Felvidéki Ujság, 1944. szeptember (7. évfolyam, 200-222. szám)

1944-09-19 / 212. szám

1944 szeptember 19. — 212. szám. Felvidéki Újság Az emberiség történelmében a háborúk pusztítása sohasem járt egyedül, hanem azok nyomában mindenütt ott settenkedett a be­tegség, a járvány. Amint az egészségében és idegeiben megviselt egyes országok már azt hitték, hogy sikerült a háború szerencsés vagy szerencsétlen kimenetele után megnyu­godni és az eljövendő időket biztosítani a béke jegyében, a járványok alattomos módon támadást intéztek a háborúskodó lakosság ellen és amit a háború még meghagyott, azt a járványok és betegségek igyekeztek to­­vábbpusztítani. Mindenki emlékezetében van még az 1914—15-ös világháború gyászos befejezése és az azt követő járványok dühöngése. Hu­szonhat esztendővel ezelőtt a harcterekről indult útnak az a náthaláz, amely következ­ményeiben valóban borzalmas módon pusz­tított végig a háborúban megrokkant Euró­pán. Annak ellenére, hogy ez a náthaláz Ti­rolból indult el pusztító útjára, a köztudatba mégis mint spanyolnátha vésődött be, noha egyéb köze nem volt az ibériai félszigethez, mint az, hogy amíg Európában egy ország­ban sem volt szabad ennek a kórnak a léte­zéséről írni a sajtóban, akkor legelőször a spanyol kormány engedte meg, hogy a sajtó cenzúramentesen írjon a század legnagyobb járványáról és annak pusztításairól. A spanyolnátha a valóságban nem egyéb erős, szövődményes influenzánál és koránt­sem modern betegség, új járvány volt, hanem a mindenkori háborúk állandó kísérő jelen­­sége, csak­ egyszer ilyen, máskor olyan for­mában ütötte fel a fejét és az akkori orvos­­tudomány még nem tudta pontosan megne­vezni a betegséget és nem tudott ellene ha­­tékonyan védekezni. A spanyolnátha, ha különböző nevek és viszonyok alatt az elmúlt kétszáz évben pél­dául nem kevesebb, mint hétszer szántott­a végig az európai kontinensen. És minden egyes megjelenése pontosan a befejezett há­borúk utáni időkre esett. Melyek voltak ezek a háborúk? Időrendi sorrendben a kétszáz év alatt a következők: 1. 1748-ban az osztrák örökösödési háború. 2. 1761-ben a hétéves háború. 3. 1780-ban az amerikai függetlenségi há­ború ( a járvány négy hónappal előbb kez­dett pusztítani Európában, mint Amerikában). 4. 1813-ban a napóleoni háborúk. 5. 1837-ben Algéria meghódításának ez volt a magas ára. 6. 1871-ben a német-francia háború. 7. 1918-ban az első világháború befejezése. Leghevesebben az 1918. esztendő szeptem­bere és az 1919 októbere között pusztított az epidémia. Eme esztendő alatt, mint annak­idején a londoni Ministra Hersch genfi egye­temi tanár 1927. évi kimutatása szerint, hoz­závetőlegesen 15 millió halottja volt, tehát kétszer annyi, mint a harctereknek. Csak az első esztendőben (tehát 1918— 1919-ben országok szerint az áldozatok így oszlottak meg: Spanyolország 152.000, Franciaország 200.000, Anglia 151.000, Írország és Skócia 49.000, Brazília 15.000, Délafrikai Unió 150.000, Perzsia 200.000, Japán 250000, Mexikó 400.000, Olaszország 430.000, Német­ország 400.000, Északamerikai Egyesült Álla­mok 600.000 és India 7 millió ember. A kínai pusztulásról csak hozzávetőleges adatok áll­nak rendelkezésre, éppen így igen sok más országról sem. Ezért a statisztikusok csak hozzávetőleges becslésekkel dolgozhattak a járvány pusztításainak számszerinti megálla­pításánál. Az áldozatok száma kereken 15 millióra becsülhető, tehát valóban majdnem kétszer annyian pusztultak el e járvány kö­vetkeztében, mint amennyi áldozatot maga az első világháború követelt emberéletben. 26 évvel ezelőtt Tirolból indult el a spanyolnátha, amely 15 millió embert vitt a sírba Aachen, a „királyi város magyar emlékei A régi rómaiak már ismerték azt a ma igen jelentős német határvidéki várost, ame­ly ők fürdőiről Aquisgranungnak nevezte el. A német név, Aachen szintén a vízre mutat, mint sok másik ilyen földrajzi név­ben, éppúgy, mint például a magyarban a 10-jö végződés szintén vizet jelent, amint például a Sajó a sósvíz, a Hejő a meleg­víz. A régi római fürdőhely a germán korban más jelentőséget nyert. Itt ütötte fel egyik főhadiszállását és kedvenc tartózkodási he­lyét Nagy Károly, aki alatt akkor a verduni szerződésben még szét nem tagolt frank »irodalom egységes volt, hogy aztán később keletkezék belőle Németország, Franciaor­szág és Olaszország. A nagy császár itt is temettette el magát és abban a „császár- Münsterben“, amely alatt a meg nem erő­sített történelemi hagyomány szerint ham­vai nyugszanak, egészen a XVI század má­sodik negyedéig koronázták a német kirá­lyokat, majd császárokat Ezt a politikai jelentőségét még egy régi egyházi latin himnusz is megőrzi, amelyet ott a Müns­­terben énekelnek el minden év január 28-án, amely ennek az egyházmegyének a terüle­tén Nagy Károly ünnepe. Ez a himnusz he­venyészett fordításban körülbelül így kez­dődik: „Aachen város királyi város, Birodalmi székfőváros.“ Sosc nevezetes koronázás volt itt, többek között itt került a német szent birodalmi korona az első Habsburg fejére, utolsónak pedig, mint harmincegyediket a sorban, I. Ferdinándot koronázták meg. A történelmi jelentőségű helynek megvol­tak kapcsolatai már a korai középkorban Magyarországgal, de megvoltak a kapcso­latai a fürdőhelynek is. Hogy miért és mi­ként, azt pontosan nem lehet megállapítani, de még ma is az egyik hőforrás fölött ez a felírás olvasható: „A magyar királyné for­rása.“ A kapcsolat evvel a névvel bizonyosan a magyar zarándokok révén történt Hiszen Aachen a korai és késői középkornak, sőt még az­ újabb időknek is egyik legnevezet­tesebb Mária-bucsujáróhelye volt. Maga a híres „császár-Münster“, a koronázóhely is­­ a Boldogasszonynak volt szentelve és az ő nagy ünnepeire nemcsak Németország leg­távolabbi vidékeiről, hanem messzi földek­ről is jöttek a zarándokok seregei, közöttük a magyarok is. A régi magyarság mindig erősen zarándoknép volt, hiszen már Szent István zarándokházat építtetett Rómában, ott, ahol más a Szent Péter-bazilika kano­­noki sekrestyéje van. Ilyen zarándokház volt még Jeruzsálemben és Ravennában is. Azt is tudjuk, hogy Máriazell kezdettől fogva a magyar zarándoklásnak egyik nagy célja volt, de kevésbbé ismeretes, hogy Aachen­be a Mária-tisztelő magyarok már a közép­kor elején minden hat évben rendszeres zarándoklást szerveztek Ennek volt aztán a következménye, hogy a XIV század máso­dik felében IV. Károly császár az ősi szé­kesegyházhoz külön magyar kápolnát épít­tetett, így akarta elérni, hogy a magyarok, akik részben nagy tömegekben, részben egyénenkint jöttek, külön ájtatossági helyet nyerjenek. A magyarok tömegei miatt Aachenben két magyar lelkész volt állan­dóan, egészen addig, amíg a kalapos király, II. József rendelkezései a nagyszabású za­­rándoklásokat be nem szüntették. Az aacheni magyar kápolna elsősorban Nagy Lajos emlékezetét hirdeti. Ő volt az, aki értékes képekkel, miseruhákkal, erek­­lyetartókkal, híres saját címerével díszítette ezt a helyet De utódai is folytatták ezt és a magyar főurak közül is sokan adakoztak a kápolna díszítésére, amelyet utoljára Má­ria Terézia restauráltatok Később aztán tűzvész következtében teljesen át kellett épí­teni és régi díszeiből alig maradt meg va­­lami Még mindig megvan azonban a há­­­­rom ereklyetartó. Mindegyik művészi ötvös­munka Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéivel. Kisebb arányú magyar zarándozások azért még voltak, a világháború előtti idők­ben is Mikor 1912-ben az 59-ik német ka­tolikus nagygyűlést Aachen falai között tartották, aránylag sok magyar, utazott oda ki és itt merült fel a gondolat, hogy FU6-ra az Országos Katolikus Szövetség nagy­obb nemzeti zarándoklást vezet Aachenba a régi magyar kapcsolatok felújítására Köz­bejött a világháború és a terv terv maradt azután is Azok közül, akik több mint har­minc esztendőve­l ezelőtt ott voltak és fel akarták újítani ezt a régi magyar-német za­­rándoki kapcsolatot, ma már e sorok íróján kívül talán senki sem él. ff.) Az elsötétítés este fél 8 órától reggel 6 C11­ óráig tart! 5 ♦ Hírem ♦ A FELVIDÉKI ÚJSÁG telefonszémai: Szerkesztőség: 31-1L Kiadóhivatal: 24-27. A szerkesztőség fogadó­órái: délelőtt 9—12. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Éjjeli szolgálatot tart szeptember 16-tól 23-ig: „Magyar Korona“ gyógyszertár (Molnári, Kossuth Lajos­ utca 1. — A megyéspü­spök Boldogkőváralján. Boldogkőváralján szeptember 17-én ben­sőséges ünnepélyességgel tartották meg a templom Szent Kereszt búcsúünnepét. Az ünnepi szentséges körmenetet, a főpapi misét és szentbeszédet dr. Madarász István megyéspüspök tartotta a környék papságá­nak segédkezése mellett. A megyéspüspök a keresztből fakadó megváltói hitnek és a szenvedőbb testvér felé forduló áldozatos szeretetnek a gyakorlására buzdította a nagy számban egybegyült híveket, kérvén őket, hogy a nehezedő idők ellenére mu­tassák ki érzelmükben, szavukban és mun­kájukban a törhetetlen hűséget a nagy ke­resztet hordozó magyar nemzet és haza iránt, hogy golgotái utunk a keresztény magyarság feltámadásába torkolják. A hí­vek, a hatóságok képviselői és a papság nagy számban és emelkedett lélekkel vettek részt az egyházközség legsajátosabb ünne­pén. — Visszatartják a szolgálatban a nyugdíj­jogosultságát elért helyettes­ polgármestert. Kassa város hivatalos lapjának most meg­jelent szeptemberi számában a polgármester negyedévi jelentése során többek között a kö­vetkezőt jelenti be: Barcs Lajos helyettes­polgármester — aki 1944 augusztus 31-ével a beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra igényt szerzett — a 38.600— 1944 B­­M számú rendeletben kapott felha­talmazás alapján a polgármester 1944 szep­tember 1-től kezdődően egy évre a város szolgálatába visszatartotta. A polgármester az erre vonatkozó jelentését a rendelet alap­ján a belügyminiszternek megtette. — Segéd­jegyzői kinevezések: Abauj-Tor­na vármegye alispánja Marton József segéd­­jegyző, főnyi lakost a buzitai, Tóth József segédjegyzőt pedig a széplakapáti körjegy­zőségnél üresedésben lévő segédjegyzői ál­lásra kinevezte. — A város­ hivatalos lapjának uj száma. Most jelent meg Kassa Thj. Sz. Kir. Város Hi­vatalos Lapjának szeptemberi száma A hu­szonkét oldalas, vaskos szám szó szerint közli a polgármester negyedévi jelentését, amely részletesen ismerteti a város életében a tör­vényhatósági bizottság júniusi rendes ülése óta történt minden fontosabb eseményt­. A hivatalos lap ezenkívül közli a törvényható­sági határozatok kormányhatósági jóváha­gyásait, a különböző közérdekű rendeleteket és határozatokat, végül a hivatalos hirdetmé­nyeket. A hivatalos lap egyes száma kapható a városi idegenforgalmi hivatalban (Fő­ utca 63. szám.) — Tilos a villanyvilágítás használata Zem­plénben este tíztől reggel ötig. Sátoraljaúj­helyből jelentik: Az áramellátásban mutat­kozó nehézségek miatt az északkeleti had­műveleti terület kormánybiztosának rende­lete szerint este 10 órától reggel 5 óráig Zemplén vármegye területén tilos a villany­világítást használni a nyilvános helyiségek­ben (szállodák, éttermek, korcsmák) és a magánháztartásokban. Ugyanakkor a rende­let kimondja, hogy a magánháztartások a világítási idő alatt is fogyasztási korlátozá­sokat kötelesek életbe léptetni. Az öt vagy több szobás­ konyhás lakások az előző év ugyanazon hónapjában fogyasztott áram­mennyiségnek 50, a négy szobások 60, a 3 szobások 70, a 2 szobások 90, az üzemek, orvosok, ügyvédek, kereskedők rendelői, iro­dái, üzletei pedig a 70 százalékát nem léphe­tik túl. Azokat, akik a fenti rendelkezéseket nem tartják meg, a hatóságok tetszés sze­rinti időre kizárhatják az áramfogyasztásból. — Három állatmama nevel egy borjut. Budapestről írják: Különös szezációja van a budapesti Állatkertnek. Egyszerre három dámtehénnek volt borja, de csak egy volt életképes. Azóta a három tehén egymással versenyezve együtt neveli és kényezteti a kis borjút, miután mindegyik a magáénak gondolja. A szoptatást is mind a hárman vál­lalták, ennek következtében a dámborjú az átlagosnál jobban fejlődik és növekszik. Az Állatkert látogató közönsége máris szívébe fogadta a kis borjút. Mach eperjesi tárgyalásai Pozsony, szeptember 19. Mach szlovák belügyminiszter szombaton repülőgépén Eper­jesre érkezett, ahol beható tárgyalásokat folytatott a politikai, hivatali, egyházi és társadalmi vezetőkkel.­­ Az utcára zuhant és szörnyethalt egy szegedi orvosszigorló. Szegedről jelentik: Megdöbbentő szerencsétlenség történt e na­pokban Szegeden a Zrinyi-kollégiumban, Sáfrány Lóránd orvosszigorló éjszaka a kol­légium harmadik emeletéből az utcára zuhant és szörnyethalt. A zuhanásra és a közvetlen utána elhangzó borzalmas jajkiáltásra figyel­mesek lettek a szomszédok és a kollégium lakói is és kirohantak az utcára, ahol borzal­mas látvány tárult szemük elé. Sáfrány Lóránd véresen összezúzott tagokkal feküdt a gyalogjáró kövezetén. Azonnal értesítették a mentőket, de az orvosszigorlón segíteni már nem lehetett. — Abaúj-Torna vármegye népmozgalma. A tisztifőorvosi jelentés szerint júliusban a vármegye területén az élve születettek száma 309, a halálozásoké 173 volt. Egy éven alul elhalt 25 fő, a természetes szapo­rodás 131 személy. — Újabb feljelentés érkezett a Kassán elfo­gott szállodai tolvaj ellen. Megírtuk, hogy Uzovai Ferencné született Bozóki Matild gyöngyösi születésű, 24 éves nagyváradi la­kos, egy pincér felesége személyében szállo­dai tolvajt fogtak el az Európa-szállóban. A nő egy fejpárnát és törülközőt tett a bőrönd­jébe, majd eltávozott. Másodszor ismét meg­szállt a szállóban, de ezúttal a szobaasszony észrevette bőröndjében az újabban ellopott fejpárnát, mire átadták a rendőrségnek. Uzovai Ferencné ellen most újabb feljelentés érkezett A feljelentés szerint Halmaiban mint a gróf Széchenyi-uradalom házvezetőnője 500­­ pengőt lopott el a pénztárszekr­ényből, majd megszökött. — A budapesti zsidók újéve. A bel­ügyminiszter a zsidó újév alkalmából en­gedély adott adott arra, hogy az eddigi közlekedési időn túl az ünnep három nap­ja alatt a zsidók felkereshessék templo­maikat. Még a szombati nap folyamán a főkapitányság közölte a zsidó érdekképvi­seleti szervekkel, hogy a zsidó újév előes­téjén, vasárnap délután 5—7 között is el­hagyhatja a zsidóság a kijelölt házakat, míg 18-án és 19-én, hétfőn és kedden, a másik két ünnepen reggel 9 órától délután 5-ig járhatnak szabadon, hogy eleget te­hessenek hitük előírásainak. — Elhajtottak egy tejeskocsit Szommer Alajos kassai gazdálkodó a rendőrségen beje­lentette, hogy Preiner Miklós cukrász üzlete előtt álló egyfogatu kocsiját — míg a tejet a cukrásznak bevitte, — ismeretlen tettes el­hajtotta. A gazdálkodó lova alacsony, fekete pejló, kár 2000 pengő A rendőrség erélyes­­ nyomozást indított, mert rövid idő alatt ez már a harmadik hasonló eset Kassán.­­ Ellopták a mosókonyhában elhelyezett gyümölcsöt. Stoffa Anna kassai lakos a piacon megvásárolt harminc kiló körtét és szilvát a mosókonyhában helyezte el. Mikor a szom­szédból visszajött, hogy a gyümölcsöt elvi­­tesse, annak már csak hűlt helyét találta. Is­meretlen tettes benyomta a mosókonyha ab­lakát, majd észrevétlenül ellopta onnan a gyü­mölcsöt. (­­ A GYOMORFEkÉLY FELISMERÉSE ÉS GYÓGYÍTÁSA. - Kitűnő szakkönyv. A tartalomból: A gyomorfekély lényege és természete. — Mi a gyomorfekély? — A gyomorfekély kórisméje (diagnosztika) és kórióslata. — A gyomorfekély kóroktana. — A gyomorfekély gyógyítása. — Meg lehet-e gyógyítani teljesen? — A gyomorfekély komplikációi (vérzés, átfúródás, szűkület stb.) A gyomorfekély sebészi gyógyítása: műté­tek stb Megrendelhető a Felvidéki Őrség kiadóhivatalában Kassa Ára 6.— pengő. FELVIDÉKI ÚJSÁG Felelős kiadói RAINER BRÚNÓ Kiadótulajdonos: Kassai Magyar Élet Lapkiadó Wt Nyomia it Athenaeum Kassa) Könyvnyomda és Lapkiadó Kassa Fő­ a 96. Telefon: 24-27. Bérlő: Wilnrotter Óviia Felelős vezető: Stlet Béla.

Next