Felvidéki Ujság, 1943. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-10 / 254. szám

1943 november 10. — 254. szám Fe­lvidéki Újság, Kassa, november 10. Vitéz báró Schell Péter főispán dr. Pohl Sándor polgármester­hez az alábbi levelet intézte: Polgármester úr! Ez év november 11-én lesz öt éves évfor­dulója vitéz nagybányai Horthy Miklós Kor­mányzó Urunk bevonulásának a 20 éves cseh rabiga alól felszabadult Kassa városába. Bár a felszabadult Felvidék különbség nél­kül mély, őszinte és igaz hálával gondol min­denkor azokra, akik a reánk nézve olyan nagy jelentőségű bécsi döntés előkészítésében és kidolgozásában közreműködtek, úgy ér­zem, hogy Kassa városa, melynek a Magyar Hazához való visszatérése a bécsi döntésnek egyik nehéz és sarkalatos kérdése volt, kü­lönös hálával tartozik azon férfiúnak, aki nép­rajzi térképeivel, európai hírű tudásával, fá­radságot nem ismerő odaadással és a bölcs ember megfontoltságával megoldotta Kassa hovatartozásának nehéz kérdését s ez ősi magyar város útját a Magyar Hazához való visszatérésre megnyitotta. Ez a férfiú gróf Teleki Pál volt. Kassa városa gróf Teleki Pálnak örök há­lára van kötelezve. Gróf Teleki Pál emléké­nek Kassa város falai között soha elmúlnia nem szabad! Emlékezetére elhatároztam, hogy gróf Te­leki Pálról mellszobrot készíttetek s ez Löff­ler Béla kassai szobrász művészi alkotásá­ban m­eg is valósult Ezen fehér márvány mellszobrot Kassa vá­ros közönségének ajánlom fel s felkérem Polgármester Urat hogy azt gondjaiba venni és Kassa thj. sz. kir. város mindenkori főis­pánjának fogadótermében elhelyezni szíves­kedjék. Kassa, 1943 november 5. vitéz báró SCHELL PÉTER s. k. főispán Kassa városa Örökké bélés Teleki Pálnak A főispán a nagy magyar miniszterelnök emlékéért $ Az erdészeti, gazdasági-műszaki és vadászkiállítás ünnepélyes megnyitása Kassa, november 10. A felszabadulási ünnepségek bevezetőjeként ma különböző kiállítások megnyitására került sor. Ezeknek céljuk az, hogy színes és szemléltető képet nyújtsanak arról a hatalmas gazdasági, kul­turális és szociális föllendülésről, ami Kassa város életét a fölszabadulás utáni öt eszten­dőben jellemezte. A Kassai Napok keretében elsőnek a Csermelyvölgyi kioszkban rende­zett városi erdészeti bemutatót nyitották meg reggel 9 órakor. A kiállításon Pauksch Pál tanácsnok üdvözölte meleg szavakkal dr. Pohl Sándor polgármestert, aki a kiállí­tást a következő szavakkal nyitotta meg: A „Kassai Napok“ elsejeként 12 kiállítást és bemutatót nyitunk meg és állítjuk oda elsősorban Kassa közönsége, de az egész Magyarország elé is. Mit dolgoztunk a fel­­szabadulás utáni első öt esztendőben. Lesz a kiállításokban olyan, amely negatívumot jelent, de több lesz a pozitívum. A negatí­vumot ez a kiállítás mutatja meg, ügyes kezek összeállításában. Itt, a szomszéd te­remben láthatjuk, hogy mennyivel kevesebb bányafa, bútorfa, távíró oszlop került ki Kassa erdeiből 1943-ban, mint 5 évvel ez­előtt. Nem hanyagság, nem szakszerűtlen kezelés, nem­ a mi hibánk miatt, hanem a bécsi döntés következményeként, amely a város birtokainak %-át idegenben hagyta s csak %-a került vissza a várossal az anya­országhoz. Hisszük, hogy az emberi meg­értés s a jó szomszédi viszony ezt a kérdést is megoldja és az országhatár nem fog ma­gánjavakban nehézségeket okozni. Meg kell dicsérni az erdészeti bemutató rendezőit, Pauksch Pál műszaki tanácsos urat, munkatársait Till és Hladonik erdő­mester urakat és a város erdőhivatalának egész személyzetét, mert invencióval, ügyes­séggel, hivatásuk szeretetével idevarázsol­ták ebbe a kioszkba az egész erdőt, annak termékeivel, a fenyőt illatával, amely oly kellemesen tölti be ezt az egész termet s amellyel egyszerre otthon érezzük magun­kat. Ez a kilátó, mely előttünk magasodik, több méteres képben bemutatja a város erdőbirtokait, úgy amint azt a Lajos-menház feletti kilátóról láthatjuk. Ez a fegyvergyűj­temény itt, az erdőőrök ügyességét dicséri, valamennyit orvadászoktól szedték el. Itt találtak helyet a szőlőgazdaság re­mekei, annak a gazdaságnak, amely idén három évtized legnagyobb termését produ­kálta. Örömmel és büszkeséggel adom át a kö­zönség szemléletének Kassa város erdésze­tének és szőlőgazdaságának kiállítását, mert hiszem, hogy munkájuk eredményét a kö­zönség tetszése, érdeklődése és szeretete fogja kísérni. A nagyhatású beszéd elhangzása után a megjelentek megtekintették a kiállítást, mely hű képét mutatja Kassa város erdészeti éle­tének. A hatalmas fenyőgallyakkal díszített pavilonban érdekesebbnél­ érdekesebb tár­gyakat láthatunk. A szoba egyik sarkában hatalmas térkép mutatja be Kassa városa osztatlan erdőterületeit. Mellette miniatűr fenyőcsemete-ültevény tanúskodik arról, hogy mennyi erdőt ültettek a megszállás óta Kassa város környékén. A vadorzóktól elkobzott érdekesebbnél­ érdekesebb fegyve­rek, a fatolvajoktól elvett szerszámok és erdőmérnöki műszerek teszik még érdekessé az első termet. Ennek még külön szenzációja az a fenyőfából ácsolt kilátótorony, melynek tetejéről nagyított fényképek varázsolják elénk a Kassai Havasok kilátótornyának teljes körpanorámáját. A második teremben a kassai fából készült ipari termékeket mu­tatják be. Különösen szépek itt azok a kü­lönböző fatárgyak, melyek Masika Miklós faárugyárában készültek. * * * Tíz órakor került sor Kassa város gazda­sági és műszaki bemutatójának megnyitá­sára. Itt, a hatalmas pálmakertté alakított korcsolyapavillon nagytermében, ahol fehér és sárga őszirózsákból épített talapzaton a Nagyságos Fejedelem szobra néz szembe a belépővel, dr. Gálhidi Béla tanácsnok üdvö­zölte néhány szívhez szóló szóval Kassa város polgármesterét, aki a kiállítás meg­nyitásakor a következőket mondotta: Az idei gyönyörű ősz minden pompázó virágát a délszak növényeivel gyűjtötte össze a város kertészete, hogy az a láto­gató, aki ide a gazdasági és műszaki kiállí­tás területére lép, mindjárt az első lépésnél megálljon és elragadtatásának adjon kifeje­zést. A virágtengerből kiemelkedő Rákóczi­­szobor és az a büszke tábla: „Mit dolgoz­tunk 5 év alatt“ jellemzi ezt a kiállítást, a Vezérlő Fejedelem szellemében való munkát, amely még a mindennapi gazdasági élet teendőibe is bele tudja vinni a hazaszeretet érzéseit. Aki végiglátogatja a kiállítás min­den termét, az el sem akarja hinni, hogy mindez kassai termény, hiszen Kassa nem mezőgazdasági város, Kassának alig van 1—2 gazdasága és íme mégis, gyönyörű gyümölcspéldányok, mezőgazdasági termé­kek, virágmezők tárulnak széphez szokott és szépet szerető szemeink elé. A fiúnevelő intézet, a kisgazda számvető intézet, a bár­­cai háziasszonyképző iskola és a város gaz­daságának, kertészetének, bulgárkertészek­­nek szorgos munkája nyomán a természet produktumának remekeit láthatjuk. A város joggal büszke azokra a táblácskákra, ame­lyek bemutatják, hogy mezőgazdasági ter­mékekben mennyivel többet termelt 1943- ban, mint 1938-ban. A katasztrális holdak nem változtak, de változott és pedig előnyö­sen az a szellem, amely a gazdaságot vezeti. Ugyanitt van elhelyezve a műszaki osz­tály kiállítása, amely gyönyörű képekben mutatja be öt év munkáját, a Maxon-telep melletti gyönyörű Oncsa-házakat, a macska­köves utcák helyén létesült aszfaltos utakat és a Bio Rádióval és más kalyibákkal el­­éktelenített Erzsébet-tér helyett a világ­városi nívót visszatükröző Horthy-teret, amelyre joggal mondta valamelyik szemlé­lőnk, hogy olyan szép és tükörsima, hogy azon még a légy is elcsúszik. Itt vannak a kis lakások, a Miklós-börtön, a gyermek­játszótér, stb., stb., ezer nehézség, anyag­hiány, háborús megkötöttség mellett is olyan eredmények, amelyeket méltán állít oda bárki bírálata alá Kassa város műszaki osztálya. Elismerésemet és köszönetemet fejezem ki a kiállítás rendezőinek, Gálhidi Béla ta­nácsnok úrnak és a nagyszerűen vizsgázó Halász Jenő városi főkertésznek, Zámory Ede műszaki tanács­os úrnak és munkatár­sainak, Martoncsik Endre, Vass Béla és Horváth József főmérnök uraknak és az ügyosztályok tisztviselőinek, úgyszintén a bemutató minden egyes kiállítójának, akik­nek munkáján látszik, hogy azt szívvel­­lélekkel végzik, éppen ezért hiszem, hogy a közönségnél is nagy megértésre és tetszésre találnak. Ebben a reményben nyitom meg a város gazdasági és műszaki bemutatóját. A polgármester beszéde után a nagyszámú megjelentek végigjárták a kiállítás termeit és csodálattal adóztak a szebbnél-szebb vyü­möl­csmintáknak, virr^álo­ak, vetőmag­vaknak és a bárcai háziasszonyképző iskola ízléses háborús ételkiállításának. A műszaki bemutatón kiállított fényképeket és érdeke­sebbnél-érdekesebb grafikonokat Zámory Ede műszaki tanácsos magyarázta el a meg­jelenteknek. Magyarázata során kidomborí­totta azt a hatalmas fejlődést, melyet Kassa városa építészet és útépítészet terén elért. * * * Az ünnepi program során délelőtt 11 óra­kor a Rákóczi Társaskörben elhelyezett va­dászkiállítás megnyitására került sor. Itt dr. Aranyossy Arisztid, m. kir. kormányfőtaná­­csos, a Vadásztársaság elnöke üdvözölte a megjelenteket és néhány keresetlen szóval kérte fel dr. Pohl Sándor polgármestert, hogy­ nyissa meg a kiállítást. A polgármester ez­­ után a következőket mondotta: Kassa felszabadulásának ötödik évfordu­lója messze kibővítette az eddigi emlékező ünnepek kereteit. Ma a honvédség bevonu­lásának évfordulóján 12 kiállítás s bemutató nyílik meg s beszél arról az örömről, mely a lelkeket hevíti s beszél arról a munkáról, melyet az eltelt öt esztendő alatt végzett e város. A kiállítások sorából alaposan kivette részét a kassai vadászok népes társasága, akik mint látjuk, Reminiczky Károly, Ara­nyossy Arisztid, vitéz Lomniczy Sándor s Mikoleczky Ferenc urakkal az élén oly nagy értékű, országos viszonylatban is elismerést érdemlő kiállítást hoztak össze, mely ará­­nyaival (több mint 400 tárgy) a kiállított trófeák értékével méltán lesz egyik büszke­ségünk. Úgy tudom, két kiállítóval Ara­nyossy s Lomniczy dr­okkal képviselve van az ország egész vadállománya a szárnyas vadtól a legkomolyabb fővadig. Büszkesé­günk, hogy Kassa erdejében ejtették a két legszebb őzagancsot, Tiszavölgyi Dezső s Poledniák Károly urak, amellyel a­ budapesti vadászati kiállításon aranyérmes T. díjat nyertek 1941. és 1942. évben. A felszabadulás a vadászat szempontjából jelentette a vadállomány bővülését, addig csak apróvad volt, a Felvidék gazdagította az ország vadállományát medvével és siket­­fajddal Kárpátalja s Erdély hazatérése előtt. Mindkettőt bemutatja a kiállítás. Hiszem, hogy a kassai vadászok fárado­zása, mellyel nagyban hozzájárultak a kassai napok sikeréhez, szakemberek előtt öregbí­teni fogja 95 esztendős jó hírnevüket. Kassa város részéről pedig fogadják hálánkat, kö­­szönetünket, különösen a rendezők, akik személyes munkájukkal tették lehetővé a kiállítást Nagy közönségsikert kívánva, a kiállítást megnyitom. A polgármester lelkes helyesléssel fogadott megnyitó beszéde után a megjelentek meg­szemlélték a fenyőgirlandokkal díszített fa­lakra kifüggesztett, szebbnél-szebb vadász­­trófeákat. Ezek között nem egy olyan is akad, amely már egy-egy vadászkiállításon aranyérmet is nyert Külön érdekessége a kiállításnak az a hatalmas ezüst szoborcso­­portozat, mely egy kutyákkal hadakozó vad­kant állít a néző elé és amelyet a vadász­­társaság ajándékozott elnökének, dr. Ara­nyossy Arisztidnek. A kiállításon egyébként részt vesznek Kassa és környékének híres Nimródjai. Vitéz báró Schell Péter főispán nagyszerű agancsgyűjteménye mellett ott lát­juk azokat a medvéket, melyeket vitéz Lom­niczy Sándor dr. ejtett és azokat a szebb­nél-szebb kitömött madarakat és vaddisznó­agyarakat, melyek Reminiczky Károly és Mikuleczky Ferenc vadászügyességét dicsé­rik. Külön dísze a kiállításnak az a hatalmas aranytál, amelyet vitéz Lomniczy Sándor dr. Hitler vezértől kapott egy berlini galamblövő versenyen. Sajnos, csak röviden tudtuk a kiállítások­ gazdag anyagát ismertetni, de ebből is kitű­nik, hogy Kassa városában a fölszabadulás­ óta a háborús nehézségek dacára is lendülő iramban folyik tovább az élet,­­ a magyar élet. í j____l Megváltozott az Országos Magyar Műszaki Múzeum ünnepélyes megnyitásának időpontja Értesítem az Országos Magyar Műszaki Múzeumnak november 11-iki ünnepélyes megnyitására meghívott közönséget, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter úr a program szerinti és a Múzeum meghívóin is feltüntetett délután 3 óra helyett nevezett napon d. e. fél 12 órakor, közvetlenül a mi­niszterelnök úrnak az Országzászló előtt megtartott ünnepi beszéde után óhajtja az Országos Magyar Műszaki Múzeumot meg­nyitni. Ebben az esetben a meghívott közönség közül azokat, akik a hivatalos megnyitón esetleg nem vehetnek részt, szívesen várom a program szerinti d. u. 3 órakor is, amidőn a Műszaki Múzeum gyűjteményeit részlete­sen be fogom mutatni. November 12-től kezdve pedig a Műszaki Múzeum az ünnepi héten a nagyközönség számára nyitva lesz. Belépőjegy ára 1 P, katonák és gyermekek részére 50 fillér. Ru­határ kötelező. Dr. Lósy-Schmidt Ede egyet. tp. tanár, igazgató. A képviselőház tárgyalja a nemzetgazdálkodás rendjét zavaró cselekmények szigorú büntetéséről szóló javaslatot Budapest november 10. A képviselőház mai ülését vitéz Törs Tibor alelnök nyitotta meg. A mai ülés a nemzetgazdálkodás rendjét za­varó egyes cselekmények szigorú büntetésé­ről szóló törvényjavaslat vitájának folytatá­sával kezdődött. Megay Károly MÉP vezér­szónok sajnálattal állapította meg, hogy eb­ben az élethalálharcban még vannak magyar állmpolgárok, akik nem tudják egyéni gaz­dasági érdeküket alávetni a nagy nemzeti céloknak. Azt várja a törvényjavaslattól hogy az nemcsak a feketepiac üzelmeit csök­kenti, hanem a közerkölcs süllyedését is megakadályozza. Indokoltnak tartja, hogy a mellékbüntetések kiszabásánál az iparenge­délyek megvonása, valamint a kereskedő­­jogosultság elvesztése minél gyakrabban mondassék ki. A javaslatot elfogadta. Budin­szky László nyilaskeresztes a javaslatot nem fogadta el s kérte, hogy a törvényjavaslat szövegezésében a fogalmakat tisztábban ír­ják le. Bíró István erdélyi képviselő a ja­vaslatot az erdélyi képviselők nevében el­fogadta. Véleménye szerint a feketepiac üzérkedését a javaslat csökkenteni fogja, ha nem is oldja meg. A „FELVIDÉKI ÚJSÁG“ előfizetési ára a m. kir. minisztérium 10.400/1943. M E. sz. rendelete alapján egy hónapra .... 4.30 pengő negyed évre Postatakarákpénztári . . . . 12.40 pengő csekkszámla 71.ISI áh

Next