőbányán a sertésvész f. évi május hó 22-én megszűnt s igy a földmivelésügyi mi­niszter megengedte, hogy a kőbányai piaczot f. évi október hó 15-től kezdve megnyissák. — Hol volt a paradicsom ? Az „Aften­­posten“ stockholmi levelezője azt írja lapjának, hogy egy odavaló protestáns lelkész a gyülekezetben azt fejtegette legutóbb, hogy sem Nansen, sem más nem fogja sohasem elérni az északi sarkot. Mert, — úgy­mond — valaha az északi sarkon volt a paradicsom. A lángoló pallossal fölfegyverkezett cherub még most is ott áll az északi sarkon, az egykori paradicsom ka­pujánál, hogy elkergesse azokat, kik a sarkhoz köze­lednek. Az északi fény nem egyéb, mint a cherub pallosának villanása. — Stockholmban most arra ki­váncsiak az emberek, ha Nansen még egyszer el­indul-e az északi sark fölfedezésére, avagy más föl­fedező zsenikkel együtt nem teszi e le a lantot, hall­ván, hogy a sarkot pallossal őrzi a cherub. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Egy öngyilkos és 5000 forint. A budapesti kir. Ítélőtáblához érdekes felebbezés érke­zet Marmaros-Szigetről, az ottani törvényszék ítéleté­ből kifolyólag. Ugyanis 1894. julius 5 én Mármaros­­megye alispánjánál megjelent Beniczky Gáborné sz. Batthyány Hona grófnő s előadta, hogy férjétől leve­let kapott, melyben tudatja vele, hogy mire levelét kézhez veszi, ő már nem lesz az élők között. Benicz­­kyné kérte az alispánt, tegyen meg mindennemű intéz­kedést arra nézve, hogy férjét megtalálják. Ugyanak­kor bejelentette azt is, hogy 5000 frt jutalmat ad annak, ki férjét akár élve, akár halva megleli. Az alispán megtett minden intézkedést arra nézve, hogy a kuta­tást megkezdjék és sikerrel végezzék. De maga a grófnő is elkövetett mindent, hogy férjét megtalálhassa, így történt, hogy egy bérkocsis útbaigazítása folytán K.-Lonkára ment ki a grófnő, s ott ismételte ígéretét, sőt azt írásban is adta. A­ kutatás megkezdődött, s másnap Beniczky Gábort átlőtt homlokkal holtan találták Szeptember 5. K. Lonka község hegyei között. A szerencsés megtaláló Malyár Iván b.-lonkai földműves volt, de a kitűzött jutal­mat még sem ő, hanem Szőllősy Ferencz rendőrtanácsos kapta meg. Mályár Iván látva, hogy az őt jogosan megillető jutalomdijtól elütötték, pert indított a grófnő ellen s a per vitelével Rományi István szigeti ügyvé­det bízta meg, mig a grófnő Szabó János ügyvédre bizta a képviseletet. A per két évig folyt, 42 tanut hallgattak ki benne, s az érdekes perben a mármarosi kir. tvszék f. é. aug. 21 én hozta meg az ítéletet, melyben kötelezte Beniczkynét az 5000 frt találási dij és annak 1894. julius 10-től járó 5% kamatai megfi­zetésére. Ezen ügyet felebbezte meg özv. Beniczky Gáborné ügyvédje, ki a felebbezés indokolásában el­mondja, hogy most már másodszor fizeti meg a jutalom­díjat. Ügyvédi körökben kíváncsian néznek a kir. tábla ítélete elé. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. ** Hétszer özvegy. E czimen Tarczai György tollából érdekes kis tárcza gyűjtemény jelent meg Miskolczon. A kötet bennünket azért is közelebbről érdekel, mert az elbeszélések javarészének anyagát Kassa város érdekes eseményekben gazdag múltjából meríti a szerző. Tutkó krónikájának számos adatát felhasználja Tarczai, legtöbbnyire sikerült képét ad­ván a kornak, melyben történetei játszanak. Stilje egyszerű és világos, minden külső czikornya és pompa nélkül való. Az első elbeszélés, melynek „Hétszer Özvegy“ a czime, adta meg a czimet a kötetnek is. Ezenkívül még hét novella van a kötetben. Érdekes olvasmányul ajánljuk Tarczai munkáját minden iro­dalombarátnak. A kötet Gedeon és Társa miskolczi czégnél jelent meg. Ára 60 kr. ** Dómunkról dr. Bubics Zsigmondi megyés püs­pökünk megbízásából dr. Nyári Sándor műegyetem tanár egy ismertető füzetet adott, mely a dóm törté­netével s jelen állapotával tüzetesen megismertet ben­nünket. A kitűnő munka értékét számos kiválóan si­került kép emeli. S mig egyrészt a dóm történetét teljes forrásismerettel tárgyalja, addig a régi s az utt műkincsek szakavatott leírásával érdeklődésünket mind inkább fokozza. A munka megjelenése ismét csak püs­pökünk áldozatkészségéről tesz fényes tanúságot. K. 0­000 RIES LAJOS könyvnyomó-in­tézete K­assán, fő utcza 58. sz. A megrendelt nyomtatványok 24—48 óra alatt pontosan a legmodernebb kivitelben olcsó szá­mítás mellett tetszetős alakban készíttetnek el. Raktári nyomtatványok ügyvédek részére 25 iv 18 kr. Vidéki megrendelések azonnal és a legpontosabban lesznek elkészítve. M­egrendelési czim: KISS LAJOS Kassa. Könyvnyomtató-intézetünk a legjobb és legújabb betűanyagokkal gazdagon van berendezve és e berendezés segélyével minden megrendelt nyomtatvány a legszebb kivitelben hibátlanul készül. Vidéki pénzintézetek üzletévi mérlegeinél kiváló gond van fordítva arra, hogy a számok hi­bátlanok és feltűnően olvashatók legyenek.­ Nyomatja Ries Lajos kiadó saját könyvnyomó-intézetében Kassán 1896. pénzintézeti mérlegeket táblázatokat árjegyzékeket j­egyzőkönyveket irodalmi és tudományos müveket számlákat étlapokat U készít báli megh­ivókat tánczrendeket eljegyzési lapokat esketési megh­ivókat gazdasági kimutatásokat pénzintézeti jelentéseket gy­ász­j­elentéseket üzleti körleveleket faktúrákat vignettákat üzleti boritékokat hivatalos boritékokat falragaszokat ipartestületi nyomtatványokat hatósági nyomtatványokat alapszabályokat stb. stb.

Next